Hankook - áldás vagy átok?

2005-11-09

A dunaújvárosi gumiabroncsüzem ügye ugyanúgy megosztja az újságírókat, mint a politikai elitet. A baloldali-liberális véleményformálók szerint a dél-koreai beruházás új munkahelyeket teremt és élénkíti a gazdaságot, az ellenzéki újságírók szerint azonban az üzem felépítése a magas költségek és a jelentős környezetszennyező hatás miatt nem kifizetődő.

A Hankook gumiabroncsüzem létesítéséről szóló megállapodást október 31-én írták alá a magyar kormány és a cég képviselői. A gyár Dunaújvárosban épül mintegy ötszáz millió eurós (125 milliárd forintos) beruházás keretében. Korábban a Francia Michelin Nyíregyházán, a japán Bridgestone pedig Tatabányán hozott létre új gyárakat. A megállapodás aláírásáról szóló sajtótájékoztatón Kóka János egy gumiabroncsot görgetve jelent meg.

Tállai András, Fidesz-MPSZ országgyűlési képviselője a megállapodás hírére reagálva azt tudakolta a kormányfőtől, hogy a Hankook magyarországi befektetetése mennyibe kerül a magyar adófizetőknek, a külföldi cégnek pontosan mennyi adókedvezményt, más támogatást, infrastrukturális fejlesztést ígért a kormány, illetve készült-e a témában környezetvédelmi hatástanulmány.

Publicisztikák

Varga Ottó: Kerekeken gurul a remény (Reggel, 2005. november 2.)
Magyar Hírlap: A gravitáció ellen (2005. november 3.)
Csontos János: Gumi (Magyar Nemzet, november 5.)
Lukács Csaba: Kóka és a gumigyár (Magyar Nemzet, november 8.)
Pilhál György: Aki gumival jár (Magyar Nemzet, 2005. november 8.)
Horváth Éva: Savanyú szőlő szüret után (Népszava 2005. november 3.)
Gyémánt Mariann: Dunaújvárosi Dinoszaurusz (Népszava, 2005. november 4.)

Dunaújvárosban Gyurcsány Ferenc miniszterelnök és Kóka János gazdasági miniszter november 3-án tartott lakossági fórumon arról beszélt, hogy a városnak előnyére válik, ha a háromezer munkahelyet teremtő dél-koreai Hankook Tire gumiabroncsgyár odatelepül. A gazdasági miniszter a miniszterelnökkel közös sajtótájékoztatón az ellenzéki vádakra reagálva kifejtette, hogy a beruházás ellenzéki oldalról „nemtelen támadásokat” kap, amelynek során azzal fenyegetik a dunaújvárosi lakosságot, hogy a gyár működése „valamiféle környezetvédelmi rémálom” lesz. A helyi Fidesz és több zöld szervezet a fórumon az ellen tiltakozott, hogy az üzemet ne a város északi, hanem a déli iparterületi részére építsék. A Gyurcsány Ferenc és Kóka János, illetve a koreai cég vezetőinek közös sajtótájékoztatójára érkezett tüntetők "Gázmotor, gumigyár - luxusbaloldal, megmérgeztek bennünket" és "Igen, akarunk új munkahelyeket, de nem a gyerekeink egészsége árán", feliratú táblákkal vonultak utcára. A demonstrálókat rendőrök igazoltatták, de összetűzésre nem került sor.

Módszertan

Összeállításunk a témával kapcsolatban a napilapokban, a politikai hetilapokban és a főbb internetes híroldalakon megjelent újságírói véleményeket ismerteti. A kerettel kiemelt részekben az adott írás általunk készített tartalmi összefoglalója szerepel, itt a szó szerinti részeket idézőjelben tüntetjük fel. Munkánkhoz az Observer Budapest Médiafigyelő Kft. adatbázisát használjuk.

Varga Ottó: Kerekeken gurul a remény (Reggel, 2005. november 2.)
A Hankook beruházása önbizalmat adhat a magyar gazdaságnak, és annak reményét jelenti, hogy megfordul az eddig tapasztalható negatív tendencia. Ha a jövőben az autópályák is megépülnek, a fejlődés nem csak a fővárosra és környezetére terjedhet ki.

Azt még pontosan nem tudni, mennyibe kerül ez nekünk – 60 napon belül megtudjuk –, azt azonban már igen: a dél-koreai Hankook gumigyár az eredetileg tervezettnél is mintegy 7 milliárddal többet, összesen 132 milliárd forintot fektet be Magyarországon az új európai gyártóközpontjába. A termelés már 2007-ben megkezdődhet, s mire 2010-ben elérik a teljes kapacitást, már 1500 ember dolgozhat a gyárban.

(…) Ezzel a gumigyárral talán megfordul a tendencia, legalábbis most már lesz, amin gurulhat, ami eddig csak döcögött. Reménykedjünk, hogy az eddigi partnerei mellett – Ford, Volkswagen, Hyundai, Renault – újabbakat talál magának a Hankook. Mégpedig olyanokat, amelyeknél éppen napirenden van a „hova telepítsük európai gyártókapacitásunkat?” kérdés, hiszen akkor komoly előnnyel indulhatunk a versenyben.

(…) De ne ironizáljuk, inkább örüljünk a sikernek, és bízzunk abban, hogy előbb-utóbb megépülnek azok az autópályák, amelyeken a Hankookhoz hasonló beruházások a fővárostól távolabbra is elgurulhatnak.



A gravitáció ellen (Magyar Hírlap, 2005. november 3.)
A globalizáció és a piacgazdaság ellen nincs értelme lázadozni, de azt szükséges mérlegelni, hogy egy beruházásnál az előnyök mértéke meghaladja-e az adott kedvezményekét - a Hankook esetében pedig ez a helyzet. Kóka János ezért feleslegesen titkolja, mennyi pénzébe kerül a beruházás az adófizetőknek, hacsak nem abból a szándékból, hogy a Fidesz még az új munkahelyek ellen is tüntetést szervezzen, és ezáltal szavazatokat veszítsen.

Idáig jutottunk, még nekünk kell fizetnünk a dél-koreaiaknak, hogy hajlandók legyenek elfoglalni egy darabot a drága magyar anyaföldből, szennyezni a ropogósan friss dunaújvárosi levegőt. Igen, a globalizáció ellen lehet érvelni, csakúgy, mint például a gravitáció ellen, s nagyjából ugyanannyi értelme is van.

Önmagában azon háborogni tehát, hogy versenyhelyzet van, ahol nekünk is be kell szállnunk az ígérgetésbe, fölösleges. Az sokkal érdekesebb, vajon a csábítás mikor éri el azt a határt, amikor a kínált kedvezmények már meghaladják a beruházásból várható előnyöket. Amit eddig sejtünk a dél-koreai gumigyárral kötött szerződésekről, az arra utal, hogy az előnyök meghaladják a hátrányokat.

(…) Fontos kitétel az üzlet megítélésénél, hogy "amit eddig sejtünk". A gazdasági miniszter ugyanis egyrészt a nyilvánosság páratlan híve, képes egy autógumit végigutaztatni a repülőgépen Koreától idáig, csak azért, hogy az abroncsot maga előtt görgetve bekerüljön a tévéhíradókba, másrészt viszont személyiségének eddig kevésbé ismert, zárkózott oldalát mutatja, amikor azt kérdezik tőle, mennyi kedvezményt is kapott a Hankook. A titkolózásnak pedig nincs értelme, hatvan napon belül úgyis nyilvánosságra kell hozni a számokat, a konkurencia úgyis megtudja, az ellenzék elől meg minek titkolni azt, amiről úgy vélik, jó üzlet volt?

Hacsak nem az a cél, hogy a titkolózással a Fideszt hergeljék, az persze ugrik, reflexszerűen küldi a tüntetőit, még nehezebb helyzetbe hozva magát a közvélemény-kutatásokban. Mert bármennyire cizelláltabb a dunaújvárosi valóság, az emberek többségében az a kép marad meg, hogy a Fidesz az ellen is tüntet, amikor a kormány új munkahelyeket hoz létre. Sok új szavazóval kecsegtető üzenet.



Horváth Éva: Savanyú szőlő szüret után (Népszava 2005. november 3.)
Fél évvel a választások előtt ritkán tapasztalható, hogy az ellenzék és a kormánypártok részéről egy fontos esemény azonos megítélés alá essen. Ezért most, amikor egy vitathatatlanul pozitív fejleményről számol be a gazdasági miniszter, az ellenzék amiatt támadja a kormányt, hogy az utóbbi ciklusban csökkent a munkahelyek száma. „A szőlő viszont fölöttébb és nagyon látványosan savanyú!”

Meglehetősen nagyszabású gazdasági eseménynek ígérkezik, hogy a dél-koreai Hankook Tire új gumiabroncsgyárának színhelyéül a magyarországi Dunaújvárost választotta.


(…)azon a bizonyos kákán elsőre egyetlen csomót sem sikerült felfedezni, a tények pozitívumai kiváló alkalmat teremtenek arra, hogy elmondhassák: a jó előtt mennyi rossz volt. S ezek a negatívumok véletlenül éppen a jelenlegi koalíció időszakában érhetők tetten, utalva a Gyurcsány - kormány idején megszűnt munkahelyekre.


(…) S ez alól még az sem jelenthet kivételt, ha történetesen egy olyan dologról van szó, amely vitathatatlanul pozitív fejlemény a magyar gazdaság számára. Arról már nem is beszélve, hogy egy Hankook - beruházás és a gyár későbbi működése biztosan nem csak egy parlamenti cikluson át fejti ki áldásos hatását. Sebaj! A lényeg az, hogy mindenki örül. Még az ellenzék is. Ha másnak nem, hát annak, hogy a kormány - ahogy Áder János fogalmazott - végre nem csak a munkahelyek megszűnéséről, hanem létesítéséről is be tud számolni. A szőlő viszont fölöttébb és nagyon látványosan savanyú!

 

Gyémánt Mariann: Dunaújvárosi Dinoszaurusz (Népszava, 2005. november 4.)
A Fidesz örül az új munkahelyeknek, csak a környezetszennyezés miatt aggódik – pedig gumiégetőről szó sincs, a környezetvédelmi hatástanulmány pedig most készül. A legnagyobb ellenzéki párt egyre többet beszél a teljes foglalkoztatásról. „De arra nem ad választ, vajon hol és mivel foglalatoskodjanak az emberek. Talán vadásszanak és halásszanak?”

Ne északon, hanem délen, ne zöld mezőben, hanem - régi gyárépületeket felhasználva úgynevezett barnamezős beruházásként épüljön meg a Hankook dunaújvárosi beruházása, hirdeti a dunaújvárosi Fidesz - szervezet, amely egyébként üdvözli az új gumigyárat, igaz, "Gázmotor, gumigyár, luxusbaloldal - mérgeztek bennünket!" transzparensekkel. Mert a nagyobbik ellenzéki párt, a maga módján, örül a gumigyárnak - ezerötszáz, majd további több ezer embernek munkát adó beruházást azért mégsem lehet élből elutasítani -, csak aggódik a környezetszennyezés miatt. Noha a gyárnak otthont adó ipari park egyik menedzsere szerint gumiégetőről szó sincs, a gyárral kapcsolatos környezetvédelmi hatástanulmány pedig most készül.


(…) Magyarországon a rendszerváltás után mérhetően javult a levegő. Persze. Hiszen megszűntek gyárak százai, amelyek kéményei feketére festették az eget. Csak éppen a megszűnt gyárak volt alkalmazottaiból munkanélküliek lettek. Tízezerszámra, százezerszámra. Akik közül, ha nem is százezerszámra, de több ezerszámra ismét dolgozhatnak. A Fidesz mostanában egyre gyakrabban a teljes foglalkoztatottságról beszél - ami jórészt persze ábránd és választási szlogen. De arra nem ad választ, vajon hol és mivel foglalatoskodjanak az emberek. Talán vadásszanak és halásszanak? Vagy esetleg mégiscsak az a megoldás, ha Magyarországon fektetnek be olyan cégek - úgy persze, hogy nem teszik tönkre a vizet, a földet és a levegőt -, amelyek végre munkát adnak a rendszerváltás a Fidesz által olyannyira sajnált áldozatainak?

Csontos János: Gumi (Magyar Nemzet, 2005. november 5.)
„A tiltakozók úgy vélhették: 1500 új munkahelyet nem feltétlenül ér meg 1500 rákos megbetegedés”. Márpedig a gumigyártás nem valósítható meg környezetszennyezés nélkül. A dunaújvárosi lakosság véleményére a kormány nem volt kíváncsi, ráadásul a jelek szerint tizenkétmilliárd forinttal támogatja Magyarország a koreai gyár létrehozását.

A mocsár lecsapolásáról nem a békákat szokták megkérdezni. E kőbe véshető mondás Kóka János gazdasági miniszter száját hagyta el, midőn tárcájának rögtönzésszerű leépítési stílusát bírálták kárvallott beosztottjai.

(…) Az autógumi-gyártás szennyes iparág. Korom nélkül nem megy. Autógumi viszont kétségkívül kell: a macsó nyugati kultúrkör autó nélkül olyan, mint egy ifjú milliárdos tűzpiros magánhelikopter nélkül. A finnyás Európa ezért ki is telepítette a gumigyárait – főképp Ázsiába. Igazán számottevő abroncsgyártás hozzánk legközelebb Törökországban van, amelytől fintorog is a kényes unió. Dél-Korea kétségtelen europaizálódását mutatja, hogy egyik nagy cége megkísérli a környezetkárosító abroncsgyártást visszatelepíteni Európába. Abba a felébe, amelyik hagyja magát befűzni. Szlovákia nem hagyta. Az autógyártóknak sztrádákat ígért (ez arrafelé nem az euró helyett van, hanem érte), de az ázsiai tőke támogatási igényeit már sokallta.

(…) Ezt a dunaújvárosi adófizető tüntetők nyilván nem tudták, ezért a rendőrök sorra igazoltatták is őket. A tiltakozók úgy vélhették: 1500 új munkahelyet nem feltétlenül ér meg 1500 rákos megbetegedés. Pedig papíron minden rendben van: a környezeti hatástanulmány szerint az új gyár nem környezetkárosító. A környezeti hatástanulmányt egyébként egyes források szerint (a magyar kormány más irányú kampányelfoglaltságai miatt) maguk a koreaiak készítették.


Lukács Csaba: Kóka és a gumigyár (Magyar Nemzet, 2005. november 8.)
Kóka János szerint a Hankook dunaújvárosi beruházása hatalmas üzlet – arról azonban hallgat a gazdasági miniszter, hogyan sikerült Magyarországra csábítani a gumigyárat. Júliusban a Bridgestone települt Tatabányára, és jelentősen kevesebb befektetéssel és munkaerő alkalmazásával sikerült hasonló eredményeket elérni, ezért a Hankook gyaníthatóan nem hoz túl fejlett technológiát az országba.

A Kóka János által az évtized üzletének nevezett szerződés „az acélipar óta az első jelentős lépés ebben a térségben”, a beruházás évente 80 milliárd forinttal növeli az ország exportját. A miniszter arról nem mondott konkrétumot, hogy mivel sikerült idecsábítani a céget, a gumigyárnak szánt támogatás mértékét ugyanis saját kezűleg államtitoknak minősítette. A sajtóhírek szerint az acéliparáról ismert város szocialista városatyái arra hivatkozva támogatták a fejlesztést, hogy az új üzem pályakezdőket és munkanélkülieket foglalkoztathatna.

Most lássunk egy másik, hasonló beruházást. Aki júliusban is olvasott újságot, azt értesülhetett arról, hogy Tatabányára jön Japán legnagyobb gumigyára. A Bridgestone ötvenegyedik üzemét építi fel nálunk, ahol 2009 első fél évében majd nyolcezer abroncsot tudnak előállítani naponta. A beruházás értéke ötvenmilliárd forint, a gyár száznyolcvanöt magasan képzett szakembernek ad munkát. Az akkori hírekből az is kiderült, hogy a Bridgestone a várostól nem kapott különleges adókedvezményeket, azonban a cég által fizetett helyi adóból elvégeznek majd olyan beruházásokat, amelyek a befektetés körülményeinek javítását szolgálják.

A japánok különben olyan fejlett technológiát hoznak a városba, amellyel teljesen automatizált gépsorokon készülnek a személyautókra és kisteherautókra való gumiabroncsok.

Vegyük csak pőrén a számokat: a koreaiak 132 milliárd forintból, 1500 munkahellyel hoznak létre egy napi tizenháromezer abroncs előállítására képes üzemet. A japánok ötvenmilliárdos beruházással és 185 munkással állítanak elő napi nyolcezret. Nem vagyok gumiipari szakember, de a józan paraszti eszem azt mondja: oda kell a sok munkáskéz, ahol kevéssé fejlett technológiát használnak.

Pilhál György: Aki gumival jár (Magyar Nemzet, 2005. november 8.)
„Kóka miniszter a minap egy autógumival a hóna alatt érkezett sajtótájékoztatójára. Ritkaság az ilyen, komoly emberek, államférfiak egy-két dossziéval, mappával, esetleg kézitáskával érkeznek az ilyen eseményekre, legfeljebb a protokollmosolyukat hozzák magukkal, autóalkatrészeket nem.”

Kóka miniszter a minap egy autógumival a hóna alatt érkezett sajtótájékoztatójára. Ritkaság az ilyen, komoly emberek, államférfiak egy-két dossziéval, mappával, esetleg kézitáskával érkeznek az ilyen eseményekre, legfeljebb a protokollmosolyukat hozzák magukkal, autóalkatrészeket nem. Kóka azonban showmantípusú politikus, tudja, hogy a sajtó és azon keresztül a nagyközönség már régóta unja a semmitmondó, sablonos bevonulásokat – márpedig ő azt szeretné, ha az emberek felkapnák a fejüket, ha ő érkezik (helikoptert is evégett vásárolt magának, meg varratott öltönyből is ezért van neki többtucatnyi).
Hát most a gumiját mutogatja a luxuspolitikus, arcán elégedett mosoly: jó vagyok, mi?

 

Sajtókapcsolat:
+36 20 665-0384
Telefon / Fax:
+36 1 430-6699 / +36 1 430-6695