Legyen kedves, adja vissza!

2005-09-01

A gazdaság állapotáról hónapok óta tartó vita háttérbe szorulásával újra a privatizáció kérdése került a politikai viták középpontjába. Míg Orbán Viktor, a Fidesz-MPSZ elnöke egyre radikálisabban bírálja a Kormány privatizációs törekvéseit, és a korábbi döntések felülvizsgálatára kéri a kabinetet, addig a kormányzat erre a ciklusra tervezett magánosítási törekvései sorra zátonyra futnak.

 

Intézetünk minden héten olyan áttekintést készít, mely összefoglalja a hét legfontosabb gazdaságpolitikai témájú híreit, eseményeit és nyilatkozatait, továbbá a napvilágot látott adatokat. A nyilatkozatok közül azokat idézzük, melyeket a bejelentő személye, a bejelentés tartalma vagy annak újdonságértéke miatt kiemelkedő jelentőségűnek tartunk.

 

Az ÁPV Rt. 2005. augusztus 26-án jelentette be, hogy a Maláv Rt. privatizácójára benyújtott pályázatok közül sem az orosz érdekeltségű AirBridge, sem a hazai ASBK Vagyonkezelő Kft. ajánlatát nem fogadja el. A rekordösszegű privatizációs bevétellel kecsegtető Budapest Airport Rt. magánkézbe adása is tovább várat magára, mivel a Fővárosi Munkaügyi Bíróság nem jogerős ítélete szerint érvénytelen a pályázat a privatizáció előtti munkavállalói érdekképviseleti egyeztetés elmaradása miatt. A Kormány fellebbez a döntés miatt, azonban az nem látható, hogy az ítélet mennyi időre hátráltatja a cég privatizációját. Orbán Viktor hétvégi kőszegi kijelentései, melyekkel a Kormány privatizációs elképzeléseit és korábbi döntéseit bírálta ismét a magánosítás kérdését helyezték a gazdaságpolitikai viták kereszttüzébe. Az ellenzéki pártvezér kijelentéseit élesen bírálták a kormánypártok és az MDF is, míg a befektetői szervezetek óvatosságra intettek. A privatizációs vita fényében szinte észrevétlenül tett javaslatot a Kormány az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (EKHO) igénybevevői körének kibővítésére, illetve kötelezte a tárcákat költségvetésük 550 milliárd forintos szűkítésére.

 

GDP növekedés* 2,9% (2005. I-III.)
Ipari termelés növekedése* 6,5% (2005. VI.)
Beruházás-növekedés* 6,8% (2005. I-III.)
Munkanélküliség 7,1% (2005. V-VII.)
Infláció* 3,7% (2005. VII.)
Reálkereset-növekedés* 7,6% (2005. I.-VI.)
Államháztartási hiány -936,4 milliárd Ft (2005. I-VII.)
Fizetési mérleg -1497 millió euró (2005. I-III.)
Jegybanki alapkamat 6,25%

* az előző év azonos időszakához képest

Források: Figyelőnet, HVG, Magyar Nemzeti Bank, Portfolio.hu

Politikai nyilatkozatok

Kormányoldal

 

Veres János, pénzügyminiszter

 

Túlzott mértékben a politika kereszttüzébe került a Malév tranzakció, ezért zárult eladás nélkül a privatizáció. A szakmailag rendben lévő folyamatot valakik olyan üzenettel próbálták beállítani, hogy az oroszok már a spájzban vannak, féljetek magyarok, noha ez a beállítás téves, helytelen.

 

Orbán Viktor hétvégi kőszegi beszédében világossá tette azt, hogyha a Fidesz kerül hatalomra, nem lesz biztonság Magyarországon, és visszakérik azt, amit ők úgy gondolnak. (augusztus 29.)

 

A világ legnagyobb tíz repülőtéri befektetési társaságának kétharmada adott ajánlatot a Budapest Airport-ra (BA), ami jelzi a befektetők érdeklődéségének minőségét. Rekordösszeg várható a privatizációból, hiszen a pénzügyi ajánlatok szerint a BA jelenlegi nyereségének ötvenszeresét is hajlandók megadni a befektetők. (augusztus 26.)

 

Kóka János, gazdasági és közlekedési miniszter

A privatizációs bevételeket - így a Budapest Airport Rt. értékesítéséből származót is – az államadósság csökkentésére kell fordítanunk. Nem volna jó ugyanis, ha a magánosításból befolyó jelentős bevételeket a költségvetési problémák megoldására fordítanánk. (szeptember 1.)

 

Az MSZP országgyűlési frakciója

A rendszervisszaváltás, a visszaállamosítás és az állami önkény programjával egyenértékűek Orbán Viktor szavai. Úgy látszik, a Fidesz elnöke Pozsgay Imre és Szűrös Mátyás után kezd rokonszenvet táplálni a negyvenes-ötvenes évek gyakorlata iránt. A Fidesz elnöke, tegyen feljelentést, ha szabálytalanságot tapasztal a privatizáció során!

 

Csizmár Gábor, foglalkoztatáspolitikai- és munkaügyi miniszter

 

Az EKHO alkalmas arra, hogy tiszta helyzetet teremtsen az érintett szakmákban, azaz, hogy az alkotók ne az áfa-szabályok vizsgálatával, hanem a munkájukkal foglalkozhassanak. A munkaviszonyt nem kell megszüntetni, ha az EKHO-t választja valaki. (augusztus 29.)

 

Simon Gábor, az MSZP Országos Választmányának elnöke

Azt gondolom, ebben az évben stabilizálódott a munkanélküliségi ráta, kis mértékben csökkent is, melynek hátterében a kabinet kedvező gazdaságpolitikai döntései, illetve a parlamentnek a hátrányos helyzetű csoportok foglalkoztatása érdekében hozott törvénymódosításai állnak. (augusztus 25.)

 

Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke

Az ÁPV RT. úgy ítélte meg, hogy a légitársaságért beadott ajánlatok, nem voltak olyan színvonalúak, hogy a Malévet értékesíteni lehessen, ezt a döntést elfogadom, de természetesen a Malévet privatizálni kell. (augusztus 26.)

 

Gráf József, földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter

A hazai exportmutatókat figyelembe véve Magyarország még mindig élen jár az újonnan csatlakozó országok között. (augusztus 27.)

 

 

 

Ellenzék

 

Orbán Viktor, Fidesz-MPSZ elnök

Először is, amit szabálytalanul privatizáltak, azt vissza kell venni. Másodszor: ha maga a privatizálási ügylet szabályos volt, de mögötte sikerül bizonyítani korrupciót, az hasson ki a privatizált vagyontárgyra, és azt is vissza kell venni. Abban az esetben, ha a privatizáció szabályos volt, mögötte nem volt, vagy nem bizonyítható a korrupció, de nemzetgazdasági érdekből egy bizonyos vagyontárgynak állami tulajdonban kellene lennie, (ilyen például a repülőtér) akkor azt kell mondani a tulajdonosnak, hogy legyen kedves, adja vissza! (augusztus 27.)

 

Rogán Antal, Fidesz-MPSZ kampányfőnök

A Fidesz alapvetően nem ellenzi a Malév privatizálását, azonban a jelenlegi feltételek mellett nem ért azzal egyet. A privatizáció előtt rendezni kellene a társaság anyagi helyzetét, többek között a kormányzat eddig nem teljesített ígéretét a társaság 3 milliárdos tőkeemelése ügyében. (augusztus 26.)

 

Tállai András, Fidesz-MPSZ országgyűlési képviselő

A Kormány jelenlegi gazdaságpolitikája árt a vállalkozóknak, a költségvetés összeomlott, a kitűzött célok finanszírozhatatlanná váltak. A pénzügyminiszternek szembe kell néznie azzal, hogy beavatkozásra van szükség. (augusztus 29.)

 

Matolcsy György, az Orbán-kormány gazdasági minisztere

A 2002 utáni kormányzat gazdaságpolitikájának megbicsaklásai hibasorozattá álltak össze, amely hozzájárult ahhoz, hogy kisebbek lettek a csatlakozásból származó eredményeink, mint amilyenek egyébként lehettek volna. (augusztus 27.)

 

Balsai István, Fidesz-MPSZ országgyűlési képviselő

A Fidesz kifogásolja, hogy a kormány az EKHO szabályainak kidolgozása kapcsán csupán a sajtó és a művészeti területek dolgozóira gondol. A munka világának legkülönbözőbb szféráiban tömegesen vannak kényszervállalkozók, például takarítói, portási, éjjeli őri és szervizes munkakörökben is.

 

Dávid Ibolya, az MDF elnöke

A privatizációra olyan megoldást, hogy „megkérjük, és adja vissza”, nem ismerünk. Nem lehet kapitalizmust építeni szocialista eszközökkel, még kevésbé szocialista demagógiával. (augusztus 31.)

Érdekképviseleti szervezetek, elemzői vélemények

Érdekképviseletek

 

Informatikai Vállalkozások Szövetsége

Az Informatikai Vállalkozások Szövetsége szerint hátrányosan érinti a nemzetközi vállalatok magyarországi cégeinek munkavállalóit a természetbeni juttatások adó- és járulékterheinek növelése, s ezért azt kéri, hogy vonják vissza a részvényopciókkal kapcsolatos részt. (augusztus 26.)

 

Fáth Péter, az AmCham főtitkára

Az Amerikai Kereskedelmi Kamara meglepetéssel hallotta Orbán Viktor hétvégi, a privatizációt illető kijelentését, ami ellentétes a Fidesz elnökének korábbi megnyilatkozásaival. A híradásokban megjelent kijelentés – ha valóban így hangzott el – „nem segíti a Magyarország iránti bizalom kiépülését sem a belföldi, sem a külföldi befektetők körében”.

 

Kerpen Gábor, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete elnöke

Tíz százalék feletti béremelést tart szükségesnek jövőre a közoktatásban az érdekképviseleti szervezet. Nem tekintik tárgyalási alapnak a pénzügyminiszter két-három százalékos béremelési javaslatát, mert a pedagógusok és a közoktatásban dolgozók bére több mint 13 százalékkal marad el a nemzetgazdasági átlagtól. (augusztus 29.)

 

 

 

Elemzői vélemények

 

 

Csaba László, közgazdász

Még kreatív trükkökkel sem lehet eltitkolni, hogy Magyarország államadóssága 2002 óta folyamatosan nő. A kormány hiába próbálja győzködni az embereket fizetett hirdetésekkel, a felmérések mégis azt mutatják, hogy a lakosság nem érez semmilyen fellendülést, sőt az emberek úgy gondolják: miközben a csőd szélén áll számos nemzeti intézmény, így például az Operaház vagy az ELTE, súlyos milliárdok mennek el kétes célokra. (augusztus 26.)

 

The Economist

Magyarország azok közé az államok közé tartozik, amelyek a legkevesebb központi tartalékkal rendelkeznek a szerint a – feltörekvő piacokat értékelő – rangsor szerint, amely azt mutatja, hogy mekkora tartalékkal rendelkeznek az egyes országok nemzetközi kötelezettségeik kiegyenlítésére. (augusztus 27.)

 

Ecostat Gazdaságelemző és Informatikai Intézet

Magyarországon továbbra sem stabil a pénzügyi egyensúly, az év hátralévő részében gyengülhet a forint árfolyama, amely gátat szabhat a jegybanki alapkamat további csökkentésének. Az elemezés figyelmeztet: a magas államháztartási hiányra és az ezzel párhuzamosan magas külső hiányra figyelő befektetők ősszel felfelé mozdíthatják a magyar valuta árfolyamát. (augusztus 27.)

 

Barcza György, az ING elemzője

A devizahitelezés megtorpanása akár a forintárfolyam jelentős gyengülését, és a kamatszint emelkedését is okozhatja hosszú távon. A devizahitelezés okozta forintkereslet jelenleg igen erősen tartja a forint árfolyamát, ugyanakkor ha a trend megfordul, az komoly következményekkel járhat. (augusztus 30.)

 

Nyeste Orsolya, az Erste Bank elemzője

Az eddigi 3,4-3,5 százalékról 3,8-3,9 százalékra – a Jegybank várakozásaihoz igazodva – korrigálhatja a piac az év egészére vonatkozó növekedési várakozásokat. Az eurózóna konjunktúrájával, valamint a belső fogyasztás alakulásával kapcsolatos jövő évi pozitív várakozások kedvezőek a magyar gazdaság szempontjából is, hiszen a GDP-t a beruházások mellett a nettó export húzza. A jövő évben így szintén magas, 3,7-3,9 százalékos gazdasági növekedés képzelhető el. Az exportorientált szerkezet miatt a költségvetés bevételi oldalát ugyanakkor nem feltétlenül javítja a nagyobb növekedés, azonban a belső kereslet vezérelte növekedés esetén fennálló inflációs nyomástól sem kell tartani. (augusztus 29.)

 

Farkas Zoltán, Heti Világgazdaság

Tulajdonképpen a már-már költségvetési összeomlással fenyegető 2002-es év óta fut a pénze után a kormány. Négy éve ment s megy rá arra, hogy az államháztartás hiányát az elviselhető és nemzetközileg is elfogadható mértékűre zsugorítsa. Igaz, nem éppen bokrosi elszántsággal folyik a kiigazítás. E tekintetben valóságos bravúr, hogy a deficitcsökkentés eddig csupán egyetlen évben, tavaly ment az életszínvonal rovására, és az is, hogy a folyamatos kurtítás nem járt a gazdasági növekedés leblokkolásával. (augusztus 31.)

Sajtókapcsolat:
+36 20 665-0384
Telefon / Fax:
+36 1 430-6699 / +36 1 430-6695