Az MSZP rossz hónapja

2005-12-12

Az ősz első két hónapja az MSZP erősödését hozta, melynek következtében a két párt küzdelme októberre gyakorlatilag kiegyenlítetté vált. A novemberi kutatások azonban azt mutatják: a Fidesz a kommunikációs kezdeményezéssel párhuzamosan ismét magához ragadta a vezetést a közvéleményben. A választók nem fogadták kitörő lelkesedéssel a miniszterelnök kérészéletű választójogi javaslatait, Orbán Viktor felvetése az áram árának leszorításáról viszont a szavazók nagy többségének helyeslésével találkozott.

A novemberben készült közvélemény-kutatások egybehangzó eredménye, hogy a Fidesz ismét egyértelműen vezet az MSZP előtt – ami egyszerre köszönhető a fiatal demokrata szavazótábor növekedésének és a szocialista bázis csökkenésének. A két párt támogatottsága ezzel nagyjából az októberi szintre állt vissza. Az SZDSZ novemberben növelte esélyét a parlamentbe való bejutásra.

 

Míg 2005 szeptembere és októbere elsődlegesen a szocialista párt számára kedvezett, a november egyértelműen a Fidesz hónapja volt. Ebben a hónapban új szimpatizánsok fordultak a nagyobbik ellenzéki párt felé, aminek következtében mind a teljes népesség, mind a biztos szavazók körében kismértékben (1-2 százalékponttal) növelni tudta támogatói bázisát – míg az MSZP szavazótábora hasonló mértékben, 1-3 százalékponttal csökkent. Az MSZP elsősorban az utóbbi két hónapban megszerzett, fiatal, illetve Budapesten és más nagyvárosokban élő szimpatizánsainak köréből veszített támogatókat – úgy tűnik tehát, az MSZP-nek nem sikerült magához szorítania új szavazóit. Az MSZP csökkenő népszerűségében közrejátszhat az is, hogy a Medián adatai szerint májustól szeptemberig fokozatosan javuló gazdasági várakozásokban novemberben negatív irányú fordulat következett be.

 

Elsődleges pártpreferenciák négy intézet adatai alapján (%)

/zárójelben az előző hónaphoz képest mutatott változás/

Intézet

Medián

Gallup

Tárki-Századvég

Szonda Ipsos

Adatfelvétel ideje

nov.

4-8.

nov.

11-24.

nov. 4-19

nov.
14-21.

Mintanagyság

1200

1007

1035

1500

Választókorú lakosság

MSZP

30

24 (-1)

29 (-3)

25 (-2)

Fidesz-MPSZ

36 (+2)

29 (+2)

29

31 (+2)

SZDSZ

4 (+1)

3 (+1)

4 (+2)

3 (+1)

MDF

1

2 (+1)

2 (+1)

2 (+1)

MIÉP-Jobbik

1

1

1

1

Centrum

na.

0 (-1)

1

n.a.

Munkáspárt

na.

1 (+1)

0 (-1)

n.a.

Egyéb

3

1

1

3

Nem menne szavazni

17 (-2)

 

Nem tudja / nem válaszol

25 (+6)*

24 (+2)

34(+2)

34 (-3)*

Biztos szavazó pártválasztók***

MSZP

41 (-3)

42(-3)

46 (-1)

41 (-3)

Fidesz-MPSZ

49 (+1)

46 (+2)

44 (+1)

49 (+2)

SZDSZ

4 (+1)

5 (+2)

5 (+2)

3

MDF

1 (-1)

3 (+1)

2 (+1)

2

MIÉP-Jobbik

na.

1 (-2)

2 (+1)

2

Centrum

na.

1

1 (-1)

1

Munkáspárt

na.

2 (+1)

0 (-2)

n.a.

Egyéb

3

1

1

2

* A bizonytalan szavazók, a távolmaradók és a válaszmegtagadók együttes aránya.

 

A Fideszt jelenleg az összes választó megközelítőleg egyharmada, az MSZP-t pedig bő egynegyede támogatja. A biztos szavazó pártválasztók körében a Fidesz 44-49 százalékos, az MSZP 41-46 százalékos bázissal rendelkezik. A politikai preferenciák mozgásirányának tekintetében (az MSZP gyengülése és a Fidesz erősödése) teljes a konszenzus a négy közvélemény-kutató intézet között. A két párt támogatottságának különbségében azonban nem tapasztalhatunk hasonló összhangot: míg a Tárki a biztos szavazók körében 2 százalékpontos MSZP-előnyt mért, a Medián és a Szonda Ipsos szerint a fiatal demokraták nyolc ponttal vezetnek legfőbb riválisuk előtt.

 

A két nagy párt közti különbségek négy intézet adatai alapján*(%)

/zárójelben az előző hónaphoz képest mutatott változás/

Intézet

Medián

Gallup

Tárki-Századvég

Szonda Ipsos

Összes megkérdezett

Fidesz-MSZP különbség

6 (+2)

5 (+3)

0 (+3)

6 (+4)

Biztos szavazó pártválasztók**

Fidesz-MSZP különbség

8 (+4)

4 (+5)*

-2 (+2)*

8 (+5)

* az MSZP előnyét jelző adatok

 

A biztos szavazó pártválasztók körében továbbra is a szavazatok kilencven százalékát birtokolja az MSZP és a Fidesz, kevés érvényesülési lehetőséget hagyva ezzel a kis pártoknak. Közülük az SZDSZ tekinthető az utóbbi hónap egyértelmű nyertesének: mind az összes szavazó, mind a biztos pártválasztók körében egy-két százalékponttal növelni tudta szavazótáborát, így a pártnak jelenleg a Gallup és a Tárki szerint is számottevő esélye lenne a parlamentbe kerülésre. Kis mértékben javult ugyanakkor az MDF megítélése is, ugyanakkor 1-3 százalékos támogatottságával a demokrata fórum továbbra is jelentősen elmarad a parlamenti küszöbtől.

 

Az utóbbi hónapban kis mértékben növekedett a választási kedv - ugyanakkor továbbra is csak a választópolgárok fele venne részt egy jelenleg tartott országgyűlési voksoláson.

A szavazói hajlandóság tekintetében az utóbbi hónapban nem volt tapasztalható jelentős elmozdulás, de – vélhetően a két nagy párt intenzív médiakampányának köszönhetően – kis mértékben növekedett a választási kedv. A Medián felmérése szerint ugyanakkor továbbra is csak 50 százalék azok aránya, akik biztosan részt vennének egy voksoláson, a választani tudó „biztos” szavazók pedig csak a lakosság 45 százalékát teszik ki. A két nagy párt szimpatizánsainak aktivitása nagyjából megegyező, mindkét párt táborának kétharmadára jellemző az erős részvételi hajlandóság (a kisebb pártoknál azonban ez az arány jóval alacsonyabb, 40 százalék körüli).

A szeptemberben és októberben tapasztalt szocialista erősödés visszahatni látszik a közvéleményre: az utóbbi hónapokban jelentősen javult az MSZP győzelmi esélyeinek megítélése. E tekintetben azonban továbbra is a

nagyobbik ellenzéki párt rendelkezik némi előnnyel – annak ellenére ugyanis, hogy a Fidesz és az MSZP szavazóinak túlnyomó többsége (mindkét párt esetében 80-90%) saját pártja győzelmében hisz, a bizonytalanok jelentős része továbbra is a Fideszt látja a választási győzelem legfőbb esélyesének.

Novemberben kissé visszaesett de a kormány munkájával való elégedettség. Továbbra is kiegyenlítettnek tűnik ugyanakkor Gyurcsány Ferenc és Orbán Viktor versengése a voksokért.

 

Az utóbbi hónapban nem módosult jelentősen a kormány munkájának, illetve a miniszterelnök alkalmasságának megítélése. A Századvég kutatása szerint a szeptemberi-októberi javuló tendenciát követően novemberben romlás mutatkozott – a kabinet munkájának értékelése (-+100-as skálán) az utóbbi hónapban a -10-es pontértékre csúszott vissza. A kormány megítélése ugyanakkor még mindig kedvezőbb, mint az ellenzéké, amely ugyanezen a skálán -19 pontot kapott. A Gyurcsány Ferenc tevékenységével szemben kritikus választók (45%) továbbra is túlsúlyban vannak az elégedettekkel szemben (37%).

A baloldal és jobboldal vezérének megítélése továbbra is gyakorlatilag azonos. A Századvég adatai szerint a szavazókorú állampolgárok egyenlő arányban (31-31 százalék) tartják Orbán Viktort, illetve Gyurcsány Ferencet alkalmasabbnak az ország vezetésére. A saját szavazótáborok lényegében azonos módon ítélik meg a leendő miniszterelnök-jelölteket: a Fidesz-szavazók 85 százaléka szerint Orbán Viktor, a szocialisták 82 százaléka szerint Gyurcsány Ferenc a rátermettebb.

A politikusok népszerűségi mezőnye az utóbbi hónapban gyakorlatilag "befagyott", egyáltalán nem mutatott jelentős változásokat. A legnépszerűbb politikus továbbra is Sólyom László, a másik két dobogós pedig Dávid Ibolya és Szili Katalin.


A népszerűségi indexek tanúsága szerint ugyanakkor mind Gyurcsány Ferenc, mind Orbán Viktor csak a közepesen népszerű politikusok közé sorolható: mindkettejüket a választók megközelítőleg fele látná szívesen valamilyen politikai pozícióban. Népszerűségükben továbbra sem tapasztalható számottevő különbség.


Orbán Viktor és Gyurcsány Ferenc népszerűsége,

2005. november*

 

Gyurcsány Ferenc

Orbán Viktor

Szonda Ipsos

47

50 (+2)

Medián

48 (-2)

49

*Zárójelben az utóbbi hónaphoz képest mutatott változás

 

Gyurcsány Ferenc bejelentése a választójogi törvény módosításáról a szavazók kevesebb, mint feléhez jutott el – és ebben a körben sem nyerte meg a többség tetszését. Orbán garanciatörvény-javaslata és áram árának mérséklésére vonatkozó felvetése ugyanakkor kommunikációs sikernek tekinthető: széles körben elterjedt és nagy elismerést aratott.

 

Gyurcsány Ferenc a választási törvény módosítására tett november eleji javaslata nem találkozott a választók többségének helyeslésével a Medián telefonos felmérésének eredményei szerint. Néhány nappal a felvetés után a választók kevesebb, mint fele hallott a miniszterelnök törvénymódosítási terveiről – melynek lényege, hogy a jövőben azok a pártok is alakíthassanak frakciót, amelyek listán ugyan nem érik el az ötszázalékos küszöböt, de három egyéni képviselőt bejuttatnak a parlamentbe. A kérdezőbiztosok azokkal is ismertették a javaslatot, akik korábban nem hallottak róla. Az így kapott eredmények alapján a teljes szavazókorú népesség 38 százaléka értett egyet a javaslattal, 44 százaléka pedig ellenezte azt. Érdekes, hogy a kis pártok szavazói (akiknek e felvetés valójában kedvez) is csak 56 százalékban támogatták az elképzelést. A fő törésvonalnak ugyanakkor a politikai kötődés bizonyult: a kormánypárti szavazók kétharmadával szemben az ellenzékieknek csak negyede helyeselte a miniszterelnök javaslatát. A válaszadók véleménye ugyanakkor vélhetően kevéssé kikristályosodott a választójogi módosításokkal kapcsolatban, erre utal legalábbis, hogy a Gallup ugyanezen témára vonatkozó eltérő kérdésfeltevése más eredményeket hozott: kutatásukban a válaszadók 50 százaléka tartotta „problémásnak”, hogy a jövőben kétpártivá válhat a parlament, és 41 százalék nem érezte ezt problematikusnak.

 

A Gallup intézet kutatásában az Orbán Viktor által novemberben felvetett kétharmados törvényjavaslat tartalmi elemeinek támogatottságára is rákérdezett. A felmérésből kiderült, hogy a családi adókedvezmények megőrzését a választók 71 százaléka, a 13. havi nyugdíj megőrzését 65 százaléka, míg a panel-felújítási programot 49 százalékuk tartja fontosnak megerősíteni egy kétharmados törvény segítségével. Az energiaárak megfékezésének ötletével a megkérdezettek 73 százaléka egyetértett. A villamosenergia-árak mérséklésének, (a „luxusprofit letörésének”) javaslatával kapcsolatban a Szonda Ipsos is végzett közvélemény-kutatást, melynek eredményei szerint az akció kommunikációs szempontból sikeresnek bizonyult: az emberek 78 százaléka hallott arról, hogy Orbán Viktor a fogyasztói árak tíz százalékos csökkentését javasolta, és a megkérdezettek 80 százaléka egyet is értett azzal a felvetéssel, hogy az állam avatkozzon be az áram árának meghatározásába. A népszerű javaslat megvalósulásában ugyanakkor a közvélemény kevéssé hisz: a választók 44 százaléka tartotta csak elképzelhetőnek, hogy az előreirányzott tíz százalékos árcsökkentés teljesüljön, míg 56 százalék szerint ennek gyakorlatilag nincs realitása.

Sajtókapcsolat:
+36 20 665-0384
Telefon / Fax:
+36 1 430-6699 / +36 1 430-6695