A britek beszóltak

2005-12-16

Az utóbbi hét legfőbb hazai gazdaságpolitikai vitáit mintha Nagy-Britannia uralta volna: a főbb ügyek valamilyen tekintetben mind kapcsolódtak a szigetországhoz. Tony Blair uniós költségvetési javaslata, a Financial Times Magyarországot értékelő cikke és a Budapest Airport privatizációs pályázatának brit győztese egyaránt nagy vihart kavart a hazai belpolitikában. A három témában van egy további közös vonás: a kormányoldal és az ellenzék helyzetértékelése között komoly ellentét feszül.

Intézetünk minden héten olyan áttekintést készít, mely összefoglalja a hét legfontosabb gazdaságpolitikai témájú híreit, eseményeit és nyilatkozatait, továbbá a napvilágot látott adatokat. A nyilatkozatok közül azokat idézzük, melyeket a bejelentő személye, a bejelentés tartalma vagy annak újdonságértéke miatt kiemelkedő jelentőségűnek tartunk.


A héten a világ egyik vezető gazdasági lapja, a Financial Times mellékletet jelentett meg Magyarországról. A lap értékelése szerint az államháztartást komoly egyensúlytalanság jellemzi, de a reálgazdasági folyamatok stabilak – a durva politikai megosztottság azonban károsíthatja az ország külpolitikai és befektetői megítélését, illetve akadályozza a konszenzust a fontos ügyekben. A Financial Times értékelése gyakorlatilag a politikai élet minden szereplőjével szemben kritikát fogalmazott meg: a kormányt a magas hiány miatt, a pártokat a „törzsi megosztottság”, a jegybankot és az ügyészséget pedig a feltételezett politikai elfogultság miatt támadta az írás. A reakciók az ilyenkor megszokott sémát követték: minden politikai szereplő azt olvasta ki az írásból, ami leginkább megfelelt az érdekeinek. Ugyanakkor a Financial Times cikke összességében inkább a jelenlegi kormányoldal kommunikációját erősítette azáltal, hogy megállapításai jelentős részt egybecsengtek a kormány gazdaságról szóló értékelésével (jó a gazdasági fejlődés, de magas hiány). A cikkel a Financial Times is a hazai gazdaság állapotának megítéléséért folytatott kommunikációs csata egyik szereplőjévé vált (a hitelminősítő intézetek, a jegybank, az Állami Számvevőszék és az Unió után), melyet Gyurcsány Ferenc vont be a küzdelembe hétfői napirend előtti felszólalásával.

A másik vezető gazdasági hír a Budapest Airport Rt. privatizációjának eredményhirdetése. Az üzemeltetési jogot a brit BAA International Ltd. nyerte 464 milliárd forintos ajánlatával. Ezt a privatizációs folyamatot is élénk politikai vihar követte. A Fidesz az BAA sikerét összefüggésbe hozta azzal a villámlátogatással, amelyet Tony Blair brit miniszterelnök tett december elején. Az ellenzéki párt vezetői továbbá a privatizációs eljárás felülvizsgálatát helyezték kilátásba kormányváltás esetében. A legnagyobb ellenzéki párt ugyanakkor egyedül maradt a tranzakciót ellenző véleményével: mind az SZDSZ, mind az MDF támogatja az ügyletet, és a külső szereplők és elemzők nagyobb része – így a Financial Times említett cikke is – a BA privatizációjának sikerességét hangsúlyozta.


Makrogazdasági és pénzügyi mutatók

GDP növekedés*

4,1%
(2005. I-IX.)

Ipari termelés
növekedése*
9,8%
(2005. IX.)
Beruházás-növekedés* 8,5%
(2005. I-IX.)
Munkanélküliség 7,3%
(2005. VI.-X.)
Infláció* 3,3%
(2005. X.)
Reálkereset-növekedés* 6,8%
(2005. I.-IX.)
Államháztartási hiány -1197,1 milliárd Ft
(2005. I-XI.)
Fizetési mérleg -3246 millió euró
(2005. I-VI.)
Jegybanki alapkamat 6,00%

* az előző év azonos időszakához képest

Források: Figyelőnet, HVG, Magyar Nemzeti Bank, Portfolio.hu

 

Kormányoldal

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök
Ha épül, fejlődik, növekszik az ország, ki fogjuk nőni a költségvetés hiányát is, mert nem hiányból épül az ország, hanem az utakból, és az azok mentén elinduló vállalkozásokból, a vállalkozások teremtette munkahelyekből. A hazafias magatartás, az igazi patrióta magatartás az, ha az ember nem beszél, hanem cselekszik. (december 10.)

A Financial Times szerint a magyar gazdaság pezseg, magas a növekedés aránya, alacsony az infláció. (december 12.)

Nagy-Britannia javaslatát elutasítottuk, a legutóbbit még nem ismerjük. A célunk az – amiből nem fogunk engedni –, hogy ne Magyarország igazodjon a költségvetéshez, hanem a költségvetés igazodjon a magyar igényekhez. Célunk elérni, hogy Magyarország dobogós helyen legyen az egy főre jutó uniós támogatások tekintetében. (december 13.)

Burány Sándor (MSZP)

A Fidesz a nemzetközi színtéren is egyedül maradt megalapozatlan véleményével, miszerint háttéralku köttetett volna Tony Blair és a magyar kormányfő között. Az elhangzottak is azt bizonyítják, hogy a Fidesz a "minél rosszabb, annál jobb" politikáját követi. "Elvárjuk, hogy Rogán Antal, az ifjú kampányfőnök legyen következetes és úgy, ahogy eddig is, kérjen bocsánatot ezért a hazugságért". (december 10.)

Gál J. Zoltán (MSZP)

„Felelőtlen és fenyegető politika akar a felelős politika fölébe kerülni. Amit a Fidesz a Budapest Airport ügyében mond, illetve tesz, az már nem Magyarországról, hanem a hatalom fékevesztett akarásáról szól". (december 11.)


Ellenzék

Orbán Viktor, a Fidesz-MPSZ elnöke
Az emberek Magyarországon leginkább munkahelyük elvesztésétől és a lecsúszástól félnek. Az állam eladósodottsága nagy veszélyt jelent a munkahelyekre: ugyanis egyre több kis- és középvállalkozás esett a körbetartozás csapdájába. A Fidesz ezért öt pontos javaslatcsomagot terjeszt be a parlamentnek. A javaslatok szerint a ki nem fizetett számlák utáni adózást meg kell szüntetni, garantálni kell az áfavisszafizetést, illetve az azonnali fizetést az állami beruházások esetében. Munkahely Alapot kell létrehozni a munkanélküliség csökkentésére, az EU-pályázatokon nyertes kis- és középvállalkozásokat pedig előfinanszírozási lehetőségekhez kell juttatni. (december 12.)

Mind a mai napig nem tudjuk, hogy pontosan mire becsülték a magyar szakemberek a Budapest Airport értékét és az ajánlatokról is csak homályos információk vannak. Európában teljesen ismeretlen megoldás, amikor 75 esztendőre adnak koncesszióba valamit. (december 13.)

Egyetlen forintról sem szabad lemondani az uniós költségvetés vitájában bár. Az az érvelés, amely szerint bármi áron, de kell egy költségvetés még a brit elnökség alatt, „zsarolási érvelés”. (december 14.)

Áder János, a Fidesz-MPSZ frakcióvezetője
Magyarország az egyetlen az új uniós tagországok közül, amely az euróbevezetés négy feltétele közül egyet sem tud teljesíteni. Budapest Airport Rt. privatizációjával Gyurcsány Ferenc fél áron adta el a még egyben lévő legnagyobb állami vagyont. Változásra van szükség, mert a kormány nem veszi figyelembe a sorozatos kritikákat. A választóknak tudniuk kell, hogy 2006 tavaszán döntésükkel jelentősen befolyásolják, hogy Magyarország hitelvesztése és térvesztése folytatódik-e. (december 12.)

Pokorni Zoltán, a Fidesz alelnöke
Elfogadhatatlan a szerdán előterjesztett második brit költségvetési javaslat, mivel 750-770 milliárd forintot venne ki a magyar emberek zsebéből. Elfogadhatatlan az agrártámogatások brit átszervezési javaslata, ami még jobban nehezítené a magyar gazdák amúgy sem rózsás helyzetét. Ez a megosztott Európa konzerválását jelentené, s továbbra is fennmaradna a régi és az új tagállamok közötti szakadék. (december 14.)

„Mi a fenét csinálnak most zárt ajtók mögött? Itt valami büdös.” Az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. a múlt héten nem eredményt hirdetett, hanem csak sorrendet állított fel. Akárki is kerül kormányra, felelőssége megvizsgálni, mi történt ebben a Budapest Airport privatizációja ügyében. (december 14.)

Katona Kálmán, az MDF választmányi elnöke

A párt sikeresnek tartja a Budapest Airport Rt. szolgáltatási jogának privatizációját. A várható fejlesztések révén Budapest a régió légi közlekedési és logisztikai központjává válhat. MDF azonban azt javasolja, hogy a pénzt a kormány ne adósságcsökkentésre, hanem a kis- és középvállalkozások támogatására fordítsa.(december 12.)


Navracsics Tibor, Orbán viktor kabinetfőnöke

Az üzemeltetési jog a Fidesz szakértői szerint jóval többet ér annál, amennyit a BAA Ltd. fizet érte. Ugyanakkor a szakembereket a Fidesz nem kívánja megnevezni, mert a párt „félti őket”. (december 12.)

Belyó Pál, az Ecostat igazgatója
A körbetartozás valóban problémát jelent a magyar gazdaság bizonyos ágazataiban, például az építőiparban, ugyanakkor a gazdaság egészének működését nem veszélyezteti. Az efféle problémákat hosszú távon a keresleti-kínálati viszonyoknak kell megoldania, Orbán Viktor felvetése azonban olyan direkt állami beavatkozást jelentene, amely nehezen egyeztethető össze a piacgazdaság elveivel. (december 13.)

Gazdag László, a Pécsi Tudományegyetem docense
Rossz a magyar gazdaság szerkezete, mert kevés hozzáadott értéket állít elő, így a kivitel növekedésével együtt a behozatal is folyamatosan bővül, vagyis az egyensúlytalanság újratermelődik. A körbetartozás ennek a lecsapódása. Orbán Viktor javaslata nem reagál az érdemi problémákra. Hasonló Gyurcsány Ferenc minapi kijelentése is, amely szerint a növekedés élénkülésével Magyarország egyszerűen kinövi a deficitet. Amíg a gazdaság szerkezete nem változik, a deficit magasabb szinten bővül. (december 12.)

Reuters
Az euró hazai bevezetése 2013 előtt a jelenlegi államháztartási folyamatok mellett nem várható. A kamatláb idei utolsó csökkentését a forint és államkötvény piacok kisebb bizalomvesztése akadályozta meg. A piacot minden bizonnyal az államháztartási hiány folyamatosan romló adatai bizonytalanították el. Az államháztartás hiánya a nyugdíjreform költségeivel együtt jóval meghaladhatja jövőre a kormány által megcélzott szintet, a GDP 6,1 százalékát. Szakértők szerint a deficit 7,9 százalék lehet jövőre. Az, hogy a Fitch a múlt héten lejjebb vitte Magyarország adósminősítését, tovább erősítette a kamatemelési várakozásokat. A Monetáris Tanács az így kialakult helyzetben a kamatok szinten tartását tartotta elsődlegesnek. (december 15.)

KSH
2005-ben az első tíz hónapban a bruttó átlagkereset 9,4 a nettó 10,5 százalékkal nőtt, a reálkereset 6,7 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest. A 2005. év január és szeptember hónapjai között a reálkereset 6,8 százalékkal emelkedett a tavalyi adathoz viszonyítva. Idén január és október között a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó 154 400 forintot, ezen belül a vállalkozásoknál dolgozók átlagosan 144 300 forintot, a költségvetési szervezeteknél alkalmazásban állók 179 200 forintot kerestek A rendszeres kereset – a külön juttatások nélkül számított bruttó kereset – növekedési üteme a nemzetgazdaság egészét vizsgálva 7,3 százalék.(december 14.)

A hazai ipar az előzetes adatok szerint idén októberben 9,8 százalékkal termelt többet, mint 2004 ugyanezen időszakában. 2005 első10 hónapjában az ipar összesen 7,2 százalékos növekedést produkált. (december 15.)

Financial Times
A magyarok átlagosan jobban élnek, mint eddig bármikor. A forint ingadozásaival kapcsolatos félelmek ellenére a magyar gazdaság "változatlanul pezseg"; a harmadik negyedévi, éves szintre számolt növekedés elérte a 4,5 százalékot. A tíz évvel ezelőtti kormány drasztikus reformjainak köszönhető az, hogy a gazdaság tartós növekedési pályára tudott lépni. A következő kormányok az egyre élesedő belpolitikai harcok miatt képtelenek voltak alapvető reformokra az egészségügyben, az oktatásban és az államigazgatásban. Ezek nélkül, pedig nem rendezhető az államháztartásban kialakult aggodalomra okot adó helyzet. A közelgő választások miatt a 7 százalékot közelítő idei költségvetési hiány 2006-ban 8-9 százalék is lehet. Ebben a helyzetben a piac jórészt figyelmen kívül hagyja a jegybank elnökének sorozatos figyelmeztetéseit.

Sajtókapcsolat:
+36 20 665-0384
Telefon / Fax:
+36 1 430-6699 / +36 1 430-6695