Gyurcsány és Orbán népszerűsége román kezekben

2005-10-27

Miután a román szenátusban október 24-én – koalíciós kiszavazással – 43 igen és 63 nem szavazattal az ellenzék meg tudta akadályozni a kisebbségi törvény tervezetének elfogadását, a magyar belpolitikában is átértékelődhet az október 20-i közös bukaresti kormányülés fogadtatása.

Gyurcsány Ferenc a 2004. december 5-i, a kettős állampolgárság megadását fókuszba állító magyarországi népszavazást követően a magyar-román és a magyar-magyar kapcsolatok átalakítására törekedett. A miniszterelnök számára az jelentette a kényszert, hogy mindenképpen alternatívát kell felmutatnia a Fidesz által követelt megoldásokkal szemben.

Gyurcsány Ferencnek a romániai magyar kisebbség helyzetének javítása érdekében be kellett bizonyítania, hogy a kettős állampolgársággal kapcsolatban valóban a „nem” szavazat jelentette a felelős döntést, ahogyan ezt az MSZP a népszavazás előtti kampányban állította. Némileg segítette ebben Gyurcsányt, hogy a román koalíciós kormányt is kényszerek korlátozzák: az európai uniós csatlakozás által támasztott feltételek teljesítése.

A közös kormányülésen ez a két szempont találkozott: a szomszédos országgal történő tárgyalásos megegyezés magyar belpolitikai kényszere és az uniós csatlakozás román belpolitikai kényszere, mely kényszer ugyanakkor lehetőséget is jelentett, hogy mind a két koalíciós kormány sikeres alternatívát mutathasson fel saját országának radikálisabb követeléseivel szemben.

Gyurcsány Ferenc a tárgyalásos megegyezés előtti első potenciális konfliktust sikeresen oldotta fel azzal, hogy a Románia uniós csatlakozásáról szóló parlamenti szavazással belekényszerítette a Fideszt az együttműködésbe (és ezzel konfliktusba a hazai szélsőjobbal), amit azután gesztusként mutathatott fel a közös kormányülés előtt. A Fidesz ezen a ponton nem talált fogást a kormány szomszédságpolitikáján, hallgatásra kényszerült, de legalábbis hangos bírálatot ekkor nem tudott megfogalmazni. Leginkább a jobboldal szélén lévők felháborodásával volt elfoglalva, illetve a Jobbik és a MIÉP ebből kiinduló egymásra találásával, a Harmadik Úttal.

A kisebbségi törvény román szenátusbeli leszavazása némileg újrarendezheti a helyzetet. A Fidesz Gyurcsány Ferenc romániai „kontárkodásáról” beszélt, és végre bírálhatta az uniós csatlakozásról szóló magyar szavazás előrehozatalát, illetve azt, hogy Magyarország nem támasztott feltételeket Romániával szemben.

 

Ez a Fidesznek segített abban, hogy ismét rámutasson a kormányfő vélt alkalmatlanságára, ám a radikális jobboldallal szemben nem erősítette pozícióit: a korábban a Fideszt Románia EU-csatlakozásának feltétel nélküli megszavazásáért bíráló radikális honlapokon a kisebbségi törvény elutasításának első számú felelőse nem a magyar kormány, hanem a „Románia kapcarongyaként” aposztrofált, Fidesszel szövetséges RMDSZ lett.

A Románia EU-csatlakozásáért bírált Orbán Viktor és a kisebbségi törvény közös kormányülés utáni kudarcáért felelőssé tett Gyurcsány Ferenc egyvalamit biztosan nem tudott befolyásolni: a román belpolitikai vitákat.

A román koalíciós kormány a felsőházban ugyanis nem tudta átvinni saját javaslatát, aminek éppen a koalíciós kiszavazás tett keresztbe, pontosabban a kormánypárti képviselők távolmaradása. Bár a közelgő alsóházi szavazás előtt Calin Popescu Tariceanu román kormányfő ígéretet tett arra, hogy a koalíciós pártok megszavazzák a kormány törvényjavaslatát, mégis komoly probléma lehet, hogy a pártok mandátumaránya ott is nagyon hasonló, mint a felsőházban.

Kérdés tehát, hogy az ottani pártpolitikai konfliktusok mennyiben akadályozzák majd a törvény elfogadását, hiszen a kisebbségi törvénytervezetet leszavazó Konzervatív Párt képviselői október 26-án kivonultak képviselőház állandó bizottságának üléséről, ezzel magakadályozva a törvény sürgősségi eljárással való elfogadását az alsóházban. A Gyurcsányékkal közös ideológiai platformon elhelyezkedő román szociáldemokraták pedig a magyarellenes Nagy Románia Párttal közösen szavazták le a törvényt.

Amennyiben a román miniszterelnök a nehezen összetartott koalíció felbomlására, új választások kiírására, és ezzel – reményei szerint – saját pozíciójának megerősítésére számít, akkor könnyen bekövetkezhet, hogy az RMDSZ kikerül a kormányból, esetleg a törvényhozásból is, amit itthon a Fidesz akár Gyurcsány Ferenc nyakába is varrhat, mondván: Magyarország olyan engedményt tett az előrehozott budapesti szavazással, aminek köszönhetően immár semmilyen korlát és kényszer nem áll a román politika előtt a kisebbségekkel kapcsolatban. A határon túli ügyekkel kiemelten foglalkozó hazai radikális jobboldal pedig a Fideszt és az RMDSZ-t teheti felelőssé a kudarcért.

Magyarországon a 2001-es Orbán-Nastase megállapodás utáni politikai konfliktusban az MSZP játszott arra, hogy a megállapodás nyomán az országot elárasztja 23 millió román munkavállaló. A Fidesz ezzel nehezen operálhat a kettős állampolgárság támogatása után, ám rámutathat a magyar kormány kompetenciahiányára, bizalmatlanságot kelthet Romániával és egyúttal a magyar kormánnyal szemben.

A közös kormányülés és Románia uniós csatlakozásának megszavazása könnyen válhat annak jelképévé és eszközévé az ellenzék kezében, hogy a két kormány összjátékának következménye a romániai magyar kisebbség helyzetének rosszabbra fordulása.

 

Járulékos, de nem elhanyagolható tényező, hogy a (radikális erdélyi magyar politikusok és magyarországi szövetségeseik által amúgy is elégtelennek minősített) törvénytervezet bukása a hazai radikális jobboldal további erősödését is maga után vonhatja.

Sajtókapcsolat:
+36 20 665-0384
Telefon / Fax:
+36 1 430-6699 / +36 1 430-6695