Járulékcsökkentés Fidesz-módra, MSZP feltéttel

2006-01-20

Az elmúlt héten a Fidesz társadalombiztosítási járulék radikális csökkentésére tett ígérete váltotta ki a legnagyobb gazdaságpolitikai vitát. Orbán Viktor szerint a járulékcsökkentés következtében több tízezer munkahely keletkezne és ez szinte minden gazdasági gondot megoldana Magyarországon. Nemcsak a kormányoldal politikusai, hanem az elemzők is eltúlzottnak tartják az ellenzéki párt várakozásait.

Intézetünk minden héten olyan áttekintést készít, mely összefoglalja a hét legfontosabb gazdaságpolitikai témájú híreit, eseményeit és nyilatkozatait, továbbá a napvilágot látott adatokat. A nyilatkozatok közül azokat idézzük, melyeket a bejelentő személye, a bejelentés tartalma vagy annak újdonságértéke miatt kiemelkedő jelentőségűnek tartunk.

 

Az elmúlt héten a Fidesz javaslatai és ígéretei határozták meg a gazdaságpolitikai napirendet. A Gazdasági Konzultáció lezárásakor megfogalmazott elképzelések közül főként az Orbán Viktor dombóvári országértékelő beszédében részletezett járulékcsökkentési javaslat emelkedett ki, amely szerint júliustól a jelenlegi 29 százalékról 19 százalékra csökkenne a társadalombiztosítási járulék. A Fidesz szerint így kieső 500 milliárd forintot ellensúlyozná, hogy a mérséklés következtében új munkahelyek tízezrei jönnének létre. A javaslat tehát politikai szempontból egyszerre szól a vállalkozói szférának, a munkanélkülieknek és végső soron minden munkavállalónak. Az MSZP igyekezett felelőtlennek feltüntetni a Fidesz javaslatát, mint ami a nyugdíjasoktól és az egészségügyből veszi el a pénzt. Gyurcsány Ferenc ugyanakkor még azt is hozzátette, hogy 560 ezer bevándorló munkavállalóra lenne szükség a 30 százalékos járulékcsökkentés ellensúlyozásához. A kormányoldal továbbá saját sikereire hivatkozott: az elfogadott, hosszú távú adótörvényekre, melyek értelmében szintén csökkenne a járulék, de csak fokozatosan.

 

Az elmúlt héten az is biztossá vált, hogy Magyarországon nem lesz egykulcsos adó, hiszen a Gazdasági Konzultáció keretében felvetett javaslatra végül mindkét nagy párt határozott nemet mondott. Igaz, a Fidesz arra is ígéretet tett, hogy olyan adórendszert vezet majd be, amely az egykulcsos rendszer minden előnyét magában foglalja. Ugyanakkor az SZDSZ és az MDF egyaránt a „flat tax” bevezetése mellett érvelt.

 

Az elmúlt héten a gazdasági elemzők többsége gyengítette a Fidesz álláspontját, mivel a legtöbb nyilatkozat arról szólt: a járulékcsökkentési javaslat inkább politikai, mint szakmai felvetés, hiszen növelné a költségvetési hiányt, de nem növelhetné a Fidesz által várt mértékben a munkahelyek számát.

 

Makrogazdasági és pénzügyi mutatók

GDP növekedés* 4,1%
(2005. I-IX.)
Ipari termelés
növekedése*
7,3%
(2005. XI.)
Beruházás-növekedés* 8,5%
(2005. I-IX.)
Munkanélküliség 7,2%
(2005. VI.-XI.)
Infláció* 3,3%
(2005. XII.)
Reálkereset-növekedés* 6,5%
(2005. I.-XI.)
Államháztartási hiány -984,4 milliárd Ft
(2005. I-XII.)
Fizetési mérleg -5053 millió euró
(2005. I-IX.)
Jegybanki alapkamat 6,00%

* az előző év azonos időszakához képest

Források: Figyelőnet, HVG, Magyar Nemzeti Bank, Portfolio.hu

 

Kormányoldal


Kóka János, gazdasági és közlekedési miniszter

Egységes, 20 százalékos, egykulcsos adórendszerre lenne szükség Magyarországon. (január 16.)

 

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök

Biztonság a családnak, biztonság a nyugdíjasnak, biztonság a gyereknek, biztonság a falun élőnek, biztonság a munkásembernek. És tessék érte tenni! Hogyha ezért küzdeni kell, hogyha ehhez meg kell feszíteni az államháztartást, akkor tessék megfeszíteni! Nem lehet, hogy Magyarországon mindig a kisember húzza a rövidebbet! (január 15.)

A Fidesz járulékcsökkentésről szóló javaslata a nyugdíjalapok csökkentésére irányul. A csökkentés 500 milliárd forint nagyságrendű pénzt vesz el a nyugdíjrendszerből, ez pedig két és fél hónap nyugdíj. (január 17.)

Akkor lehetne a kieső tb-járulékot pótolni, ha 961 ezerrel nőne a foglalkoztatottak száma, miközben összesen 400 ezer munkanélkülit tartanak nyilván. Ez a javaslat tehát azt feltételezi, hogy a 400 ezer munkanélküli mellett további 560 ezer külföldről érkezőnek is lesz munkája és tb-járulékot fizet. (január 18.)

 

Lendvai Ildikó, MSZP frakcióvezető

A munkaadói társadalombiztosítási járulékok 29 százalékról 19 százalékra történő csökkentése Orbán nyelvén harminc százalékos megszorítást jelent a nyugdíjak és az egészségügy területén. A Fidesz elnökének javaslata évi 650 milliárd forint bevételkiesést jelent a nyugdíj- és az egészségügyi kasszából. (január 17.)

 

Horn Gábor, SZDSZ ügyvivő

Orbán Viktor ámokfutása közepette teljesíthetetlen ígéreteket fogalmaz meg. Hallottunk már a teljes foglalkoztatottságról, radikális adócsökkentésről, egykulcsos adóról, aztán kiderült, hogy ez nem így van, hallottunk árcsökkenésről, és most hallunk egy 10 százalékpontos járulékcsökkentésről, ami több mint 500 milliárd forintos költségvetési kiesést jelentene. (január 17.)

 

Veres János, pénzügyminiszter

Tavaly a munkáltatók által fizetett tb-járulékot 29 százalékról a felére csökkentette a kormány azoknál a munkáltatóknál, akik munkanélkülieket alkalmaznak, de az intézkedés nem bizonyult vonzónak, többletfoglalkoztatással nem járt. (január 18.)

 

Élő Norbert, MSZP országgyűlési képviselő

Az adatok azt mutatják, hogy Magyarországon beköszöntött az árstabilitás korszaka. (január 17.)

 


Ellenzék

 

Matolcsy György, Gazdasági Konzultáció vezetője

Többen úgy fogalmaztak, hogy ma még nincs a magyar gazdaság válságban, de hogyha nem orvosoljuk a jelentős problémákat, gazdasági válság fenyegethet Magyarországon. A magyar vállalkozók kisebb közterheket, egykulcsos személyi jövedelemadót, több kiszámíthatóságot, 16 százalékos társadalombiztosítási járulékot és olcsóbb munkaerőt szeretnének. (január 15.)

 

Cséfalvay Zoltán, Gazdasági Konzultáció szóvivője

A társadalom igazságérzete még nem fogadná el az egykulcsos adórendszert. (január 16.)

 

Dávid Ibolya, MDF

A Fidesz Gazdasági Konzultációja csak díszlet Az egykulcsos adórendszer elutasításával a nagy pártok figyelmen kívül hagyták a szlovák gyakorlatot és az eva bevezetésének előnyös tapasztalatait is. Az egykulcsos adórendszer bevezetésével ugyanis csökkenne a munkanélküliség, a jövedelmek pedig emelkednének. (január 16.)

 

Pusztai Erzsébet, MDF egészségügyi szakpolitikusa

Jelenleg a havi tb-járulék bevétel egy százaléka 5 milliárd forint, a 10 százalékpontos csökkentéssel havonta folyamatosan 50 milliárd forinttal kevesebb bevétel keletkezne. A kérdés az, hogy ilyen óriási csökkentés esetén miből biztosítanák a nyugdíjkifizetés és az egészségügyi ellátás fedezetét. Rövid időn belül nem lehet annyi munkahelyet teremteni, amelyből ezt a bevételkiesést ellensúlyozni lehetne. (január 17.)

 

Rogán Antal, Fidesz frakcióvezető-helyettes

A 2006-os választások tétje, hogy lesz-e Magyarországon 120 ezer új munkahely, lesz-e a gyermeknevelést támogató családpolitika, sikerül-e letörni a luxusprofitot, és ebben az évben megvalósítani a villamosenergia árának tíz százalékos csökkentését. (január 19.)

 

Orbán Viktor, Fidesz elnök

A kormány nem csökkentette, hanem növelte a gazdaság függőségét, legyengítette a hazai kis- és középvállalkozásokat. A magyar gazdaság nem áll a saját lábán, mert az adósság növekedésének mértéke meghaladja a teljesítmény bővülésének mértékét, továbbá azért, mert nem jelentnek meg a magyar vállalatok, a magyar emberek érdekei a gazdaságpolitikában. A Fidesz kormányra jutása esetén felhasználná a konzultációban összegzett javaslatokat. A pártelnök hangsúlyozta, hogy ezek alól azonban kivétel a gazdasági szereplők által javasolt egykulcsos szja rendszere, mivel ez nem ad kedvezményeket a gyermekeket nevelő családoknak. (január 15.)

Új, morális alapokon nyugvó patrióta gazdaságpolitika megteremtése, új munkahelyek létrehozását, és a kis- és középvállalkozásokat sújtó járulékterhek csökkentése a legfontosabb feladat. „Hogyha elegendő bizalmat kapunk az emberektől, akkor ez év július elsején a ma 29 százalékos tb-járulékot 19 százalékra fogjuk csökkenteni, vagyis több mint 30 százalékos tb-járulék csökkentést hajtunk végre azért, hogy sokkal több ember kapjon munkalehetőséget, jusson kenyérkereseti lehetőséghez. Jelentősen javítja a magyar munkaerőhelyzetet, tízezer szám jönnek majd létre új munkahelyek” (január 16.)

 Hétszázezer új munkahely létrejötte minden gondot megoldana Magyarországon. (január 20.)

 


Érdekképviseleti szervezetek


Demján Sándor, Vállalkozók Országos Szövetsége

 Évtizedes lemaradást kell behoznunk a reformokban, és ennek ára nagyobb lesz a Bokros-csomagénál. (január 17.)

 

Erdei Tamás, Magyar Bankszövetség elnök

Államháztartási válság van Magyarországon, de az egész gazdaságra ez nem érvényes. Ugyanakkor tartósan egymás mellett nem tud élni a két szféra, hiszen előbb-utóbb az államháztartási problémák agyonnyomják a reálgazdaságot. A változtatások már nem igen halogathatóak, ha nem történnek gyors döntések és lépések úgy a pénzügyi piacok bizalmát elvesztheti az ország. (január 19.)

 

The Economist

A Big Mac-index szerint Magyarországon a Big Mac-árszint 2,71 dollár, míg az euróövezet tagországaiban számított átlagos árszint 3,51 dollár, azaz hazánk nyilvánosságra hozott rangsor 12. helyét foglalta el, ezzel pedig Magyarország a legdrágább dollárban mérve a maga térségében. (január 13.)

 

Budapest Analyses

A vártnál kevesebb, 22,6 milliárd EUR kohéziós típusú fejlesztési támogatást kap Magyarország az Európai Unió 2007-2013 közötti költségvetéséről született megállapodás értelmében. A források hatékony felhasználása azonban így is problémás lehet, a Nemzeti Fejlesztési Hivatal (NFH) ugyanis a jelenlegi intézményrendszer legkevésbé hatékony operatív programját, a regionális operatív programot kívánja kiemelt helyzetbe hozni a következő végrehajtási periódusban. (január 16.)

 

Zara Lászó, Adótanácsadók Egyesülete elnök

Politikai javaslat a járulékcsökkentés ötlete. Amivel pedig a Fidesz az intézkedés szükségességét indokolta, azaz hogy a jelentős járulékcsökkentés elősegítené az új munkahelyek teremtését, megkérdőjelezhető. Ehhez más gazdaságélénkítő eszközökre is szükség lenne, valamint arra, hogy ne növekedjenek az egyéb munkaadói terhek, például a minimálbér. (január 17.)

 

Palócz Éva, Kopint-Datorg Rt.

Az adó- és járulékcsökkentés ebben a helyzetben, amikor ilyen magas a deficit, és az Európai Unió határozott elvárása a hiány csökkentése, nem igazán járható út. Az ilyen drasztikus csökkentéseknél lehetséges, hogy valamennyi visszajön a foglalkoztatás bővülésének vagy a kifehérítésnek köszönhetően, de ez korántsem biztos. (január 17.)

 

Köllő János, MTA Közgazdaságtudományi Intézet

A hazai tapasztalat alapján, ha a járulék mértéke 10 százalékkal csökken, az eddigi számítások szerint 3-4 százalékkal mérséklődik a teljes munkaköltség, ami 1 százalékos foglalkoztatás-bővülést eredményezhetne. Azonban kutatásunkat nagyvállalatok körében végezték, így nem tudható, hogy a kisvállalati szektorban milyen hatása lesz egy ilyen csökkentésnek. (január 17.)

 

Forián-Szabó Gergely, Takarékbank

A Budapest Airport Rt. eladásából és a MOL Rt. befizetéséből származó bevételek lehetőséget adtak a kormánynak arra, hogy egyes kiadásokat előre hozzon. Ilyen például a lakástámogatásokra fordított kiadások előre hozatala, illetve az áfa-visszaigényléseknek a szokottnál korábbi elutalása. Az idei éves államháztartási hiány azonban 2-3 százalékkal magasabb lesz a kormány által prognosztizáltnál. (január 18.)

 

ACNielsen

Munkahelyük biztonságát illetően a magyarok a legpesszimistábbak Európában. A magyarok 31 százaléka ítéli jónak munkahelyi kilátásait. A megkérdezettek fele viszont úgy látja: egy éven belül nem javul anyagi helyzete. Magyarországon az emberek sokkal inkább aggódnak a munkahelyük elvesztése miatt, mint az egészségük romlása miatt. Az ország gazdasági helyzete, a politikai stabilitás és a terrorizmus viszont nem vált ki aggodalmat a magyarok többségéből. (január 18.)

 

Conference Board

Rendkívül gyorsan nő a 10 új EU-tagállam termelékenysége, és Magyarország ezen belül is a harmadik legjobb eredményt mutatja. Az új tagok 2005-ben átlagosan 6,2 százalékos termelékenység-növekedést értek el, ezen belül az első helyen Lettország áll 8,1 százalékkal, a másodikon Lengyelország 7,7 százalékkal, s a harmadikon Magyarország 6,3 százalékkal. Ez utóbbi eredmény még az előző évihez képest is 2,6 százalékos emelkedés: e tekintetben ennél jobb mutatóval csak Lengyelország büszkélkedhet (3,7 százalék). (január 18.)

 

Reuters

A Reuters által megkérdezett gazdasági elemzők szerint a következő év gazdasági folyamatainak előrejelzése elé jelentős bizonytalanságot állítanak a választások, valamint az, hogy még nem előrelátható a felálló kormány gazdaságpolitikája. Az új kormány jövőre már valószínűleg kézben tartja a deficitet, de ez messze nem elegendő ahhoz, hogy 2008-ra teljesülhessenek a 2010-es euróbevezetés költségvetési feltételei, Magyarország várhatóan csak 2013-ban vezetheti be az eurót. (január 19.)

 

Vadász Iván, Magyar Adótanácsadók Országos Egyesülete alelnök

Az egykulcsos adórendszertől nem lehet csodát várni. Ma Magyarországon 37 fajta adónemet tartanak nyilván, a rendszer egészét pillanatok alatt nem lehet megbolygatni, szükség van az átalakításra, aminek egy lassú és nem látványos folyamatnak kell lennie. (január 19.)

 

Központi Statisztikai Hivatal

2004. decemberéhez viszonyítva 3,3 százalékkal növekedtek az árak. Az elmúlt évben 3,6 százalékos volt a pénzromlás mértéke, vagyis csaknem két százalékkal kisebb, mint egy évvel korábban. Tavaly a nyugdíjas árindex 4,2 százalék volt, miközben a nyugdíjak 7,3 százalékkal emelkedtek, ha a 13. havi nyugdíjat is beszámítjuk, akkor ez az érték 8,3 százalékra emelkedik. (január 17.)

 

Tavaly az első 11 hónapban 6,5 százalékkal nőttek a reálkeresetek. A bruttó átlagbér 156 ezer forint volt. (január 18.)

 

17 százalékkal nőtt az építőipari termelés 2005 első tizenegy hónapjában az előző év azonos időszakához képest. A növekedés főleg az út- és autópálya építési munkáknak köszönhető. (január 20.)

Sajtókapcsolat:
+36 20 665-0384
Telefon / Fax:
+36 1 430-6699 / +36 1 430-6695