Minden napra egy ígéret

2006-01-26

Az Európai Unió pénzügyminiszterei megerősítették az Európai Bizottság véleményét: az euró 2010-es bevezetésére csak a választások utáni azonnali kiadáscsökkentő intézkedések és szerkezeti reformok esetén kerülhet sor. A magyar közélet azonban nem ettől, hanem sokkal inkább a Fidesz elnökének kampányígéreteitől volt hangos.

Intézetünk minden héten olyan áttekintést készít, mely összefoglalja a hét legfontosabb gazdaságpolitikai témájú híreit, eseményeit és nyilatkozatait, továbbá a napvilágot látott adatokat. A nyilatkozatok közül azokat idézzük, melyeket a bejelentő személye, a bejelentés tartalma vagy annak újdonságértéke miatt kiemelkedő jelentőségűnek tartunk.

 

Az elmúlt hét gazdaságpolitikai vitái főként Orbán Viktor ígéreteiről szóltak. A nagyobbik ellenzéki pártnak programját még nem hozta nyilvánosságra, javaslatai azonban napról-napra gyűlnek. Orbán Viktor országjáró körútján szinte minden választói csoportnak (nők, nyugdíjasok, kis- és középvállalkozók, gyermeket nevelő családok) tett egy-egy ajánlatot. Ezek közül különösen nagy hangsúlyt kapott a 14. havi nyugdíj bevezetésének ötlete, amivel a Fidesz az MSZP járulékcsökkentéssel szembeni legfőbb ellenérvét, a nyugdíjcsökkenéssel való fenyegetést igyekezett hatástalanítani. Kiemelt ígéret volt továbbá - az egyelőre nem részletezett - ingyen gyógyszerekre és az autóhasználat költségeinek csökkentésére vonatkozó javaslat is. Az MSZP ezzel párhuzamosan reagáló szerepbe kényszerült. A Fidesz ugyanis olyan javaslatokat tett, amelyek egybevágnak a 100 lépés programjával, a szocialisták ráígérni nem tudnak Orbán Viktor kezdeményezéseire, legfeljebb azok hiteltelenítésével próbálkozhatnak. Az MSZP-t a kampányban így éppen a saját kezdeményezésére elfogadott törvények korlátozzák. Az SZDSZ és az MDF gazdaságpolitikai megszólalásai sok hasonlóságot mutatnak: mindketten elítélik a nagypártok ígéretlicitjét, és „valódi” reformokat követelnek.

 

Az elemzők, és a nemzetközi pénzügyi szervezetek számára monetáris politika stabilitása a legfőbb téma, mellyel összefüggésben újból a különféle strukturális reformok – elsősorban az államigazgatás átalakításának – szükségességére hívták fel a figyelmet. A külföldi intézetek nem látnak esélyt a gyors változásra, ezért prognózisaikban az euró bevezetésének időpontját még mindig a következő évtizedre teszik. Az Európai Gazdasági és Pénzügyminiszterek Tanácsa a várakozásoknak megfelelően megerősítette a Bizottság korábbi javaslatát. Magyarországnak tehát szeptember elsejéig konkrét intézkedésekkel kell kiegészítenie konvergencia-programját, de addig az Európai Unió nem kíván beleszólni a választási küzdelembe – így a kampányban a kormánynak már nem kell újból uniós bírálatra számítania.

 

 

Makrogazdasági és pénzügyi mutatók

GDP növekedés* 4,1%

 

(2005. I-IX.)

Ipari termelés
növekedése*
7,7%

 

(2005. XI.)

Beruházás-növekedés* 8,5%

 

(2005. I-IX.)

Munkanélküliség

7,2%

(2005. VI.-XI.)

Infláció* 3,3%

 

(2005. XI.)

Reálkereset-növekedés* 6,5%

 

(2005. I.-X.)

Államháztartási hiány -984,4 milliárd Ft

 

(2005. I-XII.)

Fizetési mérleg -5053 millió euró

 

(2005. I-IX.)

Jegybanki alapkamat 6,00%

* az előző év azonos időszakához képest

Források: Figyelőnet, HVG, Magyar Nemzeti Bank, Portfolio.hu

 

Kormányoldal

Veres János, pénzügyminiszter

 

Az Európai Bizottság tavaly őszi előrejelzése szerint a módosított 2005-ös magyar hiánycél elérhető, és ezt alátámasztják a legfrissebb pénzforgalmi adatok is. Az Európai Unió állásfoglalása szerint a konvergencia-programban megjelölt célok összhangban vannak az iránymutatásokkal. Az a korábbi megfogalmazás, miszerint magasabb hiány kialakulása lehetséges, most már úgy szerepel, hogy ez a lehetőség akkor áll fenn, ha a programot nem támasztják alá megfelelő intézkedésekkel. (január 24.)

Nem megalapozottak Orbán Viktor ígéretei. A jelenlegi kormány tavaly átvállalta azon mikrovállalkozások új tb-terheinek felét, amelyek növelték alkalmazottaik számát, de mindössze 160 személy után vettek igénybe ilyen kedvezményt 2005-ben. (január 25.)

 

Burány Sándor, MSZP frakcióvezető-helyettes

Minden pártnak, minden frakciónak egyértelműen állást kell foglalnia az ország házában arról, hogy a magyar gazdaság jövőbeni pályáját, a konvergencia-programot és az euró bevezetését milyen dátumokkal és milyen feltételekkel akarja támogatni. (január 24.)

 

Horn Gábor, SZDSZ ügyvivő

Azt javasoljuk a szocialistáknak és a konzervatívoknak: értékeljék programunkat, ígéreteinket független gazdasági szereplők. Állapodjunk meg olyan, pártokhoz nem kötődő gazdasági szervezetekben, amelyek véleményét mindannyian hitelesnek fogadjuk el. Bocsássuk rendelkezésükre ígéreteinket és programunkat, s kérjük fel őket közösen, hogy értékeljék ezek megvalósíthatóságát. (január 25.)

 

Gyurcsány Ferenc, miniszterelnök

Az ellenzék azt hiszi, hogy az ország megvásárolható, és az emberek is azok. Pedig nem. Ez egy komoly és tisztességes ország, amelyben nem felelőtlen politikára, hanem méltóságteljes tervekre és azokat megvalósítani képes politikusokra van szükség. Nem lehet olyan fontos a kormányzásért folytatott vetélkedés, hogy abban közben tönkremenjen az ország. (január 25.)

 
Ellenzék


Orbán Viktor, Fidesz elnök

Ha a társadalombiztosítási járulékot le tudjuk csökkenteni és ettől újabb munkahelyek jönnek létre, akkor a következő ciklusban lesz magasabb nyugdíj és lesz 14. havi nyugdíj is. Azt pedig a nyugdíjasoknak kell eldönteniük a választások után, hogy pontosan hogyan képzelik ezt a 14. havi nyugdíjat, hogy egy fix összegként vagy inkább százalékban határozzuk meg. (január 20.)

Magyarország jelenleg a GDP 4-4,5 százalékát költi az egészségügyre. Ez jóval alacsonyabb, mint más európai országokban. Kitűzendő cél, hogy a nemzeti össztermékből legalább 7 százalékot az egészségügyre fordítsunk. Van néhány olyan betegségcsoport az időseknél és a 3 évnél fiatalabb gyermekeknél, ahol indokoltnak és lehetségesnek látjuk, hogy a megfelelő készítményeket térítésmentesen kaphassák meg. (január 23.)

Radikális béremelésre van szükség, a főállású anyaságra vonatkozó bérezésnek pedig el kellene érnie a minimálbér összegét. Magyarországon a személygépkocsi fönntartása szinte luxusszámba megy, ugyanakkor Magyarországon a gépkocsi - bizonyos színvonal alatt - nem luxus, hanem munkahely, megélhetés, ezért ennek a költségeit jelentősen csökkenteni kell. Azok, akik vidéken, kis településen a gépkocsihasználat magas díja miatt érzik elzárva magukat a munkahelyektől, azok számíthatnak változásra a választásokat követően. (január 24.)

 

Herényi Károly, MDF

Az MDF az euró 2010-es bevezetését tartja a legfontosabb célnak, ennek érdekében le kell faragni a kezelhetetlen költségvetési hiányt. Javítani kell a hazai vállalkozások versenyképességét, ami alapvetően nem pénz, hanem politikai akarat kérdése. (január 24.)

 

Domonkos László, Fidesz országgyűlési képviselő

A magyar kormány ma újabb intőt kapott az uniós pénzügyminiszteri tanácsától az euró bevezetését szolgáló programot illetően, mellyel kidolgozatlansága, megalapozatlansága miatt az unió illetékesei semmit sem tudnak kezdeni. Mára teljesen lemondtak arról, hogy ezzel a kormánnyal érdemben együtt lehet dolgozni, ezért kivárnak a választások utánig. (január 24.)

 

Kupa Mihály, Centrum Párt elnök

A mostani pénzügyi helyzetben nem járható út, hogy az államtól egyre több szolgáltatást várunk, miközben a bevételeket nagyban csökkentő javaslatok, ígéretek hangzanak el. Ha adó- és járulékcsökentést akarunk, akkor a másik oldalon a hozzá igazodó és kellő bevételnövelést is lehetővé tevő gazdaságpolitikát is meg kell fogalmazni. Az egykulcsos, erősen mérsékelt adóra épülő rendszer aligha célravezető. A szlovákiai egykulcsos adó például egyetlen plusz munkahelyet sem teremtett. (január 24.)

 

Rogán Antal, Fidesz frakcióvezető-helyettes

Választás előtt meg kell vonni mindkét kormányzás mérlegét. A Fidesz a munka, az otthon, a család és a tisztelet pártja. A Magyar Szocialista Párt ezzel szemben a munkanélküliség, az adóemelések, az áremelések és a luxuskormányzás pártja volt, és mai is az. Ezért van szükség a változásra. (január 25.)

 

Balsai István, Fidesz országgyűlési képviselő

Július 1-től 29-ről 19 százalékra fogjuk csökkenteni a társadalombiztosítási járulékot. Ennek nyomán megerősödnek a kis- és középvállalkozások, és egy év alatt legalább 150 ezer munkahely létesülhet Magyarországon. A leendő polgári kormány azokon is segít majd, akik vidéken, kistelepülésen élnek és a gépkocsi-használat magas díja miatt érzik elzárva magukat a munkahelyektől. (január 26.)

 


Érdekképviseleti szervezetek

 

Parragh László, Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnök

A költségvetésben gondok vannak, a rendbetételhez hozzá kell nyúlni az önkormányzati, kormányzati struktúrához, egészségügyi, oktatási rendszerhez, a kutatás-fejlesztéshez. A ciklusban az adónövekedés megállt, a Széchenyi-kártya működtetését a kormány továbbra is támogatja. A kamara megkapta a támogatást a kormánytól a magyar-román, illetve a magyar-horvát vegyes kamara megalakításához. (január 25.)

 

 

Csaba László, CEU

A büdzsé óriásira duzzadt hiányát nem lehet év közbeni kisebb lépésekkel kordában tartani, egyértelmű, hogy a bajoknak strukturális okai vannak. A túlköltés részben az államigazgatás mai működésére vezethető vissza, amely a gazdaság működéséhez képest aránytalanul sok forrást kíván. (január 23.)

 

Palócz Éva, Kopint-Datorg Rt.

A szerkezet-átalakító reformokat az államigazgatásban kéne kezdeni, amely magában foglalja többek közt a – az intézmények feladatainak áttekintésén alapulva – az országos hatáskörű szervezetek és minisztériumi határintézmények megszüntetését vagy összevonását, a regionális szervezet erősítését és a vezetők számának csökkentését. A reformokkal nem is kellene a választásokig várni, hiszen népszerű intézkedésekről van szó, éves szinten akár 200-400 milliárd forint megtakarítás is elérhető lenne. (január 23.)

 

Akar László, GKI Gazdaságkutató Rt.

Az államigazgatás átszabályozását megnehezíti, hogy az intézmények vezető pozíciói igen gyakran a hatalmon lévő pártok részéről az osztogatás tárgyát képezik, ennek leküzdéséhez politikai elhatározás kell. (január 23.)

 

Economist Intelligence Unit (EIU)

4,4 százalékos átlagos növekedés várható 2006-2007-re, s szerinte a kelet-európai gazdaságok közül a magyar kilátásokat terhelik a legnagyobb kockázatok. Ezek közül kiemeli a jelentés, hogy a pénzügyi szektoron kívüli vállalatoknak folyósított hitelek csaknem fele, a hosszú lejáratú lakossági kölcsönöknek pedig több mint a fele devizaalapú hitel. Ez kevésbé volna aggályos, ha Magyarország jó ütemben haladna az euró bevezetése felé, a múltbeli és jelenlegi kormányok azonban csekély hajlandóságot mutattak-mutatnak a költségvetési önmérsékletre - áll a jelentésben. Mindemellett a következő két évben a folyó fizetési hiány is várhatóan 7-8 százalék lesz, ami forintgyengülést valószínűsít 2006-ra. A bevételeiket euróban számlázó vállalatok fedezve vannak, a magánfogyasztók azonban különösen sebezhetők, áll a jelentésben. Az EIU szerint a költségvetési konszolidáció jó eséllyel az április választások után is csak lassan fog beindulni, és a magyar gazdaság csak „valamikor a következő évtized elején” lesz abban a helyzetben, hogy bevezesse az eurót. (január 23.)

 

Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa

A fenntartható gazdasági növekedés és az árstabilitás közeli infláció érdekében elkerülhetetlen az államháztartás finanszírozási igényének csökkentése. A költségvetési konszolidáció elhúzódása növeli a magyar gazdaság sebezhetőségét és szűkíti a monetáris politika mozgásterét. (január 23.)

 

Járai Zsigmond, Magyar Nemzeti Bank elnök

2006 nehéz év lesz a monetáris politika számára: az infláció továbbra is igen kedvezően alakul ugyan és az év egészét tekintve 2 százalék alatt marad a pénzromlás, az államháztartás helyzete azonban tarthatatlan, és azt sem lehet tudni, hogy az immár elodázhatatlan reformok mikor indulnak és milyen hatásokat váltanak ki. Az egyik legfőbb gond az, hogy a 2006-os költségvetésben nyoma sincs a reformlépéseknek, noha a hazai közgazdász-társadalom többsége, jobbról és balról is, azt vallja, hogy nem halogatható tovább az államháztartás rendbetétele. Ha semmi sem változik, akár a 8-9 százalékot is elérheti az államháztartás uniós metodika (ESA95) szerint számított deficitje a bruttó hazai termékhez képest, így pedig nemhogy közelebb, hanem távolabb kerül az ország az euró bevezetésétől. (január 24.)

 

Európai Unió Gazdasági-és Pénzügyminisztereinek Tanácsa (Ecofin)

Az euró 2010-es bevezetésének ütemtervét vázoló magyar konvergencia-program céljai méltányolhatóak, ugyanakkor konkrétan vázolni kell a deficitcél eléréséhez vezető eszközöket. A tavalyi adatok szerint GDP-arányosan hazánkban volt a legnagyobb (6,1 százalék) a költségvetési hiány az Európai Unió egészében, amit - tekintve a 2010-es céldátumot - 2008-ra kell a maastrichti követelmények között felsorolt három százalék alá küzdeni. A testület a korábbi magyar államháztartási lépések (illetve hiányuk) nyomán nem feltétlenül lát garanciát a deficitcélok elérésére, de belátja: a magyar választási kampány túlságosan is leszűkíti a kormány mozgásterét. (január 24.)

 

Központi Statisztikai Hivatal

Az elmúlt évben, a 2005 október-decemberi időszakban munkanélküliek száma a bázishoz képest 47 ezerrel, 310 ezer főre nőtt, a munkanélküliségi ráta 7,3 százalék volt. Egy évvel korábban, 2004 október-decemberben a munkanélküliségi ráta 6,3 százalék volt. 2005 október-decemberben a foglalkoztatottak száma 3,916 millió volt, míg 2004 hasonló időszakában 3,909 millió. (január 26.)

 

Kopint-Datorg Rt.

A korábban prognosztizált 4 százalékos 2006. évi növekedés helyett 4,3 százalékos növekedés várható. Idén 7,2 százalékkal bővülnek a beruházások (a korábbi prognózis 7 százalékot jelzett), az ipari termelés 7,6 (7,0) százalékkal nő, míg az éves fogyasztói árindex a korábbi 2,1 százalék helyett 1,9 százalékkal emelkedik. Az intézet előrejelzése alapján 2006-ban a külkereskedelem hiánya 3,7 milliárd euró lesz (ami megegyezik a korábban jelzettel), a folyó fizetési mérleg deficitje pedig 6,8 milliárd euró, a GDP 7,3 százaléka. A magán-nyugdíjpénztári befizetésekkel korrigált eredményszemléletű (ESA’95) államháztartási deficit a GDP arányában 6,5 százalék lesz a korábbi prognózis 6,7 százalékos adata után. (január 26.)

 

Magyar Cetelem Bank Rt.

A magyarországi, 1250 eurós egy háztartásra jutó fogyasztási hitelállomány a legmagasabb az Európai Unióhoz újonnan csatlakozott országok között, de még így is messze elmarad az európai listát vezető 9 ezer eurós német és a 6 ezer eurós belga átlagos hitelállománytól. (január 26.)

 

Standard and Poor’s

Magyarország közpénzügyeinek növekszik a kockázata, ezért az intézet a magyar pénzügyekkel kapcsolatos kilátások felülvizsgálatát helyezi kilátásba. A kockázat elsősorban a magas költségvetési hiány és a gyorsan emelkedő államadósság miatt nőtt meg. A 2006-os országgyűlési és önkormányzati választások késleltetik a fiskális konszolidáció folyamatát. Eddig egyik nagy párt sem jelentkezett még eddig olyan koherens stratégiával,amely csökkenti a költségvetési egyensúlytalanságokat a választások után. A költségvetési hiány 2006-ban –egyszeri tételekkel együtt – eléri 10,7 százalékot. (január 26.)

Sajtókapcsolat:
+36 20 665-0384
Telefon / Fax:
+36 1 430-6699 / +36 1 430-6695