Játék a magyarokkal, határok nélkül

2005-12-07

Bár a politikai pozíciók és álláspontok jelentős részben átalakultak az egy évvel ezelőtti népszavazás óta, az idei december 5-i évfordulón a tavalyi szembenállást idézték fel a politikusok. A Fidesz és a radikális jobboldal ezúttal külön és más hangsúlyokkal emlékezett meg a kettős állampolgárságról szóló, eredménytelenül végződött népszavazásról.

Külső kényszerek

A magyar politika éppúgy sodródott bele az egyéves évfordulóba, mint tavaly december 5-én a kettős állampolgárságról szóló népszavazásba. A pártpolitikán kívülről, a Magyarok Világszövetsége (MVSZ) felől érkezett kezdeményezés a pártok számára egy évvel ezelőtt is kényszert jelentett. Álláspontot kellett találni, és azt be kellett illeszteni a politikai versenybe. A kettős állampolgárságot elutasító Fidesz így vált 2004. őszére a kezdeményezés mellett határozottan kiálló párttá, melynek egyik célja az volt, hogy csak a baloldali-liberális kormánnyal szemben alakuljon ki törésvonal, saját radikálisaival szemben azonban ne. A kettős állampolgárság kérdése ezzel felerősítette a magyar nemzettel kapcsolatos konfliktust a politikai erők között, amely vita arra a kérdésre egyszerűsödött le, hogy ki tartozik a nemzethez, valamint arra, hogy ki a felelős politikus. (Előbbi a Fidesz, utóbbi az MSZP kérdése volt a népszavazási kampányban.)

Egy év alatt sokat változtak

Az eredménytelenül végződött népszavazás után azonnal megindult a verseny az átértelmezésért. Orbán Viktor következtetése az volt, hogy nem lehet a nemzeti összetartozásra irányítani a figyelmet, amíg az embereket megélhetési gondok gyötrik. Ebből következett a Nemzeti Konzultáció kampánya, majd az is, hogy nemrég a Fidesz bocsánatot kért a nemzeti szimbólumok kisajátítása miatt. A Fidesz emellett az elmúlt egy évben átértékelte magát a népszavazási kezdeményezést is. Kövér László, akinek megszólalásai általában a radikálisokhoz szólnak, úgy nyilatkozott, hogy a kettős állampolgárság ügyét népszavazáson felvetni káros volt. Az pedig a Fidesz és a radikális jobboldal közötti szakításhoz vezetett, hogy Orbán Viktor vezetésével a nagyobbik ellenzéki párt az Országgyűlésben megszavazta Románia uniós csatlakozását, bár korábban ezt feltételekhez kötötte volna a magyar kisebbség érdekében. Az addig egymással is élesen szembenálló MIÉP és a Jobbik a szavazás hatására összefogtak, és választási szövetséget hoztak létre, mely a Fidesz szavazótáborát csökkentheti 2006-ban.

Gyurcsány Ferenc és az MSZP pedig az elmúlt időszakban megpróbálta kialakítani a baloldal nemzetpolitikáját, amely támogatási csomagban és a határon túliak számára kedvezőbb beutazási és letelepedési törvénymódosításokban jelent meg. Látszólag tehát a Fidesz távolabb, az MSZP pedig közelebb került ahhoz, hogy politikáját „nemzeti” keretek között határozza meg. A népszavazási évforduló azonban ismét kényszerek közé szorította a pártokat, ráadásul az is kiderült, hogy az MSZP még mindig sarokba szorítható és zavarba hozható, ha nemzeti kérdések kerülnek szóba.

Háttérbe szorult tartalmi viták az évfordulón

A Fidesz szempontjából az évfordulóval kapcsolatos kommunikáció két fő irányt mutatott. Míg a párt egyes prominensei – például a debreceni polgármester, Kósa Lajos – a tavalyihoz hasonló keménységgel támadta a kormányoldalt, addig Orbán Viktor nem is említette a kettős állampolgárságot vagy a népszavazást. A Fidesz újra kényszerhelyzetbe került, akárcsak egy évvel ezelőtt, de a probléma ezúttal összetettebb: a párt nem engedhette meg magának, hogy ne szólaljon meg az évfordulón, mert ezzel szabad terepet biztosított volna a radikális szervezeteknek, ugyanakkor arra is vigyáznia kellett, hogy ne kerüljön ismét előtérbe a „nemzeti kérdés”. A Fidesz ugyanis megtanulta, hogy nem érdemes nemzeti politikára építenie, sőt, inkább hátrányos számára, ha ezen az alapon állítja magát szembe az MSZP-vel. Ezt az irányváltást jól mutatja az ellenzéki párt színvilágában bekövetkezett változás: a nemzeti színeket felváltotta a Fidesz „hagyományos” narancssárgája.

Miközben Kósa Lajos szólt a radikálisokhoz, az évfordulóról szóló híradásokat Orbán Viktor parlamenti felszólalása és akciója uralta. Orbán Viktor immár negyedik hete „használja” a parlamentet. Hétfői felszólalásai ugyanazt a célt szolgálják, ami miatt a miniszterelnök is minden hét indításakor felszólal: meghatározni a következő napok témáit, kezdeményezőként fellépni. A Fidesz elnökének felszólalása a határon túli magyarokról szólt ugyan, de kerülte a tavalyi népszavazás és általában a kettős állampolgárság kérdését. Orbán felszólalásának nem is ez a része volt a lényeges, hanem az, hogy a pártelnök tiszteletet kérve a határon túli magyarok számára, felállásra szólította fel képviselőtársait.

Az akcióval Orbán nem csupán a kormánypárti képviselőket hozta zavarba, de Szili Katalin szocialista házelnököt is. A népszavazáson az MSZP-vel ellentétes álláspontot kifejtő Szili reakciója Orbán Viktort segítette: a határon túli magyarok iránt elkötelezettként fellépő házelnök kijelentette, hogy a házszabály szerint csak neki van joga tiszteletadást kérni a képviselőktől, ugyanakkor átvette a Fidesz elnökének kezdeményezését, így végül a képviselők felállva fejezték ki tiszteletüket a határon túli magyaroknak. 


Orbán Viktor parlamenti akciója egyszerre hozta kényelmetlen helyzetbe a kormányoldalt, ugyanakkor azt is szolgálta, hogy elterelje a figyelmet az évforduló tartalmi kérdéseiről, aminek taglalása a Fidesznek kifejezetten hátrányos lett volna. Eközben radikális szervezetek hiába szervezetek tüntetést Gyurcsány Ferenc háza elé, az MVSZ elnöke, Patrubány Miklós hiába jelentette ki, hogy ismét kezdeményezni fogják a népszavazást, a leghangsúlyosabb eleme az évfordulónak Orbán Viktor és a vele szemben tehetetlen kormányoldal volt.

Emellett ugyanakkor a Fidesz négypontos javaslatcsomagot hozott nyilvánosságra a határon túli magyarokkal kapcsolatban, amelynek egyik eleme szétválasztaná a magyarországi lakhelyhez és az oszthatatlan magyar állampolgársághoz fűződő jogosítványokat. A lakhely szerinti megkülönböztetés gondolata a tavalyi vita józanabb szakaszaiban is felmerült. A politika akkor azonban nem tudott érdemben foglalkozni azzal a megoldással, amely ugyan állampolgárságot adna a határon túli magyaroknak, de az ezzel járó jogok egy részét magyarországi lakhelyhez kötné. A Fidesz most integrálta javaslataiba ezt a megoldást, ami azért válhat fontos kérdéssé, mert a kormányoldal az elmúlt egy évben hiába tett számos kezdeményezést, nem tudott problémamegoldóként fellépni a határon túli magyarokkal kapcsolatban.

Sajtókapcsolat:
+36 20 665-0384
Telefon / Fax:
+36 1 430-6699 / +36 1 430-6695