Vírusmarketing a politikában

2005-10-19

Gyurcsány Ferenc hétfőn az Országgyűlésben bejelentette: a kormány ingyenessé teszi a madárinfluenza elleni védőoltást. A Fidesz azzal vádolta a kormányt, hogy az egészségügyi elvonások miatt az országban nem lesz elegendő pénz a védekezésre. Ezzel megtörtént, amire már régóta lehetett számítani: a madárinfluenza hosszú lappangási időszak után betört a pártpolitika világába.

Madárinfluenza Európában és a magyar Parlamentben


A madárinfluenza vírus immár egy hónapja foglalkoztatja a nemzetközi és a hazai közvéleményt – egyre fokozódó intenzitással. Az Európai Unió döntéshozó szerveiben válságintézkedések bevezetését tervezik, miközben igyekeznek megnyugtatni a közvéleményt arról, hogy az Európai Unió határain belül, Görögországban is felbukkant vírus nem növeli egy tömegjárvány kockázatát. A 2003 óta 66 emberéletet és több tízezer madár elhullását eredményező kórokozót a hazai madárállományban még nem mutatták ki, és kényszervágásra, eladási tilalomra vagy egyéb radikális intézkedésre sem került sor. A kabinet a vírus távoltartása érdekében eddig két jelentős döntést hozott: az ukrán és a román határszakaszon fokozott biztonsági intézkedéseket vezetett be, és korlátozta a baromfiimportot.

 


Kényszerpályán a politika


A madárinfluenzával kapcsolatos üzenetek jó példáját mutatják annak, amikor a politikai szereplők egy közösen kialakított ördögi kör kényszerpályájára kerülnek, amelyből már egyik fél sem léphet ki komoly veszteség nélkül. A médiában és a közvéleményben egyre fokozottabban jelen lévő veszélyérzet növelésében a politika jelentős részt vállalt – kormányoldal és ellenzék egyaránt.

Az első lépést a kormány tette meg szeptember végén egy látványos akcióval (lásd keretes összefoglalónkat a Madárinfluenza krónikájáról), amelyre a Fidesz-MPSZ volt egészségügyi minisztere replikázott, bírálva az intézkedések elégtelenségét, a pénzhiányt. Már ekkor világossá vált, hogy a kormányoldal kizárólag úgy menekülhet meg az

> A madárinfluenza politikai krónikája

Beoltás
Szeptember 26-án Rácz Jenő egészségügyi miniszter és Kökény Mihály népegészségügyi kormánymegbízott mellett százötven egészségügyben dolgozó önkéntest oltottak be elsőként azzal a kísérleti vakcinával, amelyet a madárinfluenza ellen fejlesztettek ki hazánkban (és mely a legutóbbi hírek szerint nem alkalmas a betegség megelőzésére).


Madárinfluenza a spájzban
Október 11-én Gógl Árpád, az Orbán-kormány volt egészségügyi minisztere több ízben is támadást intézett a kormány ellen, úgy fogalmazva: a madárinfluenza már a „spájzban van”, de a megelőzésre nem jut elegendő pénz.


Ingyenes oltóanyag
Október 17-én a miniszterelnök az Országgyűlésben bejelentette, hogy a kormány – amennyiben ezt az Országgyűlés jóváhagyja – minden állampolgár számára ingyenessé teszi az oltóanyagot. Gógl Árpád erre ismét úgy reagált: a kormány szűkítette az egészségügy költségvetését, ezért várhatóan nem jut elég pénz a védekezésre. Kökény Mihály egészségügyi kormánybiztos viszontválaszában felelőtlenséggel vádolta az ellenzéket. A vitába az MDF is beszállt, hangoztatva: a madárinfluenza körül hisztériakeltés folyik, amelynek következtében 30 százalékkal esett vissza a baromfitermékek fogyasztása.

ellenzék és a sajtó támadásai elől, ha továbbra sem csendben intézkedik. Így a kabinet igyekezett folyamatosan napirenden tartani a témát, gondoskodva arról, hogy a társadalom ne bagatellizálja el a madárinfluenza-jelenséget.


Rácz Jenő soha nem szerepelt annyit a médiában, mint az elmúlt hónapban: magán tesztelte az oltóanyagot, Pandémia Tervet mutatott be, „megnyugtatta” az embereket afelől, hogy Magyarország felkészült a járványra és bejelentette, hogy 3,5 millió oltóanyagra van szükség az országban. A kormány a román fertőzések első gyanújára fokozott behozatali tilalmat is bevezetett -miközben hazánk nem importál szárnyasokat Romániából. Ezen lépések a megnyugtatás helyett inkább csak szították a közvéleményben eleve erős érzést: „veszélyben vagyunk".

 

Az ellenzék ezek után a már meghozott intézkedések elégtelenségét hangsúlyozta - próbálva megingatni az állampolgárok illúzióját, hogy viszonylagos védettséget élveznek a fenyegetéssel szemben. A Fidesz-MPSZ nem akarta kihagyni azt a lehetőséget, hogy a költségvetési megszorítások miatti bírálatát ezúttal konkrét, mindenki számára érthető és kézzelfogható területen mutassa alkalmazhatónak: „azért nem jut pénz a madárinfluenza elleni védelemre, mert a kormány elvonta a pénzt az egészségügyből”. Eközben a Fidesz a miniszterelnökkel szembeni hagyományos támadási irányt is tartotta, amikor Gyurcsány az általános közhangulatra kevéssé érzékeny nyilatkozatára – miszerint Magyarország kereshet is a legyártott oltóanyagon – azzal válaszolt: a miniszterelnök „nyerészkedni” akar a madárinfluenzán, ezzel ismét bebizonyítva, milyen jó üzletember.


Senki sem kockáztat


A madárinfluenza kiemelt politikai témává emelése azért is érthető, mert számos nemzetközi példa mutatja: az ehhez hasonló helyzetek politikai tétje nem csekély. A Katrina Hurrikán által okozott pusztítást követő rohamos elnöki népszerűségvesztés is bizonyította: egy nem kellő körültekintéssel és komolysággal kezelt válságszituáció a kormány iránti bizalom megcsappanását eredményezheti. Ugyanakkor éppen George W. Bush terrorpolitikája a legkézenfekvőbb példa arra: a kormány presztízsének növekedését is előidézheti azzal, ha amellett, hogy a közvéleményben fenntartja a veszélyérzetet, állandó és látványos lépéseket tesz annak irányába, hogy elhárítsa azt. Nem véletlen, hogy az utóbbi hetekben Európa több, madárinfluenzával nem fertőzött országában látványos kormányzati intézkedéseket foganatosítottak - éppen a lakosság védelmére hivatkozva (ld. Megóvjuk polgárainkat c. keretes írásunkat).


> Megóvjuk polgárainkat
Az Unió több tagállamában is madárinfluenza-ellenes óvintézkedéseket vezettek be - elébe menve az Európai Bizottság ez ügyben hozott állásfoglalásának is. A lengyel kormány rendeletben tiltotta be a szárnyasok szabad ég alatt tartását, piaci árusítását, galambversenyek rendezését, valamint a vadmadarak vadászatát az ország egész területén. Hollandiában a hatóságok döntést hoztak arról, hogy be kell oltani madárinfluenza ellen minden a ház körül saját célra tartott baromfit, a bajor tartományi kormány pedig betiltotta az élő baromfi árusítását.

A madárinfluenza az EU-n kívüli országokban is radikális kormányzati válaszlépéseket eredményezett. Bulgária kormánya válságbizottságot állított fel, és jelentősen szigorította a beromfibehozatalt. Boszniában betiltották a vadon élő madarak vadászatát. Az ukrán kormány kényszerintézkedést vezetett be: az ország Romániával határos odesszai területén területein kilövik a költöző madarakat .

A madárinfluenza az ellenzék és a kormány számára egyaránt veszély és lehetőség egyben – kockáztatni pedig egyik fél sem szeretne. Így a vírus körüli politikai csatározásokban a továbbiakban is a már tapasztalt szereposztás várható: a kormány feltűnést keresve igyekszik minél többet tenni a veszély megelőzése és a közvélemény felkészítése érdekében – az ellenzék pedig igyekszik minél többet bírálni a kormányt a lépések elégtelensége miatt. A politikai kommunikáció belső logikájából következő huzavona így segít ugyan csökkenteni a pártok kockázatát –a közvélemény megnyugtatására azonban már kevésbé alkalmas.

Sajtókapcsolat:
+36 20 665-0384
Telefon / Fax:
+36 1 430-6699 / +36 1 430-6695