Vezethet-e ittasan egy képviselő?

2005-08-09

Július végén Szabó Zoltán, az MSZP országgyűlési képviselője egy közúti ellenőrzés során mentelmi jogára hivatkozva nem fújta meg az alkoholszondát. Bár ez a történet első pillantásra jelentéktelennek látszik, Szabó Zoltán ügye - sokadik ilyen eset lévén - nem csupán politikai vihart kavart, hanem ismét felhívta a figyelmet a magyar politikai kultúra egyik hiányosságára.

 

Az elmúlt hónapokban nagy társadalmi felháborodást váltott ki, hogy - párthovatartozástól függetlenül - több országgyűlési képviselő is megtagadta az alkoholszonda megfújását a rendőri ellenőrzések során. Ezek az esetek csak rontottak az egyébként is politikaellenesnek nevezhető közhangulaton, hiszen polgárok többsége hatalmi gőgként értelmezte a politikusok magatartását. A mentelmi jogról pedig olyan kép alakult ki a közvéleményben, hogy az nem más, mint a minden állampolgárra egyaránt érvényes normák alól kibújni szándékozó parlamenti képviselők eszköze.

 

> Mire való a mentelmi jog?

A mentelmi jog a parlamentáris demokrácia egyik legrégebben kialakult jogintézménye, melynek keretei már a rendi országgyűlések időszakában fejlődésnek indultak. Angliában például a XIV. században már rögzítették a képviselőket megillető szólásszabadságot, a kontinens országaiban pedig – így Magyarországon is – a törvényhozók mozgásszabadságának biztosítása érdekében korlátozták az Országgyűlésbe igyekező küldöttek felett a hatalom őrizetbe vételi jogát.

Napjainkban a mentelmi jog két dolgot jelent: egyrészt a képviselő „sérthetetlen”, mert nem indítható ellene büntetőeljárás és szabálysértési eljárás a mandátuma tartama alatt, az Országgyűlés előzetes hozzájárulása nélkül (kivéve a tettenérés esetét), másrészt „felelőtlen”, mert nem lehet felelősségre vonni leadott szavazata, a megbízatása során általa közölt tény vagy vélemény miatt. A modern demokráciákban azért fontos a mentelmi jog, mert ez a mindenkori ellenzék, és általában a parlamenti képviselők hatékony működésének fontos garanciája, azaz a mindenkori kormányzó hatalom ellenőrzésének biztosítéka.

Kiskapuk a szabályozásban


A mentelmi jog szabályozásának két modellje alakult ki: az angolszász modell, amely mindenekelőtt szólásszabadságot biztosít a képviselőknek, de a sérthetetlenséget csak részben ismeri el; valamint az európai kontinentális modell, mely a felelőtlenségre és a sérthetetlenségre épül. A magyar szabályozás az utóbbi, nagyobb védelmet biztosító modellt követi. A 15 éves magyar demokrácia ugyanakkor számos bizonytalanságot mutat mind a mentelmi jog törvényi szabályozása, mind annak gyakorlati alkalmazása terén.

A törvényi szabályozás bizonytalanságát mutatja, hogy a magyar mentelmi jog sokszor túlságosan tág értelmezési lehetőséget biztosít. Így a szakértők között is vita van arról, hogy a képviselőknek joga van-e a mentelmi jogra hivatkozva megtagadni az alkoholszonda megfújását, vagy sem. A Legfelsőbb Bíróság 2003. november 28-án kibocsátott állásfoglalása szerint például az ügyészek és a bírák nem kötelezhetők alkoholszonda használatára a közlekedési ellenőrzések során. Sőt, 1997-ben, a kormány tagjainak jogállásáról szóló törvényjavaslat vitájában még az is felmerült, hogy a kormány tagjai is élvezzék a mentelmi jog védelmét, ami a jogintézmény eredeti rendeltetését tekintve valóban nonszensz lett volna.


Mégsem ildomos ittasan vezetni

Noha a bizonytalan szabályozás lehetőséget teremt rá, a mentelmi jogra való hivatkozás alkoholszondás ellenőrzéseknél politikailag és etikailag mindenképpen hiba. Az ilyen esetek ugyanis nagy felháborodást váltanak ki a közvélemény körében, és ezáltal hitelvesztést okoznak nemcsak az érintett képviselőkre, hanem az egész politikai intézményrendszerre nézve. Az alkoholszonda-botrányok következményeként nemcsak a hibát elkövető politikusoknak, hanem magának a mentelmi jognak is védelmére kellett kelni. Ez magyarázza azt is, hogy Lamperth Mónika belügyminiszter például ígéretet tett arra, hogy a közúti ellenőrzések esetben bezárják a mentelmi jog által nyitott kiskaput, az Országgyűlés mentelmi bizottsága pedig állásfoglalást adott ki, amelyben szigorítani javasolta a pártok frakciószabályzatát a további kínos esetek elkerülése érdekében. A javaslatok között még az is felmerült, hogy a közúti ellenőrzést megtagadó politikust egyből tekintsék ittasnak.

Kérdés azonban, hogy a szabályok szigorításával meg lehet-e győzni a mentelmi jogot most már úri huncutságnak tekintő közvéleményt. A választópolgárnak ugyanis nem dolga ismerni a mentelmi jog szükségességét, és nem dolga felismerni, hogy az alkoholszonda visszautasításakor nem a joggal van a probléma, hanem a joggal való visszaéléssel. A parlamenti képviselőnek ugyanakkor felelőssége, hogy a parlamentáris demokrácia tekintélyét, és a választók demokratikus intézményekbe vetett hitét megőrizze. A politikusi szerepkörből adódóan a képviselőknek mindezt nem csupán szabályok alkotásával kell elérni, hanem főként tettekkel, etikus viselkedéssel. Hosszú távon csak így teremthető olyan közhangulat, amelyben az állampolgárok nem legyintenek, ha majd legközelebb egy képviselő joggal hivatkozik a mentelmi jogára.

Sajtókapcsolat:
+36 20 665-0384
Telefon / Fax:
+36 1 430-6699 / +36 1 430-6695