Politikusok a fa alatt

2005-12-29

2005-ben, a választások előtti év karácsonyán a politika a korábbiaknál intenzívebben volt jelen a nyilvánosságban. A közszereplők igyekeztek a legtöbbet „kihozni” az ünnepekből: a szokásos szónoklatokon, jótékonysági akciókon és szeretetkampányon túl a karácsony alkalmat adott arra is, hogy a pártok megosztással és a békétlenség szításával vádolhassák riválisaikat.

A karácsony a politikai erők számára nagy lehetőséget jelent, hogy demonstrálják: a vitákon és konfliktusokon túl képesek az összefogásra és az együttműködésre is. A szeretet ünnepe a pártoknak és politikusoknak kiváló alkalom arra, hogy barátságos arcukat mutassák a választók felé – a pozitív üzeneteken túl elsődlegesen a közös jótékonykodás révén. A pártok és politikusok „magánakciói” mellett ilyenkor a politikai elit olyan kezdeményezésekkel is a nyilvánosság elé lép, melyekben kifejeződik a karácsony egyik fő üzenete: az ellentéteken felülemelkedő összefogásé. A kompromisszumkészségről szólt például az idei, nagy publicitást kapott „Mikulásgyár” elnevezésű karitatív akció is, melynek keretében a parlamenti pártok képviselői együtt, mikulássapkában csomagolták a szegényebb családok gyermekei számára gyűjtött ajándékokat. Az összhang ugyanakkor nem volt teljes: az SZDSZ a parlamenti pártoktól való különállását demonstrálta, amikor a kampány és a jótékonysági akciók szétválasztásának elvét hangsúlyozva távolmaradt a kezdeményezéstől.



> A karácsony politikai olvasatai
Dávid Ibolya parlamenti felszólalása, 2005. december 19.
„Befejezésül, miután karácsony közeledik, és ez az év utolsó ülésnapja (...) azt kívánom minden pártvezetőnek, hogy a Jézuska a karácsonyfa alá egy különleges távcsövet, egy jövőbe tekintő távcsövet ajándékozzon, hogy a pártok vezetői végre lássák be, közös siker csak összefogással, együttgondolkodással lehetséges, és a nemzet érdeke ezt kívánja.”
http://www.mdf.hu/index.php?akt_menu=490&hir_reszlet=3535

Horn Gábor nyílt levele az etikai kódexről, 2005. december 20.
„Fontosnak tartom, hogy időben, és együtt lépjünk. Látni olyan jeleket, hogy az idei ünnep is áldozatául esik a kampánynak - egyes pártok rátelepülnek az ünnepre, már nem politikamentes a - maga nemében pedig egyedülálló - Mikulásgyár, politikai üzenetekkel terhelt a civil és karitatív szféra. Nem jó ez így, ezért, mi liberálisok nem megyünk el sem a Mikulásgyárba, sem más, a politikától megkímélendő helyekre. Az SZDSZ eddig sem hirdette, eddig sem vonta be a kampányába a karitatív tevékenységeit, és ezután sem teszi”.
http://www.szdsz.hu/hu/szdsz/hirek/20051220etikai

Steiner Pál nyílt levele Rogán Antalnak, 2005. december 21.
„Szépen kérlek, legalább karácsonyra ne vizionáljatok forradalmat. Nem biztos, hogy mindenki olyan ajándékot képzel magának, mint amit ti adni akartok, de talán az is elég lenne, ha adnátok ennek az országnak még néhány nyugodt hetet. Hátha közben ti is megnyugodtok”.

Kóka János a Gazdasági minisztérium fizetett hirdetésén, 2005. december 22.
„Magyarország, nyugodtan ünnepelj, és tudd, hogy a világ is látja: a győztesek közt is győztes leszel”.

Orbán Viktor a Fidesz-MPSZ ünnepi gyűlésén, 2005. december 22.
„Az ádvent várakozás valami olyasmire, ami a legnagyobb reményekre jogosítja fel az embert. Mi ebben a hangulatban búcsúzunk 2005-től. A mi ádventünk egyfelől karácsonyi ádvent, másfelől pedig a 2006-os évre tekintve olyan változásokban reménykedünk, amely jelentősen megváltoztathatja az életünket. Olyan változásokban, amely egy másik jövőt teremt saját magunk és a családjaink számára”.
http://www.fidesz.hu/naphire


A karácsony ugyanakkor jó alkalom a politikusok számára imázsuk kimunkálására és csiszolgatására, az „emberarcúság” megjelenítésére is. A közszereplők ilyenkor hétköznapi emberként is megjelenhetnek a választók előtt, bepillantást engedve a választóknak saját és családjuk magánéletébe. Az ilyen akciókra a média is különlegesen fogékony, felismerve a választóknak azt az igényét, hogy a politikusokat a közéleti szerepkörükön túl, szeretetteljes családi közegben is megismerhessék. Gyurcsány Ferenc, Orbán Viktor, Kuncze Gábor, Hiller István otthon, családi körben készített és csak magánéleti témákra fókuszáló interjúja szinte hagyományosnak mondható. Újszerű és jelentős médiaérdeklődést kiváltó mozzanat volt ugyanakkor, hogy idén a miniszterelnök egy politikai hetilap hasábjain személyes hangnemű vallomásban írt édesanyjához fűződő érzelmeiről.

Karácsonykor a pártok is igyekeznek megszólítani és a szeretet fontosságát hangsúlyozó üzenetekkel elárasztani a választókat a tömegkommunikáció csatornáin, az interneten keresztül és közvetlenebb módokon, például a szavazóknak címzett üdvözlőlapok segítségével. Újszerű elemnek tekinthető a karácsony politikai felhasználásában ugyanakkor az, hogy a közszereplők aktuális politikai törekvéseiket és üzeneteiket is az ünnepek szellemiségéhez kapcsoltan jelenítik meg. Orbán Viktor karácsonyi beszédében például az advent ünnepe és a Fidesz változás igényét hangsúlyozó programja között vont párhuzamot, Kóka János pedig a karácsonyi ünnepek apropóján is megjelentetett egy, a magyar gazdasági sikereinek tudatosítását szorgalmazó hirdetést.



A karácsony mint negatív kampányeszköz


2005-ben a közéleti viták intenzitása a karácsonyi ünnepek közeledtével sem csökkent: ádáz politikai viták zajlottak, többek között a költségvetéssel, a Budapest Airport privatizációjával, illetve a Financial Times Magyarországot értékelő cikkével kapcsolatosan. Utóbbiról két nappal az ünnepek előtt még hirdetés jelent meg az egyik bulvárlapban, mely „bundázással”, a választók félrevezetésével vádolta meg a kormányfőt.

A karácsony kiemelten alkalmas lehet arra, hogy apropóján kiéleződjön a „szeretet-gyűlölet” ellentétpárja – míg a politikusok önmagukat a béke élharcosaiként állították be, ellenfelüket a társadalom megosztásával vádolták. Ennek a törekvésnek pedig kiemelt aktualitást ad a már jelenleg is zajló kampány egyik kulcsmozzanata: melyik párt tudja magáról elhitetni, hogy a társadalmi a béke megteremtésért fáradozik – és képes az ellentétek gerjesztőjeként beállítani riválisait. A politikusok így a karácsonyt idén a korábbiaknál hangsúlyosabban használták fel a „megosztást” hangsúlyozó bírálatokra – és ebből a játszmából elsősorban a baloldal tudott politikai tőkét kovácsolni.

Az idei év végének legnagyobb politikai botránya a legnagyobb ellenzéki párton csattant. Az MSZP Kerényi Imre a Fidesz – MPSZ egyik tagtoborzó gyűlésén november végén elhangzott beszédét használta fel sikeresen arra, hogy – építve a társadalomban az ünnepek környékén felerősödő, békés közélet iránti igényre – harcias, erőszakos pártként állítsa be a Fideszt. Steiner Pál, az V. kerület szocialista polgármestere nyíltan is szembesítette is Kerényi militáns hangú nyilatkozatait a karácsony szellemiségével, amikor Rogán Antalhoz intézett nyílt levelében arra kérte a kampányfőnököt és a Fideszt: az ünnepek alatt ne a forradalom víziójával, hanem „néhány nyugodt héttel” ajándékozzák meg a társadalmat. Erre az üzenetre rímel Gyurcsány Ferenc a parlament utolsó vitanapján megfogalmazott üzenete is. A miniszterelnök Áder János kritikáira válaszul „kellemes, nyugodt, nem veszekedésbe, nem gyanúsításba, sőt még csak nem is gyűlölködésbe hajló karácsonyt” kívánt a párt frakcióvezetőjének – tehát a Fidesz erőteljes hangnemét állította kontrasztba a békés karácsony képével.

Idén az SZDSZ állt ki amellett legfeltűnőbben, hogy a politikai kampányok ne hassák át az ünnepeket. Kampányetikai kódex kezdeményezésével – a Mikulásgyártól való távolmaradásához hasonlóan – a többi párttól való különállását domborította ki. Az akció üzenete, hogy míg az SZDSZ tudatosítja és betartja a kampányok íratlan morális szabályait, a többi párt számára kevésbé egyértelműek a határok – így szükség van a legfőbb etikai elvek írásba foglalására. Horn Gábor levelében külön is felszólította a pártokat: kerüljék a korteskedést az ünnepek alatt. A Fidesz kampányfőnöke ugyanakkor saját „fegyverét” fordította az SZDSZ ellen, amikor a felvetésre azzal replikázott: karácsonykor nem a kampány a legfontosabb az emberek számára, ezért a párt az ünnepek alatt nem, de a választások kiírását követően hajlandó megtárgyalni a tisztességes kampánnyal kapcsolatos javaslatokat.

Az utóbbi példákon látható: a pártok elsődlegesen a politikaellenes közhangulatot használják fel akkor, amikor a karácsonyt hívják segítségül csatározásaikhoz. A „Ki osztja meg a társadalmat” – típusú játszmákban ugyanis a politikusok éppen azt aknázzák ki: a választóknak többnyire nincs ínyére a közéleti viták szokásos hangneme, ódzkodnak az összecsapásoktól, a társadalmat megosztó konfliktusoktól – és a mindent elárasztó politikától.

Az ünnepek idején évről-évre új köntösben kerül elő a karácsony és politika viszonyának egyik sarkalatos pontja, a szimbólumok harca is, amely gyakran vallási színezetet is kap. A karácsonnyal kapcsolatos jelképek értelmezésével foglalkozó legintenzívebb vita 2003-ban zajlott, amikor a Jobbik fakereszteket állított fel Budapest legforgalmasabb pontjain. Az akció heves közéleti vitát váltott ki – ennek hevében hangzott el a Tilos Rádió karácsonyi adásában az egyik műsorvezető keresztényekkel kapcsolatos, botrányt kiváltó mondata is. Válaszképpen polgári körök és más jobboldali szervezetek tüntetést tartottak a Tilos Rádió előtt, amelynek végén a demonstrálók egy kis csoportja meggyújtott egy izraeli zászlót.

A jelképekkel kapcsolatos vita idén sem maradt el, bár közel sem volt olyan hangos, mint két évvel ezelőtt. A polémia ebben az évben az SZDSZ rendhagyó karácsonyi üdvözlőlapja kapcsán alakult ki, melyen egy menóra és egy lefelé fordított karácsonyfa volt látható. Az említett képeslap kapcsán mind az Index.hu, mind a Magyar Nemzet erősen kritikus hangvételű írást jelentetett meg, sőt, Csite András, a jobboldali napilap publicistája egyenesen keresztényellenességgel vádolta az SZDSZ-t.
A karácsonnyal kapcsolatos szimbólumok ugyanakkor nem csak a viták, de a fontos gesztusok számára is utat nyitnak: az idei, Nyugati téri Hanuka-ünnepségen például a kormányfő, a kultuszminiszter és az államfő is képviseltette magát, jelképezve ezzel, hogy a két ünnep – a karácsony és a Hanuka – egyenértékű egymással.

Sajtókapcsolat:
+36 20 665-0384
Telefon / Fax:
+36 1 430-6699 / +36 1 430-6695