Durvuló hangnem a gazdaságpolitikában

2005-11-24

A 2006-os választások közeledtével egyre nagyobb feszültség jellemzi a gazdaságpolitikai vitákat. Az elmérgesedett hangnem az elmúlt héten már nem csupán a pártok egymás közötti vitáiban volt érzékelhető, de áthatotta a kormány és az Európai Unió konfliktusát, és egyes elemzők nyilatkozatait is.

Intézetünk minden héten olyan áttekintést készít, mely összefoglalja a hét legfontosabb gazdaságpolitikai témájú híreit, eseményeit és nyilatkozatait, továbbá a napvilágot látott adatokat. A nyilatkozatok közül azokat idézzük, melyeket a bejelentő személye, a bejelentés tartalma vagy annak újdonságértéke miatt kiemelkedő jelentőségűnek tartunk.

 

Az elmúlt héten a leginkább a Fidesz elnökének a „luxusprofit” letörésére vonatkozó javaslata, valamint az államháztartás helyzetével kapcsolatos nyilatkozatok határozták meg a gazdaságpolitikai vitákat. A kormányoldal szerint Orbán Viktor elüldözi a külföldi befektetőket, a Fidesz ellenben úgy véli, hogy a villamosenergia fogyasztói ára a Magyarországon a legmagasabb a térségen belül, és javaslatcsomagot dolgozott ki a „luxusprofit letörésére” – ami tíz százalékos csökkentést irányoz elő az árak tekintetében. A kormány pozíciója a vitában nem egyértelmű, a kezdeti elutasítás után ugyanis több olyan nyilatkozat is elhangzott, miszerint a kabinet is célul tűzte ki a villamosenergia árának mérséklését – de más eszközökkel, mint a Fidesz javasolja.

Az elmúlt hét nyilatkozatai arról tanúskodnak, hogy a közeledő választási kampány egyre inkább rányomja a bélyegét a gazdaságpolitikai viták hangnemére is: a gazdasági döntéshozókszereplők és döntéshozók egyre erősebb üzeneteket fogalmaznak meg. Járai Zsigmond, a jegybank elnöke – gyakorlatilag megismételve Orbán Viktor egyik üzenetét – a „munka becsületének” visszaállítását sürgette, utalva arra, hogy a jelenlegi szociálpolitikai változtatások arra sarkallják az embereket, hogy segélyekből éljenek, és hogy elkerüljék a munkát. A Bloomberg intézet (még e nyilatkozatot megelőzően) amiatt marasztalta el a Nemzeti Bank elnökét, mert utóbbi hónapokban tett nyilatkozataival kedvezőtlen képet fest a magyar gazdaságról – és ezzel elijeszti a pénzpiac befektetőit is. Gyurcsány Ferenc pedig harcias hangnemben jelentette ki: mind az Unióval, mind a jegybank elnökével hajlandó vitába szállni, ha a magyar gazdaságpolitikáról van szó.

Az euróövezeti csatlakozás időpontjával kapcsolatos bizonytalanság nem csökkent az utóbbi időben: míg az unió pénzügyi biztosa szerint kellő politikai akarattal az euró-bevezetés 2010-es céldátuma is tartható, a legtöbb elemző azonban legalább két éves csúszást valószínűsít. A JP Morgan szerint az sem kizárt, hogy a csatlakozásra váró két országban -Romániában és Horvátországban - is előbb lesz euró, mint hazánkban.

Az elmúlt héten közzétett jelentések szerint az építőipar kiemelkedő mértékben növekedett az előző év azonos időszakához viszonyítva. Nőtt a munkanélküliség, viszont javult a foglalkoztatottság. Továbbra is aggodalomra ad okot az államháztartás helyzete, ami miatt a legtöbb elemző azt valószínűsíti, hogy Magyarországon 2010 utánra fog csúszni az euró bevezetése.

 

Makrogazdasági és pénzügyi mutatók

GDP növekedés* 3,5%
(2005. I-VI.)
Ipari termelés
növekedése*
8,9%
(2005. IX.)
Beruházás-növekedés* 8,3%
(2005. I-VI.)
Munkanélküliség 7,3%
(2005. VI.-IX.)
Infláció* 3,7%
(2005. IX.)
Reálkereset-növekedés* 6,8%
(2005. I.-IX.)
Államháztartási hiány -1061,6 milliárd Ft
(2005. I-X.)
Fizetési mérleg -3246 millió euró
(2005. I-VI.)
Jegybanki alapkamat 6,00%

* az előző év azonos időszakához képest

Források: Figyelőnet, HVG, Magyar Nemzeti Bank, Portfolio.hu

Kormányoldal


Gyurcsány Ferenc, miniszterelnök
Húsz év után, 2001-2002-ben úgy döntött ez az ország, hogy végre nagyobb szociális nyugalmat akar, növekvő nyugdíjakat, növekvő családtámogatást, épülő autópályákat, s ez megterheli a költségvetést. Legyen figyelmeztető azon országok példája, ahol nem tudták a szociális szempontokat érvényesíteni, ott előbb-utóbb baj volt. Ha kell, vitatkozni fogok a jegybankelnökkel, és ha kell, addig fogom magyarázni Európa fővárosaiban és Brüsszelben, ameddig meg nem értik: van itt egy ország Európa közepén, amely az elmúlt években sokat változott, és végre eljutott oda, hogy kellő büszkeséggel és bátorsággal fordítani akar a sorsán. (november 22.)

Batiz András, kormányszóvivő
A kormány egyetért azzal, hogy felül kell vizsgálni a villamos energiát szolgáltató cégekkel tíz éve érvényben lévő, hosszú távú szerződéseket. Az 1995-ben kötött megállapodások felülvizsgálatát most végzi az unió illetékes bizottsága, és ez egybeesik a magyar kormány célkitűzéseivel. (november 23.)

Kuncze Gábor, SZDSZ elnök
Orbán Viktor el akarja riasztani a külföldi befektetőket. Az SZDSZ úgy gondolja, hogy nem az állami monopólium, hanem a verseny képes az árakat csökkenteni. (november 23.)

Veres János, pénzügyminiszter
Az Európai Bizottság jelentése nem áll olyan távol a hazai helyzetértékeléstől, a legnagyobb eltérés az államháztartási hiánnyal kapcsolatos, de erről csak akkor kapható pontos kép, ha megszületik az Eurostat-állásfoglalás a Gripen-beszerzésről. Ez 2006-ben és 2007-ben 0,35-0,35 százalékkal növelheti az eredményszemléletű hiányt. Ennek ellenére a 4,7 százalékos cél tartható. (november 24.)

Kóka János, gazdasági és közlekedési miniszter
Magyarország versenyképességének javítása érdekében négy alapfeladatot kell teljesíteni. Teljesíteni kell a konvergencia-kritériumokat, csökkenteni kell az adókat, autópályákat kell építeni, továbbá reformot kell végrehajtani a szociális kiadások területén. A négy kihívásra a megoldást a privatizáció, az uniótól származó források növekedése, az ország gazdasági növekedésének bővülése és a kisebb állam működtetése adja. (november 24.)



Ellenzék


Orbán Viktor, Fidesz elnök
Bár az Uniónak volna lehetősége arra, hogy pénzeket vonjon el tőlünk, kormányzati hibák miatt, és a valótlan adatszolgáltatás miatt, ezt el tudjuk kerülni. (november 19.)

Erőteljes adóverseny bontakozik ki a térségben, a jelenlegi magyar gazdaság pedig úgy tesz, mintha körülötte semmi nem történne. Adócsökkentésre, a gazdasági bürokrácia leépítésére, patrióta gazdaságpolitikára, és a tisztességes kereskedelem szabályainak megteremtésére, a rossz monopóliumok letörésére van szükség. A holnapnak egy Kárpát-medencei gazdasági övezet felépítéséről kell szólnia. (november 23.)

Varga Mihály, Fidesz alelnök
A Fidesz gazdasági konzultációja során feldolgozóipari cégek tették szóvá, hogy milyen magas Magyarországon a villamos energia ára. A Fidesz ezért több elemből álló javaslatcsomagot dolgozott ki a villamos energia árának csökkentésére. Felül kell vizsgálnia a Horn-kormány alatt 20-25 évre megkötött áramszerződéseket. Emellett valódi versenykörülményeket kell teremteni a magyar piacon, aminek hatására csökkenek az árak. 2006-ra 10 százalékkal kell csökkenteni az árakat. (november 22.)

Fónagy János, Fidesz országgyűlési képviselő
Ha 2006-ban a Fidesz kerül kormányra, haladéktalanul megkezdi a villamos energia vásárlási szerződések felülvizsgálatát annak érdekében, hogy legalább 10 százalékkal csökkenhessen az áram ára a lakosság számára. (november 23.)


Érdekképviseleti szervezetek



Magyar Kockázati és Magántőke Egyesület
A Magyar Kockázati és Magántőke Egyesület piaci felmérése szerint az idén október végéig 122 millió euró magántőkét fektettek be Magyarországon, ami jóval meghaladja a tavalyi egész évi 108 millió eurót. (november 18.)

Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége
A tavaszi agrár-megállapodásban foglaltaknak nagy jóindulattal is csupán a fele valósult meg. A fő gondot az jelenti, hogy az állattenyésztéssel összefüggő támogatások folyósítása nem teljesült. Az előirányzott 10 milliárd forint állatjóléti támogatásból szeptember végéig 4 milliárd forintot kaptak meg a sertés- és baromfitenyésztők. (november 18.)


Joaquín Almunia, Európai Bizottság pénzügyi biztos
Jelentős változásokra van szükség a magyar államháztartásban, ugyanakkor a 2006-os választások előtt csodák nem várhatók. 2006-tól 2009-ig van idő a költségvetés rendbe tételére, ha meglesz hozzá a politikai akarat, ebben az esetben a magyarországi euró-bevezetés 2010-es céldátuma is tartható. Egyszer meg lehet változatni a dátumot, de többször nem célszerű, mert az sem az eurozónának, sem Magyarországnak nem használ. (november 18.)

JP Morgan
Jövőre a GDP-érték akár a 10 százalékát is elérheti a magyar államháztartási hiány, az euró bevezetése pedig a következő évtized közepén válik reálissá, ugyanakkor "új Bokros-csomag" nem valószínű. A 10 százalék körüli deficit abban az esetben valószínű, ha a választások utáni új kormány konszolidálja a MÁV adósságát és az összes olyan "kvázi-költségvetési" intézményt, amelyet még mindig a költségvetésen kívül számolnak el, vagy ha az Európai Unió ismét úgy rendelkezik, hogy az autópálya-építést nem lehet közszférán kívüli kiadásnak minősíteni. Szlovákia valószínűleg 2009-re az euróövezet tagja lehet, és valós az esélye annak, hogy Csehországban, sőt az Unióba még be sem lépett országokban - például Romániában vagy Horvátországban - is előbb lesz euró, mint Magyarországon (november 18.)

Economist Intelligence Unit
A magyar gazdaság még nincs válságközeli állapotban, de a 2010-es euró-bevezetési céldátum elvesztette realitását, és két-három év csúszás valószínű. A magyar gazdaságpolitikát 2006-2007-ben is várhatóan a kormányzati túlköltekezés fogja jellemezni, nagyobb horderejű reformra irányuló politikai akarat nélkül. (november 18.)

José Manuel Barroso, Európai Bizottság elnök
Minden uniós tagállam felelőssége, hogy fenntartsa a makrogazdasági stabilitást. (november 19.)

Államadósság Kezelő Központ
A központi költségvetés devizaadóssága október végéig 842,7 milliárd forinttal növekedett. A növekedésből 848,6 milliárd forintot devizakötvény-kibocsátások, 9,4 milliárd forintot devizahitel-felvétel eredményezett, ezzel szemben a devizahitelek törlesztése 93,8 milliárd forintot tett ki. A forint árfolyamának gyengülése 78,4 milliárd forinttal növelte a devizaadósság forintban kifejezett értékét. A költségvetés forintadóssága október végéig 452,3 milliárd forinttal emelkedett, és 9061,1 milliárd forintot ért el. (november 21.)

Bloomberg
A befektetők megszabadulhatnak magyar állampapírjaiktól a Magyar Nemzeti Bank és a kormány egyre durvuló vitája miatt. Szeptember 3-a óta Járai Zsigmond legalább 15-ször beszélt a nyilvánosság előtt, és mindannyiszor kedvezőtlen képet festett a magyar gazdaságról. Azóta a forint 4 százalékkal gyengült, és az ötéves állampapírok hozama 167 bázisponttal emelkedett. a 6 százalékos magyar alapkamat háromszorosa az európainak, míg az ötéves magyar állampapírok hozama 376 bázisponttal magasabb, mint az azonos futamidejű német állampapíré. (november 22.)

Szonda Ipsos
A magyarok 66 százaléka megbízik az Magyar Nemzeti Bank döntéseinek szakszerűségében; ennél jobb mutatóval (76 százalékossal) csak az Alkotmánybíróság rendelkezik. A Pénzügyminisztérium szakszerű döntéseiben a megkérdezettek 44, a kormányében 41 százalék bízik. (november 22.)

Bokros Lajos, CEU
Csökkenteni kell a költségvetési kiadásokat, növelni a lakossági terheket és karcsúsítani az önkormányzatokat a gyors gazdasági növekedés érdekében. Gyors gazdasági növekedés akkor lehet tartós Magyarországon, ha csökken az államháztartási hiány és a jövedelem újraelosztásának mértéke. A jelenlegi ikerdeficit gátolja a növekedést. Átfogó, minden elemében összecsiszolt reformra van szükség, amelyben a költségvetési kiadások csökkentése mellett a lakossági terheknek nőniük kell. A gyógyítás és az oktatás rendszerének átalakítása mellett a szükséges intézményi reform az önkormányzatok karcsúsítása. A kistérség legyen a legalsó önkormányzati szint, s abból a jelenlegi 3200 helyett elegendő 266-320 is. (november 23.)

Központi Statisztikai Hivatal
Az építőipari termelés volumene 2005 szeptemberében mind kiigazítatlan adatok szerint, mind munkanaptényezővel kiigazítva 37 százalékkal nőtt 2004 szeptemberéhez képest. A termelés az év első kilenc hónapjában 17,4 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Szeptemberben a termelés szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazítva 9,2 százalékkal volt magasabb az előző havinál. A szeptemberi kiugró növekedés a korábban is jelentős autópálya-építések mellett az útfelújítások, közműépítési munkák, valamint az épületek közül az ipari, kereskedelmi és egészségügyi célú épületek építésének köszönhető. (november 21.)

A változatlan áron számított kiskereskedelmi forgalom szeptemberben 7,3 százalékkal, a III. negyedévben 6 százalékkal, az első kilenc hónapban 5,4 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakit a naptárhatástól megtisztított volumenindexek alapján. (november 23.)

A munkanélküliségi ráta 7,3 százalék volt az idén az augusztus-októberi időszakban, ami 1,2 százalékponttal magasabb az egy évvel korábbinál és megegyezik a július-szeptemberivel. Az augusztus-októberi időszakban a foglalkoztatottak száma 3 millió 932 ezer fő, a munkanélküliek száma 308 ezer fő volt. A foglalkoztatottak létszáma 18 ezer fővel haladta meg az előző év azonos időszakit, a január-márciusi állapothoz viszonyítva pedig 62 ezer fővel nőtt. Az Eurostat által publikált harmonizált munkanélküliségi ráta az időszak középső hónapját jelentő szeptemberben az EU-15 tagországában 7,5 százalék, az EU-25-ben 8,3 százalék, Magyarországon 7 százalék volt. (november 24.)

Járai Zsigmond, Magyar Nemzeti Bank elnök
Gyakran konfliktusosnak tartják a jegybank kommunikációját, de ez azért van, mert a helyzet konfliktusos, ezért a kommunikáció is azzá válik. Nagyon sokan nem mondanak igazat, amikor a gazdaság helyzetéről beszélnek – aki igen, az szenzációt kelt. A munka becsületének helyreállítása lenne a legfontosabb reform. A mostani szociálpolitikai változtatások ugyanis abba az irányba mennek, hogy az emberek segélyekből éljenek, hogy elkerüljék a munkát. Ennek politikai okai vannak, és lehet tudni, hogy mely pártokra főként kik szavaznak, és így kiknek akarnak kedvezni a választások előtt. (november 24.)

Sajtókapcsolat:
+36 20 665-0384
Telefon / Fax:
+36 1 430-6699 / +36 1 430-6695