Halálra ítélt Orbán-bizottság?

2005-07-15

A sajtóban sokféle vélemény megfogalmazódott az Orbán-család vagyongyarapodását vizsgáló parlamenti bizottság munkájával kapcsolatban. Sok újságíró van azon a véleményen: a testület célkitűzése üdvözlendő, munkájának eredménye azonban csekély.

Az Országgyűlés 2005. május 23-án döntött az Orbán-család meggazdagodását vizsgáló bizottság felállításáról. A testület vezetője Molnár László, az MSZP országgyűlési képviselője, alelnöke pedig Répássy Róbert, a Fidesz-MPSZ frakcióvezető-helyettese lett. Orbán Viktor, a Fidesz-MPSZ elnöke július 6-án jelent meg az „Orbán család állami forrásból történő gazdagodása, különös tekintettel a szőlőbirtokokra” elnevezésű parlamenti vizsgálóbizottság előtt. Orbán Viktor nem nyilatkozott az Élet és Irodalom című hetilapban közölt dokumentumokban szereplő állítások eredetiségéről, de azt kiemelte, hogy soha semmilyen taggyűlésen nem vett részt, és sosem beszélt üzleti ügyekről Kékessy Dezső volt párizsi nagykövettel. Deutsch Tamás, az Országgyűlés Fidesz-MPSZ-es alelnöke július 11-én bejelentette, hogy Molnár László, a

> Publicisztikák
Ferenczi Krisztina: Taggyűlés közeli meghallgatás, Népszava, 2005. július 7.
Gavra Gábor: Rajnai Attila esete Orbán Viktorral és pártjával, Hírszerző, 2005. július 7.
Bolgár György: Bukta, Népszava, 2005. július 8.
Magyar Hírlap: Idegenben lőtt gól, 2005. július 6.
Magyar Hírlap: Szocialista csoda, 2005. július 13.
Magyar Narancs: Mindenki egyért, 2005. július 14.
Nehéz-Posony Márton: Detektívesdi, Népszabadság, 2005. július 14.
R. Székely Julianna: Molnárok ideje, Magyar Hírlap, 2005. július 12.
Lakner Zoltán: Életben maradni, Magyar Hírlap, 2005. július 12.

parlamenti vizsgálóbizottság MSZP-s elnöke korábbi, a Magyar Nemzet című napilap által nyilvánosságra hozott jogsértései miatt nem alkalmas a bizottság elnöki posztjára. Molnár László elmondta, hogy korábbi bírósági elmarasztalása kizárólag szakmai tévedése miatt következett be, és az azzal járó pénzbüntetés már kifizette, így az elkövetett bűncselekmények nem szolgálták anyagi gyarapodását. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a bíróság mentesítette őt a joghátrányok alól, így nem számít bűntett előítéletünk sem. Az MSZP- s politikusok válaszukban megvédték a politikust, és nem hívták vissza Molnárt a bizottság éléről, Herényi Károly, az MDF frakcióvezetője azonban kijelentette, hogy pártja nem kíván egy olyan bizottság tevékenységében közreműködni, amelyet Molnár László vezet. Mivel a Fidesz-MPSZ képviselői megalakulásától fogva nem vesznek részt a bizottság ülésein, Herényi Károly távolmaradásával a vizsgálóbizottság határozatképtelenné vált.

 

> Módszertan

Összeállításunk a témával kapcsolatban a napilapokban, a politikai hetilapokban és a főbb internetes híroldalakon megjelent újságírói véleményeket ismerteti. A kerettel kiemelt részekben az adott írás általunk készített tartalmi összefoglalója szerepel, itt a szó szerinti részeket idézőjelben tüntetjük fel. Munkánkhoz az Observer Budapest Médiafigyelő Kft. adatbázisát használjuk.


Orbán Viktor felelősségét hangsúlyozó vélemények
Ferenczi Krisztina: Taggyűlés közeli meghallgatás (Népszava)
A volt miniszterelnök ügyesen megkerülte a büntetőjogi felelősségre vonás lehetőségét azzal, hogy nem tagadta egyértelműen az Élet és Irodalomban leírtakat. A kormányfőt segítette a körülmény is, hogy a „taggyűlés” fogalmának jelentése máig nem tisztázott.

Orbán Viktor tegnapi parádés előadása azon alapult, hogy hamisak az Élet és
Irodalom jegyzőkönyvei, ám ezt a volt miniszterelnök nem ejtette ki a
száján, bárhogyan is kérdeztek rá. Akkor ugyanis megnyílna a lehetőség az
érintettek bármelyikének a büntető feljelentésre, ami valóságbizonyítással
jár, s ebben Orbán nem érdekelt. (...)

(...) A másik állítás Mayer Arankáé. Ő azt mondja, háziasszonyként saját házukban vitte be
a kávét baráti társaságuk tagjainak, az említett úriembereknek, akik egy
külön helyiségbe félrevonulva tárgyaltak órákig, olykor Orbán és hitvese
együttes társaságában is. Amikről azt mondták ugyan, hogy taggyűltek, de a
bíróság szerint nem. A taggyűlés közeli összejövetelek helyzete mára végképp
a levegőben lóg tehát. (...)

(...) A bankárkormányt évekig ütve-vágó Fidesz elnöke arról is
csevegett, mennyit dolgoztak feleségével, mindig csak a munkájukból lett
mindenük, hitvese még külön vizsgát is tett, hogy anno egy banknál
dolgozhasson. De szép is ez! Ha mégis kiderülne persze, hogy Mayer Aranka mond igazat, kínos bukás várna az exre. Bár ki tudja. Lehet, hogy ez a hazaszeretet jobban megmarad az emberek emlékezetében, mint száz
Tokaj-kereskedőház közeli ügylet.




Gavra Gábor: Rajnai Attila esete Orbán Viktorral és pártjával (Hírszerző)
Változás tapasztalható Orbán Viktor politikájában: egyre inkább nyit a „sajtó nem Fidesz- közeli része felé”, és kerüli a konfrontációt. Bizottsági meghallgatásakor is ez utóbbira hivatkozott: ellenséges újságokat nem perel be – párttársai azonban nem válogatnak az ellenfelek lejáratásának eszközeiben.

(...) Orbán Viktor – bár éppúgy megtiszteli jelenlétével az egzotikus eredetmítoszoknak és tételes holokauszt-tagadásnak egyaránt helyt adó Demokrata című hetilapot és a Kossuth Rádió vasárnap reggelente közszolgáló műsorát, mint kormányzása idején – időről időre szóba áll a magyar sajtó nem Fidesz-közeli részével is, ráadásul kínosan igyekszik kerülni a konfrontációt a hivatalban lévő kormányfővel és a politikai ellenfelekkel. (...)

(...) Sem Orbán Viktor, sem Madarász László egykori Postabank-elnök, sem Kékessy Dezső, az Orbán-időszak párizsi nagykövete nem jött zavarba a társaság tagjainak szerephalmozásától. Orbán jelenlétének legaggasztóbb vonatkozása, hogy ebben a körben csevegett üzletről és állami támogatásokról, amikor részt vett legalább három, a társaság ügyeiről folyó megbeszélésen (melyek a jogerős bírósági ítélet szerint nem voltak közgyűlések). (...)

(...) Ám Orbán a tegnapi bizottsági meghallgatáson elhangzott szavai szerint „olyan újságokban, ahol ellenségességet érez, inkább elkerüli a perelést”. Azaz: a valamilyen ismérv alapján ellenségesnek minősített források (bármilyen erősen alátámasztott) állításairól nem nyit vitát. Ehelyett inkább a Magyar Nemzet és Répássy Róbert fideszes képviselő tesz hetek óta előremutató kísérleteket arra, hogy Rajnai szakmai becsületét a földdel tegye egyenlővé. (...)

(...) Kár lenne, ha a Tokaj-ügy számtalanszor tárgyalt szálai között elsikkadna: miközben Orbán Viktor és pártja kitér a botrányt kirobbantó riportok érdemi állításai elől, nem válogat valódi vagy képzelt (nemcsak politikus-) ellenfelei lejáratásának eszközeiben. Pont úgy, ahogy 1998-ban, a „megfigyelési ügy” című blöff belengetésekor tette. (...)




Bolgár György: Bukta (Népszava)
Számos kérdést vet fel Orbán Viktor szerepvállalása a Tokaj-ügyben. Ezek egy központi dilemma köré csoportosulnak: Orbán Viktor vagy hazudik, vagy nincs tisztában az alapvető erkölcsi szabályokkal. A politikai elitet a közvélemény manapság olyan, "tűzhöz közeli társaságnak" tartja, melyben nem lehet az egyes politikusok közt különbséget tenni.

Tisztában van-e azzal, elnök úr, hogy aktív miniszterelnök egy polgári demokráciában nem engedheti meg a vele vagyonközösségben élő feleségének, hogy olyan üzleti tevékenységet végezzen, amelynek során cége kapcsolatba kerül az állammal, sőt az államtól pénzügyi támogatást vesz föl? Ha igen, miért járult ehhez hozzá, ha nincs, hogy képzeli, hogy még egyszer miniszterelnök lehet? Továbbá: tisztában van-e azzal, elnök úr, hogy aktív miniszterelnök egy polgári demokráciában nem engedheti meg, hogy házastársának céges társtulajdonosai, akik mellesleg közeli barátai, magas állami állásokhoz jussanak? Ha igen, akkor mégis miért kaptak az urak az ön kormányzása alatt ilyen állásokat, vagy miért nem lépett ki az ön felesége ugyanebben az időben a közös cégből? Ha nincs vele tisztában, akkor hogyan lehet miniszterelnök egy olyan ember, akinek nincs fogalma az alapvető közéleti erkölcsi normákról? (...)

(...) Sajnos a politikai elitet a közvélekedés egyre inkább olyan, a tűzhöz közeli társaságnak tartja, amelyben az egyik tizenkilenc, a másik egy híján húsz. De még ha így volna is (szerintem egyébként nem egészen van így az egytől húszig tartó skálán), az a döntő, hogy egy bizonytalan hitelességűnek ítélt dokumentum mégiscsak felhívta a figyelmet egy olyan, kétségbevonhatatlan tényre - a miniszterelnök családjának és barátainak állammal való üzleti és karrierkapcsolatára - amely a mai, nyugati típusú demokráciákban elfogadhatatlan és tarthatatlan. (...)


A bizottság munkáját kritizáló vélemények
Magyar Hírlap: Idegenben lőtt gól
A bizottság felkészületlensége miatt nemcsak hogy nem sikerült rábizonyítani a volt miniszterelnökre, hogy jogtalanul gyarapította vagyonát – a volt miniszterelnök „felmosta a padlót” az őt vallató szocialista politikusokkal.

Orbán Viktor tegnap délelőtt egy könnyű nyári zakóban besétált a vagyongyarapodását vizsgáló testület meghallgatására, majd a következő három órát azzal töltötte, hogy a bizottság szocialista tagjaival felmosta a padlót. Az MSZP még mindig nem tanulta meg, hogy a felkészült embernek nincs párja, és különösen igaz ez egy olyan meghallgatás esetében, amely a parlamenti bizottságok történetében is példátlan érdeklődést váltott ki. (...)

(...) A történet vége még messze van, jöhet számos fordulat, jelenleg azonban ott tartunk, hogy van egy ember (az üzlettárs volt felesége, aki nyilvánosságra hozta a dokumentumokat), aki szerint a jegyzőkönyvek valódiak, s Orbán részt vett a kft. üzleti megbeszélésein, meg van egy másik (a volt miniszterelnök), aki mindezt cáfolja. Ez pedig egyelőre olyan döntetlen, amely Orbán továbbjutását jelenti. (...)




Nehéz-Posony Márton: Detektívesdi (Népszabadság)

Orbán tehetsége önmagában kevés lett volna a bizottság kudarcához, kellett ehhez a vizsgáló tagok felkészületlensége is. Több nyilvánvaló baklövés segítette Orbánt abban, hogy presztízsveszteség nélkül távozhatott a bizottsági meghallgatásról.

(...) Az a tény tehát, hogy Orbán Viktor gyakorlatilag keresztben lenyelte a parlamenti bizottság jelen lévő tagjait szerdai meghallgatásán, csak részben tulajdonítható legendás szónoki képességeinek és taktikai érzékének, az legalább annyira volt az elhibázott kérdésfeltevéseknek, a rossz időzítésnek és a mindezeket tetéző felkészületlenségnek is a következménye. (...)

(...) A bizottság alapvető hibát követett el, amikor ezt a sorrendet megfordította, s ezzel maga idézte elő azt a helyzetet, hogy bizonytalan alapokon nyugvó kérdéseire kénytelen volt megelégedni Orbán tagadó válaszaival, anélkül, hogy azokat bármivel is szembesíteni tudta volna. (...)

(...) Amikor például a bizottság kérdésére Orbán kijelentette, hogy igen, a felesége cége kapott állami támogatást (bár az indokoltnál többször hangsúlyozta, hogy ezek közül az egyiket az ő idejében csak odaítélték, folyósítása azonban már a Medgyessy-kormány idejére esett, ennek ugyanis szintén semmi jelentősége), Szabó Zoltán szocialista képviselő mindenáron azt kívánta kihúzni belőle, hogy a társaság e támogatásból "juttatott-e" neki valamekkora összeget. Le is csapta a magas labdát Orbán, visszakérdezve: milyen juttatásra tetszik gondolni? Az, hogy bármilyenre, nem elegendő pontosítása a kérdésnek egy vizsgálóbizottság részéről (annál inkább sem, mert egy társaság bevételei és kiadásai nincsenek megpántlikázva egymással szemben). (...)

(...) Amellett tehát, hogy az Alkotmánybíróság határozata nyomán a bizottságok működésének jogi kereteit is rendezni kell (azaz törvényben kell szabályozni), indokolt volna erősíteni a munka gyakorlati megalapozottságát is. (...)




Magyar Narancs: Mindenki egyért
A bizottság nyilvánvaló alkalmatlanságának köszönhető, hogy Orbán „leiskolázta” az őt kihallgató bizottságot. Pedig az ilyen bizottságoknak fontos szerepe lenne: elősegíthetnék gazdasági és politikai életben elharapódzó korrupció feltárását.

(...) De Orbánt nem darálták be, mi több, leiskolázta a Tokaj-ügyi testületet. Amihez
persze megfelelő partnerre is szüksége volt, de ezt a bizottság tagjaiban
megkapta. A kormánypárti képviselők elképesztő felkészületlenséggel érkeztek az ülésre: Orbán nemegyszer kapta pontatlanságon vagy egyenesen
tudatlanságon őket, mi több, úgy forgatta a beszéd menetét, hogy egy idő
után ő irányított mindent, még ha ezt a testület tagjai nem vették is észre.

(...) Azt a világot kellene célkeresztbe tenni, ahol a nagy
állami támogatások, megrendelések, magánosítások sorsa vacsoraasztaloknál (a
gyermekek gyermekén jókedvű viháncolása közepette), baráti összejöveteleken
vagy éppen vadászatokon, focistadionok lelátóin etc. dől el. Azt a
világot, amely mindennél jobban mérgezi a közéletet. Mindez persze nehezen
megfogható: de közvetett módon rekonstruálható, és ha valaki, hát egy
országgyűlési bizottság éppenséggel nekigyürkőzhetne egy ilyen feladatnak (...)




Magyar Hírlap: Szocialista csoda
Egyedülálló az a módszer, amivel a Fidesz revansot vett a miniszterelnök-jelölt támadóin. Minden forgatókönyvnek ugyanaz a vége: Orbán Viktor dicsőséggel legyint a bizottság vádjaira.

(...) A kormánypártok létrehoztak egy vizsgálóbizottságot, hogy megbuktassák az ellenzék vezetőjét, s hogy a szavazópolgárok a választásig hátralévő időszakban minél gyakrabban hallhassák Orbán Viktor és Tokaj nevét egy mondatban. Néhány hét működés után azonban a vizsgálóbizottság kormánypárti elnöke áll a bukás szélén, és a Fidesz vezetőjének vizsgálandó ügyei helyett a bizottsági elnök a téma. (...)

(...) Tökéletes zsákutca: ha Molnár marad, akkor a testület elnökeként minden kijelentése egy kézlegyintéssel elintézhető, a megcélzott szavazók vagy nem hiszik el, amit mond, vagy azt gondolják, hogy ezek se jobbak. Ha Molnár megy, az a bukás nyílt beismerése, s az egész vizsgálatot veszélybe sodorja, hiszen az elnök munkáját a fideszes alelnöknek kéne átvennie, aki amúgy ki is vonult a testületből. Egy új bizottság felállítása pedig szintén bukás- és izzadságszagú próbálkozás.
A világon alighanem egyetlen politikai formáció található, amely képes abból is rosszul kijönni, ha az ellenfél vezetője keveredik vitatható ügyekbe. Az MSZP-nek ott a helye a herendi porcelán, a téliszalámi és a halasi csipke között. (...)

Vélemények a Molnár-ügyről

R. Székely Julianna: Molnárok ideje (Magyar Hírlap)
A mostani bizottsági ügy bebizonyította: szinte már csak egyféle politkus van Magyarországon. „Ma már ott tartunk szerencsére, hogy molnárokkal van tele a közélet meg a Tisztelt Ház.”


(...) A kérdés úgy szólt, vajon nem tartja-e szükségesnek Molnár visszahívását a vizsgálóbizottság éléről, miután kiderült, hogy állt már bíróság előtt gazdasági bűncselekmények gyanújával. Egyszer el is ítélték első fokon, aztán, többéves procedúra után csak háromszázezer forintot kellett fizetnie hat rendbeli közokirat-hamisítás és "más" bűncselekmények miatt. Lendvai Ildikó persze nem lenne Lendvai Ildikó, az MSZP tűzről pattant megmondó menyecskéje, ha egyszerűen azt válaszolja, hogy nem, és a nyomaték kedvéért toppant a lábával. Lendvai pontosan tudja, hogy a toppantás csak táncos műsorokban jön át a képernyőn, nyomatékosítani úgy kell, ahogyan ő tette: "A válaszom háromszor és háromszázszor is nem." (...)

(...) Ma már ott tartunk szerencsére, hogy molnárokkal van tele a közélet meg a Tisztelt Ház. A vizsgálóbizottságok asztalainak mindkét felén – kevés kivétellel – régóta molnárok és még molnárabbak ülnek, csak mi, a hallgatóság maradtunk a régiek: maflák, szájtátik, semmihez sem értők. Még csak az kéne, hogy az MSZP elkezdjen keresgélni a soraiban egy ártatlan, szerencsétlen flótást, akinek a kezéhez nemhogy közpénz, de egy vacak közokirat-hamisítás se tapadt, úgyhogy előbb-utóbb agresszívvé válik, mint a hajdani bírónők. (...)




Lakner Zoltán: Életben maradni (Magyar Hírlap)
A „politikai pancserség” netovábbja, hogy az MSZP egy közokirat-hamisításban elmarasztalt politikust jelölt a bizottság élére. A Fidesz újfajta taktikát alkalmaz: a lényeg nem a saját igazának védelme, hanem az ellenfél hiteltelenítése.

(...) Hitelességfronton Orbán Viktor vizsgálóbizottsági meghallgatása jelentett lehetőséget a kormánypártok számára. Némiképp túlértékelt volt azonban ez az esemény. Igaz, a bírósággal ellentétben itt bármire rá lehetett kérdezni. Ám a bizottság nem nyomoz: az ÉS cikkeiből dolgozik, nyilvános iratokat tanulmányoz. Így új tényt nem tárhatott fel. Azt meg igazán nem lehetett várni, hogy Orbán a kérdések súlya alatt megtörik, és mindent töredelmesen bevall – már ha van mit. A kormánypárti politikusok abban reménykedhettek, hogy ellentmondáson érik a Fidesz elnökét. (...)

(...) A Fidesz nem feltétlenül akarja bizonyítani a saját igazát. Elég, ha a szocialisták szavára nem adnak a választók. (...)

(...) Az azonban nem csak vádaskodás, hogy az Orbánt vizsgáló bizottság élére egy közokirat-hamisítás miatt elmarasztalt képviselőt delegált az MSZP. Szép, kifejlett példánya ez a politikai pancserségnek. Orbánnak bőven elég, ha kialakul az a kép, hogy az őt vádló politikai erők még akkor se jobbak nála, ha igaz minden, amit róla mondanak. (...)

Sajtókapcsolat:
+36 20 665-0384
Telefon / Fax:
+36 1 430-6699 / +36 1 430-6695