Autópályaépítés - szélsebesen vagy lassabban?

2005-11-10

Az elmúlt héten ismét kiéleződtek a politikai viták a gazdaság helyzetéről, melyekben továbbra is a kormány és a két nagy párt játszotta a főszerepet. Kóka János szerint szélsebesen, Varga Mihály szerint lassabban kellene építeni az autópályákat. Az MNB-elnöke is markáns véleményt fogalmazott meg: Járai Zsigmond szerint a magyar gazdaság a káosz felé tart, és elképzelhető, hogy még 2100-ban sem lesz eurónk.

Intézetünk minden héten olyan áttekintést készít, mely összefoglalja a hét legfontosabb gazdaságpolitikai témájú híreit, eseményeit és nyilatkozatait, továbbá a napvilágot látott adatokat. A nyilatkozatok közül azokat idézzük, melyeket a bejelentő személye, a bejelentés tartalma vagy annak újdonságértéke miatt kiemelkedő jelentőségűnek tartunk.

 

Az elmúlt héten az Országgyűlés zárószavazást tartott a jövő évi adótörvényekről, a politikai viták centrumába azonban ismét a magyar gazdaság általános helyzete került. Továbbra is a kormány, valamint a két nagy párt határozta meg a gazdaságpolitikáról szóló vitát. Ugyanakkor napvilágot láttak olyan sajtóértesülések is, melyek szerint a kisebbik kormánypárt januárban végleges gazdaságpolitikai programot fog hirdetni.

 

Matolcsy György részleteket árult el pártja Gazdasági Konzultáció során készülő programjából. Ennek alapján nyilvánvalóvá vált, hogy nem teljes az összhang az euró bevezetése körüli Fidesz-kommunikációban: míg a volt gazdasági miniszter már 2009-ben elképzelhetőnek tartaná az eurozónához való csatlakozást, Orbán Viktor, az ellenzéki párt elnöke 2010-et jelölte meg céldátumként. Az éleződő gazdaságpolitikai vitákban továbbra is kevés szó esik konkrétumokról: az MSZP szerint a Fidesz nyilatkozataival árt a magyar gazdaságnak, míg a Fidesz szerint olyan rossz a gazdaság állapota, hogy már csak radikális lépések segíthetnek. A pártok az autópályaépítés kívánatos tempójában sem értenek egyet: míg a gazdasági miniszter gyorsítaná, az ellenzék lassítaná azt. A legsötétebbre Járai Zsigmond festette a képet, aki nyilatkozataiban úgy fogalmazott: Magyarország gazdasági káosz felé tart, és ha a gazdasági folyamatok a jelenlegi trendet folytatják (azaz fennmarad a magas ikerdeficit), 2100-ban sem lesz eurónk. Az MNB-elnök ezen kijelentését elemzők is ellentétesen ítélték meg.

A gazdasági adatok közül pozitívumként emelhető ki, hogy csökkent a külkereskedelmi deficit és nőtt az ipari termelés. Ugyanakkor Magyarországot az elégtelennek ítélt kormányzati hiánycsökkentés miatt - a várakozásoknak megfelelően - elmarasztalta az Európai Unió pénzügyminisztereinek tanácsa.

Makrogazdasági és pénzügyi mutatók

GDP növekedés* 3,5%
(2005. I-VI.)
Ipari termelés
növekedése*
8,9%
(2005. IX.)
Beruházás-növekedés* 8,3%
(2005. I-VI.)
Munkanélküliség 7,3%
(2005. VI.-IX.)
Infláció* 3,7%
(2005. IX.)
Reálkereset-növekedés* 6,9%
(2005. I.-VIII.)
Államháztartási hiány -1061,6 milliárd Ft
(2005. I-X.)
Fizetési mérleg -3246 millió euró
(2005. I-VI.)
Jegybanki alapkamat 6,00%

* az előző év azonos időszakához képest

Források: Figyelőnet, HVG, Magyar Nemzeti Bank, Portfolio.hu


Kormányoldal


Veres János, pénzügyminiszter
A kormány nagy figyelmet fordít a költségvetési folyamatok kézben tartására, a folyó kiadásokat nézve június óta folyamatosan jobb a költségvetés egyenlege, mint amit Magyarország az eredeti prognózisban szerepeltetett. Nincs véleménykülönbség a jövő évi hiány mértékének megítélésében az Európai Bizottság és a magyar kormány, illetve a pénzügyi tanács és a magyar vezetés között (november 8.)

Kóka János, gazdasági és közlekedési miniszter
A versenyképesség fontos eleme a makrogazdasági stabilitás, az állam terjedelmének szűkítése, az intézményi és szabályozási környezet korszerűsítése, de nagy szükség lenne politikai stabilitásra és konszenzusra is. (november 8.)

„Szélsebesen” kell építeni az autópályákat hazánkban. (november 9. )


Tóth Zoltán, MSZP országgyűlési képviselő
Fontosak az autópályák, az építéseket pedig szigorú határidők és szerződések szabályozzák, ezért sem lehet változtatni azokon. (november 8.)

Gyurcsány Ferenc, miniszterelnök
Az uniós pénzügyminiszterek tanácsa pozitív döntést hozott, hiszen a költségvetés tervezettnél nagyobb hiánya miatt velünk szemben nem szabtak ki semmiféle szankciót. Magyarországnak most autópályákra, adócsökkentésre van szüksége. 2008-ra teljesíteni fogjuk a konvergencia programba szereplő eredeti vállalásunkat. (november 9.)

Szekeres Imre, MSZP elnökhelyettes
A Fidesz sokat árt a magyar gazdaság tekintélyének, bizonytalanságot kelt mind magyar, mind a külföldi befektetők körében és veszélyezteti Magyarország érdekeit. A kormány tartja magát ahhoz, amit ígért, azaz 2008-ra teljesíti a bevezetéshez szükséges feltételeket, és 2010-ben minden magyar állampolgár euróban kapja a fizetését. (november 10.)


Ellenzék


Orbán Viktor, Fidesz elnök
Magyarország versenyképességének kulcsa a teljes foglalkoztatottság. Munkát kell adni az embereknek, hiszen ha nincs munka, akkor az ország nem lesz sikeres és elégedett. A Fidesz azt szeretné és Magyarország érdeke is az, hogy az eurót minél előbb be lehessen vezetni. Tartható céldátumot érdemes kitűzni, 2010 például tartható lehet. (november 8.)

Olyan aggasztó Magyarország helyzete, amiből csak radikális lépésekkel lehet kitörni. A kabinet a 2002-es kormányváltás óta eltelt három és fél évben annyi új hitelt vett föl, mint Kádár János 40 év alatt. (november 9.)

Varga Mihály, Fidesz alelnök
Hiteles makropályára, fiskális fegyelemre, a versenyképesség javítására és az euró bevezetésére van szükség a sikeres gazdaságpolitika érdekében. Lassítani kell az autópályák építését annak érdekében, hogy a közutak romló állapotát meg lehessen állítani. (november 8.)

Matolcsy György, Fidesz
Egy második gazdasági rendszerváltozásra van szükség. Ezt követően olyan közmegegyezésen alapuló nemzeti megállapodások születhetnek a gazdaságpolitikában, amelyekkel akár 2009-ben is bevezethető lenne az euró Magyarországon. A munka világában a társadalmi, nemzeti megállapodásban a kormánynak vállalnia kell, hogy négy év alatt 500 ezer új legális munkahely megteremtésében segédkezik, miközben a magyar kis- és középvállalkozások 1,5 milliót megtartanak. 800 ezerről negyedével, 600 ezerre kellene csökkenteni az állami munkahelyek számát. A közbeszerzéseknél pedig a külföldi és a hazai cégek arányát meg kellene fordítani. A következő kormánynak mindent meg kell tennie azért, hogy az Európai Unió közös valutáját az eredetileg tervezett 2010-es határidő előtt egy évvel, már 2009-ben be lehessen vezetni. (november 8.)


Érdekképviseleti szervezetek


Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége
A jövő évi adócsomag alapvetően elhibázott, mert csak az állampolgárokat veszi figyelembe és a vállalkozásokra nincs tekintettel. (november 10.)

Vállalkozók Országos Szövetsége
A jövő évi áfa-csökkentésnek nem lesz komoly jelentősége, hatását nehéz lesz mérni, ha más fogyasztási adók ezzel párhuzamosan emelkednek. Ezért az áfa-csökkentés költségkidobás, legalább akkora, mint az 50 százalékos béremelés volt. Ha a kormány ragaszkodik a minimálbér megemeléséhez, akkor nem lesz megegyezés a bértárgyaláson. (november 10.)

Központi Statisztikai Hivatal
Az év január-szeptemberi időszakában 7 százalékkal nőtt a kivitel és 3 százalékkal emelkedett a behozatal, ami számokban kimutatva 8841 milliárd forintos exportnak és 9349 milliárd forintos importnak felel meg. Ha ez a mérték jövőre is fennmarad, akkor megközelítőleg kiegyenlítődik a két oldal. Az unió országaival folytatott kereskedelem továbbra is meghatározó az exportunk 75 százalékát és az importunk 68 százalékát bonyolítjuk le a tagországokkal. A mostani számok a tavalyi azonos időszak adataihoz képest 310 milliárd forintos javulást mutatnak. (november 8.)

A termelés volumene az év első kilenc hónapjában 6,9 százalékkal magasabb volt, mint az előző év azonos időszakában. Az előző hónaphoz képest a szezonálisan és munkanap-tényezővel is kiigazított ipari termelési index szeptemberben 2,5 százalékkal emelkedett. Az ipari termelés éves szinten 2005 szeptemberében 8,9 százalékkal nőtt, a folyamatos növekedés biztató jel a közeljövőre nézve. (november 8.)

Joaquín Almunia, Európai Unió pénzügyi biztos
Valós lehetőség, hogy az Európai Unió olyan eljárást indít, ami a felzárkóztatási támogatások kifizetésének felfüggesztéséhez vezet, ha Magyarország nem tudja teljesíteni az előírt deficitprogramot. Az Unió nagyon szigorúan fogja elbírálni az új tagállamok felkészültségét, mielőtt engedélyezné az eurózónába való belépésüket. A csatlakozást nem kell elsietni, inkább késsenek egy kicsit a jelöltek, mint hogy ne készüljenek fel rendesen. Már csak azért sem, mert ha csak félig-meddig kész államháztartással és gazdasággal veszik át a közös pénzt, akkor abból később nehézségeik származhatnak. (november 8.)

Járai Zsigmond, Magyar Nemzeti Bank elnök
Elvileg nem kizárt az euró 2009-es bevezetése, bár ez a gazdaságpolitikában alapvető változásokat, reformokat és politikai elkötelezettséget feltételezne. A kiadásokból legalább 1300, de inkább 2000 milliárd forintot kellene lefaragni, az adóterhelést pedig a GDP negyven százalékáról harmincra kellene levinni. Ha a gazdasági folyamatok a jelenlegi trendet folytatják, 2100-ban sem lesz eurónk (november 8.)

A gazdasági növekedés jelentős része az államadósság növekedéséből származik, a beruházások bővülését ugyanis az állami fejlesztések, elsősorban az autópálya-építések okozzák, a sztrádák pedig kölcsönből épülnek. Az ikerdeficit miatt a magyar a világ egyik legsebezhetőbb gazdasága, ami gazdasági káoszhoz vezethet. Egyre közelebb kerül az ország egy olyan helyzethez, amikor az államháztartást finanszírozó befektetők bizalma meginoghat. A végéhez közeledik a kamatcsökkentési sorozat, így 6 százalékon maradhat az irányadó jegybanki alapkamat az év végéig. (november 9.)

Barcza György, ING
Az egyensúlytalanság így valóban kritikus, de lassan javul; kérdés, hogy a deficitcsökkenés üteme elégséges-e. Magyarország évente a GDP 4-5 százalékát fedezi eladósodásból. Ez az arány magas, valahol a határvonalnál lehet: ha az éves eladósodás elérné a bruttó hazai termék 6-7 százalékát, a nemzetközi tapasztalatok alapján valutaválsághoz vezetne. A jegybank és a kormány között 2003-ban dúló – a mostanihoz hasonló, de ennél súlyosabb – vita, és az azt követő forint elleni spekuláció eldöntötte: a jegybank jól tette, hogy vállalta a vészmadár szerepét, mert így hiteles maradt, és a piac elhitte: felkészült a spekuláció visszaverésére. A legrosszabb forgatókönyvet felvázoló jegybankelnöki szereplések így a piac számára hitelesebbé teszik az intézményt, mintha a központi bank vezetője csak szűk körben adna hangot aggodalmának. (november 9.)

Várhegyi Éva, Pénzügykutató Rt.
Súlyos az ikerdeficit, de a 6 százalékos alapkamat még most is jelentős kockázati felárat tartalmaz. A jegybank elnökének az alapkamattal, nem pedig a választópolgároknak és a befektetőknek szóló nyilatkozattal kell véleményét kifejeznie a gazdaság helyzetéről. Európában nincs még egy jegybankelnök, aki hasonlóan nyilatkozna saját országa gazdaságáról, mintegy felhívva a spekulánsok figyelmét a sebezhető pontokra. (november 9.)

Bokros Lajos, CEU
Akár csatlakozunk az eurózónához, akár nem, radikális hiánycsökkentés kell az államháztartásban. Ez független attól, hogy mikor akarjuk bevezetni a közös pénzt. Az ország, amely eddig közeledett az euróhoz, immár távolodik a kritériumok teljesítésétől. Az államháztartás deficitjét nem az euró miatt kell drasztikusan csökkenteni, hanem azért, mert a magas hiány a jövő generációi elől szívja el a forrásokat. (november 9.)

Trippon Mariann, CIB Bank
Van, aki szerint vége a hónapok óta tartó árcsökkenésnek, mások úgy vélik, ez októberben is kitart. Az élelmiszerek és ruházkodási cikkek esetében azonban a szezonális drágulás miatt átlag feletti hó/hó árindexek várhatóak” (november 10.)

Sajtókapcsolat:
+36 20 665-0384
Telefon / Fax:
+36 1 430-6699 / +36 1 430-6695