Politikai csatatérré vált a gazdaság

2005-07-07

Az elmúlt héten a gazdasági kérdések határozták meg a politikai napirendet. Az adatok közül ezúttal is pozitívumként értékelhető az ipari termelés növekedésének mértéke, és az alacsony várható infláció, a munkanélküliség aránya. A magas költségvetési hiány viszont továbbra sem nevezhető kedvezőnek. Az emelkedő olajárak mindenképp negatívan hatnak a gazdaságra, és az infláció alakulására is nyomást gyakorolhatnak.

Intézetünk minden héten olyan áttekintést készít, mely összefoglalja a hét legfontosabb, gazdaságpolitikai témájú híreit, eseményeit és nyilatkozatait, továbbá a napvilágot látott adatokat. A nyilatkozatok közül azokat idézzük, melyeket a bejelentő személye, a bejelentés tartalma vagy annak újdonságértéke miatt kiemelkedő jelentőségűnek tartunk.

 

Az elmúlt héten a gazdasági kérdések határozták meg a politikai napirendet. A magyar gazdaság általános helyzetéről szóló diskurzus mellett, a vita az adócsökkentés hatásaitól, az önkormányzati finanszírozás átalakításán át, egészen az euró bevezetésének kérdéséig terjedt. A vita az ország gazdasági helyzetéről nem egyszerűen gazdaságpolitikai konfliktus a pártok között. A fő kérdés az, hogy milyen környezetet tudnak kialakítani az egyes politikai erők saját kommunikációjukhoz. Így míg Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter szerint a külföldi befektetői bizalom pozitív az ország irányában, addig az ellenzéki politikusok versenyképesség romlásáról és a kockázatok növekedéséről beszéltek a gazdaság helyzetéről tartott parlamenti vitanapon. A 100 lépés programjának keretében a héten a mezőgazdasággal kapcsolatos lépéseket ismertette a kormány.

A gazdasági adatok közül ezúttal is pozitívumként értékelhető az ipari termelés növekedésének mértéke, és az alacsony várható infláció, a munkanélküliség aránya. A magas költségvetési hiány viszont továbbra sem nevezhető kedvezőnek. Az emelkedő olajárak mindenképp negatívan hatnak a gazdaságra, és az infláció alakulására is nyomást gyakorolhatnak.



GDP
Növekedés*

2,9%

(2005 I-III.)

Ipari termelés
növekedés*

8,8%

(2005. IV.)

Beruházás-növekedés*

6,8%

(2005.I-III.)

Munkanélküliség

7,2%

(III.-V.)

Infláció*

3,6%

(2005. V.)

Államháztartási hiány

-837,7 milliárd Ft

(2005 I-V.)

Jegybanki alapkamat 7,00%

*Az előző év azonos időszakához viszonyítva


Politikai nyilatkozatok

Kormányoldali nyilatkozatok

 

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök
A jelenlegi gazdasági növekedési ütemet feltételezve 2017 környékére fogja elérni Magyarország az Európai Unió mostani átlagos jövedelem-színvonalát, az éppen aktuális átlagot, pedig 2030 körül. (július 2.)

Veres János pénzügyminiszter
Az önkormányzatok finanszírozásában lényegi változás nem fog történni a következő évben. A finanszírozás továbbra is fejkvóta szerint történik, a másik ága ennek a személyi jövedelemadó, melynek jelentős része a településeken marad. Az iparűzési adó rendszerének átalakítása többlépcsős folyamat, mely több éven keresztül tarthat. Az önkormányzatok pénzügyi stabilitásában nagy szerepet játszó adónem reformját éppen ezért nem szabad elkapkodni. (július 3.)

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök
A bérek és nyugdíjak vásárlóértéke jelentősen növekedett az elmúlt négy évben. A költségvetési hiány ugyanezen időszak alatt 8,4 százalékról 4 százalék alá csökkent, ez év végére pedig 3,6 százalékra mérséklődik. (július 4.)

Kuncze Gábor SZDSZ elnök
A munkanélküliség csökkentése érdekében dinamikusabb gazdasági növekedésre van szükség, amelyet további adócsökkentéssel lehet elérni, hogy csökkenjen a gazdaságra nehezedő nyomás. (július 4.)

Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter
Magyarországon sokkal gyorsabban nő az infrastruktúra, mint bárhol, több a dolgozni képes, művelt, minőségi oktatásban részesült ember, mint „bárhol máshol a régiónkban”, és jobb a szabályozás. Ezért a befektetői bizalom Magyarország irányába pozitív. (július 4.)

Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter
A rendszerváltás óta 50 milliárd euró működő tőke áramlott az országba, amellyel elsők vagyunk a visegrádi országok között”. Versenyképességben egy év alatt 5 helyet léptünk előre, megelőzve a görög, olasz, portugál vagy spanyol gazdaságot is. (július 5.)

Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter
A 100 lépés programjából 7 pont foglalkozik a mezőgazdasággal, melynek végrehajtása ebben az évben 3,2 milliárd költségvetési forrást igényel, a következő évben pedig 10,5 milliárd forintot. A lépések középpontjában az állattenyésztés és a növénytermesztés kérdése áll. (július 5.)

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök
Amit egy kormány a kisemberekért megtehetett, azt a Gyurcsány-kabinet megtette, most az a feladat, hogy megvédjük, amit eddig elértünk a társadalom és a gazdaság átalakításában. (július 6.)

Ellenzék

Varga Mihály Fidesz-MPSZ alelnök
A kormány adóemeléssel próbálta betömni azt a lyukat, amelyet az államháztartásban létrehoztak. Ezért ma a magyar gazdaság lehetőségei alatt teljesít. (július 4.)

Dávid Ibolya, MDF elnök
Ha a kormány csak a kisemberek problémáit próbálja megoldani, és a jobb módú vállalkozásokkal nem foglalkozik, fejlesztési lehetőségeiket nem szélesíti, terheiket figyelmen kívül hagyja, akkor ez a versenyképesség romlásához, az ország elszegényedéséhez fog vezetni. Magyarország hitelképessége és devizapiaci kockázata egyaránt csökkent. (július 4.)

Áder János Fidesz-MPSZ frakcióvezető
Míg a Fészekrakó program keretében 5-7 ezer lakás épülhet meg egy esztendő alatt, addig a Széchenyi-terv keretében két év alatt 270 ezer család problémáján sikerült segíteni. Az adócsökkentéseket illetően Gyurcsány Ferenc elfelejtett arról beszélni: volt egy kormány Magyarországon, amely 39-ről 19 százalékra csökkentette a társadalombiztosítási járulékot. (július 4.)

Varga Mihály Fidesz-MPSZ alelnök
Miért volt szükség a kormányzati ciklusban két miniszterelnökre, három pénzügyminiszterre, két gazdasági miniszterre és három egészségügyi miniszterre, ha sikeres a magyar gazdaság. (július 5.)

Elemzői vélemények és jelentések

Érdekképviseleti szervezetek

Varjasné Székely Éva elnök, Magyar Lakásépítők Országos Szövetsége, MALOSZ
A kormány száz lépés programjában meghirdetett adóreform az elkövetkező fél évben negatívan hat majd az ingatlan és tartós fogyasztási cikkek piacára is. Az áfa 5 százalékos csökkentésének mostani bejelentése a vásárlókban azt a képzetet kelti, hogy ilyen jellegű beruházásaikat érdemes a következő évre halasztani, hiszen akkor azok olcsóbbak lesznek, így az említett piacokon visszaesés várható idén. (július 5.)

Amerikai-Magyar Kereskedelmi Kamara
A kormányfő által bejelentett adótervekben nincs utalás az egyszerűsített vállalkozói adó megszüntetésére, holott az egyszerűsített vállalkozói adó jelentős bevételkiesést okoz a költségvetésnek, és egyben gátja a mindenkit érintő jelentős adócsökkentésnek. (július 4.)

Parragh László elnök, Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKI)
Hiányzik a tudatos gazdaságpolitika. Továbbá közölte, hogy szerinte „a hivatalok nem elég hatékonyak, ami rontja Magyarország versenyképességét a szomszédokkal szemben.” (július 4.)

Elemzői vélemények és jelentések

GKI Gazdaságkutató Intézet
A külső egyensúly javul, a munkanélküliségi ráta viszont 1 év alatt 1,4 százalékkal, 7,2 százalékra emelkedett. Az infláció a mostani mértékénél várhatóan nem csökken tovább jelentős mértékben, viszont a lakossági megtakarítások és a reál-keresetek tovább nőnek. A gazdaság negyedéves összehasonlításban növekedett az év első részéhez képest, viszont összehasonlítva a tavalyi év hasonló időszakával, a fejlődés csökkent. (július 4.)

Magyar Közgazdasági Társaság
Kádár Béla, az MKT elnökének összegzése: „kirobbanó siker nincs, de zsugorodás sem.” (július 4.)

Magyar Nemzeti Bank
A Monetáris Tanács továbbra is a középtávú inflációs folyamatokat tartja legfontosabbnak döntései meghozatalakor, és ennek megfelelően az adócsökkentés következtében az egyszeri árszintváltozás átmeneti hatására nem kíván reagálni, előrejelzésein nem kíván változtatni. A jegybanki alapkamat változásáról nem tárgyaltak. (július 4.)

Budapesti Értéktőzsde
Szalay-Berzeviczy Attila, BÉT elnök, elfogadhatónak tartja azt a javaslatot, hogy először 5, majd 2008-tól 10%-os árfolyamnyereség-adót vezetnek be. A kétlépcsős megoldás is csak akkor fogadható el, amennyiben a következő évben a kormány egy piacélénkítő gazdasági csomagot léptet életbe. A pénzügyi és befektetői kultúra fejlesztése érdekében a Szalay-Berzeviczy Attila szorgalmazta, hogy a következő évi tanévtől alapfokú tőzsdeismereteket tanítsanak a középiskolákban. (július 6.)

Pénzügyminisztérium
Az államháztartás hiány három százalék híján elérte az egész évre tervezett hiányt. A Pénzügyminisztérium jelentése szerint a hiány 988,1 milliárd forintot tesz ki összesen. A júniusra prognosztizált 147,3 milliárd forintos hiány helyett 150,4 milliárddal lett több a deficit.

Kopint-Datorg Rt.
Az olajárak csökkenésére egyre kevesebb esély látszik, sőt hosszú távon valószínűsíthető a hordónkénti 50 dolláros olajár. A piacon bekövetkezett változások nem utalnak válságra, mivel az áremelkedés folyamatos, és nem robbanásszerűen következett be. Az Európai Unió eddigi legnagyobb válságában van, melyben az olajár is szerepet játszhat, de sokkal inkább a lanyha belső kereslet, magas munkanélküliség, és a dollár erősödése az euróval szemben. Úgy tűnik, hogy a volt tagállamok belső struktúrája nem volt megfelelő a bővítéshez. (július 7.)

Központi Statisztikai Hivatal
A KSH legfrissebb jelentése szerint az előző év azonos időszakához képest az év első 5 hónapjában 5,4%-kal volt magasabb az ipari termelés. (július 7.)

Európai Bizottság
A magyar államháztartási deficit ügyében két héten belül újabb állásfoglalás várható a Brüsszelből. Joaquín Almunia pénzügyi biztos optimistának vallja magát abban a kérdésben, hogy a magyar kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy a deficitet csökkentse a tervezett 3,6%-os szintre. (július

Sajtókapcsolat:
+36 20 665-0384
Telefon / Fax:
+36 1 430-6699 / +36 1 430-6695