Olcsóbb benzinárak - még sincs üdvrivalgás

2005-09-16

Az elmúlt héten nem bővült a politikusokat foglalkoztató gazdasági témák köre: a nagy összecsapások továbbra is a privatizáció és az üzemanyagárak körül folytak. Míg az első egy elvi jellegű vitában, a Hiller- Pokorni megbeszélésben csúcsosodott ki, addig a második egy gyakorlati lépésben öltött formát: a Kormány bejelentette, hogy elébe menve a januári csökkentésnek, októbertől 25-ről 20 százalékra szállítja le a benzin általános forgalmi adóját. A döntés vegyes fogadtatásra lelt. Az ellenzék és a fuvarozói szakma kevesellte a csökkentést, több szakértő viszont ellenezte az állami beavatkozást.

 

Intézetünk minden héten olyan áttekintést készít, mely összefoglalja a hét legfontosabb gazdaságpolitikai témájú híreit, eseményeit és nyilatkozatait, továbbá a napvilágot látott adatokat. A nyilatkozatok közül azokat idézzük, melyeket a bejelentő személye, a bejelentés tartalma vagy annak újdonságértéke miatt kiemelkedő jelentőségűnek tartunk.

 

 

Hiller István, az MSZP elnöke, és Pokorni Zoltán, a Fidesz-MPSZ alelnöke szerdán egyeztetett a közvagyon megtartásáról, illetve annak privatizációjáról. Pokorni a magánosítás leállítását kérte a kormányzó párt elnökétől, Hiller István viszont a folyamat „lezárását” sürgette. Az eszmecsere után Hiller úgy nyilatkozott: „Leállítani nyilván azok akarnak, akik aztán újraindítani kívánnak". Pokorni Zoltán szerint a Fidesz azt szeretné, ha kétharmados törvény garantálná a hét vagyonkört felölelő állami törzsvagyon érinthetetlenségét, ami a vasutat, a postát, a autópályákból, a Budapest Airportból, a Volán-társaságokból, a villamos műveket, valamint a kórházakat foglalja magában.

Gyurcyány Ferenc vasárnap bejelentette, hogy a kormány leszállítaná az üzemanyagok általános áfakulcsát októbertől, amivel a megemelkedett benzinárakat kívánja lejjebb tornászni. A lépés vegyes fogadtatásra talált: gazdasági elemzők többsége megkérdőjelezte a döntés gazdasági racionalitását, az ellenzék és a fuvarozói szakma pedig kevesellte az árcsökkentést — mondván, a kormánynak a jövedéki adóhoz is hozzá kellene nyúlnia.

A héten napvilágot látott gazdasági adatok közt pozitívumként emelhető ki, hogy augusztusban a fogyasztói árak átlagosan 0,4 %-kal mérséklődtek júliushoz képest. A járműüzemanyagok azonban 13 százalékkal drágultak, és 6 százalékkal drágult a háztartási energia is. Az elmúlt egy évben az infláció átlagosan 3,6 százalékos volt. A legtöbb elemző javított inflációs előrejelzésén is. Változatlanul stabilan erős a forint, kedvező a nemzetközi légkör. A inflációs adatoknak köszönhetően hétfőn komoly esély van a jegybanki alapkamat további (várhatóan 25, esetleg 50 bázispontos) csökkentésére.

 

Makrogazdasági és pénzügyi mutatók

GDP növekedés* 3,5%
(2005. I-III.)
Ipari termelés
növekedése*
5,8%
(2005. I.-V.)
Beruházás-növekedés* 8,3%
(2005. I-III.)
Munkanélküliség 7,1%
(2005. IV.-VI.)
Infláció* 3,6%
(2005. VI.)
Reálkereset-növekedés* 7,6%
(2005. I.-V.)
Államháztartási hiány -996,4 milliárd Ft
(2005. I-VI.)
Fizetési mérleg -1497 millió euró
(2005. I-III.)
Jegybanki alapkamat 6,25%

* az előző év azonos időszakához képest

Források: Figyelőnet, HVG, Magyar Nemzeti Bank, Portfolio.hu

 

Politikai nyilatkozatok


Kormányoldal

 

Gyurcsány Ferenc, miniszterelnök
Tíz-tizenkét forinttal csökkenhet a benzin ára a jelenlegi körülbelül 300 forintról, mivel a kormány az üzemanyagnál október 1-jére előrehozza az általános forgalmi adó legmagasabb kulcsának jövő januárra tervezett csökkentését 25-ről 20 százalékra. Az idei költségvetés tervezésekor 250 forint körüli benzinárral számolt a kormány, így a mostani áfacsökkentés azt eredményezi, hogy a büdzsé áfabevételei azonosak lesznek azzal, mintha 240-250 forintos üzemanyagárak mellett az adó 25 százalékos maradna.(szeptember 11.)

Itt az ideje lezárni a privatizáció folyamatát, a privatizáló állam helyett a fejlesztő állam intézményeit, szabályait kell megalkotni. A kormány benyújt egy törvénycsomagot az Országgyűlésnek, hogy a privatizáció lezárásával, új intézmények és szabályok létrehozásával,hogyan alakítsák ki a fejlesztési célú állam vagyonkezelési rendszerét. A Budapest Airport Rt. privatizációja azonban a fejlesztésről szól, és az ebből befolyó közel két milliárd forintos bevételt az államadósság csökkentésére fordítja a kormány. Nincs arról szó, hogy a kormány eladná a repteret, a kifutópályákat. A fejlesztés lehetősége kerül magánkézbe, az ingatlanok állami tulajdonban maradnak (szeptember 12.)


A kormány támogatási, kompenzációs rendszert vezet be azon nyugdíjasok számára, akiknek nehéz a távfűtés díját kifizetni. A rendszer, amelynek lényege, hogy érdemben csökkenti a távfűtés díjait, legkésőbb október 15-én lép életbe. Várható a társasházi törvény tavaszi módosítása is. A miniszterelnök felkérte a szakminisztert és a lakáshivatal elnökét, hogy gyűjtsék össze a jövő félévben a szakmai javaslatokat az eddigi tapasztalatok alapján.
(szeptember 12, 14.)

 


Göndör István, az MSZP frakcióvezető-helyettese
A Varga Mihály által elmondottak „olcsó, populista, majdhogy azt mondhatnám, szakemberhez méltatlan dolgok". Az államháztartási hiány jelenleg az egyetlen olyan maastrichti kritérium, aminek Magyarország nem tud megfelelni - de még több év van erre. Populizmus, hogy Varga Mihály e hiány mértékét anélkül akarja csökkenteni, hogy megjelölné, mely társadalmi rétegektől, vállalkozói köröktől kell elvonni forrásokat. (szeptember 11.)


Hiller István, az MSZP elnöke
A privatizáció lezárása és leállítása között tartalmi különbség van. „Leállítani nyilván azok akarnak, azok akarhatnak, akik aztán újraindítani kívánnak". AZ MSZP kéri a Fideszt, hogy értsen egyet a privatizáció lezárásában, és hogy a párt végre képviseljen egységes álláspontot a privatizáció kérdésében, mert az ellenzéki pártnak "több szája van" az ügyben. (szeptember 14.)


Ellenzék

Varga Mihály, a Fidesz alelnöke
A Fidesz azt várja a kormánytól és a miniszterelnöktől, hogy kampány helyett végezzen valódi munkát, tegyen a munkanélküliség csökkentése, az üzemanyagárak mérséklése érdekében, készítsen átlátható költségvetést. Az államháztartás hiánya már 97 százalékban teljesült. (szeptember 9.)

Pokorni Zoltán, a Fidesz-MPSZ alelnöke
Az Országgyűlés még a 2006-os választások előtt kétharmados jogszabály formájában adjon visszavonhatatlan garanciát az állampolgároknak annak az állami törzsvagyonnak az érinthetetlenségére, amelyet nemzeti tulajdonban kell tartani. A Fidesz közös tulajdonban tartaná a vasutat, a postát, az autópályákat, a Budapest Airportot, a Volán-társaságokat, a villamosműveket, valamint a kórházakat is. (szeptember 14.)

Orbán Viktor, a Fidesz-MPSZ elnöke
Elindult a gazdasági konzultáció, ami a gazdaság jelentős résztvevőinek véleményét próbálja összegezni a magyar gazdaságpolitikáról. A végső jelentést a gazdaság állapotáról decemberre állítja össze a testület. (szeptember 13.)



Érdekképviseleti szervezetek


Peredi Péter, a Fuvarozók Országos Szövetségének főtitkára
A benzináremelés "egy olyan döntés, ami képes megelőzni a közúti békétlenkedést, de a közúti fuvarozás helyzetén nem segít". A jövedéki adó kérdésének tisztázása mellett az jelentene megoldást, ha az üzemanyagárusítók önmérsékletet tanúsítanának. (szeptember 13.)

Elemzői vélemények és jelentések

Hegedűs Miklós, a GKI Energiakutató és Tanácsadó Kft. ügyvezető igazgatója
Az államnak nem szabadna beleavatkoznia a benzinár alakulásába. Az államháztartási hiány mérete nem teszi lehetővé, hogy az államfő ilyen gesztusokat tegyen, ez a lépés 5-7 milliárd forint kiesést jelent majd az államnak az év végéig. Ez a lépés nem követi a piaci logikát. Tovább nő az államháztartás hiánya, vagy újabb adófajtákra van szükség. Társadalompolitikailag pedig azért igazságtalan, mert a valóságos fogyasztók helyett mindenkire ráterhelik. (szeptember 13.)


Reuters
A Reuters által megkérdezett 22 elemző szerint az MNB hétfői ülésén 25 bázisponttal csökkenti az alapkamatot. Az elemzők közül többen a jegybank keddi váratlan, hozamemelkedést eredményező piaci államkötvény-eladásai után módosították kamatcsökkentési várakozásaikat. (szeptember 14.)

Járai Zsigmond MNB-elnök
Amennyiben az infláció alacsony és a nemzetközi környezet erőteljes marad, van lehetőség az „agresszív kamatcsökkentések” folytatására. Vannak azonban bizonytalansági tényezők az MNB következő lépése előtt, köztük az, hogy a forint vajon erős marad-e. „Nem vagyok száz százalékig biztos benne, hogy a forint ereje a makrogazdasági alapokat tükrözi". Egyre kevésbé valószínű továbbá az euró 2010-es bevezetése, de fontos reformok meghozatala esetén nem lehetetlen. Túlzottan optimisták a kormány és a KSH költségvetési előrejelzései, amelyek szerint az államháztartás hiánya jövőre a GDP 2,9 százaléka lesz.
(szeptember 12.)


Központi Statisztikai Hivatal (KSH)
Az egy évre visszatekintő drágulás 3,6 százalékos; kedvezőbb, mint a korábbi előrejelzésekben szerepelt. Júliusról augusztusra 0,4%-kal csökkentek átlagosan a fogyasztói árak – az üzemanyagárak drágulása ellenére is. (szeptember 13.)


Barcza György, az ING elemzője
Folytatódik a „magyar csoda”, miszerint az olajárak emelkedése ellenére sem szaladt el az infláció. (szeptember 14.)

Török Zoltán , A Raiffeisen bank elemzője
Az üzemanyagárak utóbbi hetekben bekövetkezett emelkedésének következtében a a szeptemberi inflációs ráta emelkedése várható. (szeptember 14.)

Standard and Poor’s
Túlzottan optimista az euoró bevezetésének 2010-es előrejelzése a kormány részéről. Az államháztartás rendbetételére vonatkozó kormányzati hajlam nem tűnik eléggé határozottnak.

Sajtókapcsolat:
+36 20 665-0384
Telefon / Fax:
+36 1 430-6699 / +36 1 430-6695