Orbán Viktor erősíti az MSZP-t

2005-12-16

Orbán Viktor hétről-hétre feladja a leckét a kormánynak. Javaslataira Gyurcsány Ferenc és az MSZP csak reagálni tud, a szocialisták magyarázkodnak, hogy szerintük mi a probléma az éppen aktuális hétfői felvetéssel. Ennek ellenére folytatódik az MSZP erősödése. A lehetséges ok: maga Orbán Viktor.

MSZP-trend

Miután Gyurcsány Ferenc és az MSZP alaposan előkészítette számára a terepet, Orbán Viktor visszatért az Országgyűlésbe. Felszólalásai következtében a kormányoldal az elmúlt egy hónapban alig tudott olyan kezdeményezéssel előállni, ami a nyilvánosságban felvette volna a versenyt a garanciatörvénnyel, a luxusprofit-javaslattal és a munkagarancia-csomaggal. A Fidesz kommunikációs lendületben van, a kormányoldal magyarázkodik és reagál. Ennek ellenére a legutóbbi közvélemény-kutatások továbbra is az MSZP erősödését mutatják.

Ősz eleje óta egyre nő a szocialisták támogatottsága a közvélemény-kutatások szerint. Kezdetben még az volt a hír, hogy megközelítették a Fideszt, majd beérték, és végül le is hagyták. A MSZP-siker csak novemberben tört meg, amikor több kutató intézet is olyan eredménnyel jött ki, ami azt mutatta, hogy a szocialisták erősödése nem töretlen, ha a Fidesz is beszáll a versenybe, közel sem lesz könnyű dolguk. Összességében az elmúlt hónapokban azonban az derült ki, hogy az MSZP képes támogatókat szerezni, a Fidesz azonban érdemben már hosszú idő óta nem tudta növelni támogatóinak táborát. Utóbbi azért érdekes, mert az ellenzéki párt stratégiája éppen arra irányult, hogy olyan szavazókat is elérjen, akik addig nem tartoztak potenciális támogatói közé, sőt, éppen az ellenkező oldalon álltak.


Fidesz-lendület

 

Orbán Viktor egy hónappal ezelőtt tért vissza az Országgyűlésbe. Megtette, amit Gyurcsány Ferenc és az MSZP kért tőle: ott mondja el véleményét, ahol vitatkozni is lehet vele, ne csupán saját közönsége előtt. A vitatkozni akaróknak azonban nincs érdemi válaszuk, így hetek óta gyakorlatilag Orbán Viktor határozza meg a megvitatható politikai témákat, az ő javaslatai foglalják el/le a nyilvánosságot.

Orbán parlamenti visszatérése azonban jól láthatóan nem azt jelenti, hogy a Fidesz elnöke frakciókatonaként tevékenykedne a törvényhozásban, hanem azt, hogy magát az Országgyűlést tette ahhoz hasonló helyszínné, mint amilyen a Nemzeti Konzultáció vagy a Szövetség bármely rendezvénye. Nem az a fontos, hogy helyben kik hallgatják, hanem az, hogy kijusson a falakon túl is, amit mondott, ráadásul már mintha az Országgyűlésben is mindenki arra várna, hogy a nap csúcspontjaként mit fog ma mondani a pártelnök.

A mostani Fidesz lendület két kommunikációs szakasz eredménye. Először maga a párt tért vissza, amikor az MSZP zöld-piros hirdetéseit az utcákon felváltották a narancssárga pöttyök, majd az ellenzék négy arca – Kósa Lajos, Varga Mihály, Schmitt Pál és Pelczné Gáll Ildikó – lépett az „emberek közé”. A következő lépés Orbán Viktor parlamenti belépője volt, amivel a Fidesz elnöke Gyurcsány Ferencet szorította ki az egyébként általa megteremtett kommunikációs műfajból (rendszeres hétfői napirend előtti felszólalások, amelyek meghatározzák a rákövetkező napok vitatémáját). A novemberi közvélemény-kutatási adatok, amelyek megint a Fidesz elsőségét mutatták, a felvételt tekintve az első szakaszhoz kapcsolódnak, tehát a „visszatérő Orbán” nélküli Fidesz-akciókhoz.

A legutóbbi adatok azonban már arra az időszakra mutatnak, amikor maga Orbán Viktor állt a Fidesz pártkommunikációjának középpontjába hétfői kezdeményezéseivel (amelyeket azután a párt a rákövetkező napokban többször is megismétel, majd végül választási ígéret formájában is megfogalmaz). A képlet tehát mindezek alapján a következő: Orbán Viktor visszatérése = az MSZP támogatottságának növekedése. Kérdés, hogy az aktívan fellépő Orbán Viktor hogyan válthat ki ilyen hatást a közvélemény-kutatók által megkérdezettekből.

Orbán Viktor és az Orbán-kormány: megoszt és határt húz

Orbán Viktor személye, aktív, a kormánnyal, az MSZP-vel egy (lég)térben történő politikai szerepvállalása nem csupán szimpatizánsainak tűnhet fel, de a bizonytalanoknak és az MSZP-támogatóknak is. Utóbbiak egyértelműen összezárnak, tegyen és javasoljon Orbán Viktor bármit is – ezt bizonyítja a Nemzeti Konzultáció sikertelensége is az ellentábor megszólításában. Előbbiek viszont éppen attól bizonytalanodnak el, hogy Orbán Viktor továbbra sem vetkőzte le megosztó politikusi imázsát, bármennyire törekszik is erre. Ennek fő oka az, hogy az Orbán-kormány időszaka nagyon is élő politikai tapasztalatot jelent sokak számára. Az Orbán-kormány napi szinten jelen van a mában is, erről mind a Fidesz, mind pedig az MSZP tehet.

A Fidesz gyakran hivatkozik saját kormányzásának eredményeire, de ezzel felidézi azokat az elemeket is, amelyek annak idején megosztották a közvéleményt. De legalább ilyen gyakran beszélnek az előző ciklusról a szocialisták is. Az Orbán Viktor hiteltelenítését célzó szélkakas-kampány is jelentős részben arra épül, hogy bemutassák: Orbán mást mondott kormányfőként, mint ma ellenzéki vezetőként.

Miközben tehát Orbán Viktor olyan javaslatokat fogalmaz meg hétről-hétre, melyek függetlenek Fidesztől és MSZP-től, személye, politikusi imázsa a jelek szerint komoly akadályt jelent pártjának abban, hogy ne csak feltartóztassa, hanem meg is állítsa az MSZP most megfigyelhető erősödését. Utóbbi folyamat azonban megáll egy ponton, ahol Orbán megosztó hatása már nem érvényesül, meghódítható szavazók azonban még mindig vannak: a verseny ekkor kezdődik újra, csupán az a kérdés, hol lesz ez a pont.

Sajtókapcsolat:
+36 20 665-0384
Telefon / Fax:
+36 1 430-6699 / +36 1 430-6695