Fidesz: fejjel a falnak

2006-01-12

Miközben a Fidesz Debrecenben tartott évnyitó nagygyűlése lelkes és optimista hangulatot sugárzott, a választások évének kezdetén több szempontból is bizonytalanság jellemzi a legnagyobb ellenzéki erő kommunikációját. A pártnak nincs egyértelmű politikai irányvonala, negatív üzenetei pedig az utóbbi hetekben többször is visszafelé sültek el.

A Fidesz sokáig kiemelkedett a magyar politikai mezőnyből azzal, hogy pozitív kezdeményezéseit egyszerű és jól érthető üzenetek formájában közvetítette a választók felé. 1998 és 2002 közötti kormányzása idején ilyen üzenet volt például a „polgári Magyarország” megteremtésének ígérete. Bár a Fidesz még ma is gyakran hivatkozik korábbi kormányzati teljesítményére, a 2004 februárjában meghirdetett Nemzeti Petíció óta arculata és politikai irányvonala jelentősen megváltozott. A párt „Szövetséggé” alakulása, ideológiaellenes érvelése, az „emberekkel” konzultáló és mindenkihez szóló politikai irányvonala két célt szolgál. Egyrészt olyan széles szavazóbázist kíván teremteni, amely lehetővé teszi számára, hogy egyedül is képes legyen kormányt alakítani. Másrészt hitelteleníteni szeretné a politikai riválisok azon vádját, miszerint a Fidesz agresszív, radikális, és a társadalom bizonyos rétegeivel szemben kirekesztő. Ez a stratégia ugyanakkor azzal járt, hogy az ellenzék vezető erejének politikai irányvonala mára megfoghatatlanná vált. A kormány leváltására utaló „változás” szükségességének hangsúlyozásán kívül nincs olyan egyszerű üzenet, amely egységbe foglalná a Fidesz által megjelenített sokféleséget.

Ebből a szempontból a debreceni nagygyűlés nem hozott újat. Az ideológiai sokszínűségből ezúttal a rendpárti és erkölcsi elemek kapták a legnagyobb hangsúlyt. A munkahely-teremtés, ugyan továbbra is megmaradt első számú ígéretnek, de Orbán Viktor ezúttal nem csupán a spekulációra alapozott gazdaságot állította szembe a munkaalapúval, hanem arról is beszélt, hogy a jelen vadkapitalizmust idéző kíméletlen politikai és gazdasági versenyét fel kell váltani a jövő összefogásra alapozott politikájának és az erkölcsi alapon működő gazdaságának. A rendezvény kiemelt üzenete volt a „biztonságos” és „félelem nélküli” Magyarország megteremtésének ígérete. A biztonság fogalmán ugyanakkor már nemcsak létbiztonságot és alacsonyan tartott árakat értett Fidesz elnöke, hanem közbiztonságot is, amelynek növelése érdekében pártja szigorítaná a büntetőtörvénykönyvet a gyermekek és az idősek terhére elkövetett bűncselekmények esetében. A debreceni nagygyűlésnek voltaképpen ez volt az egyetlen újdonságot jelentő és maradandó kezdeményezése, amit jelez, hogy a maga Fidesz is ezt a javaslatot igyekszik napirenden tartani. Bár az eddig megszólalt szakjogászok többsége komolytalannak tartotta a felvetést, politikai szempontból általában kifizetődő a bűnőzökkel szembeni kemény fellépés hirdetése.

A büntetőjogi javaslat mellett a nagygyűlés összefoglalta a Fidesz által használt szimbólumokat, ígéreteket és jelszavakat. A „biztonság” fogalmának kiemelésével a korábbi „Munka, Otthon, Biztonság”, „Munka, Otthon, Családra” módosult, de érvényben marad az „Új Állam, Új Gazdaság, Új Politika” ígérete is. Orbán Viktor 1848-ra és 1956-ra utalva érzékeltette: forradalmi változás előtt áll az ország, de rögtön leszögezte azt is, hogy mindezt a nemzeti konszenzusra törekvő „összehangolás” politikája fogja követni. A korábbi hibák, melyeket a Fidesz nem akar „még egyszer elkövetni”, már alig kerültek szóba, a második szövetségi gyűlésről eltűnt nemzeti zászlókat pedig ismét lelkesen lobogtathatta a debreceni nagygyűlés közönsége. Végül maga a helyszínválasztás is szimbolikus jelentőségű volt, hiszen a 1998 óta fideszes vezetés alatt álló nagyváros fejlődését az egész ország számára példaként szeretné felmutatni a kormányváltásra készülő ellenzéki erő. A legfőbb ígéretek ezúttal is a teljes foglalkoztatatás, a radikális adócsökkentés, a választható formaként bevezetendő családi adózás, és az olcsó közüzemi díjak voltak. Mindezek átfogó választási programként való bemutatását azonban csak tavaszra ígéri a Fidesz.

 

Orbán Viktor debreceni beszédének főbb üzenetei

„Kívánom, hogy ez az év legyen különleges, legyen a változás éve, nyisson új távlatokat és hozzon mindannyiunknak új, megvalósítható célokat!”

„Eljött az ideje, hogy a vadkapitalizmus korszakát Magyarországon egyszer és mindenkorra lezárjuk és új korszakot nyissunk. Új gazdaság, új állam és új politika kell!”

„Számos területe van az életnek, amit a verseny nem old meg, ahol a verseny nem biztonságot eredményez, hanem veszélyt hoz.”
„Munka, otthon, család. Ez a félelem nélküli élet alapja.”
„Le kell számolnunk azzal a téveszmével, hogy a teljes foglalkoztatottság nem elérhető.”
„Mindenért többet fizetünk, mint amennyi szolgáltatást valójában kapunk érte.”
„Egy félelem nélküli országra van szükségünk, ahol a gyermekeket és az időseket a törvény kiemelten védelmezi a bűnözőkkel szemben.”
„Mondjuk ki bátran: nem a gazdagokkal szemben, hanem mintegy elvi alapvetésként, hogy egy erkölcsösen működő gazdaságban a gazdagok nem gazdagodhatnak, amikor a szegények szegényebbek.”
„A cél, hogy Magyarország a Kárpát-medence vezető országa legyen, elérhető.”

 

A politika nélkülözhetetlen és hatásos eleme a negatív kampány, a pártokat ugyanakkor nagy óvatosságra inti, hogy a választók többsége elutasítja politikai szembenállást és az agresszivitást, a lejárató üzenetek így sokszor annak megfogalmazójára ütnek vissza. A pártok vezető politikusai ezért egyre ritkábban vállalnak szerepet az ilyen típusú kampányokban. Így például a Fidesz debreceni rendezvényén az elmúlt hónapokban kialakult szereposztás szerint Semjén Zsoltnak, a szövetséges KDNP vezetőjének volt a feladata a negatív hang megszólaltatása és a radikálisok megszólítása, míg a Fidesz politikusai inkább pozitív üzeneteket fogalmaztak meg.

A negatív kampány kockázatának csökkentésére szolgál az is, ha a legharciasabb szerepet a párt holdudvarához tartozó, de azon kívül álló személyek viszik. Ez azonban azzal a veszéllyel jár, hogy a párt a saját apparátusából kiszervezett negatív kampány felett teljesen elveszíti az ellenőrzés lehetőségét. A Fidesz esetében így ütött vissza Kerényi Imre korábbi forradalmat vizionáló beszéde, amelyet egy kampányrendezvényen mondott el, valamint az egyik polgári körből kinőtt Adózók Érdekvédelmi Szövetsége által készített, Magyar Vizsla elnevezésű kampányújság, amely főként Gyurcsány Ferenc miniszterelnök és Kóka János gazdasági miniszter vagyonával foglakozik.

 

A Fidesz mindkét esetben igyekezett kisebbíteni az ügyet, mondván: Kerényi Imre művészember volta miatt fogalmazott túlságosan élesen, a Magyar Vizsla pedig csupán banális véletlenek sorozata miatt köthető a Fideszhez, valójában az azt kiadó civil szervezethez és a kiadvány tartalmához a pártnak nincs köze. A védekezés eredményessége azonban ilyen esetekben kérdéses, hiszen a negatív kampány már pusztán azzal is a Fideszhez kötődött, hogy párt politikusai magyarázkodásra kényszerültek az említett ügyekben. A Magyar Vizsla kapcsán kialakult vitát éppen ezért úgy próbálta átértelmezni a legnagyobb ellenzéki párt, hogy az a saját ügyéből az MSZP ügyévé váljon. Szerintük ugyanis nem az a kérdés, hogy a kampányújság kefelenyomatát a Fidesz székházából faxolták át a Magyar Postához, hanem az, hogy a postáról ez az információ közvetlenül a szocialisták fülébe jutott, vagyis a Fidesz szerint igazából az MSZP agresszív, mert „kézi vezérlés” alatt tartja az egyébként titoktartásra kötelezett Magyar Postát.

A választási kampány során minden pártnak az a célja, hogy önmagát kompetensnek és konszenzusteremtőnek, ellenfelét viszont inkompetensnek és agresszívnek tüntesse fel. Ebben a versenyben jelenleg a Fidesz van hátrányosabb helyzetben, és ezt főként saját hibáinak köszönheti.

Sajtókapcsolat:
+36 20 665-0384
Telefon / Fax:
+36 1 430-6699 / +36 1 430-6695