Vágják a kamatot, ütik a kormányt

2005-08-25

A jegybank és a kormány a fél százalékos alapkamat-vágást követően rég nem látott egyetértésben döntött arról, hogy a 2007-2010 közötti három éves időszakra közösen három százalékos inflációs célt tűznek ki. A pártok között azonban egyre élesebben folytatódik a vita a gazdaság általános helyzetéről és a Malév privatizációjáról.

Intézetünk minden héten olyan áttekintést készít, mely összefoglalja a hét legfontosabb gazdaságpolitikai témájú híreit, eseményeit és nyilatkozatait, továbbá a napvilágot látott adatokat. A nyilatkozatok közül azokat idézzük, melyeket a bejelentő személye, a bejelentés tartalma vagy annak újdonságértéke miatt kiemelkedő jelentőségűnek tartunk.

 

A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa és a kormány a jegybanki alapkamat 50 bázispontos csökkentését követően döntött arról, hogy a 2007-2010 közötti három éves időszakra közösen három százalékos inflációs célt tűznek ki. A kormányoldal szerint ezzel Magyarországon beköszöntött az árstabilitás időszaka, az ellenzék azonban a jegybank érdemének tulajdonította mindezt. A politikai vita emellett folytatódott a gazdaság általános helyzetéről és a Malév privatizációjáról is, így az újabb és újabb egyeztetési felhívások ellenére egyetlen jelentős gazdaságpolitikai kérdésben sem látszik a megegyezés lehetősége a két nagy politikai erő között. A gazdaság élénküléséről és az infláció alacsony szinten történő stagnálásáról szóló örömteli hírek kapcsán az elemzők arra hívták fel a figyelmet, hogy az egyensúlyi helyzet bizonytalanságai miatt továbbra is kérdéses lehet az euro 2010-es bevezetése.

 

Makrogazdasági és pénzügyi mutatók

GDP növekedés* 2,9%
(2005. I-III.)
Ipari termelés
növekedése*
6,5%
(2005. I.-V.)
Beruházás-növekedés* 6,8%
(2005. I-III.)
Munkanélküliség 7,1%
(2005. IV.-VI.)
Infláció* 3,7%
(2005. VI.)
Reálkereset-növekedés* 7,6%
(2005. I.-V.)
Államháztartási hiány -936,4 milliárd Ft
(2005. I-VI.)
Fizetési mérleg -1497 millió euró
(2005. I-III.)
Jegybanki alapkamat 6,75%

* az előző év azonos időszakához képest

Források: Figyelőnet, HVG, Magyar Nemzeti Bank, Portfolio.hu

 

Politikai nyilatkozatok


Kormányoldal

László Boglár, kormányszóvivő
Gyurcsány Ferenc a gazdaság helyzetéről tájékoztatta Sólyom Lászlót, aki korábban azt kérte, a politikai propaganda számai helyett a valós adatokat ismerhesse meg. Gyurcsány Ferenc a köztársasági elnöknek átnyújtott egy 36 oldalas összeállítást, amely a Gazdasági és Közlekedési Minisztériumban készült, és ágazati bontásban tartalmazta a legfontosabb megállapításokat és a nemzetgazdaság fő számait. Az államfő és a kormányfő hasonlóan értékelte a helyzetet: mindketten az államháztartási egyensúly megőrzését és a foglalkoztatás bővítését tartották a legfontosabb kihívásnak. (augusztus 19.)

Szekeres Imre, MSZP elnökhelyettes
Orbán Viktornak nincs igaza, mert a magyar nemzet erős és szembenéz a valósággal. A Központi Statisztikai Hivatal adataiból világosan kiderül, hogy reálértékben 21 százalékkal is több lett az emberek fizetése, mint három évvel ezelőtt, a munkanélküliség pedig nem nőtt. Közös cél: a különbség csökkentése a szegények és gazdagok között, a magyar gazdaság előtt álló perspektívák kiaknázása és Európa jövőjének formálása. (augusztus 19.)

Gráf József, földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter
Az agrártárca egy hónapon belül olyan etikai kódex kidolgozását tervezi, amely hazai termelők érdekében képes lenne megrendszabályozni a néha beszerzési ár alatt értékesítő nagy bevásárló központokat. (augusztus 22.)

Tóth Andrást, Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkár
A Nemzetbiztonsági Hivatal nem kapott utasítást a Malév Rt. magánosításáról, egy külföldi társaság esetleges tulajdonszerzéséről szóló elemzés elkészítésére, ilyen irat nem készült. (augusztus 22.)

Veres János, pénzügyminiszter
A gazdaság jól teljesít, és ezt honorálta a Monetáris Tanács, amikor az 50 bázispontos csökkentésről döntött. A magyar költségvetésben lehet olyan változásokat, amelyek biztosítani fogják, hogy Magyarország továbbra is az eredetileg kitűzött konvergencia pályán haladjon, azaz 2008-ra elérje az euró bevezetésének feltételeit. (augusztus 22.)

A hároméves inflációs célmeghatározásra való áttérés jelentős előrelépés. Ezzel egy korábban csak remélt inflációcsökkenési tendenciának abba a szakaszába léptünk, hogy az infláció alakulásának megítélésében nincs érdemi különbség a jegybank, a Pénzügyminisztérium és a szakértők között. (augusztus 23.)

Kóka János, gazdasági és közlekedési miniszter
A MÁV egy feneketlen zsák, amely folyamatosan nyeli a pénzt, ezért mielőbb át kell alakítani a cég finanszírozási rendszerét és erőteljesen szét kell választani az árufuvarozási, valamint a személyszállítási ágazatokat. A kormány még az ősszel megkezdi a vasút radikális átalakítását. (augusztus 19.)

Ciklusokon átívelő fejlesztéspolitikai koncepcióra van szükség, amelyet mind a négy párt elfogad. A tervezetet a tárca elkészítette. 15 ezer milliárd forintot tudunk elkölteni a saját magunk által megtermelt jövedelmen kívül a következő nyolc-tíz évben Magyarországon. Egyedülálló, történelmi a felelősségünk, hogy ezt jól tervezzük meg. Ez nem megy anélkül, hogy egy alapvető konszenzust ne alakítanánk ki. (augusztus 23.)


Ellenzék

Orbán Viktor, Fidesz-MPSZ elnök
A magyar nemzetből ma hiányzik a valóságos helyzettel való szembenézés bátorsága napról napra nő a munkanélküliség, céltalanul sodródik az ország, nincsenek közös célok, de ha összefogna a nemzet, akkor ismét erőssé válhatna. A lebomló államhatárok, a szabad mozgás és vállalkozás megnyitja az utat magyar nemzet újraegyesítése előtt, de csak akkor, ha képesek vagyunk a szétszabdalt magyarságot egyetlen jól működő gazdasági övezetté szervezni. (augusztus 19.)

Rogán Antal, Fidesz-MPSZ kampányfőnök
A Fidesz továbbra sem vesz részt „dumapartikban”. A kormány nem rendelkezik a problémákkal való szembenézés képességével, nyáron csak hirdetéskampányokat folytatott, és az egyeztetések csak azt célozták, hogy az ellenzéket is „a dumakormányzás részesévé tegyék”. A Fidesz valódi problémákról javasol majd munkamegbeszéléseket, ezek: az üzemanyagárak visszaszorítása, a privatizációs botrányok kivizsgálása, a jövő évi adótörvények megvitatása. (augusztus 21.)

Fidesz-MPSZ országgyűlési frakció
Az Országgyűlés költségvetési és pénzügyi bizottsága rendkívüli ülésének összehívását kezdeményezték augusztus 30-án 10 órára a Fidesz parlamenti képviselői. Az ülés összehívásának célja, hogy a bizottság kezdeményezze annak az MSZP által beterjesztett és szeptember elsejétől életbelépő jogszabálynak a visszavonását, amely újabb járulékemeléssel sújtja a vállalkozókat. (augusztus 22.)

Demeter Ervin, Fidesz-MPSZ országgyűlési képviselő
A lehető legelőnytelenebb lenne a jelen feltételekkel áruba bocsátani a nemzeti légitársaságot. A Nemzetbiztonsági Hivatal kockázatelemzést végzett a Malév Rt. eladásával kapcsolatban, ezért a Fidesz azt szeretné, hogy ezt a dokumentumot az Országgyűlés illetékes szakbizottsága megismerhesse és meghallgathassák Veres János pénzügyminisztert is arról, hogy milyen viszony fűzi a Malévre pályázó AirBridge nevű társasághoz. (augusztus 22.)


Érdekképviseleti szervezetek

Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetsége
A Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége a nemzeti ünnepen egész napos rendezvényt szervezett a Felvonulási téren, hogy a város és vidék egymásra találását, illetve magyar élelmiszeripari termékek kiváló minőségét hirdesse. Jakab István, a Magosz elnöke szerint a kormánynak három év alatt sem sikerült világos agrárstratégiát kialakítani, a kormányciklusból hátralévő nyolc hónap alatt pedig nem lehet behozni az elmaradt intézkedéseket. (augusztus 20.)

Munkaadói Szövetség
Elfogadhatatlan, hogy egy június 22-én, szinte észrevétlenül benyújtott kormányzati javaslat szerint az adóköteles természetbeni juttatások személyi jövedelemadóval megnövelt összege után kell majd társadalombiztosítási járulékot fizetni, az pedig 17 százalékkal növeli a természetbeni juttatások terheit. (augusztus 22.)

Fuvarozói érdekképviseletek
Aláírták a közúti fuvarozó vállalkozások szakmai érdekképviseletei az ágazat versenyképességének javítását szolgáló 18 pontos megállapodást a kormánnyal. A jövedéki adó csökkentéséről azonban nem jött létre megegyezés. A fuvarozók úgy becsülik, hogy 10-11 százalékos versenyhátrányban vannak a szomszédos országokkal szemben. (augusztus 23.)


Elemzői vélemények és jelentések

Magyar Nemzeti Bank
A Monetáris Tanács fél százalékkal, 6,25 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatot. A testület ebben az évben hatodszor mérsékelte a kamatokat. A döntést a forint stabil árfolyama, a fokozódó importverseny és a fogyasztás visszafogott növekedése miatti jó inflációs kilátások indokolták. A gazdaság egyensúlyi pozíciója is valamelyest javult, de a folyó fizetési mérleg hiánya továbbra is magas. A kedvezőtlen egyensúlyi helyzet kockázati megítélésre gyakorolt hatását azonban jelenleg ellensúlyozza a nemzetközi tőkepiacok nagyon erős kereslete a kockázatosabb befektetési kategóriába tartozó eszközök iránt. Az új inflációs előrejelzés szerint idén a fogyasztói árak átlagosan 3,6 százalékkal emelkednek a korábban közölt 3,3 százalék helyett. Jövőre viszont csak 1,6 százalékos infláció várható a korábbi 3,4 százalékos előrejelzéssel szemben. A kormány és a Monetáris Tanács határozata értelmében a jegybank az éves inflációs cél helyett 2007-től áttér a középtávú inflációs cél kijelölésére. A Kormány és a jegybank közös célja, hogy 2007-től az éves infláció 3 százalék legyen, és ezt hosszú távon tartani lehessen. (augusztus 22.)

Economist
A három hónappal ezelőtti szinthez képest két tized százalékkal javult a nagy külföldi befektetési bankok idei magyar GDP-növekedésre vonatkozó előrejelzéseinek átlaga: 3,7 százalékos reál-GDP növekedés várható, és hasonló mértékű bővülés lesz 2006-ban is. (augusztus 22.)

Moody’s
A magyar adósság kezelhető, ugyanakkor romolhat az ország adósságának besorolása, ha a kormány a jövő évi választások miatt halogatja a makrogazdasági és strukturális reformokat. (augusztus 22.)

Kopik Tamás, a GKI Gazdaságkutató Rt.
Érthető, hogy a jegybank felülvizsgálta a 2006-os, eredetileg 3,5 százalékos inflációs célt, mert amint arra a jelentés is rámutat, jövőre az áfa-csökkentés miatt jelentős infláció-mérséklődés várható. Ugyanakkor a jegybank jelentése arra is kitér, hogy e nélkül az intézkedés nélkül is a korábbi 3,5 plusz-mínusz egy százalékos sáv alján lett volna az infláció. A jegybank 2007-re 3 százalék körüli éves inflációt jelez előre, és ugyanennyi az inflációs cél is. Ez azt jelenti, hogy a továbbiakban nem fog évről évre változni az inflációs cél, hanem minden évben 3 plusz-mínusz egy százalék lesz, mindaddig, amíg a jegybank határozza meg az inflációs célt, tehát az euró bevezetéséig. A jegybank prognózisa ugyanakkor optimistább, mint a GKI-é. A kutatóintézet jövőre 2,5 százalékos, 2007-re pedig 3,5 százalékos vagy annál magasabb átlagos éves inflációt feltételez. (augusztus 22.)

Petschnig Mária Zita, a Pénzügykutató Rt.
A Pénzügykutató a jegybank 1,6 százalékos inflációs prognózisánál magasabb, 2 százalékos inflációt vár jövőre, 2007-re pedig 4 százalék körüli fogyasztóiár-emelkedést prognosztizál. A kutatóintézet erre az évre is 3,6 százaléknál magasabb, 4 százalék körüli éves átlagos inflációt vár. A jegybank mindig a prognóziskészítés időpontjában érvényes árfolyamokkal és kamatokkal számol, a jelenlegi előrejelzés pedig nagyon erős forint árfolyammal készült, ezért mutat lényegesen alacsonyabb inflációt annál, mint ami ténylegesen várható.

Economist Intelligence Unit
A tíz új uniós tagország közül Észtország az uniós fejlesztési pénzek leghatékonyabb felhasználója: 2006-ig összesen 829 millió eurót (a GDP 3,5 százalék) használt fel. A leggazdagabb Szlovénia bizonyult a leggyengébb forrásfelhasználónak. Magyarország (3,7 milliárd euró; a GDP 1,7 százaléka) és Csehország (3,1 milliárd euró; a GDP 1,3 százaléka) egészében véve jól használta ki a lehetőségeket. (augusztus 23.)

TÁRKI-CEORG
A négy visegrádi ország lakosai közül leginkább a magyarok elégedetlenek pénzügyi helyzetükkel, és a jövőbeni helyzettel kapcsolatban is a magyarok a legpesszimistábbak. (augusztus 24.)

Világgazdaság
A 2006. évi költségvetés tervezetében prioritást kapnak a Száz lépés programjának ügyei, így bár a minisztériumokat mind takarékosságra szorítják, egyes területek ez alól kivételt képeznek majd. Ilyen az új családtámogatási rendszer, a nyugdíjügyek, a felsőoktatás és a különböző fejlesztések, így az útépítés, vagy a munkahelybővítés. A tervezet jövőre négyszázalékos GDP-növekedéssel számol, ebből hozzávetőleg 500 milliárd forintos pluszbevételre tehet szert a költségvetés. Kétszázmilliárd forintot az adócsökkentés ellentételezésére kell fordítani, a fennmaradó összeget a hiány csökkentésének fedezésére. (augusztus 24.)

Sajtókapcsolat:
+36 20 665-0384
Telefon / Fax:
+36 1 430-6699 / +36 1 430-6695