Az elbukott sztrádatrükk és utóhatásai

2005-09-22

Bár a hét elején a történelmi mélypontra, hat százalékra csökkent a jegybanki alapkamat, és kormány a Parlament elé terjesztette az adótörvényeket, a hírek többsége azzal foglalkozott, hogy a Magyar Nemzeti Bank panasza nyomán az Európai Unió statisztikai hivatala keresztülhúzta a kormány autópálya-építések költségeinek trükkös elszámolására vonatkozó terveit.

 

Intézetünk minden héten olyan áttekintést készít, mely összefoglalja a hét legfontosabb gazdaságpolitikai témájú híreit, eseményeit és nyilatkozatait, továbbá a napvilágot látott adatokat. A nyilatkozatok közül azokat idézzük, melyeket a bejelentő személye, a bejelentés tartalma vagy annak újdonságértéke miatt kiemelkedő jelentőségűnek tartunk.

 

Az adójogszabályok beterjesztésével lépéselőnybe kerülhetett volna a kormány a gazdaságpolitika terén, ez mégsem következett be, mivel Szapáry Györgynek, a Magyar Nemzeti Bank alelnökének panasza nyomán az Európai Unió statisztikai hivatala kételyeinek adott hangot az autópálya-finanszírozás költségvetési elszámolásával kapcsolatban. A váratlan fejlemény újra politikai szereplővé tette a jegybankot, valamint nehéz helyzetbe hozta a kormányt, melynek így el kellett ismernie, hogy nem lesz tartható sem az idei, sem a jövő évre tervezett államháztartási hiány. Az elemzők szerint az autópálya-építések elszámolásának átsorolása ugyanis 432 milliárd forinttal emelheti idén a költségvetési hiányt, ami a GDP 2,5 százalékával növelheti az eredetileg 3,6 százalékra tervezett deficitet. A tarthatatlanná váló hiánycél valószínűvé teszi azt, amit az elemzők már hónapok óta hangoztatnak: 2010-ben aligha tudja bevezetni Magyarország az eurót.

Az államháztartási hiány kapcsán mind Járai Zsigmond, mind az elemzők hangsúlyozták, hogy a deficit az autópálya-trükk meghiúsulásától függetlenül is tarthatatlan, mivel a kormány az adócsökkentéssel párhuzamosan nem irányzott elő kellő mértékű kiadáscsökkentést a költségvetésben. A hét pozitív fejleménye ugyanakkor, hogy a Monetáris Tanács a tartósan alacsony inflációnak köszönhetően 25 bázisponttal, kereken 6 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatlábat.

 

Makrogazdasági és pénzügyi mutatók

GDP növekedés* 3,5%
(2005. I-VI.)
Ipari termelés
növekedése*
5,8%
(2005. VII.)
Beruházás-növekedés* 8,3%
(2005. I-VI.)
Munkanélküliség 7,1%
(2005. IV.-VII.)
Infláció* 3,6%
(2005. VIII.)
Reálkereset-növekedés* 7,2%
(2005. I.-VII.)
Államháztartási hiány -996,4 milliárd Ft
(2005. I-VIII.)
Fizetési mérleg -1497 millió euró
(2005. I-III.)
Jegybanki alapkamat 6,00%

* az előző év azonos időszakához képest

Források: Figyelőnet, HVG, Magyar Nemzeti Bank, Portfolio.hu




Politikai nyilatkozatok

Kormányoldal

Veres János pénzügyminiszter
Magyarország teljesíti az Eurostat előírásait az autópálya-építések finanszírozásával kapcsolatban, mivel azonban a hivatal még nem adott ki írásos jelentést, nem lehet megmondani, hogy mennyivel nő az eredetileg 3,6 százalékra becsült államháztartási hiány. (szeptember 16.)

Kóka János, gazdasági és közlekedési miniszter
A Nemzeti Fejlesztési Terv középpontjában a versenyképességet kell állítani, mert csak ez teremthet forrást a szociális, szociálpolitikai és társadalompolitikai feladatok megoldására. (szeptember 16.)

„Ha Szlovákia azt mondja, hogy ő a tátrai tigris, akkor Magyarország a pannon puma.” (szeptember 19.)

A kormányzati programokra, az autópálya-építésekre nincs hatással annak kérdése, hogy hová kell majd könyvelni az autópálya-építések összegét (szeptember 21.)

Kovács Kálmán, informatikai és hírközlési miniszter
Folytatni kell a privatizációt, hiszen annak hiányában Magyarország gazdasága idővel visszasüllyedhetne arra a szintre ahol 20 évvel korábban volt, amikor még a KGST-n belül is csupán cserekereskedelem címszóval lehetett értékesíteni a termékeinket. (szeptember 18.)

Burány Sándor, MSZP frakcióvezető-helyettes
Az általános forgalmi adó felső kulcsának ötszázalékos mérséklése a legtöbb árucikket, terméket érinteni fogja, így csökkeni fognak az árak, és több pénz marad az embereknél. (szeptember 18.)

Veres János pénzügyminiszter
Noha a 3,6 százalékos hiányt nem tudjuk tartani így, az autópálya építés elengedhetetlen az ország versenyképességéhez. (szeptember 18.)

Gyurcsány Ferenc, miniszterelnök
Nincs olyan adónem, ami ne alakulna át jövőre, így a 38 százalékos, átlagos adóterhelés kevesebb mint 35 százalékosra csökken. Az adóreform biztonságot és kiszámíthatóságot eredményez a következő öt évre. (szeptember 18.)

Kovács Tibor, MSZP országgyűlési képviselő
A jegybank alelnöke semmilyen bajt nem előzött meg, viszont bizalmatlanságot keltett a kormánnyal szemben, amivel számszerűsíthető kárt okozott az országnak. (szeptember 21.)

 

Ellenzék

Orbán Viktor, Fidesz-MPSZ elnök
A munkát, a vállalkozásokat és a családokat büntető adórendszert mindenképpen radikálisan meg kell változtatni. (szeptember 18.)

Varga Mihály, Fidesz-MPSZ alelnök
Amit a kormány egyik kezével, a másikkal elveszi. A Fidesz választ vár a miniszterelnöktől arra, hogy miért kell elvenni az adókedvezményt az egy- és a kétgyermekes családoktól. Választ szeretnének kapni arra is, hogy a bruttó 156 ezer forinttal rendelkező átlagkeresetűek miért adóznak jövőre is a legmagasabb adókulcs szerint, továbbá miért sújtják az alacsony- és középkategóriás autók vásárlóit a regisztrációs adó emelésével. (szeptember 18.)

Azzal, hogy az autópálya-építést is közkiadásnak számolja el az Európai Unió, további 1,3 százalékkal nőhet az államháztartás már így is rekordokat döntögető hiánya. Helyesen járt el a Magyar Nemzeti Bank alelnöke, amikor jelezte az autópálya-építések könyvelési trükkjét az uniónak. A kormánykoalíciónak hálásnak kellene lennie, hogy a jegybank még időben felhívta a figyelmet a téves eljárásra, ellenkező esetben a választási kampány finisében derült volna ki, hogy Magyarország rosszul könyvelt. (szeptember 21.)

Pongrácsz Tibor, MDF gazdasági szakértő
A költségvetés katasztrofális állapotban van. Egy stabilitási programnak kellene megelőznie az adócsökkentést, ahhoz, hogy Magyarország teljesíteni tudja az euró bevezetéséhez szükséges konvergencia-programot. (szeptember 19.)

Pokorni Zoltán, Fidesz-MPSZ alelnök
Naponta 120 ember került utcára az utóbbi egy évben, 400 ezer új munkahely helyett pedig 400 ezer munkanélküli van ma Magyarországon. (szeptember 20.)


Elemzői vélemények és jelentések

Érdekképviseleti szervezetek


Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége
A munkavállalók négy százalékos reálbér növekedést és- a kormány terveivel összhangban- háromszintű minimálbért szeretnének jövőre. (szeptember 19.)

Zongor Gábor, Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége főtitkár
Levélben kérik a települési érdekszövetségek a miniszterelnöktől, hogy mielőbb tisztázzák: lesz-e jövőre százmilliárdos elvonás az önkormányzatoktól. (szeptember 19.)

Magyar Bankszövetség
Az új nyugdíj-előtakarékossági számla bevezetése hasznos, amennyiben a lakossági megtakarításokat ösztönözni fogja, bár komoly üzletet valószínűleg nem jelent a hitelintézetek számára. (szeptember 20.)



Elemzők


Joaquín Almunia, Európai Bizottság pénzügyi biztos
Az autópályák építési költségeit a közkiadások közé kell sorolni, ez pedig azt jelentheti, hogy az idei államháztartási hiány Magyarországon túllépheti a felzárkózási programban ígért mértéket. (szeptember 16.)

Dresdner Kleinwort Wasserstein
Az Eurostat ítélete alapján zátonyra futhat a magyar kormány azon törekvése, hogy kivegye az autópálya-építési költségeket az államháztartásból. Jelentős beruházásokról lévén szó, ez a GDP 1,3 százalékának megfelelő mértékben is növeli az idei államháztartási hiányt. A kedvezőtlen döntés gyakorlatilag teljesíthetetlenné teszi a kormány 2010-es euró-csatlakozási célkitűzését, és befektetői bizonytalanságot idézhet elő. (szeptember 16.)

Barcza György, ING
Mivel az Európai Unió statisztikai hivatala nem fogadja el az autópálya-építés bevételeit egyenlegjavító tételként az eredményszemléletű hiány GDP-arányosan meghaladhatja az 5 százalékot. (szeptember 16.)

Lámfalussy Sándor, közgazdász professzor
Egy ország megítélésében nemcsak a szándék, hanem a hiánycsökkentés folyamata is fontos, hogy hihető legyen. Nem valószínű, hogy 2010-re sikerül bevezetni az eurót Magyarországon, de ez a következő hónapok, évek teljesítményétől függ. (szeptember 16.)

Központi Statisztikai Hivatal
Közel 13 ezer fővel csökkent az alkalmazásban állók létszáma az első fél évben. Az első hat hónapban a teljes munkaidőben foglalkoztatottak - prémiumok és juttatások nélküli - bruttó jövedelme 140 841 forintra emelkedett. (szeptember 16.)

Ed Parker, Fitch Ratings
Bár továbbra is magas a magyar folyó fizetési mérleg hiánya, s a magas kőolajár még inkább megemeli a deficitre kedvezőtlen hatást gyakorló importot, az idén mérséklődik a hiány, ugyanis a kivitel sokkal gyorsabban bővül, mint a behozatal. Ezzel egy időben ugyanakkor hatalmas folyó fizetési mérleghiánnyal bír Magyarország, amelyet középtávon kell csökkenteni, és szembe kell néznie a hatalmas költségvetési deficittel is. Ezek miatt tovább erősödik Magyarország külső és belső eladósodottsága, amely védtelenné teszi az országot a gazdasági sokkok ellen. A következő kormánynak a választások után az euró bevezetése érdekében jelentősen szigorítania kell a fiskális politikát. (szeptember 17.)

Járai Zsigmond, Magyar Nemzeti Bank elnök
A Magyar Nemzeti Bank számításai szerint 20 éven át évi 6-8 milliárd forint (azaz jelenértéken mintegy 70-100 milliárd forint) felárat kellett volna fizetni az Állami Autópálya-Kezelő Rt. mintegy 2,9 milliárd eurós tervezett kötvénykibocsátása esetén ahhoz képest, mintha maga az állam vont volna be ekkora forrást az autópálya-építésekhez kapcsolódó kiadások finanszírozására. Az autópálya-építésektől függetlenül teljesen reménytelennek látszik az euró 2010-es bevezetése. Ehhez ugyanis olyan átfogó, mélyreható reformokra lenne szükség, amelyeknek egyelőre a jelei nem láthatók. (szeptember 19.)

Csaba László közgazdász
A magyar gazdaságpolitikának van egyfajta hitelvesztése a befektetők körében, ezért általános vélekedés az, hogy nem tartható az euró 2010-es bevezetése. Az adóváltozások tekintetében az igazi újítást az általános forgalmi adó, valamint a benzin adójának előrehozott csökkentése jelenti. Ez azért sajátos, mert miközben az államháztartás hiánya nő, bevételekről mond le a kormány. Mindez egy bűvészmutatványra emlékeztető kísérlet. A luxus- a kamat- és az árfolyam-nyereségadóból befolyó összeg elhanyagolható, de a bevezetésnek üzenetértéke van még pedig az, hogy minden jövedelem után adózni kell. (szeptember 19.)

GKI Gazdaságkutató Rt.
Az idei államháztartási hiány a bruttó hazai termék 5 százaléka körül lesz az unió módszertana alapján. A GDP-növekedés 4,1 százalék körül várható, és jövő tavaszra két százalék alattira prognosztizálható az infláció. Várhatóan 6 százalékkal emelkedik idén a reálbér: a közszférában ismét lényegesen nagyobb lesz a béremelkedés, mint a versenyszférában. (szeptember 19.)

Nemzetközi Valutaalap (IMF)
Magyarország számára az államháztartás hiányának mérséklése, és ennek érdekében nyugdíj-, egészségügyi és oktatási reform végrahajtása lenne a legfontosabb. (szeptember 20.)

Nink Gabriella, KPMG
A kormány által beterjesztett adócsomag nem tekinthető valódi reformnak, mint azt előterjesztői állítják, mert nem a mélyreható strukturális változtatás, csak a hiányosságok, anomáliák tüneti kezelése. A legtöbb intézkedés inkább a lakosságot érinti, mint a vállalkozói szférát. A legmagasabb áfa-kulcs 20 százalékra való csökkentése mindenképpen üdvözlendő lépés, bár ennek a döntésnek a motivációja azonban ugyancsak inkább tekinthető közhangulat-javító, társadalmi indíttatásúnak, mint a vállalkozások versenyképességének javítását előmozdító intézkedésnek. A szabályok nem lettek átláthatóbbak és nem lett könnyebb a vállalkozások helyzete. (szeptember 21.)

Szapáry György, Magyar Nemzeti Bank alelnök
Az autópálya-építés jó ügy, csak az nem mindegy, hogyan van elszámolva a költségvetésben. A Pénzügyminisztérium változata az adófizetőknek 70-100 milliárdjába került volna, mivel az Állami autókezelő Rt.-nek kellett volna kormánygarancia nélkül felvennie kölcsönöket, nagyobb felárral. A Jegybank már márciusban megfogalmazta kételyeit, hogy a Pénzügyminisztérium elszámolási terve aggályos. A kormány tudhatta, hogy szót fognak emelni a kérdéses verzió ellen. (szeptember 21.)

Ecostat
A hazai gazdaság fejlődését egyensúlyi problémák befolyásolják. Az államháztartás hiányának mérséklése kormányzati beavatkozást igényel. A központi költségvetés a tárgyalt időszakban 769, a társadalombiztosításai alapok 272 milliárd forintos deficitet halmoztak fel. Az államháztartás hiánya már a GDP 4,5 százalékát éri el. Mivel a deficit GDP-arányosan már így is közelíti a kormány által tervezett 4,6 százalékos éves célt, az elkövetkezendő hónapokban többletet kell elérni. A kitűzött deficit teljesítéséhez mintegy 350 milliárd forintos megtakarítás szükséges. 2005-ben a bruttó hazai termék (GDP) átlagos éves növekedése 3,7 százalékot érhet el. Az év végén 3,8 százalék körül alakulhat a 12 havi árindex. A fogyasztói árak a jövőben tartósan alacsony szinten stabilizálódhatnak. (szeptember 22.)

Sajtókapcsolat:
+36 20 665-0384
Telefon / Fax:
+36 1 430-6699 / +36 1 430-6695