Már csak a kormány hisz az euró 2010-es bevezetésében

2005-10-20

Az euró 2010-es bevezetésének lebegtetése után Gyurcsány Ferenc miniszterelnök visszatért eredeti álláspontjához: a kormány szerint a közös valuta bevezetésének feltételei teljesíthetőek 2008-ra, az Európai Bizottság kételkedik és dorgál, elemzők továbbra is úgy vélik, hogy a 2010-es bevezetés teljesíthetetlen.

Intézetünk minden héten olyan áttekintést készít, mely összefoglalja a hét legfontosabb gazdaságpolitikai témájú híreit, eseményeit és nyilatkozatait, továbbá a napvilágot látott adatokat. A nyilatkozatok közül azokat idézzük, melyeket a bejelentő személye, a bejelentés tartalma vagy annak újdonságértéke miatt kiemelkedő jelentőségűnek tartunk.

 

Míg az európai országokban az euró bevezetésének ténye szokott politikai vitákat kiváltani, addig Magyarországon a közös valuta szükségességében mindenki egyetért, a bevezetés időpontjáról heves vita folyik. Gyurcsány Ferenc a hét elején közölte, hogy a kormány elkötelezett az euró 2010-es bevezetése mellett. A kabinet szerint erre garanciát jelent a 2006-os költségvetés tervezete, az ellenzék viszont lehetetlennek tartja a céldátum tartását. Így a vita mára szimbolikus kérdéssé vált, mely a kormány gazdaságpolitikájának hitelességéről szól. A kabinet nehéz helyzetbe került, mivel a gazdasági elemzők kételkedése és az Európai Bizottság erős bírálata megrendítheti a kormányzati gazdaságpolitikába vetetett bizalmat.

Az inflációs adatok továbbra is pozitívnak mondhatók, de az államháztartás hiánya komoly árfolyam-kockázatokhoz vezethet. Újdonságot talán csak az jelent, hogy az elmúlt héten már nem csupán a politikusok vitáztak gazdaság állapotának megítélése kapcsán: a Magyar Nemzeti Bank elnöke és neves gazdasági elemzők között is nyilatkozatháború kezdődött.



Makrogazdasági és pénzügyi mutatók

GDP növekedés* 3,5%
(2005. I-VI.)
Ipari termelés
növekedése*
12,1%
(2005. VIII.)
Beruházás-növekedés* 8,3%
(2005. I-VI.)
Munkanélküliség 7,1%
(2005. IV.-VIII.)
Infláció* 3,7%
(2005. IX.)
Reálkereset-növekedés* 6,9%
(2005. I.-VIII.)
Államháztartási hiány -1059,5 milliárd Ft
(2005. I-IX.)
Fizetési mérleg -3246 millió euró
(2005. I-VI.)
Jegybanki alapkamat 6,00%

* az előző év azonos időszakához képest

Források: Figyelőnet, HVG, Magyar Nemzeti Bank, Portfolio.hu

 

Politikai nyilatkozatok

Kormányoldal
Nyakó István, MSZP szóvivő
Ha a Fidesznek annyira fontos lenne az állami vagyon megvédése, akkor 2002 előtt nem kellett volna eladniuk a 12 legnagyobb magyar állami gazdaságot. (október 14.)

Gyurcsány Ferenc, miniszterelnök
Elindult az első olyan program Magyarországon, amelynek célja a szegénység felszámolása. Ehhez dübörgő gazdaságra van szükség, ám ez önmagában nem elegendő, összetartó társadalom nélkül nem lehet eredményt elérni. (október 16.)

A kormány eltökélt az euró 2010-es magyarországi bevezetésében. (október 17.)

Batiz András, kormányszóvivő
A kormány elkötelezett amellett, hogy az idei 6,1 százalékos költségvetési hiány jövőre 4,7 százalékra csökkenjen. Nincs az egyensúlyban működő államháztartásnak alternatívája, mivel az egyensúly, az igazságosság és a fejlődés kéz a kézben járnak. A miniszterelnök vezetésével „államreform bizottság” áll fel a közeljövőben, amelynek célja a jelenleginél kisebb, átláthatóbb, hatékonyabb igazgatás megteremtése. (október 17.)

Kuncze Gábor, SZDSZ elnök
A kormányfő 2010-es euró-bevezetésre vonatkozó ígéretét az SZDSZ részben saját sikerének tartja. (október 17.)

Katona Tamás, Pénzügyminisztérium közigazgatási államtitkár
A magyar adósságállomány megfelel a maastrichti kritériumoknak, és egészen minimális mértékben nőtt. Ez a GDP-arányosan 60 százalékos mérték egy felzárkózó gazdaságban elfogadható, különösen annak ismeretében, hogy az eurózóna átlagos adósságállománya meghaladja a GDP 70 százalékát. (október 18.)

Tartható mind az államháztartási hiány 2008-ra történő, GDP-arányosan 3 százalék alá való szorítása, mind pedig a 2010-es euró-bevezetés. Nincs alapvető nézetkülönbség a szaktárca és az Európai Bizottság között, ám Brüsszel statikus elemzésekből indul ki, míg a Pénzügyminisztérium folyamatában értékeli az eredményeket és ez ad okot az optimizmusra. (október 20.)



Ellenzék


Áder János, Fidesz-MPSZ frakcióvezető
A Fidesz népi kezdeményezést indít, melynek célja, hogy az állami tulajdon bizonyos részét csak kétharmados parlamenti jóváhagyással lehessen eladni. (október 14.)

Orbán Viktor, Fidesz-MPSZ elnök
Új gazdaságra, új államra és új politikára van szükség ahhoz, hogy néhány éven belül ne menjen csődbe Magyarország. (október 16.)

Dávid Ibolya, MDF elnök
A kormányzati optimizmust az euró 2010-es bevezetésével kapcsolatban semmilyen gazdasági érv nem támasztja alá. Ehhez a célhoz új költségvetést kell benyújtania a kormánynak. (október 17.)

Harrach Péter, Fidesz-MPSZ országgyűlési képviselő
A szegénység valóban olyan gond, amivel foglalkozni kell, de a problémát csak olyan kormány tudja kezelni, amelyiknek van gazdaságpolitikája -márpedig a Gyurcsány-kormánynak nincs. (október 17.)

Rogán Antal, Fidesz-MPSZ kampányfőnök
A miniszterelnök felelőtlen és tapasztalatlan gazdaságpolitikája miatt Magyarország nem tudja elkerülni az adósságcsapdát, az államadósság növekménye ugyanis 2002 óta több mint 22 milliárd dollár, ami meghaladja a szocializmus évtizedei alatt felhalmozódott államadósságot. (október 18.)


Érdekképviseleti szervezetek

 

Szalay-Berzeviczy Attila, a Budapesti Értéktőzsde elnöke
Elbizonytalanítja a befektetőket, ha azt érzékelik, hogy hezitál a kormány az euró bevezetésével kapcsolatban. (október 14.)

Magyar Közalkalmazottak és Köztisztviselők Szakszervezete
A kormánynak új javaslatot kell előterjesztenie a jövő évi béremelésre. Elfogadhatatlan, hogy a kormány jövőre 4,5 százalékkal, és csak szeptember 1-jétől emelné a közintézményekben a béreket, hiszen bár a költségvetési megtakarítás fő színtere a közigazgatás, és a bürokráciát is csökkenteni kell, a megalázóan alacsony bérajánlást mindez nem indokolja. (október 17.)

Elemzői vélemények és jelentések

Kopint-Datorg
A jövő évi hiány a kormány által jelzettel ellentétben meghaladhatja az 5 százalékot, mintegy 170 milliárd forinttal haladja meg a kormányzati becslést. A legnagyobb probléma – mint mindig –, hogy a kormány nem tudja megfogni a kiadásokat. (október 17.)

International Center for Economic Growth
Az idei 3,6 százalékos növekedés után jövőre 3,9 százalékkal gyarapodhat a bruttó hazai termék, miközben az államháztartás - a nyugdíjreform hatásának kiszűrésével számított - eredményszemléletű hiánya 2005-ben a GDP 6 százalékát, jövőre pedig 6,6 százalékát érheti el. Az idei 3,6 százalékos éves infláció jövőre 2,1 százalékra mérséklődik. Az év végére 6 százalékos alapkamat várható, és 2006 végére az alapkamat további 1 százalékpontot csökkenhet. A munkanélküliség 2005-ben növekszik, és eléri a munkaképes lakosság 7,2 százalékát, miközben a foglalkoztatottak száma nem bővül, és a foglalkoztatási ráta változatlanul alacsony marad. A reálbérek közel 6 százalékkal emelkednek, és ez meghaladja a termelékenység növekedését: a bérek növekedése erőteljesebb a költségvetési, mint a versenyszférában. (október 17.)

Központi Statisztikai Hivatal
Az idén, az első nyolc hónapban a bruttó átlagkereset a nemzetgazdaságban 10 százalékkal, a nettó átlagkereset 10,9 százalékkal, a reálkereset pedig - a fogyasztói árak 3,7 százalékos emelkedése mellett - 6,9 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A nettó átlagkereset nemzetgazdasági szinten 101 600 forint volt január–augusztusban (ezen belül a fizikai foglalkozásúaké 74 900 forint, a szellemi foglalkozásúaké 132 500 forint), ami 10,9 százalékos növekedés az egy évvel korábbi szinthez képest. (október 18.)

Járai Zsigmond, Magyar Nemzeti Bank elnök
Kemény reformok kellenek a maastrichti kritériumokhoz, az euró bevezetéséhez, az államháztartásban durva átalakításra lenne szükség, csökkenteni kell a költségvetés finanszírozási igényét. Ahhoz, hogy 2008-ra teljesítni tudjuk az euró bevezetéséhez szükséges előfeltételeket, hozzávetőleg másfél év alatt 1300 milliárd forint kiadáscsökkentést kellene végrehajtani az államháztartásban, ami a mostani körülmények között lehetetlennek tűnik. Bármilyen színezetű kormánya is legyen jövőre a választásokat követően az országnak, teljesen új gazdaságpolitikára lesz szükség. Az államháztartásban a reformok elodázhatatlanok, mert az államháztartás a mostani formájában finanszírozhatatlan. (október 18.)

A balliberális újságírókat rendszeresen összehívja a kormányoldal és többek között Lengyel László, a Pénzügykutató Rt. elnök-vezérigazgatója ad nekik útmutatást arról, mi a hibás a jegybank monetáris politikájában. (október 18.)

Vértes András, GKI
A Magyar Nemzeti Bank torz képet fest a magyar gazdaságról. (október 18.)

Lengyel László, Pénzügykutató Rt.
Elképesztő képtelenséget és ostobaságot állít Járai Zsigmond, amely növekvő paranoiáról tanúskodik. Természetesen a Pénzügykutató munkatársai szakmai véleményüket, egyáltalán nem titokban, hanem írásaikban és előadásaikban, különböző fórumokon hangoztatják. (október 19.)

Várhegyi Éva, Pénzügykutató Rt.
Amennyiben a kormány tartani bírja a vállalásait a jövő évre tervezett 4,7 százalékos államháztartási deficittel, akkor nem tűnik vállalhatatlannak a 2010-es euró. A baj csak az, hogy egyelőre nem lehet látni, hogy mi is sül ki a jövő évi büdzséből. A legnagyobb problémát természetesen a költségvetésen kívüli tételek jelentik. (október 19.)

Financial Times
Katasztrofális következményei lehetnek a devizában eladósodott magyarok számára a forint gyengülésének. Az erős növekedés ellenére a magyar fizetőeszköz jelentős gyengüléséhez vezethetnek a magyar gazdaság egyensúlytalanságai és az ellenőrzés alól kicsúszott államháztartási hiány. (október 19.)

Lányi Bence, Raiffeisen Bank
A nagyon kedvező maginfláció, és az emiatt keletkező kamatfelár indokolna ugyan kamatcsökkentést, de a jegybank sem akarja tovább feszíteni az amúgy is pattanásig feszült helyzetet. (október 20.)

Barcza György, ING Bank
Már nem várható a Magyar Nemzeti Banktól, hogy tovább csökkentené az alapkamatot, sőt a korábbi várakozásokkal ellentétben arra sincs már sok esély, hogy az év végéig további kamatvágásra kerül sor. (október 20.)

Pintér András, Inter-Európa Bank
A kamatdöntést befolyásoló tényezők közül a hazai infláció miatti bizakodás és a rosszra fordult nemzetközi hangulat párharcában most az utóbbi látszik erősebbnek. Olyannyira, hogy az év végéig már beárazódott további fél százalékpontos csökkentést is teljes mértékben elfelejtették a piaci szereplők: a rövid futamidejű állampapírok hozama a 2-3 héttel ezelőtti 5,5 százalékos szintről most 6 százalékra jött fel. (október 20.)

Európai Bizottság
A visegrádi országok közül Magyarországon a legalacsonyabbak a bérek. Mind az iparban, mind a szolgáltató ágazatban öt euró alatt van a bruttó átlagórabér vásárlóerő-paritáson számított összege, amely a cseh, lengyel és szlovák értéknél is alacsonyabb. (október 19.)

A magyar kormány nem tudott megfelelő lépéseket tenni a deficit csökkentése érdekében. Megkérdőjelezhető, hogy az államháztartás GDP-arányos hiánya az elfogadott középtávú gazdaságstratégiával összhangban eléri-e a 2008-ra kitűzött 3 százalékos célt. 2005-re 6,1 százalékos, jövőre pedig – a kormány előrejelzésében szereplő 4,7 százalékos helyett – 5,2 százalékos GDP-arányos hiányt prognosztizálható. A bizottság határozott állásfoglalása ellenére keresztülvitt – áfacsökkentés miatt bekövetkező bevételkiesés ezt még további 1,1 százalékponttal ronthatja, illetve a családtámogatási rendszer tervezetthez képest várható nagyobb kiadásai újabb 0,4 százalékos deficittöbbletet eredményeznek. Mindent együttvéve tehát az 5,2 százalékos GDP-arányos hiány – a nyugdíjpénztári korrekcióval számolva – a 6,7 százalékot is elérheti. (október 20.)

Reuters
2013 lehet Magyarországon az euró bevezetésének reális céldátuma, ami három éves késést jelent a korábbi célhoz képest. A legpesszimistább elemzők szerint a reális dátum 2014. Az elemzők többsége már nem ad hitelt annak a kormányzati ígéretnek, amely szerint 2008-ra teljesítik a maastricht-i feltételeket. A szakértők felfelé módosították államháztartási hiány előrejelzéseiket, és konszenzusaikhoz mérten még a felemelt kormányzati előirányzatok is optimisták. Az elemzői konszenzus erre az évre 7,5, a jövő évre pedig 7,0 százalékos hiányt vetít előre. (október 20.)

Sajtókapcsolat:
+36 20 665-0384
Telefon / Fax:
+36 1 430-6699 / +36 1 430-6695