Átrendeződések a közvéleményben

2005-10-03

A kutatóintézetek eredményei alapján 2005 szeptemberében csökkent az MSZP hátránya a Fidesszel szemben. Ugyanekkor nőtt a nagyobbik kormánypárt szavazótáborának optimizmusa és Fidesszel szembeni elutasítása is. A választók között többségbe kerültek azok, akik szerint hazánkban helyes irányba tartanak a gazdasági folyamatok. Kiegyenlítődni látszik Orbán Viktor és Gyurcsány Ferenc népszerűsége, a bal- és a jobboldal vezetője azonos eséllyel pályázhat a bizonytalan szavazók voksaira.

A szeptemberi pártpreferencia-adatokban ritkán tapasztalható összhang látható: minden közvélemény-kutató intézet az MSZP szavazótáborának erősödéséről és a Fidesz táborának gyengüléséről számolt be – így csökkent a különbség a két párt között mind a teljes népességben, mind a biztos szavazók között.

 

Elsődleges pártpreferenciák négy intézet adatai alapján (%)

/zárójelben az előző hónaphoz képest mutatott változás*/

Intézet

Medián

Gallup

Marketing Centrum

Szonda Ipsos

Tárki-Századvég

Adatfelvétel ideje

Szept. 2-6.

Szept.
8-13

Szept.
1-7

Szept. 10-18

Szept. 3-14.

Mintanagyság

1200

1000

1200

1500

1406

Teljes lakosság

MSZP

29 (+2)

26 (+3)

27

25 (+1)

27

Fidesz-MPSZ

33 (-4)

30 (-4)

35

28 (-1)

31

SZDSZ

3

2

3

3 (+1)

3

MDF

2

1 (-1)

3

2

2

MIÉP

n.a.

0

n.a.

1

1

Centrum

na.

1

n.a.

n.a.

0

Munkáspárt

na.

1

n.a.

n.a.

2

Egyéb

2

1

1

3 (+1)

2

Nem menne szavazni

 

21 (+1)

 

   

Nem tudja / nem válaszol

31 (+1)**

18

27 (-1)**

38 (-2)

35

Biztos szavazó pártválasztók***

MSZP

41 (+4)

41(+3)

32

43 (+4)

43

Fidesz-MPSZ

50 (-4)

50 (-4)

41

47 (-4)

46

SZDSZ

5

4 (+1)

3

4

4

MDF

2

1 (-2)

3

2 (-1)

3

MIÉP

na.

1

n.a.

2 (+1

1

Centrum

na.

1

n.a.

1.

1

Munkáspárt

na.

1

n.a.

n.a.

1

Egyéb

na.

n.a.

n.a.

2 (+1)

2

* A Marketing Centrum és a Tárki-Századvég augusztusban nem végzett pártpreferencia-kutatást, így esetükben a változást nem tüntettük fel

** A bizonytalan szavazók, a távolmaradók és a válaszmegtagadók együttes aránya.
***Marketing Centrum esetében: szavazási valószínűséggel súlyozott adatok

 


Az MSZP szavazótábora az összes választókorú megkérdezett körében 1-3 százalékponttal növekedett, míg a Fideszé 1-4 ponttal gyengült az utóbbi hónapban. A Fidesz ugyanakkor minden intézet szerint megőrizte vezető pozícióját a szocialista párttal szemben. Az eltérés mértéke nem egyértelmű, az egyes intézetek eredményeinek átlagolása alapján kb. 4-5 százalékos az összes választó között. Az MSZP erősödése nem egyenletesen ment végbe az egyes társadalmi csoportokban: a Gallup eredményei szerint a nagycsaládosok és az alacsonyabb jövedelmű csoportok körében nőtt a Fidesz relatív előnye. Ugyanakkor a társadalom leggazdagabb felső harmadában jelentősen erősödött az MSZP, és hasonló folyamat ment végbe a magasabb végzettségűek körében is.

Sem az SZDSZ, sem az MDF helyzete nem változott: az előbbit az összes választó megközelítőleg három, utóbbit körülbelül kettő százaléka tünteti ki bizalmával.

 

A két nagy párt közti különbségek négy intézet adatai alapján (%)

/zárójelben az előző hónaphoz képest mutatott változás/

Intézet

Medián

Gallup

Marketing Centrum

Szonda Ipsos

Tárki-Századvég

Összes megkérdezett

Fidesz-MSZP különbség

4 (-6)

4 (-7)

8

3 (-2)

3

Biztos szavazó pártválasztók*

Fidesz-MSZP különbség

9 (-8)

9 (-7)

9

4 (-8)

3

*Marketing Centrum esetében: szavazási valószínűséggel súlyozott adatok



A részvételüket biztosra ígérő szavazók körében 41-43 százalékos az MSZP, és 46-50 százalékos a Fidesz támogatottsága. A két párt közti különbség 4-9 (átlagosan körülbelül 6) százalék, tehát a biztos pártválasztók körében a két párt 7-8 százalékponttal közelebb került egymáshoz augusztus óta. A két nagy párt nem hagy nagy játékteret a „kicsiknek”: összesen a szavazatok kilenctizedét birtokolják, így a kisebb pártok a maradék egytizeden osztoznak. Egyikük sem lehet nyugodt a parlamentbe jutás esélyeit illetően. Jelenleg az MDF 1-3 százalékkal jelentősen elmarad az ötszázalékos küszöbtől, az SZDSZ 4-5 százalékkal alulról közelíti azt. A kutatások adatai szerint egy jelenlegi választáson a MIÉP a szavazatok 1-2, a Centrum és a Munkáspárt 1 százalékát tudná megszerezni.

 

Növekvő szavazási kedv – főképp a baloldalon
Szeptemberben a korábbi hónapokhoz képest nem jelentősen, de érezhetően nőtt a szavazási hajlandóság a lakosság körében — ez pedig elsődlegesen az MSZP-nek kedvezett. Mind a Medián , mind a Szonda Ipsos
adatai alapján nőtt a szavazási kedv – jelenleg az összes szavazó fele mondja magát a választások biztos résztvevőjének. Míg azonban az MSZP táborában enyhén nőtt, a Fidesz-MPSZ szavazóinak körében csökkent a választási hajlandóság. Ezzel együtt a Medián szerint továbbra is nagyobb a biztos szavazók aránya a Fidesz-MPSZ szavazótáborában (70%), mint az MSZP-ében (66%).

Fontos eredmény, hogy növekedett az MSZP szavazótáborának optimizmusa: augusztusban még csak a szocialista szavazók 55 százaléka volt bizakodó, most 65 százalékuk várja a baloldal választási győzelmét 2006-ra. Az MSZP szavazótáborán belül hevesebbé váltak ugyanakkor a Fidesszel szembeni ellenérzések. Az idei évben átlagosan a szocialisták fele utasította el az ellenzéki pártot, most 62 százalékuk érez markáns ellenszenvet – ezzel pedig jelentősen csökkent a szocialista szavazók „átcsábításának” esélye a Fidesz számára.

Az utóbbi hónapokban növekedett azon szavazók aránya is, akik ugyan biztosak voksulási szándékukban, pártot még nem választottak maguknak. Ez az aktív, de bizonytalan szavazói szegmens a Marketing Centrum adatai alapján a pártválasztók kb. egyhatodát (16%-ot) teszi ki – és a pártok elsődleges zsákmányterületének számít.



Gazdasági optimizmus, kiegyenlített küzdelem

At utóbbi hónap lélektani fordulópontot hozott az ország közvéleményében. A Medián kutatása szerint többségbe kerültek a felnőtt lakosság körében azok, akik szerint a saját háztartásuk és az ország gazdaságának helyzete javulni fog a jövőben - erre pedig 2003 tavasza óta nem volt példa. Míg júliusban 14 százalékponttal többen voltak pesszimisták, szeptember elejére az optimisták három százalékos többségbe kerültek. Az eredmények azt sejtetik, hogy a gazdaság sikereit népszerűsítő kormányzati kampány nem maradt teljesen hatástalan – amit a Marketing Centrum kutatása is alátámaszt.


Kiegyenlített a pártvezérek népszerűsége?
Mind a Medián, mind a Szonda Ipsos szeptemberi politikus-népszerűségi felmérése azt mutatja: Orbán Viktor és Gyurcsány Ferenc közkedveltség tekintetében közel került egymáshoz. A Medián hónap elején készült kutatása szerint egy hónap alatt 43-ról 46 pontra nőtt a miniszterelnök népszerűsége, miközben Orbán Viktoré 53-ról 51-re csökkent – így a két politikus megítélése közötti különbség tízről öt pontra apadt. A Szonda Ipsos hónap közepén rögzített eredményei szerint pedig a két pártvezér között meg is szűnt a támogatásbeli különbség: mindkettejük népszerűségi mutatója 50 pontos. Érdekes ugyanakkor, hogy a Gallup adatai szerint nem javult a miniszterelnök munkájának megítélése: a teljes népességen belül a Gyurcsány Ferenccel elégedettek aránya 37% – ugyanannyi, mint augusztusban. Az elégedetlenek ezzel szemben jelentős többségben vannak: Gyurcsány Ferenc munkáját a kérdezettek 48%-a ítélte meg negatívan.

A Szonda Ipsos felmérése azt mutatja: mind Orbán Viktor, mind Gyurcsány Ferenc abszolút „sztárnak” számít saját táborán belül - míg az ellenoldalon mindketten heves ellenérzéseket váltanak ki. Orbán a Fidesz szavazói között 85 pontos, Gyurcsány a szocialista táborban 84 pontos népszerűségnek örvend, így saját oldalukon ők szerepelnek a népszerűségi rangsor csúcsán. Az ellentábor ugyanakkor keményen elutasító: a Fidesz elnöke az MSZP táborában 21, a miniszterelnök a Fidesz hívei között 28 pontot kapott.

 

 


Forrás: Szonda Ipsos politikus népszerűségi adatbázis

 


Mindössze a választópolgárok 6 százaléknak rokonszenves mindkét politikus, és 8 százaléknyian vannak, akik mindkettejüket elutasítják. A bizonytalanok körében ugyanakkor megközelítőleg ugyanolyan népszerűek: Orbán 58, Gyurcsány 56 pontot kapott ebben a táborban.

 

A népszerűségi lista első helyein nem történt átrendeződés az utóbbi hónapban. A legnépszerűbb politikus a teljes népességen belül változatlanul Sólyom László; és mindkét közvélemény-kutató intézet szerint dobogós Dávid Ibolya és Szili Katalin is.

Bíróságok megítélése: függetlenek is, meg nem is
A Medián szeptemberben készített, Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság elnöke által ismertetett kutatása szerint az emberek többsége (56 százaléka) úgy tekint a bíróságokra, mint politikai befolyástól mentes intézményekre. Ugyanakkor nem elhanyagolható azok aránya, akik szerint a politika meghatározza a bíróságok működését: a megkérdezettek 22 százaléka kormánypárti, 6 százaléka ellenzéki befolyást sejt a bírói döntések mögött, 16 százalékuk pedig bizonytalan a kérdésben. A kutatás szerint a bíróságok az állami intézmények körében a függetlenséget tekintve a második helyen állnak, 3 százalékkal elmaradva az Alkotmánybíróságtól.


A Szonda Ipsos tavasszal végzett felmérése szerint a közbizalom szempontjából az Alkotmánybíróság és a Legfelsőbb Bíróság áll az élen 69-69 százalékkal – a bíróságok általában viszont csak 61 százalékot kaptak. Ugyanezen felmérés szerint a megkérdezettek csaknem kétharmada úgy véli, a politikusok előnyt élveznek a bírósági eljárások során.

Sajtókapcsolat:
+36 20 665-0384
Telefon / Fax:
+36 1 430-6699 / +36 1 430-6695