Magyar (el)Számoló Párt

2006-01-17

A személyek, a színek és a szimbólumok alapján könnyen elhatárolható egymástól az MSZP és a Fidesz, de a politikai üzeneteket tekintve már korántsem egyértelmű a különbség. Azonosak a két nagy párt célcsoportjai és ígéretei, így pedig a megfogalmazott nagy társadalmi célok, a retorikai fordulatok és jelszavak is erősen hasonlítanak egymásra. Az MSZP évnyitó rendezvénye egyfelől tovább erősítette a hasonlóságot, másfelől viszont az „Elszámolás 2006” kampány elindításával éppen a megkülönböztetés lehetőségét kínálta a választók számára.

A forma hasonlósága

 

A Fidesz példáját követve az MSZP is optimista hangulatban vágott neki a választások évének. Hasonlóság azonban nem csupán ebben mutatkozott. A két nagy párt egy hét különbséggel tartott rendezvényei ugyanis ismét ráirányították a figyelmet arra, ahogyan a pártok felhasználják egymás kommunikációs formáit, eszközeit és jelszavait. A szocialisták évnyitó rendezvényén maga Hiller István pártelnök is utalt arra, hogy „az olyan baloldali értékek, mint a biztonság és az igazságosság, egyre gyakrabban jelennek meg az ellenzék szóhasználatában”. Ugyanakkor az MSZP elnöke azt már nem említette, hogy mindez fordítva is lejátszódott néhányszor az utóbbi időben. A Fidesz által még 2004-ben bevezetett „Munka Otthon, Biztonság” szlogent például Gyurcsány Ferenc miniszterelnök vette át az ellenzéki párttól. Ugyanígy a Fidesz által jelenleg használt „Változás” jelszó sem maradt érintetlen, hiszen a szocialista évnyitón a kormányfő az ország érdekét szolgáló változásként beszélt a Gyurcsány-kormány megalakulásáról, és a Száz lépés politikájáról.

 

Az egyes kifejezések hasonlósága mellett a pártok által megszólított társadalmi rétegek azonossága is feltűnő. Kiemelt célcsoportot jelentenek a nyugdíjasok, a gyermeket nevelő családok, a kis és középvállalkozók. Ha pedig a választók összességéről van szó, akkor Orbán Viktor az „emberekről”, Gyurcsány Ferenc pedig a „kisemberről” beszél. A pártok kommunikációja ugyanis főként a bizonytalan szavazók begyűjtését szolgálja, vagy legalábbis a választók politikai riválistól való elijesztését. Ezért hasonló a politikai ellenfelek pozicionálása is. A szocialisták szerint a Fidesz a múlt, és hataloméhsége veszélyes ország számára, az MSZP viszont a jövőt jelenti és a kormányzás folytatása nyugalmat hozna mindenkinek. A Fidesz szerint ez éppen fordítva van: a jelenlegi kormányzás bizonytalansághoz vezetett, ezért csak a „változás”, azaz a kormányváltás teremtheti meg a biztonságos „félelem nélküli Magyarországot”.

 

Az MSZP elszámolása

 

Minden párt tisztában van azzal, hogy a választási kampányban kiemelt szerepet kap a kormányzati kompetencia bizonyítása. Az MSZP kommunikációjában mindez nem jelent újdonságot, hiszen a Gyurcsány-kormány megalakulásától fogva a lendület és a cselekvés kormányaként határozta meg önmagát. Gyurcsány Ferenc 2004-ben úgy lépett a nyilvánosság elé, mint aki nemcsak a kormányt és az MSZP-t, hanem magát az országot is képes felrázni. A szocialisták évnyitóján elindított „Elszámolás 2006” elnevezésű e folyamat eredményeit hivatott megjeleníteni. A párt hirdetései büszkén számolnak be az MSZP-SZDSZ koalíció bevezetett, a 13. havi nyugdíjról, a megduplázott családi pótlékról és az autópálya-építésről. Az „Igen. Megcsináltuk!” jelmondat úgy mutatja fel a kormány vívmányait, ahogyan a 2002-es választási kampányban a Fidesz hivatkozott a maga eredményeire, például a Széchenyi-tervre.

 

Az „Elszámolás” - kampányban az Orbán-kormány és az MSZP-SZDSZ koalíció teljesítménye kerül szembe egymással. Ennek viszont az volt a feltétele, hogy Gyurcsány Ferenc tisztázza viszonyát Medgyessy Péter kormányához. Korábban ugyanis a miniszterelnök fokozatosan távolodott elődjétől, mondván, hogy a Medgyessy-kormány részéről hiba volt az Orbán-kormány által 2000-ben elkezdett osztogató, a társadalom minden rétege számára állami gyámkodást ígérő, hiánynövelő politika folytatása. Mivel azonban Gyurcsány Ferenc maga sem volt képes alapjaiban változtatni ezen a politikán, értelmét vesztette az éles különbségtétel a Gyurcsány- és a Medgyessy-kabinet között. Így a miniszterelnök évnyitó beszédében már a folytonosságot hangsúlyozta. Gyurcsány Ferenc úgy fogalmazott: a „száz nap programja teljesített mindent, amit az adott körülmények között, az adott struktúrában teljesíteni lehetett. És azért volt ez az időszak, a mi négy évünk – egyedüliként az elmúlt időszakban – két kormánynak az időszaka, mert egy fontos dologban változtatnunk kellett: kiderült, hogy az igazságtalanság, a szegénység, a kiszolgáltatottság mélyebben kódolt a magyar társadalmi rendszerben, hozzá kell nyúlni a szerkezetekhez is.” Az MSZP szerint tehát szó sincs arról, hogy Medgyessy Péter megbukott volna, a 2002 és 2006 közötti időszak pedig kerek egész, amely a Száz napos programmal kezdődött és a Száz lépés programjával végződött, utóbbi azonban nem fejeződött be, éppen ellenkezőleg: az csak „a jóléti reformok előszobája”.

 

A kormányzati teljesítmények összehasonlítása mindkét nagy pártnak jó lehetőséget kínál politikájuk megjelenítésére és megkülönböztetésére, de veszélyeket is hordoz magában. A vívmányok mellett ugyanis mindkét oldalon van olyan örökség, amelyet inkább feledtetni igyekeznek. A Fidesz például szívesen hivatkozik a Széchenyi-tervre, de tagadja azt a szocialista vádat, miszerint az Orbán-kormány becsapta volna a nyugdíjasokat. Az MSZP pedig büszkén hangsúlyozza a Száz napos program jóléti intézkedéseit, de arról már nem beszél, hogy Medgyessy-kormány milyen teljesítményt nyújtott azután. A kormányok összehasonlításból így az a párt fog kikerülni győztesen, amelyik uralkodóvá tudja tenni a saját értelmezését.

Sajtókapcsolat:
+36 20 665-0384
Telefon / Fax:
+36 1 430-6699 / +36 1 430-6695