Ígéretverseny: felzárkózik az MSZP

2006-02-09

Miközben a gazdasági elemzők azt tippelgetik, hogy mely területeken alkalmaz majd megszorításokat a választások után hivatalba lépő új kormány, a pártok újabb és újabb ígéretekkel állnak elő. Az ígéretversenyt tekintve az elmúlt héten az MSZP igyekezett felzárkózni a Fidesz mellé.

Intézetünk minden héten olyan áttekintést készít, mely összefoglalja a hét legfontosabb gazdaságpolitikai témájú híreit, eseményeit és nyilatkozatait, továbbá a napvilágot látott adatokat. A nyilatkozatok közül azokat idézzük, melyeket a bejelentő személye, a bejelentés tartalma vagy annak újdonságértéke miatt kiemelkedő jelentőségűnek tartunk.

 

Évértékelő beszédében Gyurcsány Ferenc még azt hangsúlyozta, hogy a kormányoldal nem kíván részt venni az ígéretversenyben, de már aznap jelezte egy interjúban: az MSZP is meg fogja tenni a maga javaslatait. Az elmúlt héten a kormányfő pedig már több ígéretet tett, mint a Fidesz. Míg utóbbi csupán a lakásfelújítások és a szociális lakásépítés áfájának 5 százalékra csökkentését javasolta (Otthonteremtés Plusz), addig Gyurcsány Ferenc a foglalkoztatás bővítését elősegítendő meghirdette a Start Plusz és a Start Extra programokat. Gyurcsány Ferenc továbbá az Idősügyi Tanácsban javasolta, hogy kedvezményes nyugdíjba vonulhassanak azok az 55. életévüket betöltött személyek, akik már legalább két éve eredménytelenül keresnek munkát. A miniszterelnök utalt arra is, hogy – alapos számítások után - megfontolandó az ingyenes utazás korhatárának leszállítása 65-ről 62 évre. Ugyanakkor a két nagy párt között továbbra is különbséget jelent, hogy a számítások szerint a MSZP terveinél a Fidesz ígéretei jóval több bevételkiesését okoznának a költségvetésnek.

A gazdasági elemzők eközben azt találgatják: mely területeken alkalmaz majd megszorításokat a választások után hivatalba lépő új kormány. Az elemzők szerint a lehetőségek az élelmiszerek árának emelésétől kezdve a gázáremelésen át, egészen a közigazgatás átszervezéséig terjedhetnek. Ugyanakkor a szakértők ismét figyelmeztettek: a piac árgus szemekkel figyeli majd az új kormány első lépéseit. A Standard & Poor’s európai szuverén besorolásokért felelős igazgatója egyenesen kijelentette: nem tenne jót Magyarország besorolásának, ha pártok megvalósítanák ígéreteiket.

 

 

Makrogazdasági és pénzügyi mutatók

GDP növekedés* 4,1%

 

(2005. I-IX.)

Ipari termelés
növekedése*
7,7%

 

(2005. XII.)

Beruházás-növekedés* 8,5%

 

(2005. I-IX.)

Munkanélküliség 7,3%

 

(2005. VI.-XII.)

Infláció* 3,3%

 

(2005. XII.)

Reálkereset-növekedés* 6,5%

 

(2005. I.-XI.)

Államháztartási hiány -984,4 milliárd Ft

 

(2005. I-XII.)

Fizetési mérleg -5053 millió euró

 

(2005. I-IX.)

Jegybanki alapkamat 6,00%

* az előző év azonos időszakához képest

Források: Figyelőnet, HVG, Magyar Nemzeti Bank, Portfolio.hu


Kormányoldal

Hiller István, MSZP elnök

Eljött az építkezés ideje, ezért az elmúlt négy év szociális kiigazításai után a második Gyurcsány-kormány már a jövőbe ruház be. (február 4.)

 

Veres János, pénzügyminiszter

Az államháztartás januárban 140,4 milliárd forint hiánnyal zárt, míg a prognosztizált pénzforgalmi hiány 176,1 milliárd forint volt. A januári kisebb deficit az elmaradt kiadások következménye amelyeket azonban februárban teljesíteni fognak az államháztartás szereplői, így az első két hónap végére a hiány a tervezettnek megfelelően alakul majd. Az euróbevezetés feltételeit 2008-ban teljesíteni tudja Magyarország, és ezzel összhangban a hiánycél is teljesülni fog. Ehhez 700 milliárd forinttal kell csökkenteni a hiányt, ami részben bevételnöveléssel, részben kiadáscsökkentéssel érhető el. (február 9.)

 

Gyurcsány Ferenc, miniszterelnök

Az MSZP egy építkező, fejlesztő állam; és a munkára épülő szociális biztonság kialakítására törekszik. (február 4.)

A gyesről, gyedről, gyetről és ápolási díjról visszatérőket foglalkoztatók a Start Plusz program keretében ugyanolyan kedvezményeket kapnak, mint a Start program esetén. A munkaadóknak az első évben a 33,5 százalékos járulékteher helyett 15 százalékot, míg a második évben 25 százalékot kell fizetniük. Az 50 évesnél idősebb álláskeresőket és a hátrányos helyzetű kistérségekben élőket foglalkoztatók a Start Extra program keretében a Start programhoz képest további kedvezményeket kapnak: a munkaadók az első évben nem fizetnek járulékot, míg a második évben 15 százalékos járulékterhet fizetnek. (február 6.)

 Paksot stratégiai kérdésnek tekinti a kormány, ezért a paksi atomerőmű tartósan állami tulajdonban kell, hogy maradjon. (február 7.)

Az előrehozott nyugdíj szabályait alkalmazva, engedjük meg a nyugdíjba menetelt azoknak, akik betöltötték 55. életévüket és már legalább két éve keresnek eredménytelenül állást. (február 8.)

Magyarországnak valóban a munkanélküliség az egyik legnagyobb problémája, a magyar gazdaságnak viszont a versenyképesség, továbbá az alacsony innováció, a viszonylag mérsékelt beruházási hányad, s a zárványszerű fejlődés, amikor is a nagy multinacionális cégek és a beszállítóik kapcsolata messze nem olyan kiterjedt és intenzív a foglalkoztatás terén sem, mint lehetne. Az elmúlt időszakban ráadásul jelentősen nőtt az aktivitási ráta: 150 ezer ember indult meg a munkapiacra. Ennek a fele oda is talált, ezért nő a foglalkoztatottság. A másik fele, mintegy 70 ezer ember viszont ott áll a sorban, mivel nincs olyan tudása, szakképzettsége, amit a munkaerőpiacon hasznosítani tudna. Ez részben a mobilitás hiányából adódik. (február 9.)

 

Kóka János, gazdasági és közlekedési miniszter

Magyarország 2008-ig meg akarja fékezni a deficitet, 2010-ben pedig be akarja vezetni az eurót. A deficit már az idén 4,7 százalékra csökken, de Magyarország nem tudja leállítani az autópálya-építkezéseket. Ez nagy teher, de egész Európa számára fontos. (február 9.)

 

Kuncze Gábor, SZDSZ elnök

Bármennyire is igyekeznek a konzervatívok bebizonyítani, hogy 2002 óta rosszabbul élünk, a tények ennek ellenkezőjét mutatják. A liberálisok szerint nem szabad korai nyugdíjazással lemondani az 55 évnél idősebb munkanélküliekről, ehelyett átképzéssel és egyéb eszközökkel kell őket segíteni a munkavállalásban. (február 9.)


Ellenzék
Deutsch-Für Tamás, Fidesz frakcióvezető-helyettes

Gyurcsány Ferenc az elbocsátások miniszterelnöke, az MSZP pedig a munkanélküliség pártja. (február 4.)

 

Almássy Kornél, MDF alelnök

Orbán Viktor "szolidarizmusa" ugyanúgy a nagy állami beavatkozásra, a gondoskodó államra építené politikáját, mint a szocialisták politikája. Az MDF kormányzati szerepben a közterhek csökkentésére, a teljesítmény megbecsülésére, a középosztály és a magyar vállalkozók helyzetbe hozására, az állami szerepvállalás csökkentésére, a költséges bürokrácia ésszerűsítésére építené Magyarországot. (február 4.)

 

Orbán Viktor, Fidesz elnök

Az Európai Unió legutóbbi döntése lehetőséget ad arra, hogy az otthonteremtéssel kapcsolatos szolgáltatások áfáját öt százalékra mérsékeljük. Az Otthonteremtés Plusz csomag 15 százalékkal csökkentheti a lakásfelújítás és a társadalmi célú lakásépítések költségeit. Javasoljuk, hogy a kormány április 1-től sorolja át ezek forgalmi adóját a legalacsonyabb, ötszázalékos mértékre. (február 5.)

 

Pelcznél Gáll Ildikó, Fidesz alelnök

Soha nem látott mértékű csődhelyzetbe sodorta az országot a Medgyessy-Gyurcsány-kormány, miközben kozmetikázta a gazdasági eredményekre és a munkanélküliségre vonatkozó adatokat. (február 6.)

 

Rogán Antal, Fidesz kampányfőnök

A nemzetközi hitelminősítő intézetek az ellenzék kampányígéreteit nem veszik alapul, ezek a kijelentések csak az ország jelenlegi állapotát minősítik. A Fidesz járulékcsökkentési javaslatának valóra váltása továbbra is lehetséges, mivel ez az egyetlen érdemi munkahelyteremtő lépés. (február 9.)

 


Érdekképviseleti szervezetek

 

Dávid Ferenc, Vállalkozók Országos Szövetségének főtitkár

A két nagy párt ötleteiből nehéz kihámozni, hogy pontosan milyen költségvetési vonzata van az ígéreteknek, és hogy az ellátó rendszerek működése miként fog alakulni. Remélhető, hogy mind a két oldalnak a fiókjában van egy olyan gazdasági program, aminek megvalósításába bevonják a társadalmi partnereket. Eddig ugyanis nem vitatták meg a pártok ötleteiket a szakszervezetekkel és a vállalkozókkal, nincsenek hatástanulmányok, előzetes elemzések, nincs egyetlen jogszabálytervezet sem. (február 9.)

 

Palócz Éva, Kopint-Datorg

 

Az ország pénzügyi egyensúlyát teszi kockára a nyáron hivatalba lépő új kormány, ha szeptemberig nem teszi meg a szükséges megszorító intézkedéseket. Ennek egyik útja az élelmiszerek 15 százalékos áfájának 20 százalékra történő emelése, másrészt az államigazgatás átszervezése lehet. (február 7.)

 

Moritz Kraemer, Standard & Poor’s európai szuverén besorolásokért felelős igazgató

Magyarországon eddig egyik nagy politikai tábor sem állt elő hiteles költségvetési konszolidációs programmal. Adócsökkentési és kiadásnövelő ígéretek hangzanak el, márpedig nem tenne jót Magyarország besorolásának, ha ezeket a költséges, populista terveket megvalósítanák. A Standard & Poor’s tudja, hogy az új kormány keze a helyhatósági választásokig meg lesz kötve. Ha viszont utána sem születik megfelelő kormányzati tervezet, akkor romolhat a magyar adósosztályzat. (február 8.)

 

Hetényi István, volt pénzügyminiszter

Magyarországon az egykulcsos személyi jövedelemadó alacsony kulcs esetén jelentős államibevétel-kieséshez vezetne, magas kulcsnál pedig a középrétegeket sújtaná. Ahhoz, hogy ez a szisztéma valóban egyszerűsítést hozzon, át kellene térni az adójóváírás bonyolult rendszeréről az adómentes jövedelemsáv alkalmazására. Mindent egybevetve a nagy adókieséssel járó egykulcsos rendszer akadályozná más közterhek csökkentését, vagy a fogyasztási adók emelését tenné szükségessé. (február 8.)

 

GfK Custom Research Worldwide

A magyarok 48 százaléka úgy véli: az elmúlt tizennyolc hónapban csökkent a munkahelyek biztonsága. A megkérdezettek több mint egyharmada érzi úgy, hogy 2004. május 1. óta csökkent az egészségügyi ellátás színvonala, és mindössze hat százalékuk gondolkodik erről fordítva. Hasonlóan borúlátóak az emberek a korrupciót illetően, a lakosság 39 százaléka hiszi, hogy a csatlakozás óta nőtt a korrupció, sőt, ez 3 százalékkal rosszabb eredmény, mint amit 2004-ben mértek. Érdekes, hogy Magyarországon a csatlakozás óta árnövekedés nem volt, mégis a lakosság háromnegyede gondolja, hogy emelkedtek az árak. A GfK vizsgálata az elkövetkező öt esztendő elvárásaira is kiterjedt. A magyarok véleménye szerint a jövőben növekszik a munkahelyek biztonsága, és ezzel egy időben nő a külföldi munkahelyek száma is, továbbá még több lesz a külföldi tanulási lehetőség, de ezzel együtt is tíz új tagállam közül hazánk polgárai látják a legsötétebben a jövőt. (február 8.)

 

TÁRKI - Central European Opinion Research Group

A csehek, a lengyelek és a magyarok közül a magyarok a legelégedetlenebbek anyagi helyzetükkel. A kutatás szerint Magyarországon a megkérdezettek közül egyetlen egy ember sem akadt, aki teljesen elégedett háztartása anyagi viszonyaival. A megkérdezettek 12 százalék vélte úgy, hogy elég jól áll anyagilag. Ugyanakkor a nagyon elégedetlenek is viszonylag kevesen voltak, csak 8 százalék tartozott ebbe a csoportba. A magyarok realisták, közepesnek vagy kicsit rossznak tartják saját anyagi helyzetüket. A vizsgálatba bevont mindhárom országban körülbelül az emberek ötöde vélte úgy, hogy idén jobb lesz háztartása anyagi helyzete. A magyarok 22 százaléka gondolja így, 23 százalékuk viszont negatívan vélekedik az idei kilátásairól. A többiek úgy gondolják, hogy nem élnek meg jelentős változást. (február 8.)

 

Török Zoltán, Raiffaisen Bank

A kiadáscsökkentéshez elsősorban az államigazgatási, azon belül az önkormányzati rendszer átalakítása szükséges. Az önkormányzati rendszer átalakítása – a helyhatósági választások miatt –ősznél előbb biztosan nem kezdődik el. (február 8.)

 

Karsai Gábor, GKI Gazdaságkutató Rt.

A 2006-os év gazdaságpolitikai szempontból a parlamenti választások miatt eleve két szakaszra osztható. Markáns politikai lépések megtétele a választások előtt már nem várható, holott az államháztartási hiányt mérsékelni kell. A választások után valószínűsíthető, hogy a kiigazítás részeként a kormány a gáz árát emelni fogja. (február 8.)

 

Központi Statisztikai Hivatal

A magyarországi szállodák szobakapacitás-kihasználtsága átlagosan 41 százalék volt 2006 januárjában, 2,6 százalékponttal több, mint egy évvel korábban. Januárban a folyó áron számított bruttó szobaárbevétel 18 százalékkal, a vendégéjszakák száma 5 százalékkal nőtt az előző év azonos hónapjához képest. (február 8.)

Az előzetes adatok szerint 2005-ben a külkereskedelem hiánya 2,78 milliárd euró volt, szemben az előző évi 3,91 milliárd euróval. Tavaly az export 11 százalékkal nőtt 2004-hez képest, az év egészében a kivitel értéke 49,54 milliárd euró volt. Az import 52,33 milliárd eurót tett ki, ez 7,8 százalékkal több, mint 2004-ben. (február 9.)

 

Világbank

A magyar nyugdíj-rendszer általános értékelése közepes. A jövő kihívásai közé tartozik a magán-nyugdíjpénztári rendszer drága működéséből, valamint a nem hatékony járulékbeszedésből fakadó problémák kezelése. (február 9.)

 

Jeffrey D. Anderson, Institute of International Finance

A magyar gazdaság jó állapotban van, az infláció alacsony, de a költségvetés helyzete középtávon aggodalomra ad okot. Középtávon évi 5 százalékos gazdasági növekedés várható, amely talán valamivel kevesebb lesz, mint Csehországé vagy Szlovákiáé, de valamivel több, mint például Lengyelországé. (február 9.)

 

Ádler Judit, a GKI Gazdaságkutató Rt.

A kedvezményes nyugdíj népszerű intézkedés lenne, a kutatások ugyanis azt mutatják, hogy a magyar lakosság szívesen választja a mégoly alacsony, viszont fix szociális jövedelmet, melyet illegálisan vagy féllegálisan megkeresett pénzekkel egészít ki. Ebben nincs semmi kockázat, hiszen a nyugdíjasok munkavállalását nem tiltja semmi. Az intézkedés bizonyosan költségekkel jár, de egyelőre nem lehet pontosan megmondani, mekkora összegről van szó. További tisztázandó kérdés az is, hogy a kétéves munkanélküliséget milyen módon ellenőrzik, a munkaügyi központokban regisztráltakra vonatkozik-e csak a javaslat, illetve egy évek óta tartósan munkanélküli háztartásbeli is beletartozik-e a körbe. (február 9.)

Sajtókapcsolat:
+36 20 665-0384
Telefon / Fax:
+36 1 430-6699 / +36 1 430-6695