Malév - még egy ok a botrányra

2005-08-31

A nagyobbik ellenzéki párt augusztusban támadást indított a nemzeti légitársaság privatizációja miatt. A kormány a hónap elején még állta a nyomást a Fidesz-MPSZ-szel szemben, miután azonban az SZDSZ sem támogatta, az ÁPV Rt. visszalépett – így harmadik próbálkozásra sem sikerült privatizálni a milliárdos veszteségeket termelő Malév-ot.

 

> Malévval kapcsolatos Fidesz-támadások 2002 után
2003. február 18.
A Fidesz azzal vádolta Kiss Elemért, a Miniszterelnöki Hivatalt vezető minisztert, hogy annak ügyvédi irodája szerződést kötött a Malévvel a légitársaság átvilágítására. A miniszter – több, más céggel kötött szerződés nyilvánosságra kerülése után – lemondott posztjáról. A botrányok hatására később leváltották a vezérigazgatót és az igazgatóság tagjait.

2003. április 24.
A szocialista klientúra baráti mutyizásának nevezte Szijjártó Péter fideszes képviselő, hogy egy, a versenytársánál jóval többet kérő kft. nyerte el a Malév egyik tenderét.

2005. augusztus 10.
Rogán Antal, a Fidesz-MPSZ frakcióvezető-helyettese szerint a Kormány túl olcsón akarja eladni a Malév-ot, ezért az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. felügyelő-bizottságán keresztül vizsgálatot kezdeményez az ügyben.

Forrás: Observer Budapest Médiafigyelő Kft.
„Két budai lakásért, 160 millió forintért akarja eladni a kormány a nemzeti légitársaságot” – ezzel a sajtóbejelentéssel indította meg támadását augusztus 10-én a Fidesz-MPSZ a Malév privatizációja ellen. A kormányzati szóvivő másnap vehemens válaszában 1 forintos áron ajánlotta megvásárlásra a Fidesz-MPSZ-nek a légitársaságot – amellyel valószínűleg nem javított a privatizáció amúgy sem kedvező közmegítélésén.

Az első napokban a számok vitája körül forgott a Malév privatizációjának kérdése. A kormány megpróbálta világossá tenni, hogy a Malév vásárlója átvállalja a cég 37 milliárd forintos tartozását, és további 3 milliárd forintot fordít fejlesztésekre, tehát összességében közel 40 milliárd forint bevétele származik az államnak a légitársaság eladásából. Az ellenzék többször megismételte, hogy a kormány két budai lakás áráért akarja eladni a Malév-ot, miközben az elmúlt években 10 milliárdos tőkeinjekciót hajtott végre a légitársaságnál, a számláján jelenleg is 5-6 milliárd forint áll rendelkezésre, továbbá a legfiatalabb a flottája Európában.
A pénzügyi adatok mellett az állampolgárok számára sokkal érthetőbb volt az a tény, hogy az eladással várhatóan a munkaerő leépítése is együtt jár és közel 700 alkalmazottat bocsáthatnak majd el munkahelyéről.

A számokról szóló vitával egy időben NATO tagságunkra való hivatkozással oroszellenes hangokat pendített meg a Fidesz-MPSZ. A Malév folyamatban lévő Oneworld tagságára szerintük ugyancsak kedvezőtlenül hatna, ha orosz kezekbe kerülne a légitársaság. A fenti érvelést többször elhangzott a nagyobbik ellenzéki párt politikusaitól, valamint mérsékelt formában, a vitától magát egyébként távol tartó SZDSZ részéről, Fodor Gábortól is. Érdemi reagálás a kormány részéről ezekre az állításokra nem történt.
Habár mindegyik párt egyetért abban, hogy a Malév privatizálása nem halogatható, a hónap második felére a kormány egyedül maradt szándékával. A kispártok a vita kirobbanását követő héten nem szólaltak meg. Az SZDSZ csak Kuncze Gábor augusztus 17-i nyilatkozatával tette világossá, hogy nem támogatja a kormány privatizációs szándékát, „mivel a Malév megvételére tett ajánlatok nem rendezik megnyugtatóan a cég adósságát.” Másnap Fodor Gábor az ATV-n mérsékelt formában ismételte meg a Fidesz-MPSZ érvelését, és elismerte, hogy nemzetbiztonsági szempontokat is figyelembe kell venni a privatizáció során.
Az MDF, hasonlóan az SZDSZ-hez, csak jóval később tette egyértelművé az álláspontját, amely szerint a Malév megvásárlására jelentkezők között nincs alkalmas pályázó.

Az SZDSZ és az MDF kései nyilatkozatukkal kivárták azt a pillanatot, amikor már a privatizáció-ellenes hangulat vált uralkodóvá. Az SZDSZ feszültségmentesen foglalhatott állást az MSZP-vel szemben, az MDF pedig az elmúlt félév során kialakított stratégiájának jegyében, – azonos távolság a két nagy párttól: az MSZP-től és a Fidesz-MPSZ-től – megelőzte, hogy a privatizációt elutasító véleményével nehogy a kelleténél jobban a Fidesz-MPSZ oldalára sodródjon.

Augusztus 20-a után a Fidesz-MPSZ a szakmai kérdések helyett a személyi összefonódásokra helyezte a hangsúlyt. A Malév megvásárlására mindkét ajánlatot tevő cég esetében találtak korrupcióra utaló jeleket. Építettek a korábbi orosz tematikára, Rogán Antal megfogalmazásában: „úgy tűnik, hogy amikor egy szocialista kormány hivatalba lép, akkor az orosz tőke lényegesen aktívabbá válik a privatizáció területén.”

A Fidesz-MPSZ ezzel felvonultatta az összes privatizáció ellenes érvét:
• A nemzeti tulajdont meg kell védeni.
• Az emberek félnek a magánosítástól, hiszen elveszíthetik állásaikat.
• A privatizáció mindig korrupcióval jár együtt.

A kormány a vesztes helyzetet végül úgy próbálta menteni, hogy a privatizáció elhalasztásának a bejelentését követően kommunikációjának a hangsúlyát a Budapest Airport-ra (BA) tett „rekordösszegű” ajánlatokra helyezte és a várható bevétellel leplezte a Malév körüli fiaskót. A diadalmámor azonban könnyen tovatűnhet: augusztus 30-án ugyanis a Fővárosi Munkaügyi Bíróság nem jogerősen érvénytelennek nyilvánította a BA értékesítésére kiírt pályázatot.

Noha a magánosítás ezúttal meghiúsult, a nyilatkozatok szintjén a kormány nem tett le a nemzeti légitársaság privatizációjáról. A gazdasági szükségszerűség is erre kényszeríti a kabinetet, mivel az uniós előírások értelmében nem szubvencionálhatja a Malév-ot. Ugyanakkor, ha ismét napirendre kerül a privatizáció kérdése, bizonyosra vehető, hogy a kampány egyik vezérmotívumává is válik - és mint azt az elmúlt hónap történései mutatják, ez a kormánynak nem feltétlenül kedvez.

Sajtókapcsolat:
+36 20 665-0384
Telefon / Fax:
+36 1 430-6699 / +36 1 430-6695