Gyurcsány és Orbán bemelegítenek

2006-01-31

Az évértékelő beszédek legfőbb célja a választások előtti közhangulat befolyásolása volt. Orbán Viktor szerint rosszul, Gyurcsány Ferenc szerint jól mennek a dolgok az országban. Ez a helyzetértékelés megfelel annak, amit egy kormányfőtől és az ellenzék vezérétől várhatunk. A magyar politika sajátos vonása ugyanakkor, hogy míg a jobboldalt képviselő Orbán Viktor az állam mindenhatóságát hangsúlyozta, addig a szocialista Gyurcsány Ferenc az egyén felelősségéről és a kormányzat visszafogottabb szerepéről beszélt.

 

Az „emberek” statiszta szerepben

A választókra évek óta jellemző a politikától való elfordulás és a pártokból való kiábrándulás, ezért a politikusok folyamatosan bizonygatni kényszerülnek, hogy ők tisztában vannak az ország helyzetével és az emberek mindennapi gondjaival. Az ország állapotát és az emberek véleményét demonstráló rendezvényeket azonban politikusok szervezik, így pedig az ott megjelenő „civilek” csak annyiban érdekesek, amennyiben alátámasztják az eseményt szervező politikai erő mondanivalóját. Az idei évértékelő beszédek során sem volt ez másképp.

Orbán Viktor évértékelő beszéde formáját tekintve már tavaly is más volt, mint a korábbiak. A Fidesz elnöke nem egy hagyományos politikai beszédet adott elő, hanem a konzultáció évét meghirdetve, két moderátor segítségével, a hozzá intézett kérdésekre reagálva fejtette ki álláspontját. Az idei évértékelő már egyenesen egy televíziós talk-showra emlékeztetett, ahol az ellenzék vezérének panaszkodó „civil” vendégek is megjelentek a színpadon. A meghívottak egy-egy fontos társadalmi csoportot képviseltek: volt köztük agrártámogatásokat keveslő gazda, bűnözéstől félő kisnyugdíjas, álláskereső egyetemi hallgató, és megélhetési gondokkal küzdő roma fiatalember. Az egyszerű sportzakóban és komor fekete nyakkendőben szónokló Orbán az ő problémáik és kérdéseik alapján egy beletörődött, rossz hangulatban lévő ország képét festette a közönség elé.

Gyurcsány Ferenc parlamenti évértékelője szintén formai újítást hozott. A kormányfő ugyanis olyan sikeres embereket hívott meg az Országgyűlés karzatára, akiknek a példája szerinte iránymutató lehet mindenki számára. A vendégeknek itt ugyan nem volt lehetőségük megszólalni, de az őket egyenként bemutató kormányfőnek az is elég volt, hogy hivatkozhatott rájuk. Gyurcsány így Orbán beszédéhez képest egy egészen más hangulatot sugallt: egy jó úton járó országról beszélt, ahol mindenkinek van lehetősége a boldogulásra.

 

Orbán és a mindenható állam

Orbán Viktor az elmúlt évhez hasonlóan egy több vidéki helyszínből álló országjáró kampányt zárt le évértékelő beszédével. Ebből következően a már elhangzott ígéretek és üzenetek keretbe foglalása volt a beszéd funkciója. Orbán elsőként a kormány „luxuspolitikáját” bírálta, megerősítve ezzel pártja azon üzenetét, miszerint a Fidesz balra áll az MSZP-től. Ezután felsorolta a már jól ismert szociális demagógiára épített üzeneteket, miszerint a Fidesz több munkahelyet, magasabb béreket, alacsonyabb árakat, és nagyobb biztonságot ígér szinte mindenkinek. Végül pedig az ígéretek teljesítésében kételkedőket igyekezett megnyugtatni azzal, hogy hittel, akarattal, és az ország összefogásával minden cél megvalósítható. Orbán szerint ugyanis az állam mindenkin képes segíteni, ennek csupán egyetlen feltétele van: a jelenlegi kormány leváltása.

A beszédben megjelenő etatista államfelfogás alapja a magyar szolidaritás felélesztése, amely nem csupán az emberek egymás iránt érzett felelősségét jelenti, hanem azt is, hogy Magyarországon a magyar embereknek kell a legfontosabbnak lenniük. A Fidesz elnöke úgy vélte, hogy ez jelenleg nincs így, hiszen a külföldi nagytőke előnyt élvez a magyar vállalkozásokkal szemben. Orbán végül hangsúlyozta: „a választások tétje az, hogy a magyar szolidaritást választjuk, vagy a közönyös és kíméletlen vadkapitalizmust”. Orbán mindezzel azt az amúgy is létező képet erősítette a választókban, amely szerint a jólét csak politikai döntés kérdése, és ha a Fidesz kormányra kerül, akkor meg fogja hozni ezeket a döntéseket.

 

Gyurcsány és az egyén felelőssége

A miniszterelnök nemcsak formájában, hanem tartalmában is ellenpontozta az ellenzék vezérének beszédét. Gyurcsány az MSZP „elszámoló” kampányához kapcsolódóan összefoglalta az elmúlt négy év kormányzásának legfőbb eredményeit, és jóléti intézkedéseit, ugyanakkor hangsúlyozta: az állam teljesítőképessége korlátozott. Arra hívta fel a figyelmet, hogy az állam csak akkor képes segíteni az embereken, ha az emberek is hozzájárulnak annak sikeres működéséhez. Míg tehát Orbán a közösség elsődlegességét hirdette, addig Gyurcsány az egyén felelősségét helyezte a középpontba.

A kormányfő nyilvánvalóvá tette: a Fidesz választási ígéreteivel nem kíván versenyezni. Beszédében egyetlen konkrét, de nem részletezett ígéretet tett: a Magyar Vállalkozások Bankjának létrehozását, amelyen keresztül összesen 600-700 milliárd forinthoz juthatnának majd a vállalkozók. A kormány ugyanakkor nem fog kimaradni az ígéretversenyből: az MSZP választási programjának elfogadása után számítani lehet majd a baloldal javaslataira is.

 

Felkészülés a Gyurcsány-Orbán vitára

Végső soron az évértékelések jó felkészülést jelentettek a választások előtti miniszterelnök-jelölti vitára. Az évértékelő beszéd viszont nem az a műfaj, ahol azonnali győztest, vagy vesztest lehet hirdetni, hanem elsősorban kiinduló pozíciók tisztázására szolgál. A 2005 júliusában tartott első Gyurcsány-Orbán vitához hasonlóan Orbán Viktor most is a népszónok, Gyurcsány Ferenc pedig a felelős államférfi pozíciójába helyezkedett.

Sajtókapcsolat:
+36 20 665-0384
Telefon / Fax:
+36 1 430-6699 / +36 1 430-6695