Újabb uniós pofon Magyarországnak

2006-01-12

Az elmúlt héten a mindent elsöprő Magyar Vizsla-botrány teljesen háttérbe szorította a gazdaságpolitikai ügyeket, holott két kérdésben is éles vita alakult ki a kormány és az ellenzék között. Egyrészt az Európai Bizottság magyar konvergencia-programról adott értékelése, másrészt pedig a Budapest Airport Rt. privatizációjából származó bevétel felhasználása kapcsán fogalmaztak meg egymásnak gyökeresen ellentmondó véleményeket a politikusok.

Intézetünk minden héten olyan áttekintést készít, mely összefoglalja a hét legfontosabb gazdaságpolitikai témájú híreit, eseményeit és nyilatkozatait, továbbá a napvilágot látott adatokat. A nyilatkozatok közül azokat idézzük, melyeket a bejelentő személye, a bejelentés tartalma vagy annak újdonságértéke miatt kiemelkedő jelentőségűnek tartunk.

 

Bár január első hetét még azzal a jó hírrel zárhatta a kormányzat, hogy a 2005-ös év végére sikerült teljesíteni a kitűzött államháztartási hiánycélt, a második héten ismét több volt a bíráló hang a magyar gazdaság egyensúlyi helyzetével kapcsolatban. Az Európai Bizottság magyar konvergencia-programról szóló értékelése ugyanis kiemelte, hogy bár a kormányzat célkitűzéseivel egyetért, azok elérését nem látja biztosítottnak. A Bizottság ezért felkérte a Pénzügyminiszterek Tanácsát, hogy gyakoroljon nyomást Magyarországra annak érdekében, hogy „szeptember 1-jéig nyújtsa be konvergencia-programjának átdolgozott aktualizálását, amelyben azonosítani kellene a Magyarország középtávú hiánycsökkentési pályájával teljes mértékben konzisztens konkrét és strukturális intézkedéseket.”

 

A Pénzügyminisztérium úgy értelmezte a jelentést, mintha az a kormány gazdaságpolitikáját támasztaná alá. A Fidesz politikusai viszont kiemelték, hogy eddig egyedül Magyarország programját nem fogadták el, a szeptemberi határidő pedig azt bizonyítja: a mostani kormánytól az Európai Unió már nem is vár semmit így változásra van szükség. Mivel azonban a Magyar Vizsla-ügyben kialakult botrány teljesen háttérbe szorított minden más politikai kérdést, a Fidesz csak korlátozottan tudott élni a bizottsági jelentés adta lehetőséggel.

 

A Budapest Airport Rt. privatizációs bevételének felhasználásáról szintén ellentétes volt a kormány és a Fidesz álláspontja. Az ellenzéki párt szerint ugyanis vitatható, hogy a kormány jórészt az államadósság törlesztésre fordította a magánosításból származó bevételt.

A gazdasági elemzők számára az Európai Bizottság jelentése szolgáltatta a legfőbb témát. Többségük kiemelte, hogy Magyarországnak szeptember 1-re kell az új konvergencia-programot benyújtani, és ez, valamint a piacok elvárása olyan kényszer lesz az új kormányon, ami a kormányalakítás után rögtön szükségszerűvé teszi a reformok elindítását. A kérdés csak az, hogy politikai szempontból tartható lesz-e a határidő.

Makrogazdasági és pénzügyi mutatók

GDP növekedés* 4,1%
(2005. I-IX.)
Ipari termelés
növekedése*
7,3%
(2005. XI.)
Beruházás-növekedés* 8,5%
(2005. I-IX.)
Munkanélküliség 7,2%
(2005. VI.-XI.)
Infláció* 3,3%
(2005. XI.)
Reálkereset-növekedés* 6,7%
(2005. I.-X.)
Államháztartási hiány -984,4 milliárd Ft
(2005. I-XII.)
Fizetési mérleg -5053 millió euró
(2005. I-IX.)
Jegybanki alapkamat 6,00%

* az előző év azonos időszakához képest

Források: Figyelőnet, HVG, Magyar Nemzeti Bank, Portfolio.hu


Kormányoldal
Veres János, pénzügyminiszter
Adósságtörlesztésre fordított a kormány a Budapest Airport Rt. privatizációjából befolyt 464,8 milliárd forintos bevételből 404,8 milliárd forintot, míg 60 milliárd az ÁPV Rt. privatizációs tartalékát növelte. A privatizáció sikeres volt és átlátható, valamint a tranzakció – az államadósság mérséklésén keresztül – 2006-ban az államháztartásban 24,2 milliárd forintos kamatmegtakarítást eredményez.

A kormány örül annak, hogy Brüsszel elismerte a magyar gazdaság fejlődésének pozitívumait és megadja a lehetőséget a kormánynak, hogy a konvergencia-programmal kapcsolatos konkrét lépéseket nyugodt körülmények között határozza meg. A vizsgálat olyan eljárás része volt, amelyben más országok programjait is értékelte a testület, vagyis semmi rendkívüli nem történt. A magyar konvergencia-program célkitűzéseivel a bizottság egyetértett, s mivel nem kívánta befolyásolni a magyar belpolitikai helyzetet, szeptember 1-jéig kérte a program kiegészítését. Az államigazgatásban, az önkormányzatoknál, az egészségügyben és az oktatásban strukturális reformlépések szükségesek, ezek kidolgozása folyamatban van, ám nem áll érdekünkben, hogy ezekről nyilatkozzunk. (január 11.)

Kóka János, gazdasági és közlekedési miniszter
Orbán Viktor úgy szeretne reformokat csinálni, hogy többet költene állami szolgáltatásokra, ezzel a Fidesz kommunikációs stratégiáját "keresztbe verő" módon nyilatkozik, hiszen eddig a párt politikusai kiadáscsökkentést és radikális adócsökkentést javasoltak. (január 12.)

Csizmár Gábor, foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter
El kell érni a teljes foglalkoztatást Magyarországon, ahogy Orbán Viktor javasolja, de sugallatával szemben ez nem valósítható meg egy kormányzati ciklus alatt, ahhoz 15-20 év kell. Ennek az elvárásnak 70 százalékos foglalkoztatottsági ráta már megfelelne. A magyar gazdaság növekedésének alapja azonban a hatékonyság és a termelékenység, nem pedig a létszám bővülése. (január 13.)


Ellenzék

Pokorni Zoltán, Fidesz alelnök
A magyar gazdaságpolitika és a költségvetés betegségét jelzi az Európai Bizottság szerdai döntése, amely nagyon rossz az egész ország számára, olyan súlyú kérdés, amelyben nincs helye pártpolitikai vitának, egymásra mutogatásnak, belpolitikai vádaskodásnak. (január 11.)

Varga Mihály, Fidesz alelnök
Önmagában már azzal is csökkenthető a hiány, ha hiteles adatokat közlünk az államháztartás helyzetéről. Jó lenne először a hitelesség visszaállításával kezdeni, utána pedig a versenyképesség javítására, adócsökkentésére van szükség. (január 11.)

Orbán Viktor, Fidesz elnök
Az Európai Bizottság a magyar konvergencia-program visszautasításával olyan "laborjelentést" adott, amelyből kiolvasható: Magyarország gazdasága "infarktus előtti" állapotban van.

A magyar gazdaság alapja a munka, a jelenleg munka nélkül lévő, de dolgozni akaró 700 ezer ember foglalkoztatása a kulcskérdés, mert ha ezt sikerül elérni, akkor az ország finanszírozhatóvá válik. Adó- és járulékcsökkentésre, a magyar kis- és középvállalkozók támogatására lenne szükség. A magyar gazdaságban komoly tartalékok vannak, és amellett, hogy véget kell vetni a jelenlegi kormányzati luxuskiadásoknak. Egy radikális adócsökkentésnek látványos eredményei lennének a foglalkoztatásban és a költségvetésben egyaránt. Az egészségügy, a közoktatás és a közigazgatás kapcsán nem jöhet szóba megszorítás.

Csepp a tengerben, hogy a kormány a Budapest Airport privatizációjából befolyt 465 milliárd forint meghatározó részét az államadósság csökkentésére fordította. Ezzel mindössze az államadósság négy százalékát lehetett visszafizetni. Sokkal hasznosabb lett volna ezt az összeget a jövőbe, például egy egészségügyi alapba vagy a tudomány, a kutatás céljaira fordítani. (január 12.)

Érdekképviseleti szervezetek


Les Nemethy, Amerikai Magyar Kereskedelmi Kamara (Amcham) elnök
Előfordulhat, hogy az önkormányzati választások kampányidőszakában a nagy ellátórendszerek átalakítása ismét elsikkad. (január 11.)

Palócz Éva, Kopint-Datorg Rt.
A legnagyobb felvevőpiacnak számító német gazdaság alig növekszik, a magyar export azonban új, részben Európán kívüli piacokat meghódítva bővül. Ugyanakkor a 2006-os költségvetés ismeretében feltétlenül nagyobb a kockázat ma, mint fél éve volt. (január 6.)

Vértes András, GKI Gazdaságkutató Rt.
Mindkét nagy párt szakértői pontosan tudják, hogy az államháztartás egészségtelen hiánya miatt azonnali kiigazításra, hosszabb távon pedig többek közt az egészségügyet és az önkormányzati finanszírozást érintő strukturális reformokra van szükség. A pénzpiaci szereplők már régen felkészültek arra, hogy csak a választások után számíthatnak korrekcióra. Nem valószínű, hogy az amerikai hitelminősítő Moody’s vagy a Standard and Poor’s a londoni Fitch Ratingset követve rontana Magyarország besorolásán, legfeljebb e lehetséges következményre figyelmeztetve negatív kilátással címkézik meg az értékelést. (január 6.)

Sándor György, Magyar Nemzeti Bank
A magyar devizatartalék decemberi erős, 1,53 milliárd növekedését az okozta, hogy a Budapest Airport értékesítéséből befolyt a teljes összeg, 464,5 milliárd forint, azaz mintegy 1,85 milliárd euró. A repülőtér-bevételek egy részéből a költségvetés korábban közvetlenül a jegybank által felvett japán hiteleket törlesztette elő a jegybanknak. 2007-ben és azután lejáró több hitelről van szó. Az MNB azonban ezeket nem törlesztette elő, - az előtörlesztéssel kapcsolatos többletköltség miatt várhatóan nem is fogja -, így e hitelek továbbra is részei a jegybank devizaadósságának, miközben ellenértékük a devizatartalékban maradt. (január 6.)

JP Morgan
A határidős magyarországi kamatpiac fél éven belüli fél százalékpontos pénzügypolitikai visszaszigorítást árazott be. A forintnak igen meredeken, 260 forint/euró környékére kellene gyengülnie ahhoz, hogy az MNB monetáris tanácsában egyáltalán megkezdődjön a kamatemelési konszenzus kialakulása. A JP Morgan forgatókönyve az, hogy a magyar alapkamatszint az idén nem módosul a jelenlegi 6,00 százalékról, 2007 decemberéig viszont 1,00 százalékponttal 7,00 százalékra emelkedik. Annak ellenére sem várható kamatemelés, hogy előrejelzése szerint az idén legalább 7,4 százalékra bővül az uniós norma szerinti GDP-arányos államháztartási hiány. A Budapest Airport Rt. sikeres privatizációja sem jelent sok segítséget ahhoz, hogy Magyarország 2014 előtt bevezethesse az eurót. (január 9.)

Dresdner-csoport
A cél alatt - 4,4 százalékon - teljesült tavalyi pénzforgalmi deficit a néhány, vártnál jobb tavalyi költségvetési adattal együtt bíztató költségvetési folyamatokra és viszonylag visszafogott költekezésre utal. Az előrejelzés szerint a költségvetési kilátások rövid távon még romlani fognak, mielőtt a következő években javulásnak indulnának. A 2006-os választási évre tervezett magas kiadások és az idei adóváltozások teremtette bevételi bizonytalanságok miatt továbbra is jelentős költségvetési túllépés várható 2006 végére, ami azzal a kockázattal jár, hogy a magyar befektetési konstrukciókkal kapcsolatos, jelenleg kedvező piaci hangulat a következő hónapokban romolhat. (január 9.)

Központi Statisztikai Hivatal
Az ipari termelés 2005 novemberében az előzetes, szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazított index szerint egy százalékkal csökkent az előző havi, és - munkanaptényezővel korrigálva - 7,3 százalékkal emelkedett a 2004. novemberi szinthez képest. Kiigazítatlan számok alapján az ipari termelés a 2004. novemberit ugyancsak 7,3 százalékkal haladta meg, az első tizenegy hónapban 7,2 százalékkal emelkedett. Az ipari termelés 2004 novemberében 10,6 százalékkal, míg munkanaphatástól megtisztítva 7,9 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva. (január 10.)

Auth Henrik, Magyar Nemzeti Bank alelnök
A költségvetés nemcsak 404 milliárd forint egyszeri bevételhez jutott, hanem a Mol Rt befizetései miatt további 80 milliárd forint is ütötte a büdzsé markát. Így december végén a két tételt nem számítva az államháztartás pénzforgalmi hiánya 1450 milliárd forintnál nagyobb lett volna. (január 11.)

Joaquín Almunia, Európai Bizottság pénzügyi biztos
A Bizottság elégedett a magyar konvergencia-programban szereplő célkitűzésekkel, de a dokumentumból számos részlet hiányzik. Brüsszel időt kíván adni Magyarországnak arra, hogy a választásokat követően az új kormány kidolgozza ezeket a részleteket, ezért javasolja a szeptemberi határidőt. A program átdolgozása lehetőséget ad egy új stratégia kialakítására, amely a költségvetési konszolidációt hitelessé tenné. Addig Brüsszel sem készít újabb javaslatokat a magyar államháztartás rendbetételére, és uniós szankció sem fenyegeti Magyarországot. (január 11.)

Balázs Péter, Corvinus Egyetem
A brüsszeli értékelés nem tekinthető intőnek, hanem elemzésnek és klinikai értékelésnek fogható fel. Az benne van az Európai Unió üzenetében, hogy ez most nem megfelelő konvergencia-program és tessék újat csinálni szeptemberre, a választások utánra. (január 12.)

Forián Szabó Gergely, a CA - IB Alapkezelő
Egyelőre minden az előzetesen jósolt menetrend szerint zajlik: az Európai Bizottság – a tőle várt diplomatikus stílusban – megalapozatlannak minősítette és visszadobta a magyar kormány legújabb, decemberben aktualizált konvergencia-programját, a Pénzügyminisztérium pedig ezúttal is próbál úgy tenni, mint ha megdicsértek volna bennünket. Az eddigi gyenge bizonyítványunkba újabb elégtelen osztályzat került. A szeptember eleji határidő ismeretében viszont a nyáron felálló új kormánynak már nemigen lesz lehetősége arra, hogy sokáig folytassa a realitásoktól teljesen elszakadó gazdaságpolitikát. (január 12.)

Samu János, a Concorde Értékpapír Rt.
Brüsszel döntésével tudomásul vette, hogy a közelgő választások nem teszik lehetővé a költségvetési kiadások jelentős kurtítását. Nyáron viszont gőzerővel kell, hogy folyjon a reformmunka, hiszen nemcsak az uniós határidő szorít, hanem a józan logika is ezt diktálja: egy egész ciklust ilyen egyensúlytalanságok mentén nehéz lesz kihúzni. Egy árfolyamválságnál pedig az is jobb, ha a kormány maga kezdeményezi az elosztás és a költségvetési hiány mérséklését, hiszen négy év múlva itt vannak a következő választások. (január 12.)

Nyeste Orsolya, Erste Bank
A piac egybehangzó véleménye szerint a magyar politika előtt álló legfontosabb és legsürgősebb feladat az államigazgatás, illetve az egészségügy, az oktatás és az adórendszer mélyreható átalakítása. A piac annak reményében nem "bünteti meg" a kormányt (erőteljes piaci korrekció a külföldiek elfordulása miatt, nem finanszírozzák tovább a államháztartási és folyó mérleg hiányt), hogy a reformok a választásokat követően rövid időn belül megindulnak. (január 12.)

Sajtókapcsolat:
+36 20 665-0384
Telefon / Fax:
+36 1 430-6699 / +36 1 430-6695