Forró nyomon: a Magyar Vizsla nyomában

2005-11-02

A Magyar Vizsla, az Adózók Érdekvédelmi Szövetségének ingyenes kiadványa a baloldali–liberális publicisták szerint a Fidesz civil álarc mögé bújtatott politikai kampánya. A jobboldal tollforgatói viszont azzal vádolják a baloldalt, hogy a kiadványon keresztül éppen a független társadalmi szervezeteket támadja.

Október végén az Adózók Érdekvédelmi Szövetsége (AÉSZ) minden háztartás postaládájába eljuttatta időszakos kiadványát, a „Magyar Vizsla” című, a kormány gazdaságpolitikáját bíráló újságot, mely rögtön politikai nyilatkozatok kereszttüzébe került. Nyakó István, az MSZP szóvivője a kiadványról azt nyilatkozta: felvetődik a kérdés, hogy a Magyar Vizslával „a Fidesz kapcsolta csúcssebességre negatív kampányát”, vagy az újság mögött valóban egy pártoktól független civil szervezet áll. A szóvivő szerint sok civil szervezet megirigyelhetné azt a fejlődéstörténetet, amelyet ez a szervezet a magáénak tudhat, hiszen alig két hónapja jegyezték be, ehhez képest mára több millió forintosra becsülhető költséggel lapterjesztésbe foghatott. Mint mondta, 40-50 forintra tehető csak a postai költsége egy ilyen lapnak. ”Persze könnyű annak a civil szervezetnek, amelyiknek a Fidesz elnöke drukkol és ad a hírek szerint tanácsot.„ – mondta Nyakó, utalva arra, hogy a szervezet alakuló ülésén részt vett Orbán Viktor, a Fidesz elnöke is.

> Publicisztikák
Seszták Ágnes: A vizsla szaga (Magyar Nemzet, 2005. október 31.)
R. Székely Julianna: Vizslateszt (Magyar Hírlap, 2005. október 27.)
Czene Gábor: Pártcivilek (Népszabadság, 2005. október 28.)
Pilhál György: Egy munkáslevelező (2005. október 31.)


Horváth Éva, a lap felelős kiadója és szerkesztője, az AÉSZ elnöke közölte: a szervezet számított rá, hogy a kiadvány nem tetszik majd a koalíciós oldalnak, de a kormánypártok lehetőleg ne találgassanak annak költségeiről. Horváth Éva (aki a Friss Levegőt Polgári Kör vezetője is egyben) elmondta: a lap mögött álló Adózók Érdekvédelmi Szövetsége független civil szervezet, melynek nincs pénze, az újság felajánlásokból készült. A szervezet fő célja pedig a „mindenkori kormány” elszámoltatása. Hosszabb távon el kívánják érni a pazarlások megszüntetését, valamint egyes adónemek eltörlését.

A médiában több olyan értesülés is napvilágot látott, mely megkérdőjelezte a szervezet függetlenségét. A Népszabadság szerint a Magyar Vizslát sok esetben oly módon terjesztették, hogy a Népszabadság példányaiba hajtották bele azt. Az Index információi szerint a szervezet domain nevét egy olyan cég regisztráltatta és tulajdonolta, amely korábban a Fidesz ifjúsági szervezete, a Fidelitas oldalát is bejegyeztette. Balogh Ákos Gergely, a Fidelitas volt fővárosi alelnöke a domain név lekötéséről az Indexnek azt mondta: márciusban kapták a megbízást a regisztrációra, mert a szervezet a Magyar Vizsla megjelenéséig titokban akart maradni. A kampánylapot a Magyar Posta kézbesítette. Tomecskó Tamás , a posta szóvivője közölte: ők is kaptak értesítést arról, hogy egybehajtották a Vizslát más lapokkal, ezt közölték a kézbesítőkkel is. A szóvivő szerint a vállalat pártsemlegesen végzi a munkáját.

 

> Módszertan
Összeállításunk a témával kapcsolatban a napilapokban, a politikai hetilapokban és a főbb internetes híroldalakon megjelent újságírói véleményeket ismerteti. A kerettel kiemelt részekben az adott írás általunk készített tartalmi összefoglalója szerepel, itt a szó szerinti részeket idézőjelben tüntetjük fel. Munkánkhoz az Observer Budapest Médiafigyelő Kft. adatbázisát használjuk.

 
Vélemények a Magyar Vizsláról
Seszták Ágnes: A vizsla szaga (Magyar Nemzet, 2005. október 31.)
A baloldal szándékosan hisztériát kelt akkor, amikor egy civil szervezet ingyenes újságot helyez el az állampolgárok levelesládájában, és Fidesz- összeesküvést sejt az akció mögött –az egyoldalúság a kormánypárti média szégyene. „Egy kormány-Népszava megjelenik egymillió példányban kampány idején: néma csend. Egy ellenzéki Magyar Vizsla megjelenik: őrjöngés.”

Szombaton csak a harmadik helyen kaptam Magyar Nemzetet. Az első kettőnél vállrándítás a válasz. Elfogyott, nem kapunk többet. Sót a Malév menetrend szerinti járatán sem adnak újságot, bár kötegelve rakják a csomagtartóba. Csak a „biznisz klassz” utasainak áll módunkban újságot biztosítani, közölte velem fölényes mosollyal Miss Malév, majd kiosztotta az öt (!) darab bizniszosztályon utazó polgártársamnak az aznapi sajtót.


(...) Mindig baj van ezzel a Magyar Nemzettel. A harmadik helyen, a szupermarketben sem volt egyetlen darab sem, ellenben hegyekben állt a Népszabadság. Beletúrok a kupacba, hátha rábukkanok egy Magyar Vizslára, állítólag-rettenetes-gaz kezek belehajtogatták a Magyar Vizslát a Népszabadság egyes példányaiba. Magyar Vizsla sehol, ellenben vannak még csodák, a nagyhalam Népszabadság alá be van suvasztva egy köteg Magyar Nemzet.


(...) Hogy miért pattogok? Hát azért, mert néhány nap óta egy szokásos mesterséges hisztériának vagyunk elszenvedői, a sok más hisztéria kőzött. A Népszabadság vezetői kikérték maguknak, hogy "egyes" postaládákban a Magyar Vizslát belehajtogatták a Népszabadságba. Nekem, úgy látszik, "kettes" levélszekrényem van, az én Népszabadságomba, hogy stílusos legyek, a kutya sem csempészte be a Magyar Vizslát.


(...) AzAdózók Érdekvédelmi Szövetsége kiadott egy újságot. Az AÉSZ elnöke az a Horváth Éva, aki a Friss Levegőt Polgári Kör vezetője. Így intelligens és gyors nyomozás után - hogy egyes újságoknál mekkora a szabad kapacitás, ha a Fideszbe kell belerúgni - megállapították, hogy a vállalkozás a Fideszhez köthető, és ami a botrány csúcsa, Horváth Éva nem árulta el a szponzorok nevét, a nyomda kilétét és más egyéb, amúgy senkire nem tartozó információt.


(...) Egy civil szervezet, álljon bárkihez is közel, kiadott egy időszakos újságot, amelyben számon kérik, hogy a Gyurcsány-Medgyessy-kormány hová szórta el az általunk befizetett, milliárdokra rúgó adónkat. Az, hogy ez egy magánvállalkozás, magánpénzből, már ettől kitikkad a kormánymédia. Ahelyett, hogy mélységesen szégyellné magát minden firkász. Miért alakult a Nyilvánosság Klub (amelynek én is alapítója voltam)? Azért, hogy Magyarországon soha többé ne legyen második nyilvánosság. Hogy a sajtó nyíltan és részrehajlás nélkül legyen a demokrácia őrkutyája, és pontosan ugyanolyan elfogulatlan legyen egy balkormány, mint egy jobbkormány regnálása alatt. Egy kormány-Népszava megjelenik egymillió példányban kampány idején: néma csend. Egy ellenzéki Magyar Vizsla megjelenik őrjöngés. Az egyre szánalmasabb Havas Henrik szerint az újság szakmailag rossz, mert elfogult az egyik oldal javára. Bravó, Havas úr! Nagy bátorság kellett a véleményéhez.




R. Székely Julianna: Vizslateszt. Magyar Hírlap, 2005. október 27.)
Nyakó István kérdése – vajon a Magyar Vizsla valóban független orgánumként kezelhető-e – ugyan figyelemelterelő szándékkal fogalmazódott meg, de valódi problémát vet fel: a szervezet politikai hovatartozása és a finanszírozásának kérdései megválaszolatlanok. „Kérdésünk: kik adakozhattak? A. Akik sokat dolgoznak, B. Akik jókor voltak jó helyen, C. A trükközők, az adócsalók, a svindlerek meg a maffiózók. A helyesen válaszolók között magyar vizslákat sorsolunk ki.”

"Nyakó István, az MSZP szóvivője szerint felvetődik a kérdés, hogy a Magyar Vizsla címen terjesztett kiadvánnyal a Fidesz kapcsolta-e csúcssebességre negatív kampányát, vagy az újság mögött tényleg egy pártoktól független civil szervezet áll." (Hvg.hu, október 25.)

Mindjárt az elején szögezzük le, Nyakó István kérdése figyelemelterelés. Hogy miről tereli el a figyelmet, lényegtelen, ahol naponta többször figyelemelterelések folynak, ott ki-ki válogasson ízlése szerint, vagy készítsen magának tesztfeladatot, és töltse ki. Ha nem tudja, hogyan kell tesztfeladatot készíteni, lapozza föl a Magyar Vizslát. A Nagy a jólét? című, hét kérdésből álló tesztet gyermekeinkkel is kitöltethetjük, nekik sem okozhat nehézséget olyan kérdések megválaszolása, mint: "Ön szerint milyen a közbiztonság? A. Kiváló. Nyitott ablakoknál, nyitott ajtónál alszunk. 1 pont. B. Hagy némi kívánnivalót maga után. 2 pont. C. Félek leengedni a gyereket az utcára, ki tudja, mi történhet vele. 3 pont." Vagy: "Ön szerint ki jut ötről a hatra Magyarországon? A. Aki sokat dolgozik. 1 pont. B. Aki jókor van jó helyen. 2 pont. C. A trükközők, az adócsalók, a svindlerek meg a maffiózók. 3 pont."

Aki annyira mafla, hogy az utóbbi kérdésre sem tudja a választ, lapozza át a színes, fotókkal illusztrált kiadványt, és legalább a címeket olvassa végig: "Ígérni, azt tudnak!", Luxusbaloldal!", "Felelőtlenül gazdálkodik a kormány a pénzünkkel!", "Hatéves csúcson a munkanélküliség", "A tettek nem igazolják a szép szavakat", "Áron alul herdálják a közvagyont" stb.

Nyakó István kérdését egyébként nem is értem. Egy civil szervezet, mint a lapkiadó Adózók Érdekvédelmi Szövetsége, akkor is civil, ha februári alakuló ülésén történetesen ott volt Orbán Viktor, aki szabadidejében civil, és felébredt. A lap szerkesztőnője szerint ugyanis az egyesületet egyfelől az hívta életre, hogy "az adófizetők felébredtek, és élnek a kérdezés jogával". Másfelől "a tehetetlenség érzése". A szerkesztőnőt és környezetét hosszú évek óta feszíti a kellemetlen érzés, de most megelégelték. Pénzük persze nincs, az újság felajánlásokból készült. Kérdésünk: kik adakozhattak? A. Akik sokat dolgoznak, B. Akik jókor voltak jó helyen, C. A trükközők, az adócsalók, a svindlerek meg a maffiózók. A helyesen válaszolók között magyar vizslákat sorsolunk ki.


Czene Gábor: Pártcivilek. (Népszabadság, 2005. október 28.)
„Nem gondolom, hogy egy pártnak kellene civil mozgalmat szerveznie, és nem gondolom, hogy egy civil mozgalomnak csatlakoznia kellene bármely párt segédszárnyához.” Az Adózók Érdekvédelmi Szövetségének életre hívása a Fidesz által ugyanúgy visszás, mint amikor a 2002-es választási kampányban “a szocialista párt mindenféle civil szerveződést gyűjtött maga köré”.

Mindnyájunk épülésére ismét feltűnt a porondon egy baromira független, politikailag tökéletesen elfogulatlan civil képződmény, amely olyannyira alulról szerveződik, hogy annál lejjebb már föld sincs, csak tűzforró, folyékony massza.


A szervezetnek az a neve, hogy Adózók Érdekvédelmi Szövetsége. Az idén jött létre, és az alakuló ülésén Orbán Viktor fideszes pártelnök is felszólalt ugyan, de csak azért, mert meghívták. Az is csak véletlen, hogy a szervezet elnöke egy személyben az egyik polgári körnek a vezetője, több jobboldali tüntetés szervezője. Az pedig már tényleg a véletlenek netovábbja, hogy ez a makulátlan civil szervezet olyan kiadványt terjeszt egymillió (ühüm: egymillió) példányban, amely az első betűtől az utolsóig a baloldali-liberális kormányt szapulja, címoldalon Gyurcsány Ferenc miniszterelnökkel.


(...) Nem gondolom, hogy egy pártnak kellene civil mozgalmat szerveznie, és nem gondolom, hogy egy civil mozgalomnak csatlakoznia kellene bármely párt segédszárnyához. Nem tetszett, hogy a legutóbbi választási kampányban a szocialista párt mindenféle civil szerveződést gyűjtött maga köré. Végképp nem tetszett, hogy a választásokon elbukó - a kudarcba kis híján belebetegedő - Orbán Viktor polgári körök létrehozására szólított fel.
De ez legalább tiszta helyzet volt, tudni lehetett, ki hova tartozik. Amit viszont az Adózók Érdekvédelmi Szövetsége és a hozzá hasonló álcázott kampánycsoportok művelnek: gusztustalan. Pártkötődéseiket titkolva szabadnak hazudják magukat.


(...) Az elmúlt tíz-tizenöt évben sok olyan - a meghívó szerint "civil" - konferencián jártam, amelynek legfontosabb célja szemmel láthatóan az volt, hogy a rendezvényt támogató kormány jeles képviselői minél több szereplési lehetőséghez jussanak. Lehangoló, ha egy civilek számára tartott tanácskozáson órákat kell várni, amíg a miniszterek és a különböző rendű-rangú politikusok után végre egy kellőképpen megbízható társadalmi szervezet szónoka is szót kap. Ha pedig szót kap, sokszor abban sincs köszönet... A múltkor nem akartam hinni a fülemnek: egy ilyen szédületesen izgalmas konferencián valaki azt kezdte bizonygatni, hogy a pártok tulajdonképpen, ha úgy nézzük, lényegüket tekintve civil szervezetek.


Pilhál György: Egy munkáslevelező (2005. október 31.)
Czene Gábor a Szabad Nép stílusát idézte fel akkor, amikor Népszabadságban megjelent cikkében „pártcivileknek” minősítette a Magyar Vizsla alkotóit és terjesztőit. A balliberális média jellegzetes módszere, hogy összeesküvést sejt ott is, ahol annak nyoma sincs: adott esetben a civil szféra kormánykritikája mögött.

Pártcivilek címmel újságcikket írt a Népszabadságban Czene Gábor gondolkodó - nem kellett volna. Kedvesen fröcskölődő mondataiból idézek keveset: "A szervezetnek az a neve, hogy Adózók Érdekvédelmi Szövetsége. Az idén jött létre, és az alakuló ülésén Orbán Viktor fideszes pártelnök is felszólalt ugyan, de csak azért, mert meghívták..." Idézet nincs a veretes mondat mellé, ami igazolod a Czene-tézist, de ez hősünket nem zavarja, halad a maga alagútjaiban, ezenközben elmondja, mi nem tetszik neki a mai magyar világban: "... Végképp nem tetszett, hogy a választásokon elbukó - a kudarcba kis híján belebetegedő - Orbán Viktor polgári körök létrehozására szólított fel..."


Adódik a kérdés, mikor látta szakorvos Czene alkotót, és honnét a rögtönzött diagnózis Orbán kapcsán. Ennek hiányában ugyanis inkább az valószínűsíthető, ő betegedett bele hírlapírói kudarcba, semmint az általa betegnek nyilvánított Fidesz-elnök. Figyelemre méltó Czene publicista egyértelmű és lesújtó véleménye az Adózók Érdekvédelmi Szövetségéről: "Amit viszont az Adózók Érdekvédelmi Szövetsége és a hozzá hasonló álcázott kampánycsoportok művelnek: gusztustalan. Pártkötődéseiket titkolva szabadnak hazudják magukat.


"Czene művészt idéztem, ugyanis ő a norma és a 0 kilométerkő, ő mondja meg, mi a gusztusos és mi a gusztustalan, mibe betegszik bele Orbán Viktor és kik az úgynevezett pártcivilek. Tenyérbe mászó ember lehet ez a Czene Gá6or (hál’ Istennek, nem ismerem), de ez legyen a publikáló Népszabadság problémdja, ahol rajta kívül olyan jelentős személyiségek is előfordulnak, mint például Zelei László Teller Ede-kutató, egykor meg pajkos elődje, kékfényes Szabó László, az újságírás sötétje. Pártcivilek - írja Czene munkáslevelező: Egykor a Szabad Népben olvastam ilyesmit.

Sajtókapcsolat:
+36 20 665-0384
Telefon / Fax:
+36 1 430-6699 / +36 1 430-6695