Kulcsár-ügy: egy kihallgatás jegyzőkönyve

2005-08-18

Nagy vitát váltott ki az elmúlt hetekben az interneten is megtalálható videofelvétel, ami Kulcsár Attila ügyészségi kihallgatásán készült. A baloldali-liberális újságírók szinte egyöntetűen elítélik az ügyészség eljárását és személyesen Polt Péter legfőbb ügyészt, míg a jobboldali véleményformálók a független ügyészség elleni politikai támadásról beszélnek.

 

A stop.hu internetes oldal a birtokába jutott került felvétel, az oldal szerint arról tanúskodik: az ügyészek és Kulcsár ügyvéd

> Publicisztikák
Dési János: A kazetta, Népszava, 2005 augusztus 10.
R. Székely Julianna: Erős várunk a hit, Magyar Hírlap, 2005-augusztus 11.
Magyar Narancs: A hely, ahol élünk, 2005 augusztus 11.
Váncsa István: Kértek tőle valamit, Élet és Irodalom, 2005-augusztus 12.
Tamás Ervin: Menjünk kajálni, Népszabadság, 2005 augusztus 15.
Tóth Ákos: Kihallgatott kihallgatás, Népszabadság, 2005. augusztus 16.
Magyar Hírlap: Olvasópróba; 2005. augusztus 16.
Szalay Tamás Lajos: Milliárdos bohózat; Népszava, 2005. augusztus 16. Újvári Miklós: Megingott a bizalom az igazságszolgáltatásban; Reggel, 2005. augusztus 16.
Bolgár György: Semmi izgalom, ez csak operettország; Metro, 2005. augusztus 17.
Kocsi Ilona: Vajon most is ég Bárándy Péter arca?; Népszava, 2005. augusztus 17.
Ferenczi Krisztina: Polt Péter, a tanú; Népszava, 2005. augusztus 17.
Magyar Hírlap: Nem rendszerhiba; 2005. augusztus 17.
Mester Ákos: Videojáték; 168 Óra, 2005. augusztus 18.
Heti Válasz: Bravó Friderikusz! Éljen a közszolgálat!; 2005. augusztus 18.
Kulcsár Anna: Politikai vád alatt a vádhatóság; Magyar Nemzet, 2005. augusztus 18.

jének együttműködése alapján formálódott Kulcsár Attilának, a K&H-ügy fő gyanúsítottjának vallomása. A stop.hu a felvételről beszámolva azt állította, hogy a 2004. június 9-i kihallgatás kimondottan jó hangulatban zajlott, ugyanakkor többször előfordult, hogy az ügyészek

és az ügyvéd próbálták elmagyarázni Kulcsárnak, hogy mit kell mondania. Az ügyészség az eljárást ért vádakat visszautasította, szerintük csak annyi történt, hogy a kérdéseket igyekeztek érthetővé tenni Kulcsár Attila számára. Zámbó Gyula ügyvéd pedig úgy nyilatkozott, hogy csupán megfogalmazásbeli problémák áthidalására törekedett, amikor egy-egy szóval, mondatrésszel kisegítette a vallomást tevő gyanúsítottat, aki a gépírónak diktálja a jegyzőkönyvet.


Majtényi László volt adatvédelmi biztos, az Eötvös Károly Intézet elnöke elmondta, hogy a büntetőeljárás nem nyilvános addig, amíg nem lép bírói szakaszba. Szerinte ezért bűncselekménynek számít az, hogy jegyzőkönyvek, videofelvételek kerültek nyilvánosságra Kulcsár Attilának az ügyészségen tett vallomásából.


Augusztus 14-én a Magyar Televízió A szólás szabadsága című műsorában Kabódi Csaba, az ELTE büntető eljárásjogi tanszékének vezetője, és Kacziba Antal nyugalmazott rendőrtábornok kommentálta a K&H-ügy főgyanúsítottjának, Kulcsár Attilának ügyészségi kihallgatásáról bemutatott videofelvételeket. Kabódi Csaba szerint a rövid felvételből nem lehet az egész kihallgatásra nézve ítéletet megfogalmazni, de a nyilvánosságra került kihallgatás-részletek hangulatát paródiának titulálta, amely szerinte messze jár egy szabályos kihallgatástól. Kacziba Antal szerint inkább egy igazgatósági ülésre hasonlított a kihallgatás. Kacziba Antal hangsúlyozta, hogy a törvény tiltja a sugdolózást, a diktálást, amit az ügyvéd tett, illetve azt, hogy Kulcsár Attila lapra írt megjegyzéseket vagy kérdéseket az ügyvédjének, így azok nem hangzottak el, nem kerültek be a jegyzőkönyvbe. A Fővárosi Főügyészség másnak sajtóközleményében leszögezte: a kihallgatás megfelelt a szakmai szempontoknak, és előzetesen összeállított tematika alapján zajlott le. A közlemény szerint az ügyben tudatos politikai támadásoknak van kitéve az ügyészség.


Dávid Ibolya, az MDF elnöke szerint az igazságszolgáltatásba vetett bizalmat rendítik meg azok a kihallgatásrészletek, amelyek Kulcsár Attilának, a K&H-ügy főgyanúsítottjának ügyészség előtt tett vallomásairól napvilágra kerültek. Petrétei József igazságügyi miniszter pedig azt nyilatkozta: Magyarországon alapvető érdek, hogy az igazságszolgáltatás megbízhatóan, hitelesen, magas szakmai színvonalon működjön, és ez csak úgy érvényesülhet maradéktalanul, ha az igazságszolgáltatás valamennyi résztvevője a jogszabályokat és a szakma szabályait minden esetben maradéktalanul betartva írott és íratlan erkölcsi, etikai normák alapján végzi munkáját. Demeter Ervin, a Fidesz-MPSZ országgyűlési képviselője úgy vélte, hogy a szocialisták magukat kérdezzék a Kulcsár-ügyről. Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke azt mondta, hogy a Kulcsár Attila vallomásáról nyilvánosságra került videofelvételek arra utalnak, mintha előzetes koncepció szerint ment volna a kihallgatás az ügyészségen.


Kovács László, az MSZP országgyűlési képviselője sajtótájékoztatón jelentette be: arra szeretne választ kapni Polt Péter legfőbb ügyésztől, hogy szerinte Kulcsár Attilának, a K&H-ügy főgyanúsítottjának ügyészségi kihallgatása az arról készült felvétel alapján megfelel-e a büntetőeljárásról szóló törvénynek, illetve kíván-e Polt Péter valamilyen intézkedést tenni. A legfőbb ügyész bejelentette: írásban válaszol a feltett kérdésekre.



> Módszertan
Összeállításunk a témával kapcsolatban a napilapokban, a politikai hetilapokban és a főbb internetes híroldalakon megjelent újságírói véleményeket ismerteti. A kerettel kiemelt részekben az adott írás általunk készített tartalmi összefoglalója szerepel, itt a szó szerinti részeket idézőjelben tüntetjük fel. Munkánkhoz az Observer Budapest Médiafigyelő Kft. adatbázisát használjuk.
Vélemények Kulcsár Attila ügyészségi kilhallgatásáról I.

 

Dési János: A kazetta (Népszava, 2005. augusztus 10.)
Kulcsár Attilával és Rejtő E. Tiborral is nagyon figyelmesen járt el az ügyészség. A kihallgatások során „minden nemcsak rendben, hanem nagyon is olajozottan ment. Többek között az is, hogy a kihallgatást vezető ügyészt, Ihász Sándort azóta budapesti főügyésznek nevezte ki a legfőbb ügyész.”

(…)minden nemcsak rendben, hanem nagyon is olajozottan ment. Többek között az is, hogy a kihallgatást vezető ügyészt, Ihász Sándort azóta budapesti főügyésznek nevezte ki a legfőbb ügyész.

(…) amikor a bank volt vezetője Rejtő E. Tibor arra hivatkozott, hogy a rendőrségi fogdában sok a csótány és különben sem bánnak vele kedvesen, azonnal átvitették egy lakájosabb műintézménybe, majd rövidesen ki is engedték, emlékezzünk a képre, amikor az igazán szolgálatkész fegyőrök cigölik utána a holmiját.

(…) Polt Péter, ha elfogultságot, szakmai hibák sorozatát fedezné fel egyik legbizalmasabb munkatársa, a fővárosi főügyész munkájában, akkor előbb leváltaná, aztán minden bizonnyal ő maga is beadná a lemondását


Magyar Narancs: A hely, ahol élünk (2005. augusztus 11.)
A Kulcsár-ügy kezdetén még minden világosnak és tisztának tűnt. 2004 elejétől azonban állami szervek manipulatív célokkal információkat kezdtek el kiszivárogtatni – amelyeket sokan további manipulációra használtak fel. Újabb fejlemény azonban, hogy a politikasemleges igazságszolgáltatás is kezd belekeveredni az ügybe.

(…) Két éve, a Kulcsár Attila-K&H-ügy kirobbanása után néhány héttel felettébb bizakodók voltunk: "A machináció minden lényeges mozzanata előbb-utóbb nyilvánosságra kerül, és arról is tiszta képet kapunk, hogy..." és a többi. Aztán egyre furább dolgok történtek

(…) Nem arról van szó, hogy információkat manipulatív célzattal szivárogtatnak állami szervek. Ezeket ugyanis mindenki belátása szerint kezelheti

(…) A rémisztő az, hogy immár nem tudni, mi a bánat zajlik a pártsemleges állami szervek, az igazságszolgáltatás bizonyos berkein belül.

(…) Az is egyre érthetetlenebb, hogy miért tisztázódnak lassan olyan szereplők is az ügyészség előtt, akik az első (nemcsak rendőrségi, de ügyészségi) vizsgálódások alapján még vastagon érintettnek tűntek. S a legújabb: ha nem csupán látszat (mint azt az ügyészség állítja), hanem maga a valóság, amire a stop.hu portálon közölt anyag (egy ügyészségi kihallgatáson készült videofelvétel írásos ismertetése) következtetni enged, hogy ti. Kulcsár vallomása ügyészségi instrukciókra (is) állt össze, abba jobb nem belegondolni.


R. Székely Julianna: Erős várunk a hit (Magyar Hírlap, 2005. augusztus 11.)
A Kulcsár-ügyben a tisztánlátást nehezíti, hogy minden információnkat a sajtóból szerezzük. Ezért van szükség a hitre, ami alapot ad ahhoz, hogy az egyik vagy a másik fél szavainak hitelt adjunk. „Ti, balliberálisnak mondott hívők, tegyétek össze kezeteket, és koncentráljatok erősen arra, hogy Kulcsár az ördög unokatestvére!”

(…) A próbatétel ezúttal egy videokazetta képében hullott lábaitok elé a Magasságos Ügyészségtől vagy a franc tudja honnan, mindegy, mert azt a videót ti a büdös életben úgysem láthatjátok, szövegét a maga teljességében el nem olvashatjátok, és ez így van rendjén. A hit ott kezdődik, ahol a tudás végződik, a tudás pedig, mint a szentírásból tudjátok, tiltott gyümölcs.

(…) A Fővárosi Főügyészség szóvivője azzal adta meg az alaphangot, hogy "a kihallgatás törvényesen zajlott", ami után nem is kellene többet mondani. De mondott. Külön visszautasította a feltételezést, hogy az ügyészek saját véleményüket adták Kulcsár szájába, ami pedig a papírról felolvasott válaszokat illeti, emlékeztetett rá, hogy "Kulcsár Attila ügyészségi vallomásának előzményei közismertek, s az is, hogy készült a vallomástételre".

(…) Ez az "úgy vevés" legyen a mi vezérfonalunk, testvéreim. Ha az objektív valóság megismerhetetlen, márpedig az, nem marad más, mint erős várunk, a hit.

(…) Ti, balliberálisnak mondott hívők, tegyétek össze kezeteket, és koncentráljatok erősen arra, hogy Kulcsár az ördög unokatestvére
(…) Ti, konzervatívnak, sőt valamely ismeretlen okból polgárinak nevezett hívők, szintén tegyétek össze a kezeteket, és örömmel dörzsöljétek össze. Koncentráljatok arra, hogy odaát milyen jól megszívták
(…) Számotokra, Csöndes Többségnek nevezett felebarátaim, sajnos nincsenek jó híreim. Erős hit híján maradtok ott, ahol eddig.


Váncsa István: Kértek tőle valamit (Élet és Irodalom, 2005. augusztus 12.)
A kihallgatások kérdései rendkívül bonyolultak, Kulcsár Attila azonban közgazdászokat megszégyenítő magabiztossággal ad rájuk gondolkodás nélkül választ. Ez alapján arra lehet következtetni, hogy az ex-bróker egy zseni. „Kulcsár gyanúsított távolabbi jövőjét illetően csak tippjeink lehetnek, vélhetőleg politikai pályát fog választani.”

(…) A huszonnyolc jegyzőkönyv elolvasása után az a benyomásunk támad, hogy ilyen nincs, ember ennyit nem tudhat észben tartani, hacsak naplót nem vezet; az viszont kevéssé valószínű, hogy a derék sikkasztó esténként föllapozza kapcsos könyvecskéjét, és gondosan beírja, kit juttatott aznap a tönk szélére és hogyan. A másik lehetőség pedig az, hogy a kihallgatási jegyzőkönyv nem elsősorban szóbeli vallomásra, hanem adatok előzetesen begyűjtött és rendezett halmazára épül, ám ezt a feltételezést, mint nyilvánvaló abszurdumot, el is hessegetjük íziben

(…) Egyetlen magyarázat marad: Kulcsár gyanúsított zseni.

(… ) Kulcsár gyanúsított a jegyzőkönyv szerint úgy gondolta, hogy Alan Greenspan bankját bárki futóbolond a tetszése szerint csapolhatja, az ügyész pedig belenyugodott, hogy igen, a nagyeszű Kulcsár gyanúsított csakugyan ebbe a hitbe ringatta magát.

(…) Ezen a ponton már a fönt említett hatvanas IQ-jú, diszlexiás médiasztár is rájön, hogy a brókerbotrány néven ismert sztori jó része nemcsak kitaláció, hanem ráadásul igen hülyén van kitalálva.

(…) Kulcsár gyanúsított távolabbi jövőjét illetően csak tippjeink lehetnek, vélhetőleg politikai pályát fog választani már csak azért is, mert nyilvánvaló, hogy a mai politikai gárda nagyobbik részét kenterben veri intellektuálisan, erkölcsileg meg pláne.


Tamás Ervin: Menjünk kajálni (Népszabadság, 2005. augusztus 15.)
„Hihetetlenül sokat fejlődött a hazai kihallgatóipar, amely az emberi jogok messzemenő figyelembevételével jut el céljához, a tények elfogulatlan és minden részletre kiterjedő felderítéséhez". A kihallgatás barátságos hangulata megható lehet azok számára, akik a háttértudása nem elég ahhoz, hogy meg tudják állapítani, történt-e jogsértés, vagy sem.

(…) Engem a Kulcsár-kihallgatás újabb, videós gyöngyszeme a procedúra hangulatáért fogott meg.

(…) Nincs nekem akkora jogi műveltségem, hogy eligazodjam a vitán, miszerint mit szabad és mit nem az ügyvédnek, mit tehet az ügyész, meg az a sok ember az asztal mellett.


(…) A szólás szabadsága győzött meg arról, hogy hihetetlenül sokat fejlődött a hazai kihallgatóipar, amely az emberi jogok messzemenő figyelembevételével jut el céljához, a tények elfogulatlan és minden részletre kiterjedő felderítéséhez.

(…) A szereplők immáron közeli ismerőseink, itt vannak velünk, hangzatosan fogalmazva: néhány percre egy ország került házi őrizetbe. Lebilincselő adás volt.


Tóth Ákos: Kihallgatott kihallgatás (Népszabadság, 2005. augusztus 16.)
A napvilágra került kihallgatás alapján az sem elképzelhetetlen, hogy nem Kulcsár kevert gyanúba több baloldali politikust, hanem egy másik erő, aminek működésére Gyurcsány Ferenc már korábban felhívta a figyelmet: a Polt Péter vezette ügyészi szervezet.

(…) az az erő, amit annak idején a jelenlegi miniszterelnök, még sportminiszterként - minő meglepetés, épp a Kulcsár-ügyet kirobbantó PSZÁF-elnök megveretése és az azt követő események kapcsán, nem titkoltan utalva a Polt Péter vezette ügyészi szervezet tevékenységére - a Fidesz által kiépített "árnyékállamnak" nevezett

(…) Megeshet mindez: e jól belátható beláthatatlanságtól való félelemnek lehet ugyanis alapja. Alapja lehet például a szaktekintély, Györgyi Kálmán egykori legfőbb ügyész sorsa, aki a Fidesz-kormány idején egy Áder Jánossal folytatott négyszemközti beszélgetés után látta okát annak, hogy indoklás nélkül és sürgősen lemondjon tisztségéről.
(…) Persze nézhetjük az ügy belátható oldalát is. Talán egyszerűen csak szakmai hibák sorozatát követték el.De ha szakmailag annyira gyenge volt ez a munka, ahogy arra azóta több, valóban hozzáértő személy rámutatott, akkor az hogyan lehetséges, hogy nem sokkal később az egyik kihallgató ügyészt a Fővárosi Főügyészség élére nevezték ki?

(…) Talán jobb bele sem gondolni mindebbe, mert a belátható kérdésekkel ugyanúgy a beláthatatlan irányába haladunk. Talán kényelmesebb elfogadni azt, amit (ah, egy újabb véletlen egybeesés) épp az említett egykori kihallgató által vezetett Fővárosi Főügyészség állít: a kihallgatás "törvényes, szakszerű és eredményes volt".

Vélemények Kulcsár Attila ügyészségi kilhallgatásáról II.
Magyar Hírlap: Olvasópróba (2005. augusztus 16.)
A felvételek olyan tekintetben megnyugtatóak, hogy egyértelműen látszik belőlük: Magyarország már nem rendőrállam. A felvétel politikai következménye, hogy "jelentős mértékben csökkenti a K&H-ügy mint a szocialisták elleni bevethető választási fegyver erejét, miközben támadási lehetőséget nyújt a kormányoldalnak az ügyészség ellen".

Végül is az volt az egész rendszerváltás egyik legfontosabb célja, hogy Magyarország ne legyen rendőrállam. Ha így nézzük a Kulcsár Attila kihallgatásáról készült videofelvétel részleteit, akkor semmi mást nem érezhetünk, csak felhőtlen örömöt, hiszen a képek látványosan bizonyítják: vége annak az időszaknak, amikor az elnyomó hatalom képviselői (ebben az esetben nem rendőrök, hanem ügyészek) kíméletlenül visszaéltek az állampolgár kiszolgáltatottságával, egyenlőtlen helyzetével.
A bejátszásokat megtekintő szakemberek többsége azonban inkább meghökkent, mint boldog.

(…) A baj éppen a kiszedni kívánt információkkal van. Kulcsár ugyanis a felvételeken jószerével meg sem szólal, néha feltesz egy kérdést, amiből az látszik, hogy tulajdonképpen fogalma sincs az egészről, ami mindenképpen érdekes a legnagyobb szabású fehérgalléros bűncselekmény gyanúsítottjánál. Hogyan tüntethetett el több milliárdot, ha egy számlán sem képes eligazodni? Kulcsár vallomását így az ügyvéd segítségével az ügyészek mondják tollba, néha akár prekoncepciónak is tekinthető merészséggel, néha döbbenetesnek tűnő felkészületlenséggel.

(…) a felvételek erősíthetik azt a meggyőződést, hogy ez elsősorban politikai, nem pedig jogi ügy. S megerősítik azt a sztereotípiát is, amely szerint a fideszes ügyészség védi Kulcsárt, cserébe a szocialista politikusokra nézve terhelő vallomásért. A felvétel politikai következménye tehát, hogy jelentős mértékben csökkenti a K&H-ügy mint a szocialisták elleni bevethető választási fegyver erejét, miközben támadási lehetőséget nyújt a kormányoldalnak az ügyészség ellen. Ja, és aláássa az állampolgárok igazságszolgáltatásba vetett bizalmát is, ha ez még számít.

Szalay Tamás Lajos: Milliárdos bohózat (Népszava, 2005. augusztus 16.)
A Kulcsár-kazetta több szempontból is meglepetést hozott, és a kihallgatók felkészületlenségéről árulkodott. A k&H ügyet eddig is nehéz volt komolyan venni, de most végleg kiderült: a „látványos sajtótájékoztatók, duplacsavaros megfogalmazások egymás lejáratására, mind egy nagy magyar bohózat részei”.


Ha nem tízmilliárd elsikkasztásáról és az elmúlt évek egyik legnagyobb pénzügyi botrányáról lenne szó, még akár kifejezetten jól is lehetett volna szórakozni Kulcsár Attila ügyészségi kihallgatásán.(…) : egy pohár sör és némi pattogatott kukorica társaságában szinte tökéletes vasárnap esti szórakozást nyújtottak a kis magyar tragikomédia szereplői.

A Kulcsár-kazetta több szempontból is meglepő. Már az is furcsa, hogy a készítők saját felkészületlenségüket is készek voltak felvállalni azzal, hogy szalagra rögzítették a történteket. Hasonlóképp meglepő, hogy ezt követően még - bár erre a jog kötelezi őket - gondolkodás nélkül ki is adták a kazettát az arra indítványt tevőknek. Afelől ugyanis nem lehetett kétségük, hogy előbb-utóbb a szalag nyilvánosságra kerül; vele együtt a haveri hangnem, az "érdemi izék" és az olyan nehezen értelmezhető ügyész mondatok is, mint: "nekem ez így nem a legjobb". Az egyértelművé vált, hogy törvénytelenségekről nem lehet beszélni, szakmai és eljárási hibákról annál inkább. A látottak még a sokat tapasztalt rendőrtábornokot is az alábbi nyilatkozatra késztették: "Nem tudom eldönteni (...) hogy a képzetlenség, a hozzá nem értés vagy valami más vezeti-e a kihallgatókat".

És talán ez a legnagyobb baj. A Kulcsár-ügyet már eddig is nehezen lehetett komolyan venni. A jobboldali sajtóhoz szinte melegében kiszivárogtatott jegyzőkönyvek, a csótányos fogdák és a saját hatáskörbe vont gyanúsítottak mellett a nagypolitika is kitett magáért. Látványos sajtótájékoztatók, duplacsavaros megfogalmazások egymás lejáratására, mind egy nagy magyar bohózat részei. Egy milliárdos bohózaté. (…)


Újvári Miklós: Megingott a bizalom az igazságszolgáltatásban (Reggel, 2005. augusztus 16.)
Egy ország bizalma csappant meg az igazságszolgáltatás iránt a Szólás Szabadságában bemutatott videofelvétel és Ihász Sándor főügyész magatartása miatt. „Polt Péternek illene tennie valamit ez ellen. Például leváltani Ihász Sándort. Hacsak nem előzi őt meg az államfő, aki kezdeményezheti a legfőbb ügyész leváltását”.

Mintha kezdő újságírók készítenék életük első tényfeltáró anyagát. Félénken kerülgetik a témát, a megszerzett dokumentumot még nem sikerült értelmezni sem, a kérdések sikertelen félmondatokban halnak el. Így viselkedett az a három ügyész, akinek egyébként a feladata volna Kulcsár Attilát megingatni, kibillenteni magabiztosságából, sarokba szorítani, majd ott porig alázni, ízekre szedni és aztán szépen kiszedni belőle, hol van húszmilliárd forint. Ihász Sándor akkori ügyész, mai budapesti főügyész (a videón jobbra „izézik”) azonban ezzel a teljesítménnyel egy üzemi lapnál sem tudna meggyökerezni újságíróként, a rendőrségről is azonnal eltanácsolnák.

(…) Mégis mi lett volna neki a jó? Ha a gyanúsított az MSZP teljes elnökségét belemártja a kusza ügybe? Akkor talán nemcsak a háziőrizetét szüntették volna meg Kulcsárnak, hanem az útlevelét is visszakapta volna? Végül is miért ne ugorhatna ki megint Bécsbe egy kávéra?
Magyarország először láthatott bele abba, mi van egy ügyészségen tett vallomás mögött. Először sejthetjük, mit jelent, ha az ügyészség kivesz a rendőrség kezéből egy ügyet.

(…) Egy ország bizalma ingott meg az igazságszolgáltatásban a Friderikuszban bemutatott videofelvétel miatt. Polt Péternek illene tennie valamit ez ellen. Például leváltani Ihász Sándort. Hacsak nem előzi őt meg az államfő, aki kezdeményezheti a legfőbb ügyész leváltását.


Bolgár György: Semmi izgalom, ez csak operettország (Metro, 2005. augusztus 17.)
A videokazetta más megvilágításba helyezte a Kulcsár-ügyet, kiderült, hogy a hatalmas gazdasági bűntény felderítése is jellegzetesen „magyar módra” megy – „itt a bizonyíték arra, milyen operettország vagyunk”.

Mióta kiderült, hogy a húszmilliárd forintos csalással és sikkasztással gyanúsított Kulcsár Attila ügyészi kihallgatásáról videó készült, sőt, ebből a felvételből a tévében részleteket is bemutattak, az egész botrány más megvilágításba került. Nemcsak azért, mert egyik-másik párbeszédből valami olyasmi tűnik ki, mintha a kihallgatók sugallták volna a választ Kulcsárnak. Nem is csak azért, mert egy szó nélkül megengedték, hogy a gyanúsított védőügyvédje lényegében védence szájába adja a válaszokat a föltett kérdésekre. Hanem elsősorban azért, mert kiderült: az elmúlt évek legnagyobb szabásúnak látszó bűnügye is a jelek szerint amolyan magyar módra megy. És erre a magyar módra senki nem lehet büszke. Mit nevezek magyar módnak? A linkséget, a dilettantizmust, a szervezetlenséget, a felkészületlenséget.


(…). Nézzük a Kulcsár-videót, és a fejünket fogjuk. Nem lehet igaz, hogy egy ekkora kapacitással. erőfeszítéssel lebonyolított vizsgálatot olyan színvonalon folytassanak le, hogy a történtek láttán az összes megkérdezett szakértő alig kapjon levegőt. Olyan színvonalon és olyan légkörben, hogy a külső szemlélő értetlenül figyel.


(…) a videón látható egyik ügyésznek fogalma sem volt arról, milyen táblázatot is adott át az exbrókernek, mondván. hogy ezt nem is ő állította össze. Amiből egyébként levonhatnánk azt a következtetést, hogy lám, itt a bizonyíték arra, milyen operettország vagyunk. És ha valakinek például félelmei volnának, hogy egyesek a hatalmukat önkényeskedésre, netán diktatórikus hajlamaik kiélésére szeretnék felhasználni, akkor a mostani példa alapján is megnyugodhatunk. Ez van, és még videó is készül róla. (…).

Kocsi Ilona: Vajon most is ég Bárándy Péter arca? (Népszava, 2005. augusztus 17.)
Bárándy Péter még 2001-ben azt nyilatkozta: „Ég az arcom, mert az igazságszolgáltatás érezhetően a politika befolyása alá került”. Kíváncsi lehet a közvélemény ennek alapján, mi lenne a volt igazságügy-miniszter véleménye az ügyészség jelenlegi szerepvállalásáról. A mostani botrány legkomolyabb következménye, hogy az „alapintézmények tekintélye, alapja meginogni látszik”.

Ég az arcom, mert az igazságszolgáltatás érezhetően a politika befolyása alá került - Bárándy Péter ügyvéd, a Budapesti Ügyvédi Kamara akkori főtitkára fogalmazott így még 2001-ben, amikor a Fővárosi Főügyészség elutasította a Schlecht-ügy megszüntetése elleni panaszokat.

Emlékeznek még Kaya Ibrahimra meg Josip Totra? Ők voltak az állítólagos vevők, akik fantomként közreműködtek abban, hogy Schlecht Csaba több mint egy tucat vállalkozást egyik napról a másikra eladjon nekik. Persze, jelentős köztartozással is. Aztán a vevők fölszívódtak, Schlecht Csaba meg dörzsölhette a kezét a jó üzlet után, meg tehetetlenül széttárhatta, hogy ő aztán nem tehet arról, hogy a vevők eltűntek, az adósság meg maradt.

(…) De vajon mit mondana most Bárándy Péter, aki két és fél évig igazságügyminiszter is volt ? A Népszavának tavaly azt nyilatkozta, hogy a jogszabályok ma már garantálják az igazságszolgáltatás függetlenségét. (…) Bárándy a kormány tagjaként meg jogászként rosszul élte meg, hogy nincs harmónia a rendőrség és az ügyészség között. Rossz, ha a kormányzati büntető politikának nem egy kiegyensúlyozott területen kell érvényesülnie.

És akkor mit szóljunk, mi laikusok? Akik csak ámultunk és bámultunk, amikor a Kulcsár-kihallgatás videofelvételét néztük. Aki nem tudta miről van szó, gyenge paródiának, amatőr filmnek gondolhatta az egészet.

(…) A néző meg ámul, bámul, aztán meg felháborodik, értetlenkedik, kiábrándul, legyint, és lesújtó véleményt mond. Az egész igazságszolgáltatásról. Pedig most annak csak egy szelete nyilvánult meg a képernyőn. Az, amelyik másnap közleményt adott ki, hogy törvényes, szakszerű és eredményes volt a kihallgatás.

(…) Az ügyészi pályához nem kell erkölcsi, etikai érzék? Meg társadalmi felelősség?

(…) Nem működhet jól ugyanis egy olyan demokrácia, ahol az alapintézmények tekintélye, alapja meginogni látszik. Az igazságszolgáltatás intézményei ide tartoznak.

Vélemények Kulcsár Attila ügyészségi kilhallgatásáról III.

 

Ferenczi Krisztina: Polt Péter, a tanú (Népszava, 2005. augusztus 17.)
Polt Péter munkássága az elmúlt években is arról szólt, hogy a legfőbb ügyészség az MSZP lejáratására törekedett. „Bumerángként hitelteleníthet azonban minden "vívmányt" a Kulcsárral való ügyészségi felvétel”, melynek hatására a vádhatóság tisztességének látszata végleg összeomlott.

Nagy teher lesz az új köztársasági elnökön, hogy mikorra írja ki a 2006-os választásokat. Olyan időpontra-é, hogy Polt Péter utódjáról még a jelenlegi többség dönthessen, vagy már az új hatalom kapja ezt a jogot. A legfőbb ügyész mandátumának lejárta határeset - 2006 májusa.

(…) A számok lelepleződése után is maradt a vádhatóság első embere. S a fél ország szemében megdönthetetlenül a jobboldal katonája. Személyes kis sétán örökítették meg a hatalomból frissen kibukott Orbánnal való informális találkozását a Szent István Bazilika előtt. De hát miért ne találkozhatnának?

(…) A Kulcsár üggyel túl korán kampányba kezdett Fidesz lehet, hogy lehúzhatja a redőnyt a K&H botrányhoz fűzött reményei előtt. Bumerángként hitelteleníthet minden "vívmányt" a Kulcsárral való ügyészségi felvétel. Az eddig csak elképzelt, papíron megjelent világ helyett a valódi.

(…) Pedig biztosan voltak a baloldalon is, akik meg voltak győződve arról, hogy a szocialisták pénzmosodáját találta el az igazságszolgáltatás, még ha hozzá is gondolták: állhat takarásban mögötte a másik. Lehet, hogy ahol egy név szerepel, ott valójában ketten állnak, csak az egyik vállalta föl az egyezség szerint. Dávid Ibolya egyenesen a sztrádapénz százalékos nyereség megosztásáról beszélt korábban.

(…) Nem elég a vádhatóságnak tisztességesnek lennie, annak is kell látszania. Ha élt még valakiben ez a látszat, 2005. augusztus 14.-én összeomlott


Magyar Hírlap: Nem rendszerhiba (2005. augusztus 17.)
A baloldalnak igaza van abban, hogy a brókerügy nyomozása aggályokat vet fel, „de hogy ezt a bizalmat nem az ügyészség szorosabb pórázra fogása állítja vissza, az biztos”. Nem a szabályok módosítására, hanem a politikusok önkorlátozására lenne szükség ahhoz, hogy a legfőbb ügyész valóban független lehessen.

A kétkamarás parlamentre, a köztársasági elnök nép általi választására, valamint a maláriás lázra emlékeztető ciklikussággal bukkan fel az ügyészség kormány alá rendelésének témája is. Most éppen a nagy sikerű Kulcsár-videó kapcsán buknak ki vágyakozó sóhajok szocialista politikusok ajkain, milyen jó is volna, ha az ügyészség nem lenne ilyen független. Sóhajnál, sajtótájékoztatóknál és Polt Péter legfőbb ügyész interpellálásának és leszavazásának meghitt rítusánál többre azonban nem nagyon látszik lehetőség, kétharmados törvényről lévén szó, vagyis bármiféle változtatásához a Fidesz is kell.

(…) A szocialistáknak igazuk van abban, hogy a Kulcsár kihallgatásáról készült felvételek, sőt az egész brókerügy nyomozása súlyos aggályokat vet fel, s alkalmas arra, hogy megrendítse az igazságszolgáltatásba vetett bizalmat. De hogy ezt a bizalmat nem az ügyészség szorosabb pórázra fogása állítja vissza, az biztos: elég belegondolni, hogy a társadalom mennyire bízik jobban a pórázt tartani kívánó mindenkori kormányban, mint az ügyészségben. Semennyire.

(…) A hiba tehát nem a rendszerben, hanem a rendszer szereplőiben és működtetőiben van. Ebből következően nem a szabályok megváltoztatására van szükség, hanem a politikusok önkorlátozására, hogy valóban független szereplőt juttassanak egy ilyen fontos posztra. Sólyom Lászlónak pedig nem az lesz a lényeges döntése, hogy mikorra írja ki a választásokat, hanem az, kit fog jelölni legfőbb ügyésznek. Addig meg ki kell bírni a jelenlegivel


Mester Ákos: Videojáték (168 Óra, 2005. augusztus 18.)
„Furcsa színjátéknak voltunk tanúi”, a videofelvétel levetítésekor, melyben mindenki más szerepet játszik, mint amit osztottak rá. Felmerül a kérdés, hogy az üggyel kapcsolatban van-e valamilyen alku a háttérben – de jelenleg csak spekulációkra szorítkozunk.

Ez nekem így nem egészen jó" - mondta a kihallgatást vezető ügyész Kulcsár Attilának. "Elképesztő" - mondta a nyugalmazott rendőr tábornok, aki a Friderikusz-műsorban megszólaltatott szakértőként arra következtetett: ebből is látszik, hogy a kihallgatóknak volt előfeltevésük arról, mit történhetett.


Hozzátette: ha egy prekoncepciónak megfelelően irányítják a kihallgatást, az jogellenes. Ugyanabban a műsorban az ELTE büntetőeljárás-jogi tanszékének vezetője - végignézve a Kulcsár Attila kihallgatásakor készült videofelvételt - úgy vélte: olyan az egész, mintha egy kihallgatás paródiája lenne.


(…) Akárhogy is, furcsa színjátéknak voltunk tanúi vasárnap este. Ebben a színjátékban valaki azt játssza, hogy gyanúsított, hárman azt játsszák, hogy ügyészek, egy úr úgy tesz, mintha a gyanúsított ügyvédje lenne, egy statisztahölgy jegyzőkönyvvezetőt játszik. S hogy hihető legyen az egész, a gyanúsított kivételével mindenki arca takarásban van.


(…) Kinek az érdeke, hogy mindez úgy történjék, ahogyan történik (a videofelvétel tanúsága szerint), s kinek az érdeke, hogy mindez így, ebben a formában kerüljön nyilvánosságra? Ha nem tévedünk, és valóban két külön társulat játéka zajlik itt, akkor az egyik társulat csupán abba van beavatva, ami a színen látható. A másik viszont szándékosan meghosszabbítja a játékteret, mégpedig a nyilvánossággal. Igaz, hogy ezáltal ők is tovább manipulálnak, de lehet, hogy mindjárt véget is vetnek a játéknak. Vagy: minden további manipulációnak.


(…) Az embernek óhatatlanul is eszébe jut: van-e alku a háttérben, és ha igen, kik, miért és milyen mögöttes érdekből kötötték? (…) Lehet-e, hogy valamely politikai oldal így szeretné kimenteni az ügyből és a botrányból saját, korántsem tiszta embereit? És ha igen, melyik oldal?
Egyelőre csak kérdések vannak, spekulációk, találgatások. A színjáték alighanem folytatódik, de nyilvánvaló, hogy hamarosan új szereplők fognak színre lépni. (…)



Heti Válasz: Bravó Friderikusz! Éljen a közszolgálat! (2005. augusztus 18.)
Friderikusz Sándor és Kacziba Antal nyugállományú nyomozóa Szólás Szabadsága műsorában egyaránt az ügyészség és Kulcsár Attila közti rejtélyes háttéralkut sejtettek. A vélemény hitelességét rontja, hogy Kacziba Antal a Kulcsár-ügy kapcsán hírbe hozott Lamperth Mónika tanácsadója.

Friderikusz Sándor médiamunkás és Kacziba Antal nyugállományú nyomozó A szólás szabadsága legutóbbi műsorában összekapaszkodott, és felejthetetlent alkotott.

A riporter Kulcsár bróker 2004. július 9-i ügyészségi kihallgatásának videofelvételéből mazsolázott pár percet, s meghívott vendégeivel szakértette a látottakat. Hogy úgy értsünk mindent, ahogy magyarázzák.

Az elméleti szakértő Kabodi Csaba, az ELTE büntetőeljárásjogi tanszékének vezetője, a gyakorlati pedig Kacziba Antal, az ORFK egykori bűnügyi igazgatója volt.

Kabodi többnyire csínján bánt a jelzőkkel, s ha mégis erősebbet használt, jelezte, hogy hosszú folyamat apró részleteivel szembesülünk. Szerepe kimerült a felejthetetlen páros hitelesítésében. A tábornok úr cseppet sem tűnt önmegtartóztatónak, egyenesen jogellenesnek minősítette a kihallgatás egyes elemeit, az ügyészek felkészületlenségéről lamentált, s rendszerint arra utalt, hogy a háttérben alku köttetett.

(…) Friderikuszék meg is támogatták ezt a sejtetést, amikor azt alcímezték a képernyőre, hogy "2004. október 1-jén váratlanul, óvadék nélkül Kulcsár házi őrizetbe kerül".

(…) A szólás szabadságába meghívott Kacziba Antal független bűnügyi szakértő a brókerbotránytól összemaszatolódott Lamperth Mónika belügyminisztériumának tanácsadója. Erről elfelejtették tájékoztatni a tévénézőket, miközben a műsor chartájában azt írják magukról, hogy "a műsorvezető mellékesnek tűnő megjegyzései is kiterjedt forrásmunkán alapulnak". A szerződtetett és fizetett belügyér a közszolgálati televízióban rangrejtve szakért, s mindentől függetlenül azt sugallja, hogy amit az ügyészség művel, az nem igazságszolgáltatás.

(…) Remek volt, Sándor, hagyhatja majd újabb üzenetét Lendvai Ildikó Friderikusz üzenetrögzítőjén.(…)

Kulcsár Anna: Politikai vád alatt a vádhatóság (Magyar Nemzet, 2005. augusztus 18.)
Az igazságügy-miniszter nyilatkozatával megsértette azt a szabályt, hogy miniszter konkrét üggyel kapcsolatban nem nyilatkozhat a sajtónak. Nem csoda, hogy egyre többen támadják az ügyészséget K&H ügybenbaloldalról, ezzel a baloldal többek között Lamperth Mónika férjének érintettségét kívánja palástolni.

Végre megszólalt az igazságügy-miniszter is! A távirati irodához eljuttatott nyilatkozatában a Petrétei József kifejtette: alapvető érdek hogy az igazságszolgáltatás megbízhatóan, hitelesen, magas szakmai színvonalon működjön. Ez szerinte csak úgy érvényesülhet, ha a jogszabályokat és a szakma szabályait az igazságszolgáltatás valamennyi résztvevője minden esetben maradéktalapul betartja. Petrétei a Népszabadságnak azt is elmondta: konkrét ügyben nem kíván állást foglalni. "Annyit közölt, hogy a független bíróság maga is minden esetben meghallgatja az ügy szereplőit, és további eljárási cselekményeket kezdeményezhet.
" Kérdés, hogy ha a miniszter konkrét ügyben nem nyilatkozhat - s tényleg nem nyilatkozhat -, most miért tette? Mert tudja, hogy valamelyik ügyben nem a jogszabály vagy a szakma szabályai szerint intézkedett az igazságszolgáltatás valamelyik résztvevője?


(…) Érdekes a miniszteri felvetés. És maga a megszólalás is. Különösen azután, hogy az Alkotmánybíróság még 2002. március 20-i határozatában rögzítette az evidencát: "A bírói hatalom a magyar parlamenti demokráciában is elválik a törvényhozó és a végrehajtó hatalomtól..."


(…) Egyébként nem csoda, hogy mind többen szólalnak meg a K&H-ügyben. Valóban szörnyű, mit kell néha kiállni manapság! Az ember gyanútlanul kezébe veszi az újságot, még bele sem lapoz, máris kellemetlen élményben van része: egy elégedett ember tekint rá, széles mosollyal az arcán. Az exbróker. Ám a jelenleg gyanúsított - korábban bankár - címlapos személy nem egyedül élvezi a pillanat örömét, a pezsgős összejövetelt, hanem egy hivatalban lévő belügyminiszter ugyancsak mosolygós férjének társaságában. Aki láthatóan szintén nagyon jól érzi magát a rendezvényen. Vannak azonban ennél most már kínosabb tények is. Mégpedig az, hogy a nyomozás lezárult a K&H-ügyben.


(…) Legyünk tehát szerények, és kérjünk csupán annyit, hogy mindenki érje be azzal a szereppel, amit a jogállam osztott rá. És ott álljon meg. Az igazságszolgáltatás is végzi a maga feladatát.

Sajtókapcsolat:
+36 20 665-0384
Telefon / Fax:
+36 1 430-6699 / +36 1 430-6695