A pártok hadat üzentek a bürokráciának

2005-10-31

Az elmúlt hetekben nyilvánvalóvá vált, hogy államháztartás egyensúlyi problémái csak komoly kiadáscsökkentéssel orvosolhatók. A pártok a választások előtt fél évvel egységesen abban látják a megoldást, ha az állam magán spórol.

Gazdasági kényszerpálya

Az adótörvények elfogadása után világossá vált, hogy az állam jövőre mintegy 200 milliárd forinttal kevesebb pénzből gazdálkodhat. A kormány ezzel olyan kényszerhelyzetet teremtett sajátmaga számára, melyben nem halasztható tovább az állami kiadások csökkentése. A jövő évi költségvetés kiadásainak visszafogása egyébként sem elkerülhető, hiszen az állam évek óta többet költ annál, mint amennyi bevételei alapján megengedhető volna. A szakértők többsége szerint az államháztartás helyzetét legalább hat éve súlyos egyensúlyi problémák jellemzik. Ennek legfőbb oka, hogy Magyarországon – a nyugdíjrendszer Horn-kormány idején megkezdett átalakításának kivételével – elmaradt a nagy állami szolgáltató rendszerek (egészségügy, oktatás, közigazgatás) reformja. A gazdasági elemzők és döntéshozók emellett egyre erőteljesebben hangsúlyozzák, hogy a minisztériumok, a hivatalok, valamint az önkormányzatok tevékenységéből hiányzik a versenyképes országokra jellemző menedzserszemlélet, holott ez ma már elengedhetetlen az olyan kicsi és nyitott gazdaságok esetében, mint a magyar. Az intézményrendszer reformja így nem pusztán a létszám szigorú ésszerűsítését, hanem a tevékenységek jobb összehangolását és áramvonalasítását, továbbá a köztisztviselők magas szintű szakmai képzését is szükségessé teszi.

Az államapparátus átalakításának kérdése tehát a költségvetési vitával és az államháztartási hiány aggasztó mértékével összefüggésben került a politikai napirendre. A magyar politikai elit egésze a pénzpiacok nyomása alatt áll, hiszen a döntéshozókat a választások előtt fél évvel legalább annyira érdekli a legnagyobb ellenzéki párt véleménye, mint a kormányé. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök ráadásul néhány hét átmeneti bizonytalankodás után végül megerősítette a kormány eredeti célkitűzései között szereplő 2010-es euróbevezetést, így a hiány azonnali lefaragásának szükségességében már csak ezért is kialakult a négypárti konszenzus. A befektetők és az Európai Bizottság megnyugtatásának érdekében szokatlanul nagy az összhang a politikai szereplők között. A nagy állami rendszerek reformja mellett minden párt határozottan állást foglalt. A kormányfő pedig nem véletlenül nyilatkozott úgy egy nemzetközi hírügynökségnek, hogy 2006-ban és 2007-ben valamennyi párt strukturális reformok beindítását tervezi.

Politikai kényszerpálya

Míg a gazdasági kényszerek azonos ígéretekre késztetik a pártokat, addig a politikai verseny a szereplők különbözőségét feltételezi. Az üzenetekben azonban jelen esetben csak hangsúlyeltolódások lehetségesek. A tervek részletei egyik párt esetében sem ismertek, csak közhelyekben van egyetértés. Mind a kormány, mind az ellenzék az állami „vízfej”, a bürokrácia leépítését hangsúlyozza, valamint a választók politikaellenességére játszva az állami és önkormányzati döntéshozó testületek létszámának csökkentését hirdeti.

 

> Egybecsengő ígéretek
„A kormány és a miniszterelnök elkötelezett amellett, hogy 2006-ban is az embereknél és a vállalkozásoknál maradjon több pénz, az államnál kevesebb.”
(Batiz András, október 26.)

„Nőjünk 20 százalékkal gyorsabban, az állam pedig költsön 20 százalékkal kevesebbet.”
(Kóka János, október 21.)

„Új állam kell, amelynek eszköze a radikális bürokráciacsökkentés. És új politika kell, amelynek eszköze a radikális politikuscsökkentés.” (Orbán Viktor, október 16.)


A kormányoldal elsősorban azt emeli ki, hogy a jövő évi büdzsében a tárcák igazgatási költségei 2002-höz képest 35 százalékkal csökkennek reálértékben, valamint a működésükre fordítható keret 10 százalékkal szűkül az ideihez képest. A minisztériumi elbocsátásokban a liberális gazdasági miniszter, Kóka János jár az élen, aki a piaci és az állami szféra között tátongó hatékonyságkülönbség mérséklésének eredményeképpen egyedül a Gazdasági és Közlekedési Minisztériumnál 10-15 milliárd forintos megtakarítást lát elérhetőnek. Emellett még az a hír is felröppent, hogy a kormány már a választások előtt csökkenteni készül a minisztériumok számát, a tárca nélküli miniszteri posztokat pedig megszüntetné. Bár ezt az értesülést rögtön cáfolták is, a tervek megszellőztetése a kormányzati elkötelezettség demonstrálására kétségtelenül jó volt.

Az Fidesz részéről a reformra irányuló határozott szándékot Orbán Viktor jelentette be a Nemzeti Konzultáció október 16-i zárórendezvényén. A Fidesz elnöke – riválisaihoz hasonlóan – a bürokrácia- és politikuscsökkentés jelszavával két, a szavazók szemében népszerűtlen területen ígért változtatást. A reformszándékot továbbá sikerült retorikailag összekapcsolni a „luxusbaloldal” ostorozására építő kormánykritikával, melynek lényegét úgy lehet összefoglalni, hogy a baloldal a takarékosság hirdetése ellenére is milliárdokat fordít bújtatott kampányra, és más presztízsintézkedésekre.

A kormánypártok persze ugyanígy megpróbálják hitelteleníteni a Fidesz ígéreteit. Hiller István, az MSZP elnöke például ironikus hangvételű levélben üdvözölte Orbán Viktor bürokráciacsökkentő elképzeléseit. Az SZDSZ politikusai pedig nem győzik hangsúlyozni: a kisebb állam ügyében ők a legelkötelezettebbek. A kezdeményező szerepre szükségük is van, hiszen a közvélemény-kutatások szerint az SZDSZ vesztett támogatottságából és egyre inkább elszürkül a liberális programpontokat gyakran „lenyúló” nagy pártok mellett. Erre jó példa az önkormányzati képviselő-testületek létszámának felére csökkentéséről szóló törvényjavaslat, melyet a liberálisok valószínűleg azért nyújtottak be oly sietősen, mert az ötletet hirtelen a Fidesz is magáévá tette.

A kicsi, olcsó és hatékony állam gondolata tehát mindenkinek tetszik, de annak megvalósítása rengeteg kérdést vet fel. Nem csupán az jelent akadályt, hogy a mindenkori kormánynak az állam átalakítását éppen saját apparátusával szemben kell végigvinnie. És nem csupán az a kérdés, hogy mindez hogyan lehetséges abban az évben, amikor országgyűlési és önkormányzati választások lesznek. Az igazi probléma, hogy pártok jelenleg fontosabbnak érzik a politikai kényszereket a gazdasági kényszereknél, így a valódi konszenzus létrejöttét felülírja a másik hiteltelenítésének szándéka.

Sajtókapcsolat:
+36 20 665-0384
Telefon / Fax:
+36 1 430-6699 / +36 1 430-6695