Kiegyenlített küzdelem a nagy pártok és a miniszterelnök-jelöltek közt

2005-11-02

Az utóbbi hónapban az MSZP szinte teljesen felzárkózott a Fidesz mellé: bár a legtöbb kutatás a Fidesz kismértékű előnyét mutatja, egyes adatok szerint a szocialisták már megelőzték a nagyobbik ellenzéki pártot. Gyurcsány Ferenc és Orbán Viktor küzdelme is szorosabbá vált: kettejük támogatottsága gyakorlatilag azonos. Románia uniós csatlakozásának helyeslésében nincs különbség a bal- és jobboldali szavazók közt. Az euró bevezetése körüli vita kevéssé, a madárinfluenza azonban intenzíven foglalkoztatja a magyar lakosságot.

Októberben az MSZP felzárkózott a Fidesz mögé, a legtöbb kutatás szerint a két párt közötti különbség már statisztikai hibahatáron belüli. Az MSZP a jelek szerint az utóbbi hónapban sikerrel mobilizálta táborát: tovább növekedett a szocialista szavazók voksolási kedve, és javult pártjuk győzelmi esélyeinek megítélése.


Az októberi hónap a kutatások szerint ismételten inkább a szocialista pártnak kedvezett. A legtöbb kutatás az MSZP szavazótáborának kismértékű (1-5 százalékpontos) növekedéséről számol be az összes választókorú szavazók körében, míg a Fidesz esetében egyes mérések enyhe (2-3 százalék pontos) gyengülésről, más adatok pedig csekély erősödésről vagy stagnálásról tanúskodnak.


A biztos szavazó pártválasztók körében azonban ennél jóval tisztább a kép: itt minden kutatás az MSZP szavazótáborának (1-4 százalékpontos) növekedéséről és a Fidesz szavazótáborának 2-6 pontos „olvadásáról” számol be. Mindez arra utal: az MSZP pozíciójának erősödését elsődlegesen nem az új szavazók „becserkészésének”, hanem korábbi szavazói visszaszerzésének, illetve jelenlegi hívei növekvő voksolási hajlandóságának köszönheti. A szocialista tábornak szavazási elszántságán túl az önbizalma is növekedett: a Századvég és a Medián kutatása szerint bár a Fidesz szavazótáborának tagjai továbbra is optimistábbak saját pártjuk győzelmi esélyeit illetően, a szocialista szavazók hátránya e tekintetben egyre csökken. Fontos eredmény továbbá, hogy a jelek szerint a pártválasztásukban bizonytalanok között is egyre többen valószínűsítik a szocialisták győzelmét 2006-ra.


A két nagy párt közötti különbség a legtöbb kutatás szerint tehát kiegyenlítődni látszik – sőt, a Gallup Intézet és a Tárki-Századvég felmérése szerint az MSZP már meg is előzte a Fideszt. Jelenleg – a Szonda Ipsos adatai szerint – mindkét nagy párt megközelítőleg azonos, másfélmilliós szavazótábort tudhat magáénak.

 

Elsődleges pártpreferenciák négy intézet adatai alapján (%)

/zárójelben az előző hónaphoz képest mutatott változás/

Intézet

Medián

Gallup

Tárki-Századvég

Szonda Ipsos

Marketing Centrum

Adatfelvétel ideje

okt.

2-6.

okt.

8-13.

okt.

8-17.

okt.
10-18.

okt.

20-26.

Mintanagyság

2400

1010

1035

1500

1200

Választókorú lakosság

MSZP

30 (+1)

25 (-1)

32 (+5)

27 (+2)

28 (+1)

Fidesz-MPSZ

34 (+1)

27 (-3)

29 (-2)

29 (+1)

35

SZDSZ

3

2

2 (-1)

2 (-1)

4 (+1)

MDF

1 (-1)

1

1 (-1)

1 (-1)

3

MIÉP

n.a.

1 (+1)

1

1

n.a.

Centrum

na.

1

1 (+1)

n.a.

n.a.

Munkáspárt

na.

0 (-1)

1 (-1)

n.a.

n.a.

Egyéb

3

1

1 (-1)

3

5

Nem menne szavazni


19

19 (-2)

 

   

Nem tudja / nem válaszol

n.a.

22 (+4)

34

37 (-1)*

26 (-1)*

Biztos szavazó pártválasztók***

MSZP

44 (+3)

45(+4)

47 (+4)

44 (+1)

33 (+1)

Fidesz-MPSZ

48 (-2)

44 (-6)

43 (-3)

47

40 (-1)

SZDSZ

3 (-2)

3 (-1)

3 (-1)

3 (-1)

5 (+2)

MDF

2

2 (+1)

1 (-2)

2

3

MIÉP

na.

3 (+2)

1

2

n.a.

Centrum

na.

1

2 (+1)

1

n.a.

Munkáspárt

na.

1

2 (+1)

n.a.

n.a.

Egyéb

na.

1

1 (-1)

2

2 (-3)

* A bizonytalan szavazók, a távolmaradók és a válaszmegtagadók együttes aránya.
**Marketing Centrum esetében: szavazási valószínűséggel súlyozott adatok

 

A két nagy párt továbbra is uralja a politikai erőteret: a biztos szavazó pártválasztók voksainak kilenctizedét „zsebelhetnék be” egy most vasárnapi választáson – nem sok levegőt hagyva így a kisebb politikai szerveződéseknek. A kisebb parlamenti pártok az utóbbi hónapban még távolabb kerültek a parlamenti küszöbtől.

 

Az MDF szavazótábora jelenleg 1-3 százalékos mind az összes szavazókorú megkérdezett, mind a biztos szavazók körében. Az SZDSZ pozíciója sem sokkal kedvezőbb: támogatottsága 2-4 százalék körüli az összes választópolgár, és 3 százalékpontos a biztos szavazók körében. Az öt közvélemény- kutató intézet közül négy eredményei azt mutatják: az SZDSZ szeptemberhez képest egy- két százalékpontnyit veszített szavazóiból, és nem lenne esélye egy jelenlegi választáson a törvényhozásba való bekerülésre – a Tárki adatai szerint továbbá az SZDSZ az MSZP „javára” gyengült meg. A Marketing Centrum mérése az egyetlen, melynek adatai szerint a liberális párt előző hónaphoz képest megerősödött, és jó eséllyel bekerülne a parlamentbe. A parlamenten kívüli pártok közül jelenleg a MIÉP tűnik a legerősebbnek 1-3 százalék körüli támogatottságával, ám a Jobbikkal való összefogás a jelek szerint nem növelte jelentősen a párt esélyeit a parlamentbe való bejutásra.



A két nagy párt közti különbségek négy intézet adatai alapján*(%)

/zárójelben az előző hónaphoz képest mutatott változás/

Intézet

Medián

Gallup

Tárki-Századvég

Szonda Ipsos

Marketing Centrum

Összes megkérdezett

Fidesz-MSZP különbség

4

2 (-2)

-3 (-6)*

2 (-1)

7 (-1)

Biztos szavazó pártválasztók**

Fidesz-MSZP különbség

4 (-5)

-1 (-10)*

-4 (-7)*

3 (-1)

7 (-2)

* az MSZP előnyét jelző adatok

**Marketing Centrum esetében: szavazási valószínűséggel súlyozott adatok



Több tényező megnehezíti egy teoretikus, „most vasárnapi” választás kimenetelének előrejelzését. Egyrészről, szinte minden intézet hibahatáron belüli különbséget mutatott ki a legnagyobb kormánypárt és a legnagyobb ellenzéki párt között. Másrészről, változatlanul alacsony a választók körében a részvételi kedv és relatíve magas a pártválasztásukban bizonytalanok aránya.

Továbbra is alacsony a várható részvétel

A biztos szavazók aránya továbbra is alacsonynak mondható. A választók közel feléről mondható el, hogy nagy eséllyel részt venne egy most vasárnapi választáson — ami megközelítőleg tíz százalékponttal marad el a négy évvel ezelőtt mért aránytól.

Bár az utóbbi hónapban mind az MSZP, mind a Fidesz látványos erőfeszítéseket tett arra, hogy megszólítsa saját választóit, a jelek szerint ez eddig nem vezetett a választási kedv általános erősödéséhez. A biztos szavazók arányát az egyes intézetek az összes szavazópolgár 45-50 százalékára becsülik – ami jelentősen elmarad a négy évvel korábban mért, átlagosan 60 százaléktól. Ezen a csoporton belül is sokan nem választottak még pártot maguknak– így a teljes népességen belül az elkötelezett, biztos szavazó pártválasztók aránya mindössze 35-38 százalékra tehető.


A rossz „társadalmi látásviszonyok” (az ismeretlen vélemények magas aránya) tehát jelenleg nem kedveznek a választási előrejelzéseknek: a szavazóknak jelenleg csak kis részéről lehet biztosan kijelenteni, hogy jelenleg pontosan mely pártra adná a voksát. A biztos szavazó pártválasztók szűk körén belül azonban a szocialista párt hívei tűnnek a legelkötelezettebbnek: ma egy szocialista szavazó nagyobb valószínűséggel voksolna, mint bármely más párt híve. Ez pedig arra utal: a szocialisták kampányának jelentős mobilizáló hatása volt.


Kiegyenlített Gyurcsány-Orbán küzdelem

Mind a politikus-népszerűségi vizsgálatok, mind a miniszterelnök-jelöltek alkalmasságának mérései azt mutatják: Orbán Viktor és Gyurcsány Ferenc azonos támogatottsággal és szavazatszerző képességgel rendelkezik. Szili Katalin az államfőválasztás utáni visszaesést követően ismét visszaküzdötte magát a legnépszerűbb politikusok közé.

Az októberi hónap a miniszterelnök számára is kedvező fordulatot hozott. A Gallup adatai szerint öt százalékkal csökkent a miniszterelnök tevékenységét negatívan megítélők aránya – míg a pozitív ítéletek aránya két hónapja nem mutat változást. Jelenleg a miniszterelnök az összes megkérdezett 37%–a szerint végzi jól, és 43%-a szerint rosszul a feladatát.


A jelek szerint Gyurcsány Ferenc telefonos kampánya is segített abban, hogy csökkent a munkájával szemben kritikus választók aránya. Azok körében, akik arról számoltak be, hogy őket, vagy valamely családtagjukat „felhívta” a miniszterelnök (a megkérdezettek összesen 28 százaléka), magasabb volt a bizonytalan és optimista, mint a pesszimista szavazók aránya. A miniszterelnöki telefonok ráadásul a választók mobilizálásában is szerepet játszhattak: azon szavazópolgárok, akik bevallásuk szerint telefonhívást kaptak, nagyobb arányban számoltak be magas voksolási hajlandóságról.
A miniszterelnökével párhuzamosan javult a kormány tevékenységének megítélése is, annak alaptónusa azonban továbbra is inkább negatív: a Századvég adatai szerint a kormány értékelése 2005 októberében a +/-100-as skálán mínusz 8 pontos volt. Érdekes azonban, hogy a Fidesz-szavazók kormányértékelése hibahatárt meghaladó mértékben, 10 indexponttal javult.

Az utóbbi hónapban Gyurcsány Ferenc mind az észlelt alkalmasság, mind népszerűség tekintetében felzárkózott riválisa mellé. A Szonda Ipsos és a Medián egyaránt hibahatáron belüli, 1 pontos különbséget mért a bal- és jobboldal vezetőjének támogatottságában — ráadásul ellentétes irányban. Míg a Szonda Ipsos adatai szerint Gyurcsányt a megkérdezettek 50, Orbánt pedig 49 százaléka látná szívesen fontos politikai szerepben, a Mediánnál ez az arány 47, illetve 48 százalék Orbán Viktor javára. Ha az emberek közvetlenül arra a kérdésre válaszolnak, hogy a két rivális közül ki alkalmasabb miniszterelnöknek, szintén kiegyenlített a mezőny: Orbán előnye Gyurcsánnyal szemben szeptemberben még 7 százalékpont volt, most azonban mindkettőjükre 42-42 százalék szavazna – és azonos arányban tartják őket alkalmasnak a posztra a bizonytalanok szavazók is (29-29 százalék).


Ki alkalmasabb a miniszterelnöki posztra? (%)

 

Gyurcsány

Orbán

Mindkettő

Egyik sem

MSZP-szavazók

80

3

11

6

Fidesz-MPSZ-szavazók

2

84

7

6

Nem tudja, nem válaszol

20

25

18

36

Forrás: Tárki- Századvég


A három legnépszerűbb politikusnak ebben a hónapban is Sólyom László, Szili Katalin és Dávid Ibolya mutatkozott – a házelnök „dobogós” helyezése különösen annak tükrében érdekes, hogy a júniusi államfőválasztást követően jelentősen megcsappant a támogatottsága. A népszerűségi lista sereghajtója mind a két népszerűségi listán Kövér László – aki ellentétben más, mérsékelten népszerű fideszes politikusokkal (Áder János, illetve Rogán Antal) nem csak a baloldalon és a bizonytalanok körében, de a Fidesz szavazótáborában sem örvend magas népszerűségnek.


Románia, euró, madárinfluenza


Nincs különbség bal- és jobboldali szavazók közt Románia uniós csatlakozásának megítélésében

A magyarok kétharmada inkább támogatja, mint ellenzi Románia uniós tagságát. Érdekesség, hogy Románia belépésének megítélésében a jobboldali szavazók véleménye nem különbözik a kormánypártiakétól.

A Medián kutatása szerint lakosság alig több mint fele hallott arról, hogy a parlament szeptember végén megszavazta Románia EU-tagságát. A döntést helyeslők aránya kicsivel meghaladja a 60 százalékot. A Románia tagságát elutasítók esetében pedig tíz megkérdezettből heten hivatkoztak arra, hogy csak akkor kellene keleti szomszédunkat beengedni az Unióba, ha biztosítja az ott élő magyarok autonómiáját, tízből hárman viszont feltételek nélkül elutasítanák az ország felvételét. Horvátország belépését ellenben a válaszadók túlnyomó többsége, 80 százaléka támogatja.


A közvélemény többsége a Fidesz Románia-politikájában nem tapasztalt ellentmondást: csak minden negyedik választó vélekedett úgy, hogy a Fidesz-frakció döntése Románia csatlakozásának megszavazásáról szemben áll a párt vezetői által korábban tett nyilatkozatokkal – kétszer ennyien azonban nem láttak ellentmondást. A két politikai oldal támogatói között jelentős különbség mutatkozott: az ellenzékiek háromnegyede, a kormánypártiaknak viszont csak harmada mondta, hogy nem lát kivetnivalót a Fidesz Románia-politikájában.

 


A többség tájékozatlan, de az euró mielőbbi bevezetését szorgalmazza

Az utóbbi hónap egyik legnagyobb nyilvánosságot kapott politikai vitája az euró 2010-es bevezetésével volt kapcsolatos. Az eredmények szerint a magyar választók többsége megválna a forinttól, de többségüket nem foglalkoztatja intenzíven az euró bevezetésének időpontja körüli polémia.


A Marketing Centrum október közepén végzett telefonos közvélemény-kutatása szerint a megkérdezett választópolgárok kétharmada hallott arról, hogy a vita robbant ki az euró 2010-es bevezetésével kapcsolatban. Az euró bevezetésének nagy a társadalmi támogatottsága, hiszen mindössze a megkérdezettek tizede jelentette ki, hogy egyáltalán nem kellene Magyarországon bevezetni a közös valutát. Ugyanakkor a kérdést nem kezelik a legfontosabb témák között: mindössze a megkérdezettek 17 százaléka érzi nagyon fontosnak.


A bevezetés optimális időpontja tekintetében azonban megoszlanak a vélemények. A megkérdezettek csaknem fele a korábban elfogadott 2010-es dátumot érzi jónak, harmaduk szerint viszont ráér 2010 után is. A véleményekre a pártállás hat a legerősebben: az MSZP támogatói körében az átlagosnál lényegesen gyakoribb a halasztáspárti álláspont, míg a Fidesz, és különösen az SZDSZ támogatói az átlagosnál nagyobb arányban tartják kívánatosnak az eredeti céldátumhoz való ragaszkodást. A kutatás szerint a halasztás melletti érvek inkább az MSZP-t, a 2010-es dátum képviselete elsősorban az SZDSZ-t erősíti, míg a Fidesz kevéssé tudott profitálni az euróbevezetés körüli vitából.

 


Átpolitizálódott a madárinfluenza témaköre

Az euró bevezetésével szemben a madárinfluenza témaköre a közvélemény érdeklődésének középpontjában áll: ezt minősítették az emberek az utóbbi időszak legfontosabb közéleti témájának. A kormánypárti szavazók nagyobb arányban bíznak abban, az hogy az ország felkészült egy esetleges járványra, mint az ellenzék támogatói.

A Medián október közepén készített kutatása szerint a választók 38 százaléka szerint a madárinfluenza az utóbbi időszak legfontosabb közéleti témája. A megkérdezettek 99 százaléka hallott arról, hogy Romániában madárinfluenza-vírust találtak, és 54 százalékuk szerint ez közvetlen veszélyt jelent Magyarországra nézve is. Azok aránya azonban, akik komolyan aggódnak a fenyegető megbetegedések miatt (48 százalék) megegyezik azokéval, akik nem látják indokoltnak az aggodalmat.


A madárinfluenzával kapcsolatos veszélyérzet összefügg a tájékozottsággal: akik úgy érzik, hogy nem tudnak eleget a vírusról és a lehetséges veszélyekről, nagyobb arányban aggódnak a vírus kimenetele miatt, mint akik tájékozottnak tartják magukat. A vírus miatti félelem erősebb a kevésbé iskolázott emberek, illetve a nők körében is. A madárinfluenza-vírus ügye érezhetően politikai színezetet is kapott az utóbbi időben: annak megítélése, hogy az ország hatékonyan tudna-e szembeszállni egy esetleges vírussal, összefüggést mutat a pártpreferenciákkal. A kormánypárti szavazók 59 százalékával szemben az ellenzékieknek csak 45 százaléka bízik az ország felkészültségében.

Sajtókapcsolat:
+36 20 665-0384
Telefon / Fax:
+36 1 430-6699 / +36 1 430-6695