SMS-ben kampányol a kormány

2005-07-28

A kormány által indított SMS-kampányról a baloldali-liberális újságírók többsége is úgy véli: költséges, és marginális jelentőségű kérdésekkel foglalkozik, ráadásul komoly szereptévesztésről tanúskodik.

László Boglár kormányszóvivő július 19-én bejelentette, hogy a Kormány hat héten át tartó sms-kampányt indít, melyben a jövő dilemmáit érintő kérdésekről kérdezi az embereket. A kormányszóvivő közölte, hogy ezen a héten arra várnak választ az emberektől: véleményük szerint két azonos nemű gyermek születése után legyen-e lehetősége a szülőknek a harmadik gyermek nemének megválasztására. László Boglár kiemelte, hogy a válaszok eredményétől függetlenül a kampányt nem követi majd törvényalkotási folyamat, nem kormányzati szándékhoz kérnek támogatást, hanem egy értelmes társadalmi vita alapjait kívánják megteremteni a kezdeményezéssel.

> Publicisztikák
Magyar Hírlap: Fiú vagy lány, 2005. július 20.
Sztankóczy András: A közvélemény-kutatók alkonya, Magyar Hírlap, 2005. július 21.
Miklós Gábor : A harmadik fiú vagy lány…,Népszabadság, 2005. július 22.
Magyar Hírlap: Kirobbanó siker, 2005. július 23.
Kocsi Ilona: Üde színfoltok vagy disszonáns ötletek? Népszava, 2005. július 27.
Giró-Szász András: Ködösítés, időnyerés, Heti Válasz, 2005. július 28. Török Gábor: Két cikk, egy üzenet, Heti Válasz, 2005. július 28.

Az első kérdésben arról lehet szavazni, hogy eldönthessék-e a szülők harmadik születendő gyermekükről előzetesen, hogy az fiú vagy lány legyen. László Boglár kormányszóvivő hangsúlyozta, hogy ez csak egy tájékozódó szavazás, az eredmény semmiféle kötelezettséget nem ró a Kormányra. Kosztolányi Dénes, Fidesz-MPSZ országgyűlési képviselője felháborítónak nevezte, hogy a kormány a jelenlegi egészségügyi állapotok mellett feleslegesen költi a pénzt ilyen kérdésekre.


László Boglár július 22-én bejelentette: öt nap alatt 2383-an válaszoltak a Kormány első SMS-ben feltett kérdésére. A válaszadók 81 százaléka szeretné, 19 százaléka pedig elutasítja, hogy megválasztha-tó legyen a családba harma-dikként születő gyermek neme. A hat kérdésből álló közvélemény-kutatás összesen 40 millió forintba kerül Három nappal később, július 25-én a kormány az alábbi kérdést tette fel sms-ben: helyes lenne-e, ha egy pohár sör vagy bor megivása után is lehetne vezetni?” Répássy Róbert, a Fidesz-MPSZ frakcióvezető-helyettese a kampány új kérdése kapcsán úgy fogalmazott: azt maga a kormány sem veszi komolyan.

> Módszertan

Összeállításunk a témával kapcsolatban a napilapokban, a politikai hetilapokban és a főbb internetes híroldalakon megjelent újságírói véleményeket ismerteti. A kerettel kiemelt részekben az adott írás általunk készített tartalmi összefoglalója szerepel, itt a szó szerinti részeket idézőjelben tüntetjük fel.
Munkánkhoz az Observer Budapest Médiafigyelő Kft. adatbázisát használjuk.


Vélemények az sms-kampányról I.

Magyar Hírlap: Fiú vagy lány (2005. július 20.)
A kormány és a nép párbeszédének jegyében zajlik mind a Nemzeti Konzultáció, mind a mostani SMS- kampány. Amennyiben az akció célja a törvény-előkészítés, a válaszokat nem „kormányzati propagandistáknak” kellene feldolgozni, és a kormánynak körültekintőbben kellene feltennie kérdéseit.

A Fidesz nemzeti konzultációkon kérdi a nép véleményét face to face, a kormány pedig SMS-kampányt indít, hogy megtudakolja, mit gondolnak az emberek a mindennapokat érintő, nem politikai jellegű kérdésekről. A kormány-nép párbeszéd forszírozása mindenképpen üdvözlendő, választások előtt egy évvel különösen jó, ha a kormány beszélő viszonyban van a szavazó populációval.

(…) Az első tesztkérdés leginkább a "mindegy, hogy miről, csak beszélgessünk" helyzetet idézi föl. A kormány arra vár választ az emberektől, nyíljon-e lehetőség rá Magyarországon, hogy a családok az első kettő után meghatározhassák harmadik gyermekük nemét. Ha csak a beszélgetés a cél, akkor minden rendben van, eldiskurálhatnak ezen hívő és nem hívő nyugdíjasok, agglegény fodrászok, ráérő jogászok, demográfusok, nőgyógyászok, nemzetféltő taxisofőrök, liberális pedagógusok. Ha azonban törvény-előkészítés a cél, akkor a kérdés sem ér sokat, és a válasz sem igazítja el semmiben a kormányzatot.

(…) nem a kormányzati propagandistáknak, hanem a válaszokat értelmezni, elemezni tudó szakembereknek: szociológusoknak, demográfusoknak, közvélemény-kutatóknak. Ők szakszerű kérdéseket tehetnének föl, és szakszerű válaszokat prezentálhatnának a kormánynak.

(…) Körültekintőbb SMS-kérdésfeltevést javasolunk tehát, addig is ajánlunk egy könnyebbet a jövő hétre: helyesli-e, hogy minden két kormánypárti szavazó hozzon majd magával egy harmadikat – függetlenül attól, hogy az fiú vagy lány?



Sztankóczy András: A közvélemény-kutatók alkonya (Magyar Hírlap, 2005. július 21.)
Mivel a kormány jelenlegi helyzetében nem tud „osztogatni”, sms-kampányban kérdezgeti az állampolgárokat. László Boglárnak a kampánnyal kapcsolatos indoklása alapján a jövőben a kormány akár a választásokat is lebonyolíthatná sms-ben.

"Ezzel a módszerrel reálisabb képet kaphatunk a téma megítéléséről, mivel néhány kiválasztott helyett azoktól érkezik visszajelzés, akiket a téma valóban érdekel." (László Boglár kormányszóvivő indokolja a kormány SMS-kampányát, Magyar Hírlap, júl. 20.)

Ha a költségvetési hiány meg az államadósság nagysága miatt nem lehet a választások előtt osztogatni, akkor mindenképpen érdemes megkérdezni az embereket, akarják-e, hogy a harmadik gyerek neméről dönthessenek. Ez rendben is van így, a 45 millió, amibe az SMS-kampány kerül, sokkal kevesebb, mint ha a kormány ígérgetne, mert amilyen felelőtlen ez a koalíció, még képes teljesíteni az ígéreteit – tényleg, a demokrácia alapjainak működésével sincsenek tisztában.

(…) Ez tehát világos, én akár azt is támogatnám, hogy apró bónuszként kicsinyített plüss kádkövekkel jutalmazzák azokat a választott harmadikként született kisfiúkat, akik a keresztségben a Ferenc nevet kapják, főleg ha a mostani bejelentés tényleg azt jelenti, hogy a kormány a patikuslobbival több órán át halált megvető bátorsággal folytatott küzdelem után leszámol a közvélemény-kutatókkal is. Utóbbiak ugyanis nem átallják az idézetben szereplő "néhány kiválasztottat" reprezentatív mintának nevezni, és erre hivatkozva a mérésekért súlyos összegeket bezsebelni ettől a kormánytól is, pedig mennyivel nyugodtabban dolgozhatna a kabinet, ha SMS-ben szondázná a polgárokat: válaszoljanak igennel, ha azt akarják, hogy ez a koalíció maradjon, és nemmel, ha koalícióellenesek, mert 2006 után csak egypárti szocialista kormányt szeretnének. Megjegyzem, még jobb lenne, ha mindezt emelt díjas szolgáltatásban tennék, és a bevételt a költségvetési hiány csökkentésére használnák fel. (…)



Miklós Gábor : A harmadik fiú vagy lány… (Népszabadság, 2005. július 22.)
A harmadik gyermek nemére vonatkozó kérdés az emberek mindennapjait érinti, és fontos társadalmi-morális kérdéseket boncolgat. Míg azonban nálunk a társadalom valószínűleg érett egy vitára a felvetett probléma kapcsán, a „politikai pártok aligha azok”.

Fura lenne, ha most kapnék a kormánytól SMS-t, azzal: mit szólnék a harmadik gyerek neme esetleges szülői meghatározásának engedélyezéséhez? Talán visszaírnék. "Köszönjük, mi ezen túlvagyunk. Verácska jól van, és a két nővérkéje is nagyon szereti. Igaz, először úgy gondoltuk, egy öcsike nagyon jó lenne, de hát történelmileg így alakult." Az is lehetséges, hogy visszaesemeseznék: miért tetszik kérdezni? Vajon már tömegek ostromolták a kormányhivatalokat ilyen követeléssel? Törvény készül esetleg, s ehhez kellene a mobilozó nép szava... Mivel azonban én nem kaptam ilyen legfelsőbb helyről érkező kérdést, kénytelen vagyok itt találgatni.

(…) A mesterséges megtermékenyítés viszonylag új lehetőség. Louise Brown, a világ első lombikbébije még csak 27 éves. A gyerek nemének szülői meghatározása ezzel az orvosi eljárással lehet összefüggésben. Képesek ma már kiválasztani a fiút vagy éppen lányt "nemző" spermiumokat, vagy a megtermékenyített petesejtről is megállapítható a neme. Mivel az eljárás működik, a világban művelik is. Hol lehet itt megállni? Hiszen akkor esetleg már elvégezhetnék "in vitro" a jövendő fizikaprofesszorok kiválasztását is.

(…) Az SMS-kampányról egy jobboldali politikus azt mondta: a kormány már így kampányol, figyelmet terel el fontosabb ügyekről. Lehet. Egy azonban bizonyos. Ez a kérdés az emberek életét politikai vallásuktól függetlenül érinti. A mai világban egyre több az olyan intim, sőt biológiai ügy, amely a személyes szabadság és a tudomány korlátjairól szól, miközben a személyiség és a társadalom toleranciájának a határait is próbálgatja. A társadalom valószínűleg érett egy ilyen vitára. A politikai pártok aligha azok.

Magyar Hírlap: Kirobbanó siker (2005. július 23.)
Ha az SMS-ek számával elosztjuk azt az összeget, melyet a kormány a kampányra szánt, azt kapjuk: egy szöveges üzenet csaknem háromezer forintba kerül. Az sms-kampány az érdektelenség miatt csődöt mondott, ezért „be lehetne fejezni a kommunikációs ötletelést, és inkább kormányozni kéne”.

Egy szöveges üzenetért 2937 forint – lehet, hogy az országot és a baloldalt még nem sikerült teljesen megújítani, de azt el kell ismernünk, hogy a kormánynak sikerült átírnia minden eddigi ismeretünket az emelt díjas SMS-ről.

(…) Tehát a kormány 45 milliót tett félre arra, hogy összesen hat kérdésre SMS-ben kérjen válaszokat. Tegnap László Boglár szóvivő már csak negyvenmillióról beszélt, s bár némileg remegő kézzel kezeli a számokat (erről később), vegyünk átlagnak 42 milliót, egyrészt mert nagyvonalúak vagyunk, másrészt mert utálunk számolni. A 42 osztva hattal, az hétmillió, vagyis elvileg ennyi jut arra a kérdésre, legyen-e megválasztható a harmadik gyermek neme. Ezért a pénzért 2383 SMS-t kaptak, ami üzenetenként 2937 forint.

Könnyű szívvel állíthatnánk, hogy ekkora szavazatszámnál Azurák Csaba sírva omlana össze élő adásban a Naplóban, de inkább figyeljünk a kormányszóvivőre, aki szerint ez még mindig több, mint az az ezerötszáz ember, akit a közvélemény-kutatók meg szoktak kérdezni, ráadásul kérdésenként hat-hét millió forintért.

(…) Összegzés: ha a kormányt tényleg érdekli a téma, beszéljen szakértőkkel, csak arra kérjük, ne bízzon meg tanácsadó testületet, kormány- vagy miniszteri biztost, mert már így is van elég. Ha mindenképp a mobilcégek forgalmát akarja növelni, akkor esetleg megkérdezhetné, akarjuk-e megválasztani szomszédunk, főnökünk vagy bárki más születendő gyerekének a nemét, ami sokkal viccesebb. Ha egyik javaslat sem tetszik, akkor viszont be lehetne fejezni a kommunikációs ötletelést, és inkább kormányozni kéne. (…)

Vélemények az sms-kampányról II.

Kocsi Ilona: Üde színfoltok vagy disszonáns ötletek? (Népszava, 2005. július 27.)
Az SMS-kampányban felvetett kérdések relevánsak, és alkalmasak arra, hogy „színesítsék” a nyári hétköznapokat – azonban nem a jelenleg aktuális társadalmi problémákról szólnak, az élet színesítése pedig nem a kormány feladata. Abszurd helyzet továbbá, hogy az ittas vezetés ügyében a kormány az enyhítésen, a rendőrség a szigorításon gondolkodik.

A helyzet abszurd. Miközben a kormány az enyhítésről érdeklődik, a rendőrök már a szigorításra tesznek javaslatot. Így teszi fajsúlytalanná egyik ötlet a másikat. A kormányszóvivő meg magyarázkodik: az sms-kampányt már hónapokkal ezelőtt elhatározták, nem tudhatták, hogy ez egybeesik a rendőrség ellentétes irányú javaslatával.

Pedig tudhatták volna… Ha hónapokkal ezelőtt elhatározták, akkor meg különösen. A laikus ugyanis úgy képzeli, hogy a kormány nyári sms-kampányának kérdéseit az illetékes szakemberek, minisztériumok állították össze, így tudniuk kellett a területükön készülő hasonló, vagy ellentétes értelmű javaslatokról. Ha nem tudtak, az baj.
Az olvasó talán már kitalálta, hogy az alkoholfogyasztás és a gépkocsivezetés viszonyáról van szó.

(…) A kérdés közérdekű. Ám azért valljuk be, nem égetően fontos téma. Mert fontos ugyan az az egy pohár sör, de ennél sokkal súlyosabb Magyarországon az alkoholizmus, mint társadalmi probléma, ebben vagyunk a világ élvonalában.

(…) Az önként válaszolókra építő sms-közvéleménykutatás ugyanis a felgyorsult világ adekvát terméke. Gyorsan lebonyolítható kérdésfelvetésre alkalmas, s ha a kérdező nem is kap pontos képet az adott témáról, de érzékelheti a hangulatot.

A nyár különben sem alkalmas nagy társadalmi problémák kivesézésére. (…) Ugyanakkor a nyári témának is érdekesnek, közérdekűnek kell lennie. Mindkét felvetés az. Egy-egy pohár sör, vagy éppen fröccs mellett, baráti társaságban jó azon elvitatkozni, ha odajutnánk, megválasztanánk-e harmadik gyermekünk nemét. (…) Érdekes ez a kísérlet az alkohol és a vezetés

A baráti társasságokban kialakuló viták persze nem reprezentatívak. Mint ahogy az sms-kampány sem az. De színesíti életünket, változatosabbá teszi a társalgást De nálunk? Nálunk az élet nehezebb és bonyolultabb. Így az sms-kampány is legfeljebb üde színfolt lehet. De vajon a kormány dolga üde színfoltokkal ellátni életünket?


 

Giró-Szász András: Ködösítés, időnyerés (Heti Válasz, 2005. július 28.)
Az új SMS- kampányt azért indította a kormány, mert „ügyes tematizálással a nyár folyamán uralni kívánja a teljes médiafelületet, megakadályozva vagy nehezítve az ellenzéki felvetések napirendre kerülését”. A kormány ezzel az akcióval az érdemi kormányzati intézkedések hiányát is palástolni kívánja.

Korunkban a polgárok többségének zsebében vagy retiküljében ott lapul a mobiltelefon. A szöveges üzenetek tömeges küldésének lehetőségével és elterjedt gyakorlatával így új, hatalmas felhasználói hálózat és kommunikációs felület jött létre. Az új kommunikációs tér kihasználása természetes politikai érdek, s emellett minden közéleti szereplő számára lehetőségeket nyújt. Az sms egyfelől használható személyes közléseknek.

(…) Habár kezdetben sokan nem hitték, ma már nyilvánvaló, hogy sajátos tulajdonságainak köszönhetően az sms óriási lehetőségeket teremt a politikai kommunikációban. Ezután az sms - részben az üzleti alkalmazások mintájára - a társadalmi, a politikai, a kormányzati és önkormányzati kommunikációban is szerepet kap, sőt felhasználható a civil szervezeti kapcsolattartásban is. Ráadásul nem elhanyagolható, hogy az sms-kampány nagy előnye a célzott elérés mellett a gazdaságosság, hiszen az egy fő elérésére fordított költség alig több mint 30 forint.

(…)Az ország lakói hat héten át heti egy, sms-sel megválaszolható kérdésre adhatnak választ. A kampány kérdéseit hétfőn a kormányszóvivők ismertetik, majd kedden és szerdán megjelennek a legnagyobb napilapokban is. Mindezt kiegészítve telefonos direktmarketingkampányba kezdtek a száz lépés programjának népszerűsítésére (…).

Mit akarnak mindezzel? A kormányzat ügyes tematizálással a nyár folyamán uralni kívánja a teljes médiafelületet, megakadályozva vagy nehezítve az ellenzéki felvetések napirendre kerülését. Megkísérelnek cselekvő, problémákról gondolkodó kormányzati képet kialakítani, amelyben a száz lépés programja mellett olyan bulvárosabb eszközök és gondolatok is felmerülnek, amelyeknek visszhangja eddig el nem ért társadalmi csoportokhoz is eljuthat. A választási kampány idejére fel akarják építeni az emberek véleményét kikérő, arra figyelmet fordító kormányzat és miniszterelnök képet.
Mit jelent mindez? 1. A kormányzat a nyári uborkaszezont sem használja fel valós kormányzati cselekvésekre, mivel az igényelt intézkedésék ellehetetlenítenék az MSZP-t és Gyurcsány Ferencet a 2006-os választások előtt. 2. A személyes és pártpolitikai érdekek ismét felülírták az ország és a választók szempontjából ésszerű, középtávon is eredménnyel kecsegtető intézkedések meghozatalát. A kormányzati program jelszava, hogy ne tévesszük szem elől a valóságot. Én is csak ezt tudom javasolni.


 

Török Gábor: Két cikk, egy üzenet,(Heti Válasz, 2005. július 28.)

A kormány jelenlegi sms-kampánya nem ítélhető meg feketén –fehéren: az ötlet és a témák jók, de a megvalósítás komoly problémákat vet fel. „Tényleg jó, hogy ezek a kérdések is napirendre kerülnek, de több mint furcsa, hogy éppen a kormány indít egy ilyen akciót”.

Talán két cikket is lehetne kerekíteni a kormány legújabb ötletéről, az sms-kampányról. Persze, a "bravúr" itt nem a publicisztikák számában rejlik, hiszen néhány felkészült pályatársam akár három-négy helyen is meg tudja írni ugyanazt. A múlt hét vezető témáját jelentő ügyben azonban, sajátos stílusgyakorlatként, akár egészen különböző tartalmú szösszeneteket is nyugodt szívvel vállalhatnék.

Az egyik arról szólhatna, hogy mennyire jó ötlet is ez a különös közvélemény-kutatás, hiszen olyan témákra irányítja a figyelmet, amelyek csak ritkán kerülnek a politika napirendjére. (…) Butaság lenne a fejünket a homokba dugva azt állítani, hogy ilyen témákról még vitatkozni sem érdemes - mondhatnám. Ha az embereket érdeklik ezek a kérdések - márpedig abban biztos vagyok, hogy a vacsoraasztal mellett ezekről legalább annyit beszélnek, mint a parlamentben történtekről vagy a pártok sajtótájékoztatóiról –, az a legegyszerűbb eljárás, ha széles körben lehet kibeszélni, átrágni, megfontolni.

(…) A másik cikk inkább a politikai vonatkozásokra helyezné a hangsúlyt, és már felütésként lerántaná a leplet a csúnya, manipuláló kormányról, amely a nyári uborkaszezonban sem bírja leállítani tematizációs gépezetét. (…) Jobb és elegánsabb lenne, ha az ilyen akciókat meghagyná azoknak, akiknek ez a feladatuk, a pártoknak, a sajtónak és az egyéb politikai szereplőknek.

(…) A két cikk azonban, lássuk be, csupán részigazságokat tartalmazna, a két írás végső soron csak együtt lenne vállalható. Mert tényleg jó, hogy ezek a kérdések is napirendre kerülnek, de több mint furcsa, hogy éppen a kormány indít egy ilyen akciót.

Sajtókapcsolat:
+36 20 665-0384
Telefon / Fax:
+36 1 430-6699 / +36 1 430-6695