Történelmi lecke

2005-08-02

Orbán Viktor bálványosi szabadegyetemen mondott beszédére Fejtő Ferenc Történelmi lecke Orbán Viktornak (Népszabadság, 2005. július 25.) című írásában reagált. A cikkre számos szerző válaszolt a héten a különböző napilapok hasábjain.

A magyar nemzetpolitika szemléletváltását sürgette Orbán Viktor, a Fidesz-MPSZ elnöke a határokon kívül élő magyarokkal szemben a XVI. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor zárónapján megtartott beszédében. Szerinte olyan új nemzetstratégiára van szükség, mely gazdaságpolitikai és külpolitikai fordulatot is magába foglalva előnyt kovácsol a magyarság széttagoltságából. A volt miniszterelnök kijelentette, hogy a baloldal, amikor csak teheti, „ráront saját nemzetére”, és a hazai baloldal is így tesz, ezért lenne szükség nemzeti fordulatra.

Orbán Viktor példaként Kun Bélát, Rákosi Mátyást és azokat említette, akik leverték az 1956-os forradalmat. A Fidesz-MPSZ elnöke kijelentette, hogy a jövő évi parlamenti választásokon múlik az ország jövője, és például a kettős állampolgárság sorsa is. Nyakó István, az MSZP szóvivője mindezt úgy kommentálta: Orbán Viktor nem méltó arra, hogy a nemzet érdekében szóljon. Szerinte érdemes emlékezni azokra a jobboldaliakra is, akik

> Publicisztikák
Fejtő Ferenc: Történelmi lecke Orbán Viktornak; Népszabadság, 2005. július 25.
Ugró Miklós: Kétféle baloldali hagyomány; Magyar Nemzet, 2005. július. 30.
Tamáska Péter: Történelmi lecke Fejtő Ferencnek; Magyar Nemzet, 2005. július 30.
Schöpflin György: Baloldaliság és nemzet; Népszabadság, 2005. július 30.
Révész Sándor: Aki magyar, nem-magyar; Népszabadság, 2005. augusztus 1.
Sztankóczy András: Nemzeti baloldalt! Miért is?; Magyar Hírlap, 2005. augusztus 1.
Fejtő Ferenc: Történelmi lecke Schöpflin Györgynek; Népszabadság, 2005. augusztus 2.

Gömbös Gyula és Horthy Miklós kultuszát ápolják a mai magyar politikában. Lendvai Ildikó az MSZP frakcióvezetője elmondta: Orbán Viktornak sikerült az esztendő legdurvább és leggyávább mondatával emlékezetessé tennie tusnádfürdői beszédét. A kettős állampolgárság ígéretével kapcsolatban Lendvai Ildikó azt a kérdést tette fel: „Lehet-e hinni annak az Orbán Viktornak, aki saját miniszterelnöksége idején elutasította ezt a javaslatot?”

Július 25-én Fejtő Ferenc a Népszabadságban reagált Orbán Viktor beszédére. Írásában a történész emlékeztette a pártelnököt a magyarországi baloldal történelmi múltjára, ami 1919-nél sokkal messzebbre nyúlik vissza.
> keret cime
keretes szoveg...
> Módszertan
Összeállításunk a témával kapcsolatban a napilapokban, a politikai hetilapokban és a főbb internetes híroldalakon megjelent újságírói véleményeket ismerteti. A kerettel kiemelt részekben az adott írás általunk készített tartalmi összefoglalója szerepel, itt a szó szerinti részeket idézőjelben tüntetjük fel.
Munkánkhoz az Observer Budapest Médiafigyelő Kft. adatbázisát használjuk.
Vélemények a baloldal és a nemzet viszonyáról I.
Fejtő Ferenc: Történelmi lecke (Népszabadság, 2005. július 25. )
Orbán Viktor a baloldal nemzetellenes politikájáról beszélve megfeledkezik a magyar baloldal építő tradícióiról és a jobboldal bűneiról egyaránt. „A magyar baloldalnak, nagy hagyományai vannak, amelyek a történelemkönyvekben is szerepelnek, minden esetben jobb jelzők kíséretében, mint a magyar jobboldal”.

(...) a magyar baloldalnak, a magyarság baloldali hagyományának története sokkal messzebbre megy vissza, mint az 1919-es és az 1949-es szélsőbaloldali magyarok és kommunista terroristák, akik magukat sohasem minősítették baloldalinak

(...) a magyar baloldalnak, nagy hagyományai vannak, amelyek a történelemkönyvekben is szerepelnek, minden esetben jobb jelzők kíséretében, mint a magyar jobboldal, amely a nemzeti függetlenség olyan bajnokait, mint az ugyancsak franciabarát Rákóczi Ferenc, elárulta, s ezért az árulásért bőségesen megfizettettek. Orbán Viktor elfelejtené?

(...) Talán emlékszik rá Orbán Viktor, amikor 1989 júniusában azt mondtam neki, hogy elismerem ifjú titáni politikai tehetségét, és ezáltal jogosnak is vélem nagy becsvágyát, de remélem, a mércét elég magasra teszi fel ahhoz, hogy a magyar történelembe – annyi nemzeti viszontagság után – az európai demokratizmus és parlamentarizmus egyik megalapozójaként írja be nevét.


Tamáska Péter: Történelmi lecke Fejtő Ferencnek (Magyar Nemzet, 2005. július 30.)

„Igaz, irracionális, terrort hozó dührohamain túl vagyunk már, de elfelejteni sohasem fogjuk 1919-es, majd 1945-tőt a kádári megtorlásokig tartó igen változatos formáit.”- írja Tamáska Péter, aki sorra veszi Fejtő Ferenc (Népszabadság július 25: Történelmi lecke Orbán Viktornak) írásában hozott példáit, és vitatkozik azokkal.


(…) Rákosi és Kun majdhogy Kemény Henrik-i ördögfiókákként maradtak meg a közgondolkodásban. A tegnapok ködlovagjai című, 1925-ben megjelent könyvében Krúdy a velük, írókkal egy éjszakán át ital mellett fraternizáló Kunt úgy ábrázolja, mint aki a vérengző Szamuelytől maga is rettegett.

(…) Az Orbánnak szóló tandrámában a baloldalon jő elő a közönség szemét vigyázón Párizsra vettető Batsányi, a "világpolgár" Csokonai s természetesen a szászvári apát, Martinovics is. Ha egyszer Magyarországon vagyunk s nem francia honban, akkor nekünk a jobboldalon csakis az a bűnünk lehet, hogy velük se vagyunk egy véleményen. Pedig nem is annyira velünk és a két csodálatos költővel van baj, hanem a szászvári apát úrral.


(…) A magyar jakobinusok című regényében arról olvashatunk, mennyire lett úrrá a becsvágy Martinovicson s hogyan jutott el a rendőrégi besúgói szereptől egy földalatti mozgalom szervezéséig.

(…) Petőfivel is csínján bánnék. A bankárokkal szövetkező és panamákból élő arisztokrácia világfelfogásával a spártai, a hugenotta és a rousseau-i puritánságot szembeállító költő mit szólna Kelet-Európa mai posztkommunista világához, az oligarchák és a volt ifjúkommunisták féktelen uralmához?

(…) Egyébként épp az öreg Ignotus volt, aki Egy év történelem -Jegyzetek 1914 tavaszától 1915 nyaráig- című kötetében azt írta, hogy "Én megkérdezem magamat s így kérdezze meg önmagát minden egyes s nem hazafiságból, hanem józan önzéssel, rideg számítással: akarok-e szerb lenni? Vagy román lenni? Vagy orosz lenni? Lenézek a Balkánra, felnézek Finlandba s azt mondom, hogy nem."

(…) "Moszkvában jobban hallgattak a szavára, mint a többi szocialista ország vezetőjére. Az egész szocialista táborban benne látták a reményt, hogy a szocializmus is lehet emberarcú." Ez az a kádári kép, amelynek elfogadottsága még ma is élő azok körében, akik nem szeretik, ha gondosan titkolt vagyonukra céloznak s tettetett megadással tűrik sorsukat, ha a jobboldal kerül kormányra.


Ugró Miklós: Kétféle baloldali hagyomány (Magyar Nemzet, 2005. július 30.)

Kétféle baloldal létezik: a Fejtő Ferenc által emlegetett nagyszerű emberek, akiknek sosem volt hatalom a kezében, meg egy másik, akiknek volt. Az utóbbiakat is két felé oszthatjuk: azokra, akik diktatúrát építettek, meg azokra, akik a Fideszben vannak.


(…) Szekeres, az MSZP elnökhelyettese egyszer s mindenkorra leszögezte, hogy a szocialista párt nemzeti és történelmi párt, amelyik a magyar nemzet számára oly fontos rendszerváltást a legkövetkezetesebben képviselte, s mindent megtett azért, hogy parlamenti demokrácia legyen.

(…) Az antidemokratikus beállítottságú társulatok - olyanok, mint a fórumosok, a szabad demokraták, a kisgazdák, a kereszténydemokraták, a fideszesek; főleg ez utóbbiak - folyton akadályokat gördítettek a haladás útjába, még szerencse, hogy a kommunista elvekhez hű szocialisták a sarkukra álltak, s fáradságos küzdelem árán betuszkolták a szedett-vedett pártocskákat a parlamentbe.

(…) Ha Fejtő komolyan venné mindazt, amiről Orbán Viktort oly fölényes hangnemben kioktatta, akkor Szekereshez is lehetett volna néhány keresetlen szava.

(…) Az általa összeállított impozáns névsorral (Batsányitól, Csokonain, Petőfin, Adyn, Bartókon, báró (!) Hatvanyn, József Attilán át egészen Nagy Imréig és mártír társaiig) csak az a gond, hogy röpke egy hetet leszámítva sohasem jelenítették meg a baloldali hatalmat.

(…) Elhisszük és tiszteletben tartjuk, hogy baloldali elkötelezettségű emberek ezen, többnyire nagyszerű személyiségek életművében keresik és találják meg szellemi, erkölcsi gyökereiket, de ez csak az elvek, az elmélet szintje. Mert van egy másik haloldali hagyomány is, a nagyszüleink, szüleink életét megnyomorító, a saját bőrünkön érzett, hatalomgyakorló baloldalé.

(…) Ebből következően, a baloldal akkor lesz hiteles, ha a gyakorlati hagyományát nemcsak szavakban, a jelszavak és szlogenek szintjén, hanem a tetteiben is megtagadja, elveti, divatos kifejezéssel élve: elhatárolódik attól.

(…) azok az elkötelezett baloldaliak, akik a Fejtő Ferenc által oly nagy becsben tartott baloldali hagyományokat valóban következetesen követik, és a demokrácia alapelveihez is hűségesek akarnak maradni, mit keresnek a Fideszben?

Vélemények a baloldal és a nemzet viszonyáról II.

Schöpflin György: Baloldaliság és nemzet (Népszabadság, 2005. július 30.)

Fejtő Ferenc megfeledkezett a Marx előtti és a Marx utáni baloldal közti különbségről, összemossa a fogalmakat, és tévesen vádolja rejtett antiszemitizmussal Orbán Viktort.


(…) Fejtő Ferenc írása a magyar baloldal nemzetfogalmáról (Történelmi lecke Orbán Viktornak, július 25.) legalább két szempontból támadható: módszertanilag és tartalmilag.

(…) Marx és Engels (…) a nemzeti mivoltot ugyanakkor mindenképpen múlandó kategóriának képzelték, hiszen meggyőződésük szerint az egyén legmélyebb identitása nem a kultúrából fakad, hanem a gazdasági tevékenységből. (…)Ebből kiindulva az internacionalizmus előtti baloldalnak - többek között a jakobinusok, Rákóczi, Petőfi, Kossuth és Deák nevei szerepelnek a cikkben - vajmi kevés köze van a mai helyzethez.

(…) Mindemellett a baloldal internacionalizmusa, Marx nagy találmánya, újra és újra életre kél: (…) ami bennünket legközelebbről érint, a kommunista utódpártok - a magyarországit beleértve - a legfrissebb baloldali internacionalizmussal, az úgynevezett brit "harmadik út" egy válfajának alkalmazásával keresik saját helyüket, csakhogy ennek a brit "harmadik utasságnak" vajmi kevés köze van a szocializmushoz. (…)Internacionalistának internacionalista ugyan, de inkább a globalizáló kapitalizmusból fakad, mint bármi másból.

(…) A magyar baloldal, ha nem is teljes egészében, elrugaszkodott a nemzettől, így nemigen érti meg saját társadalmát, illetve nem tud mit kezdeni a nemzeti mivolttal, legkevésbé a magyar nemzet szétszabdaltságával, s így gyakran úgy viselkedik, mintha számára a nemzeti érzelem egy értelmetlen kolonc lenne.


(…) Ezek a folyamatok, fejlemények nehéz helyzetbe hozzák a mérsékelt baloldalt, ahol a nemzet és a baloldaliság egyensúlyban van, mivel az internacionalisták egyelőre uralják az elképzelések, ötletek piacát. Feladatuk nem könnyű, pótolniuk kell az összbaloldal nagy mulasztását, és el kell dönteniük, hogy melyik fontosabb számukra, melyik hatékonyabb célkitűzéseik fényében - a nemzet vagy a baloldaliság?


(…) Bár Fejtő Ferenc cikke jó pár tekintetben megkérdőjelezhető, mégis hasznos lehet, amennyiben elindít egy érdemi vitát a nemzetről és a baloldal nemzetfogalmáról.


Révész Sándor: Aki magyar, nem-magyar (Népszabadság, 2005. augusztus 1.)

Magyarország érdeke az, hogy pártjai ne elsősorban magyarok legyenek, hanem felfogásuk és működésük valamilyen egyetemes rendet kövessen. „Abban a szemléletben, amelyet Révész Máriusz a Fidesz nevében és sokakkal együtt képvisel, értékké emelkedik az értékelvűség tagadása.”


(…) Ezeknek az elveknek a közös forrása a polgári etika fundamentuma, Kant kategorikus imperatívusza (mely szerint mindenkinek úgy kell eljárnia, hogy magatartása szabály lehessen mindenki számára). Révész Máriusz fölfogása pedig a kategorikus imperatívusz kategorikus tagadása.

(…) Amit mond, azt jelenti, hogy első a részérdek, és csak annak alárendelten érvényesülhetnek az egyetemes elvek. A magyar kisebbségeknek (miként minden kisebbségnek) annál jobb, minél inkább hajlanak (vagy hajlíttatnak nemzetközi közösségek által) a többségi politikai erők az önkorlátozásra.


(…) Ezt a Fidesz is tudja, hiszen folyvást számon kéri a kisebbségekkel kapcsolatos egyetemes normákat az elsősorban román, szerb stb. pártokon, miközben egyetért velük abban, hogy a nemzeti (esetükben szerb, román stb.) érdekek fontosabbak, mint az egyetemes elvek.


(…) A magyarországi "jobboldali" vagy "baloldali" emberek érdeke az, hogy a "jobboldal" vagy a "baloldal" érdeke az ország érdekéhez képest másodlagos legyen


Sztankóczy András: Nemzeti baloldalt! Miért is? (Magyar Hírlap, 2005. augusztus 1.)

A baloldal nemzetfelfogása alapvetően különbözik a jobboldalétól, és viszont. Ez a következménye a gondolkodásbeli értékrendek különbözőségének, ami nem baj. Baj csak akkor van, ha ezt a különbözőséget nem tudjuk elfogadni.


(…) "A tradicionális nemzetfelfogásban – mondta Géczi – a Fidesz nyilvánvalóan verhetetlen, a baloldal néha elkövette azt a hibát, hogy ebben próbált meg versengeni. A jobboldal tradicionális nemzetstratégiája nosztalgiázásra és csak a kulturális közösségre épül, ez azonban már nem vezet sehova. A szocialisták érzik, hogy más kellene, de bizonytalanság tapasztalható náluk, ennyiben igaza van Orbán Viktornak."

(…) Románia, Szlovákia, Szerbia és Horvátország (…) Aligha állíthatók példaképnek, inkább annak bizonyítására volnának alkalmasak, hogy nemzeti baloldali pártból sok jó nem sül ki, legalábbis ebben a régióban. (…) Egészségesebb országokban ugyanis a nemzeti baloldal kifejezés javarészt értelmezhetetlen.

(…) "Szeretnénk, ha a nemzeti oldal kifejezés elvesztené mai jelentését, és a magyarországi politika egészét jellemezné", mondja Orbán. (…) Olyan, mintha nem is a szocialistáknak fogalmazna meg elvárásokat, hanem sokkal inkább a Fideszt igyekezne újradefiniálni: nemzeti baloldali párt.

(…) Ezekért az értékválasztásokért aztán bírálhatják egymást a jobb- és a baloldal képviselői, nincs ezzel semmi baj, a nemzeti minimum – ha már állandóan arról van szó – ebben az esetben az kellene legyen, hogy tudják elfogadni: vannak értékek, amelyeket a másik oldal a szívéhez közelebb állónak tart.


Fejtő Ferenc: Történelmi lecke Schöpflin Györgynek (Népszabadság, 2005. augusztus 2.)

A XX. században több baloldali gondolkodó bírálta Marxot és Engelst azért, mert reakciósnak tekintették a nemzetiségeket. A baloldali gondolkodás a nemzet fogalmát nem tartja értelmetlennek, de minden nemzetnek autonómiát és egyelő jogokat kér. „A nemzeti jogok egyetemes jellege ma is a szocializmus egyik alaptétele.”


(…) Marx Károly volt a Szent Szövetség konzervatív elnyomó rendszere ellen fellépő XIX. századi magyar nemzeti mozgalom egyik legharsányabb védelmezője Franciaországban? A szemére is hányták később szlovák, cseh, szerb, horvát és román nacionalista történészek, hogy olyan szigorúan elítélte a magyarországi nemzetiségek akkori képviselőit és népi tömegeit, amiért az elnyomó rendszer fenntartásáért síkra szálló osztrák és orosz seregeket támogatták.

(…) Persze tagadhatatlan és érthető, hogy a XX. század elején a magyar szocialista történészek közt is akadtak egyesek, mint pl. az anarchista-szocialista Szabó Ervin, akik Marxot és Engelst megbírálták azért, mert a nemzetiségeket "reakciósnak" bélyegezték.

(…) A XX. század elején a Szocialista Internacionálé azért módosította Marx és Engels megállapításait, mert arra a véleményre jutottak, hogy a baloldalnak a XX. században "minden egyes nemzet autonómiájának biztosítását kell célul kitűznie, és elítélték a magyar uralkodó osztály anakronisztikus, reakciós nemzetiségi politikáját".


(…) A nemzeti jogok egyetemes jellege ma is a szocializmus egyik alaptétele. Ezt vetik el azok, akik állhatatosan nemzetietlennek és nemzetrontónak csúfolják azokat, akik nem hajlandók ellentmondást látni a nemzeti önállóság és nemzetek közti egyenlőség és együttműködés elvei között. Schöpflin György velük látszik egyetérteni. Én nagyapjával, Schöpflin Aladárral és apjával, Schöpflin Gyulával ebben a kérdésben, mint annyi másban is, szinte mindig egy nevezőn voltam.

Sajtókapcsolat:
+36 20 665-0384
Telefon / Fax:
+36 1 430-6699 / +36 1 430-6695