Fitch-jelentés: ösztönzés vagy szégyen?

2005-12-08

A hitelminősítő intézetek jelentései általában nem kerülnek a politikai viták középpontjába. Az elmúlt héten azonban Európa egyik legnagyobb hitelminősítője, a Fitch Ratings olyan értékelést tett közzé a magyar gazdaság helyzetéről, amely még az energiaár-vitát is háttérbe szorító reakciókat váltott ki a politikusokból.

Intézetünk minden héten olyan áttekintést készít, mely összefoglalja a hét legfontosabb gazdaságpolitikai témájú híreit, eseményeit és nyilatkozatait, továbbá a napvilágot látott adatokat. A nyilatkozatok közül azokat idézzük, melyeket a bejelentő személye, a bejelentés tartalma vagy annak újdonságértéke miatt kiemelkedő jelentőségűnek tartunk.



Európa egyik legnagyobb hitelminősítő intézete, a Fitch Ratings leminősítette a hosszú lejáratú magyar devizaadósságot, és ezzel a döntésével a magyar politikai napirend egyik főszereplőjévé lépett elő. Az intézet döntése azért váltott ki szokatlanul nagy politikai visszhangot, mivel a három nagy hitelminősítő - a Fitch, a Moody’s és a Standard and Poor’s - 1990 óta nem minősítette le Magyarországot: a besorolás az elmúlt 15 évben folyamatosan javult. A kormányt így váratlanul és nagyon hátrányosan érintette a Fitch jelentése, hiszen az a jövő évi költségvetés tervezetével, a konvergencia-programmal, valamint a Gazdasági Minisztérium újabb – a magyar gazdaság sikerességéről szóló - kampányával egyidőben került a nyilvánosság elé, rögtön megkérdőjelezve ezek hitelességét. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök szerint azonban csupán annyi történt, hogy a kormány további ösztönzést kapott a megkezdett változtatások folytatásához. A Fidesz ugyanakkor a jelentésre támaszkodva könnyedén nevezhette hiteltelennek a kormány gazdaságpolitikáját, kiemelve a kormány szavahihetetlenségéről szóló üzenetét. Az ellenzéki párt politikusai úgy vélték: a leminősítés szégyen, és az emiatt bekövetkező forintárfolyam-változás tönkreteheti azokata a családokat, amelyek devizahiteleket vettek fel. Politikai szempontból a fő kérdés tehát az, hogy a választók megnyugtatónak tartják-e a kormányzati ígéreteket, vagy gazdasági válsághangulat alakul ki.

A Fitch jelentése és az elemzők többsége továbbra is pozitívumként említi a magyar reálgazdaság teljesítményét, a beruházások növekedése és működőtőke-beáramlás pedig jó kilátásokkal kecsegtet a jövőre nézve. Ugyanakkor az általános megítélés szerint a költségvetés helyzete legkésőbb a 2006-os választások után átfogó reformok elindítását teszi szükségessé.

 

Makrogazdasági és pénzügyi mutatók

GDP növekedés*

4,1%
(2005. I-IX.)

Ipari termelés
növekedése*
8,9%
(2005. IX.)
Beruházás-növekedés* 8,5%
(2005. I-IX.)
Munkanélküliség 7,3%
(2005. VI.-X.)
Infláció* 3,2%
(2005. X.)
Reálkereset-növekedés* 6,8%
(2005. I.-IX.)
Államháztartási hiány -1197,1 milliárd Ft
(2005. I-XI.)
Fizetési mérleg -3246 millió euró
(2005. I-VI.)
Jegybanki alapkamat 6,00%

* az előző év azonos időszakához képest

Források: Figyelőnet, HVG, Magyar Nemzeti Bank, Portfolio.hu

 


Kormányoldal

Gyurcsány Ferenc, miniszterelnök
Az, hogy a legnagyobb európai hitelminősítő rontott Magyarország besorolásán, azt jelenti, hogy Magyarország további ösztökélést és bátorítást kapott a kormány által megkezdett változtatások átfogóbb és mélyebb bevezetéséhez. A szükséges változtatások területei: egy átfogó államreform, az egészségügyi reform kiteljesítése, illetve a közoktatás igazságosabbá és korszerűbbé tétele. (december 6.)

Megszorító intézkedések bevezetése helyett döntően növekedni kell, és növekvő jövedelmekkel szépen lassan kinőjük a hiányt. (december 7.)

Veres János, pénzügyminiszter
Az államháztartás novemberben 135,5 milliárd forintos deficittel zárt, szemben a prognosztizált 179,5 milliárd forintos pénzforgalmi hiánnyal. A magyar gazdaság gyorsan fejlődik, a növekedés szerkezete egészséges, hiszen alapvetően a beruházások, és a kétszámjegyű exportbővülés eredményezi a GDP 4 százalék körüli bővülését. A Fitch értékelése is elismeri, hogy a magyar gazdaság stabil, erősen integrálódott az Európai Unióba, és a versenyképességét az is mutatja, hogy jelentős a működőtőke-beáramlás. (december 6.)

A régióban Magyarországon a legmagasabb az alapkamat, ami a gazdasági növekedés egyik korlátja. A kamatszint 2008-ig folyamatosan csökkenhet, így hazánk valamennyi maastrichti kritériumot betartja majd. (december 7.)

A konvergencia-program híven tükrözi a magyar gazdaság állapotát, és ha a kormány követi a benne foglaltakat, akkor 2008-ra teljesíti a maastrichti kritériumokat. Június óta már néhány tízmilliárd forinttal kedvezőbb a havi költségvetési egyenleg, de a gyors felzárkózás, a gyors gazdasági növekedés pályája Magyarországon a következő években tovább folytatható. A 4-4,5 százalékos növekedés tartósan biztosítható, ami magasabb az Európai Unió átlagánál. Az ország versenyképessége szempontjából legfontosabb az infrastruktúra fejlesztése, ezen belül is a gyorsforgalmi úthálózat további építése, illetve a szakképzés szerkezetének átalakítását. Harmadik elem a munkajövedelmekhez kötődő adó- és járulékterhek fokozatos csökkentése. (december 8.)

Kóka János, gazdasági és közlekedési miniszter
A Fitch minősítése kikényszeríti, hogy a politikusok az igazi kérdésekkel foglalkozzanak: az államháztartás hiányával, a nagy rendszerek reformjával, hogy miként lehet jobb minőségű szolgáltatásokat olcsóbb állammal, közigazgatással, oktatással, egészségüggyel nyújtani. (december 6.)

Szekeres Imre, MSZP elnökhelyettes
Megalapozatlan az adósságkockázati besorolás visszaminősítése. Az országban uralkodó vásárlási láz is a növekedésre utal. (december 7.)

Kovács Tibor, MSZP frakcióvezető-helyettes
Orbán Viktor vagy elveszítette a józan ítélőképességét, vagy olyan dologban mond véleményt, amihez nem ért, vagy szándékosan rémisztgeti az állampolgárokat. (december 7.)


Ellenzék


Orbán Viktor, Fidesz elnök
Magyarország pénzügyi válságba jutott. Hatalmas a költségvetési hiány, rekordméretű a külső és a belső adósság, már a következő évi pénzekből fizetjük az idei kiadásokat, vagyis a jövőnket éljük fel. A kormány ráadásul hamis adatokat ad meg Brüsszelnek a magyar költségvetésről, trükközik. Ezért van a magyarok megítélése mélyponton ma Európában. (december 6.)

A Fitch-jelentés nyomán bekövetkező forintárfolyam-változás miatt sok család mehet tönkre, mert a plusz 8-10 ezer forintos havi tehernövekedés csődöt jelenthet számukra. A leminősítés indoklásából az derül ki, hogy nem az a baj, hogy a magyar gazdaság rosszul működik, hanem az a baj, hogy a magyar kormány működik rosszul, és nem tartja be a szavát. Nem az a probléma, hogy például a hiányra vonatkozó számokat "nem találjuk el", hanem hogy meglévő tudásunkkal ellentétes számokat nyújtunk be az Európai Uniónak, olyan adatokat, amelyekről a "beírás pillanatában" tudjuk, hogy nélkülöz minden valóságalapot. "Ezt hazugságnak szokták nevezni" (december 7.)

A Gazdasági Konzultáció vezetői és a multinacionális cégek képviselői között egyetértés alakult ki arról, hogy a jelenleginél kisebb, hatékonyabban működő, jobban szervezett, és a magyar érdekeket az Európai Unióban erőteljesebben érvényesítő államra van szükség, melynek ugyanakkor kijjebb kell vonulnia a gazdaságból. (december 8.)

Varga Mihály, Fidesz alelnök
Szégyenletes a Fitch Ratings jelentése, mert az unióhoz újonnan csatlakozott országok közül hazánk besorolása a legrosszabb. (december 7.)

Tállai András, Fidesz országgyűlési képviselő
Leminősítésünk annak a felelőtlen gazdaságpolitikának a következménye, amely 2002 óta drasztikus mértékben megnövelte az államadósságot, az államháztartás hiányát és a munkanélküliséget. A Fidesz szerint a döntés azt jelenti, hogy a legnagyobb európai hitelminősítő cég kivette Magyarországot a megbízható adósokra jellemző osztályból, ahova a környező országok közül Szlovákia, Csehország és Szlovénia is tartozik. Gyurcsány Ferencnek most már őszintén szembe kell néznie a gazdaság valóságos állapotával, abba kell hagynia az emberek és a gazdaság szereplőinek félrevezetését.

Áder János, Fidesz frakcióvezető
A kormány az euró bevezetéséhez szükséges államháztartási reformot már nem lesz képes elindítani. Jövőre akár 68 százalékos is lehet a GDP-hez viszonyított államadósság, amit egy év alatt már nem lehet 60 százalék alá szorítani. (december 8.)


Érdekképviseleti szervezetek


Ipari Energiafogyasztók Fóruma
A villamosenergia rendszer használati díjának 20 százalékos csökkentése hatására a lakossági áremelés mértéke arányosan csökkenne. Túlzott a szabadpiaci fogyasztókat terhelő rendszerhasználati díj 2006. január 1-jével tervezett 30 százalékos emelése. (december 2.)

Demján Sándor, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége elnöke
Itt az ideje egy ideiglenes nagykoalíciónak, hogy beinduljanak a szükséges reformok. Minden terület reformra szorul, ráadásul, ha rövid időn belül nem lesz versenyképes Magyarország, akkor „több évtizedre nagyon sötét jövő elé nézünk”. (december 8.)

Fitch Ratings
A hitelminősítő intézet lerontotta a hosszú távú devizaadósság osztályzatát "A-"-ról "BBB+"-ra. A szintén hosszútávú forintadósság besorolását a költségvetési hiányra hivatkozva "A"-ról "A-"-ra vette vissza, stabil kilátással. Magyarországon ugyanis tartósan magas államháztartási hiánya és a növekvő belső, valamint külső eladósodottság. 2003-ban és 2004-ben 4,5, illetve 3,8 százalék helyett a GDP 7,4 és 6,5 százalékára rúgott az államháztartási hiány, nyugdíjkorrekció nélkül, az uniós elszámolás szerint. Az idei 4,7 helyett 7,4 százalék lesz, 2006-ban pedig 8 százalékos GDP-arányos hiány várható a magyar kormány 6,1 százalékos prognózisával szemben. Az előzetesen vártnál állandóan nagyobb deficitadatok, a számviteli gyakorlat átláthatatlan változásai aláásták a költségvetési politika hitelességét. A magas államháztartási deficit minden bizonnyal késlelteti az euró bevezetését, és a növekvő hiány finanszírozása szigorúbb költségvetési politikához és emelkedő alapkamathoz vezethet. Ugyanakkor az unióba integrálódott magyar gazdaság négy százalékot meghaladó ütemben növekedik 2005-ben, erőteljesen bővül az export, rekord alacsony szintre süllyedt a maginfláció, kedvezően alakul a tőkebeáramlás, s folytatódik a felzárkózás. (december 6.)

Hegedűs Miklós, GKI Gazdaságkutató Rt.
Az állam eladósodása nem fogyasztási, hanem beruházási célú, hiszen elsősorban az autópálya-építés miatt romlott a költségvetés helyzete. Ez a beruházás pedig a hosszú távú felzárkózást szolgálja. (december 6.)

Barcza György, ING Bank
Az év elején már negatív kilátásokkal figyelőlistára helyezte a devizaadósságot a Fitch, és leminősítette az állam forintban meglévő adósságát, így a mostani lépés tulajdonképpen a januári ígéret beváltásaként fogható fel. A leminősítés válasz a szeptembertől már mindenki előtt világos komoly makrogazdasági nehézségekre, nevezetesen az euróbevezetés céldátumának tarthatatlanságára, a költségvetési deficit mélységére és az egyensúlyi problémák tartóssá válására. Ebből a szempontból tehát kiszámítható volt a Fitch lépése, meglepetést legfeljebb az időzítés okozott, nevezetesen, hogy a hitelminősítő intézet nem várta meg a választásokat, hanem az új kormány hivatalba lépése előtt fél évvel lépett. (december 6.)

Központi Statisztikai Hivatal
Az ipari termelés az idén októberben az előzetes, szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazított index szerint 1,8 százalékkal nőtt az előző havi, és - munkanaptényezővel korrigálva - 9,8 százalékkal emelkedett a tavaly októberi szinthez képest. Kiigazítatlan számok alapján a termelés a 2004 októberit szintén 9,8 százalékkal haladta meg, az első tíz hónapban 7,2 százalékkal emelkedett. Az idén szeptemberben a korrigált adatok szerint a termelés 2,5 százalékkal nőtt egy hónap alatt, és 8,9 százalékkal egy év alatt. Kiigazítatlan számok alapján a termelés a 2004 szeptemberit ugyancsak 8,9 százalékkal haladta meg, az első kilenc hónapban 6,9 százalékkal emelkedett. (december 7.)

Amerikai Kereskedelmi Kamara (AmCham) - Gallup Organization
Az elmúlt öt évben kedvezően változott Magyarországon az ipari infrastruktúra, a munkaerőpiac és a közlekedési feltételek, romlott azonban az üzleti környezet stabilitása, a foglalkoztatás összköltsége. A térségben Csehország valamivel jobb üzleti környezetet biztosít, mint Magyarország. (december 7.)

Járai Zsigmond, Magyar nemzeti Bank elnök
A korábbi figyelmeztetéseknél komolyabb hatással járhat a magyar piacon Fitch hosszú távú forint- és devizaadósságot érintő leminősítése A lépés felfelé irányuló nyomással jár jegybanki kamatszintet illetően. Rövid távon azonban nem befolyásolja a gazdasági folyamatokat. A magyar gazdaság kétségtelenül fejlődik, kedvező a működőtőke-beáramlás, emellett bőséges és alacsony – 2,2–4 százalék – kamatú a hitelkínálat a nemzetközi pénzpiacon. Remélhető, hogy a leminősítés jelentős mértékben nem tartja vissza a befektetéseket. A fő teendő az államháztartás mélyreható reformja, aminek mielőbbi meglépése elegendő lenne az euróbevezetés kritériumainak teljesítéséhez, a gazdasági versenyképesség növekedéséhez. (december 7.)

Rácz Margit, MTA Világgazdasági Kutatóintézet
A kormánytól a választási ciklusban nem várhatóak reformok, ugyanakkor az ország nem bír ki még fél év bizonytalanságot, ezért olyan lépéseket kellene tenni, amelyek bizalomerősítő hatásúak. Ilyen lenne, ha Magyarország és az EU pénzügyi biztosa között megállapodás alakulna ki a tények megítélése szempontjából, valamint az új konvergencia-program hihetőségét illetően. A választásokat követően el kell kezdeni a reformokat. (december 7.)

Bod Péter Ákos, volt jegybankelnök
A bizalom visszaszerzésének nem az a módja, hogy kormánypénzen reklámozzák az ország gazdasági állapotát, hanem korrekciós lépéseket tenni. (december 7.)

Forián Szabó Gergely, CA-IB Alapkezelő
A piac, illetve az elemzők többsége a Fitch-hez hasonlóan vélekedik a magyar államháztartás helyzetéről. (december 7.)

Bartha Attila, Kopint–Datorg
A konvergencia-program rövidtávon veszélyben van. Ahhoz, hogy hosszabb távon tartható legyen a jövő évi választásokat követően erőteljes költségvetési kiigazításra lesz szükség. A Fitch döntése nem megtorlás, hanem egy újabb figyelmeztetés. (december 7.)

Dresdner Kleinwort Wasserstein
A hitelminősítők bizonyos értelemben még lassan is reagálnak, tekintve a meredeken felfelé módosított államháztartási hiányadatokat. A magyar pénzügyi helyzet középtávon fenntarthatatlan. A jövő évi választások, valamint a mérséklődő GDP-növekedés miatti bevételcsökkenés kockázatokkal jár 2006-ban, és ezért - a kormányra a Fitch-leminősítés által gyakorolt nyomás ellenére - a költségvetési helyzet még romolhat is, mielőtt javulni kezdene.(december 7.)

Erdei Tamás, Magyar Bankszövetség elnök
A Fitch jelzése is teljesen világossá teszi, hogy a választásokat követően új periódusnak kell kezdődnie a magyar gazdaságpolitikában. (december 8.)

Sajtókapcsolat:
+36 20 665-0384
Telefon / Fax:
+36 1 430-6699 / +36 1 430-6695