Nem bíznak a vállalkozók a pártokban

2006-03-03

Az elmúlt héten a választási kampány egyre hevesebb összecsapásai háttérbe szorították a gazdaságpolitikai vitákat. A politikusok jórészt korábban már ismertetett ígéreteiket ismételgették. A különböző vállalkozói szervezeteket azonban mindez nem nyugtatta meg: a két legnagyobb munkaadói tömörülés külön is megfogalmazta gazdaságpolitikai elvárásait.

 

Intézetünk minden héten olyan áttekintést készít, mely összefoglalja a hét legfontosabb gazdaságpolitikai témájú híreit, eseményeit és nyilatkozatait, továbbá a napvilágot látott adatokat. A nyilatkozatok közül azokat idézzük, melyeket a bejelentő személye, a bejelentés tartalma vagy annak újdonságértéke miatt kiemelkedő jelentőségűnek tartunk.

 

Orbán Viktor és Gyurcsány Ferenc országjárásán érvényben maradt a két nagy párt eddig alkalmazott politikai stratégiája. Továbbra is az MSZP kínál hosszú távú víziót és látványos fejlesztéseket ország számára, a Fidesz pedig az emberek mindennapi problémáit megoldó jóléti ígéretekkel kampányol. Tartalmilag nagyon kevés az új elem: jelenleg a már ismert jelszavak és ígéretek ismétlése folyik. Újdonságot talán csak az hozott, hogy a felek most már kölcsönösen programhiánnyal vádolják egymást. Kezdetben csupán az MSZP hiányolta a Fidesz programját, a Fidesz azonban az elmúlt héten az MSZP-re is átfordította ezt a vádat, mondván, hogy a miniszterelnök nem saját pártja elképzeléseit, hanem a második Nemzeti Fejlesztési Terv egyes elemeit kínálja a választóknak.

 

Miközben a pártok mindegyike igyekszik vonzó ígéreteket tenni a vállalkozások számára is, ők mintha egyre kevésbé bíznának a politikusokban. Bár a felmérések szerint a nagyvállalatoknak javultak, a kis- és középvállalkozásoknak pedig csak kismértékben romlottak a gazdasági kilátásaik, a különböző vállalkozói szervezetek elégedetlenségére egyre több jel utal. A két legnagyobb munkaadó szövetség, a Vállalkozók Országos Szövetsége, valamint a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége külön javaslatcsomagban hozta nyilvánosságra a választások után megalakuló kormánnyal szembeni elvárásait. Demján Sándor és Széles Gábor pedig egyaránt olyan nyilatkozatokat tett, melyek egyik nagy pártra nézve sem voltak túl hízelgőek.

 

 

Makrogazdasági és pénzügyi mutatók

GDP növekedés*

4,1%

(2005. I-IX.)

Ipari termelés
növekedése*

7,7%

(2005. XII.)

Beruházás-növekedés*

8,5%

(2005. I-IX.)

Munkanélküliség

7,3%

(2005. X.-XII.)

Infláció*

2,7%

(2006. I.)

Reálkereset-növekedés*

6,3%

(2005. I.-XII.)

Államháztartási hiány

-140,4 milliárd Ft

(2006. I.)

Fizetési mérleg

-5053 millió euró

(2005. I-IX.)

Jegybanki alapkamat

6,00%

* az előző év azonos időszakához képest

Források: Figyelőnet, HVG, Magyar Nemzeti Bank, Portfolio.hu

 

 

Kormányoldal

 

Gyurcsány Ferenc, miniszterelnök

Én egy fejlesztésközpontú államban hiszek, abban hogy Magyarország felemelkedését egy olyan kormányzás tudja biztosítani, amely végre meg meri mondani, hogy gyógyszergyártásban, biotechnológiában, autóipari beszállításban, idegenforgalomban, logisztikai központok építésében van a jövője. A fejlesztés teremt munkahelyet, nem pedig a járulékcsökkentés. Jaj lenne Magyarországnak, ha a Fidesz megvalósítaná a szociális ígéreteit. (február 28.)

Magyarország a dél felől érkező orosz gáz európai elosztó központjává válhat. Emellett Putyin elnökkel megállapodtunk abban, hogy a következő időszak közlekedési és logisztikai fejlesztési programjához kapcsolódva az Ázsiába, Délkelet-Ázsiába leágazásokkal rendelkező transzszibériai vasútvonal európai csatlakozási és elosztó központja ugyancsak Magyarországon legyen. (március 1.)

 

Szekeres Imre, MSZP elnökhelyettes

Példátlan és elfogadhatatlan, hogy a Magyar Nemzeti Bank elnöke a választási kampány idején csak és kizárólag politikai álláspontot fogalmazzon meg. (március 1.)

 

Kuncze Gábor, SZDSZ elnök

Az SZDSZ ragaszkodik az euró bevezetésének 2010-es céldátumához, és sajnálattal szemléli, ahogy a jegybank elnöke „egyre inkább ellendrukkerként viselkedik, s úgy Magyarországon, mint külföldön az euró bevezetése ellen beszél. (március 1.)

 

Kóka János, gazdasági és közlekedési miniszter

„Elég a depresszióból! Csak az látja kilátástalannak a helyzetet, akinek nincs elképzelése a jövőről, nincsenek céljai és nincs programja, ilyen a Fidesz.” (március 3.)

 

Podolák György, MSZP országgyűlési képviselő

„Varga Mihály felszállt a Fidesz hazugság expresszére, és olyan adatokkal akarja depresszióba dönteni az országot, amelyek a valósággal köszönő viszonyban sincsenek.” (március 3.)

 

Csizmár Gábor, foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter

Egyszerű adatmanipuláció a Fidesznek az az állítása, hogy mára 436 ezer ember veszítette el az állását. Ezzel szemben az igazság az, hogy az Állami Foglalkoztatási Szolgálat nyilvántartásában regisztrált 436 ezer ember közül csupán 165 ezren érkeztek állásvesztettként a munkaerőpiacról. Az elmúlt nyolc év adatai szerint a november-februári időszakban, az idénymunkák szünetelése miatt, mindig megugrott az álláskeresők száma, és nyolc év alatt csak egy esztendőben fordult elő, hogy kevesebb új munkanélküli jelentkezett mint az idén. (március 3.)

 

 

Ellenzék

 

Orbán Viktor, Fidesz elnök

„A magyar szolidaritás gazdasága, állama és politikája azt jelenti, hogy (...) olyan kormányt választunk magunknak, amely a magyar emberek szemével nézi a világot, magyar fejjel gondolkodik, magyar szívvel érez és a magyar érdekek megvédését tarja a legfontosabbnak.” (február 26.)

 

Áder János, Fidesz frakcióvezető

Az MSZP 2002-es választási programjában 400 ezer újmunkahely megteremtését ígérte, ehhez képest jelenleg meghaladja a 436 ezret az álláskeresők száma. Minden ötödik fiatal munkanélküli, négy év alatt 72 százalékkal nőtt a pályakezdő fiatalok körében a munkanélküliség. (március 2.)

 

Varga Mihály, Fidesz alelnök

Egyre aggasztóbb az ország gazdasági helyzete, hiszen a kormány nem kormányoz, hanem kampányol; ezért a Fidesz felszólítja a kabinetet: tegyen érdemi lépéseket a gazdaság helyzetének javítása érdekében. (március 3.)

 

Herényi Károly, MDF frakcióvezető

A Magyar Demokrata Fórum a hazai vállalkozók versenypozícióinak javítása érdekében erősíteni kívánja a piacvédelmet, javítani a vállalkozók tőkéhez jutásának feltételeit és csökkenteni az adminisztrációs terheket. (március 2.)

 

Érdekképviseleti szervezetek

 

Demján Sándor, Vállalkozók Országos Szövetsége elnöke

A választások után az államigazgatás, az egészségügy és az oktatás azonnali reformjára van szükség annak érdekében, hogy a magyar gazdaság elkerülje az összeomlást. A reformok mellett a vállalkozók járulékok jelentős csökkentését, kiszámítható gazdaságpolitikát és a közbeszerzési szabályok módosítását is szükségesnek tartják. Nem a nyereségadó, hanem a járulékok 50 százalékos csökkentése szükséges ahhoz, hogy a munkavállalók a bruttó bér több mint felét megkapják. A nemzetközi türelem fogy a magyar gazdaságpolitikával szemben, a nemzetközi pénzintézetek nem fognak várni a reformokra, hanem azonnali lépéseket várnak el. A változások véghezviteléhez arra van szükség, hogy a vállalkozók politikai hozzáállása megváltozzon, és kikényszerítsék a reformokat, amelyek nélkül Magyarország az unió „leggyengébb láncszeme" lehet. Szintén a reformok záloga, hogy a választások után ellenzékbe kerülő pártok is megszavazzák a szükséges kétharmados törvényeket. A gazdaság számára az egyetlen megtakarítási lehetősége az oktatás, az egészségügy és az államigazgatási szféra létszámának drasztikus csökkentését, ugyanis a közszférában dolgozók több ezer milliárd forintos költséget jelentő, 50 százalékos béremelése küldte padlóra a gazdaságot. Ez a létszámcsökkentés lehet a politikai ígéretek fedezete. A kis- és középvállalkozásoknak nem „pofára osztott” ingyen tőkejuttatásra, hanem kamatmentes vagy kedvezményes kamatozású, hosszú lejáratú, pár ezer milliárd forintos hitelre van szükségük a tőkehiány feloldásához. (február 28.)

 

Széles Gábor, Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége elnök

„Az elmúlt három parlamenti választásra visszatekintve azt mondhatom, hogy a baloldal általában jobban igényt tartott a véleményünkre, politikusai mindig örömmel jöttek el a rendezvényeinkre. A jobboldal valamilyen okból kifolyólag mintha távol tartotta volna magát tőlünk. (…) Érdemes összevetni a két nagy párt programját. A Fideszé elsősorban azon alapul, hogy nem kellenek megszorítások, hanem a gazdaságot kell fölpörgetni adócsökkentéseken keresztül. Így talán elkerülhető lenne a megszorítás. Ezzel viszont az a probléma, hogy ennek legalább két-három év múlva lenne hatása. Az országnak azonban addig is valahogyan talpon kell maradnia. A szocialisták nem akarnak gyors növekedést, ők inkább lavírozó politikával jutnának előrébb. Szerintem a kettő ötvözésére lenne szükség. A programot pedig nem a szavak szintjén, hanem a gyakorlatban kellene megvalósítani. Sajnos a közigazgatásban kevés olyan menedzser van, aki az egész államapparátust képes hatékonyan működtetni annak érdekében, hogy a lánc végén is végrehajtsák azt, amit az elején elhatároztak. Azon kellene gondolkodni, miként lehetne az elkövetkezendő két-három évet átvészelni úgy, hogy az ne jelentsen különösebb megterhelést a lakosságnak.” (március 2.)

 

Barclay’s Capital

A választások előtti populista ígéretek legújabb darabja a Fidesztől ered, miután Orbán Viktor miniszterelnök-jelölt megígérte a budapesti repülőtér privatizációjának visszafordítását, ha erre mutatkozik esély. Mindez azonban erősen valószínűtlen, és a piac helyesen jár el, ha figyelmen kívül hagyja ezt a megjegyzést. Orbán Viktor nyilatkozata mindazonáltal újabb bizonyítéka annak, hogy a szoros küzdelmet hozó magyarországi választási kampány populista verseny lesz. (február 24.)

 

Szonda Ipsos

Az egyéni és társas vállalkozások tulajdonosainál kiegyenlített lett a két párt küzdelme, jelenleg 28-28 százalékos a támogatottságuk. Januárban 39 százalékuk a Fideszre voksolt volna, 28 százalék pedig az MSZP-re, ezt az állást „rontotta le” az ellenzéki párt. Ez lényegében azt jelenti, hogy a Fidesz támogatói e rétegben elbizonytalanodtak. (február 27.)

 

Magyar Nemzeti Bank

A Monetáris Tanács véleménye a magyarországi makrogazdasági folyamatokról nem változott számottevően a legutóbbi kamatülés óta. A testület a legfrissebb adatok alapján középtávon továbbra is alacsony inflációt segítő környezetet és kedvező konjunktúrát vár. A fogyasztói infláció 2007 végére adott előrejelzése összhangban van a jegybank középtávú 3 százalékos inflációs céljával, ugyanakkor a novemberi előrejelzéshez képest mind a lefelé, mind a felfelé mutató kockázatok növekedtek. 2006 januárjában a fogyasztói árak növekedésének üteme 2,7 százalékra, több évtizede nem látott szintre csökkent, döntően az áfa-csökkentés következtében. A kedvező inflációs és konjunkturális kilátások mellett továbbra is aggodalomra ad okot a magyar gazdaság egyensúlyi pályáját övező bizonytalanság. A különösen kedvező globális kockázatvállalási hajlandóság ugyan egyelőre ellensúlyozza a jelentős hazai egyensúlyi kockázatokat, de a monetáris politika mozgásterét hosszabb távon korlátozhatja, ha a nemzetközi befektetők magasabb kockázati prémiumot várnak el a forintbefektetésektől. A jelenlegi helyzetben a magyar gazdaság számára kulcskérdés a fiskális konszolidáció. A GDP bővülését a jegybank szakértői 2006-ban 4,6 százalékra, 2007-ben 4,3 százalékra prognosztizálják, miközben a lakossági fogyasztás bővülését ez évben 3,8 százalékra, 2007-ben pedig 3,2 százalékra valószínűsítik. (február 27.)

 

Economist Intelligence Unit

A kivételesen magas magyarországi kamatszint miatt a forint hosszú ideje erősebb, mint amit az ikerdeficit-probléma indokolna. Átmeneti gyengülés után, az idei év elején ismét 250 forint/euró alá erősödött az árfolyama, a külső likviditás és a hozamelőny által továbbra is kínált befektetési lehetőségek miatt. A befektetők többé-kevésbé ellenállónak bizonyulhatnak a nagy deficitekkel szemben mindaddig, amíg a kamatkülönbözet nem szűkül, és a feltörekvő térség adóssága iránti globális étvágy csökkenni nem kezd. Figyelembe véve azonban a választások körüli pótlólagos kockázatot, a forint idei átlagos euróárfolyama 255, az év végi árfolyam 257 lesz. Ennél súlyosabb gyengülés is lehetséges, ha valamely külső piaci sokk alapvetően módosítja a feltörekvő térségi adósság iránti befektetői keresletet. 2007-től azonban, ha megindul az ikerdeficit-csökkentési folyamat, a forint ismét felértékelődési pályára kerül. (február 27.)

 

Csáky Attila, HVB Bank

Az elmúlt időszakban Magyarországra áramlott nagy mennyiségű külföldi tőke, és külföldi befektetők által elindított folyamatok hatására a magyar piaci szereplők is vásárolni kezdtek. Az utóbbi időben tapasztalt jelentős emelkedés után már számítani lehet a korrekcióra, de amennyiben a tőkebeáramlás továbbra is tart, újabb erősödés is lehetséges. (február 27.)

 

GKI Gazdaságkutató Rt. és Erste Bank

A magyar gazdaság növekedése 2006-ban a tavalyihoz hasonló lesz. Az infláció tovább csökken, a reálkeresetek gyorsan emelkednek, a foglalkoztatás érdemben nem változik. A választások után költségvetési reformok és kiigazítás várható, amely megalapozza a kamatok további mérséklését is. A magyar gazdaság 2005-ben és 2006-ban egyaránt 4,2 százalékkal emelkedik, lényeges változás az egyes ágazatok dinamikájában sem várható. Kiemelkedő marad az építőipar teljesítménye, amely tavaly 17 százalékkal bővült. Az ipari termelés a 2004. évi ütemhez hasonló ütemben emelkedett, de ezen belül az export kissé lassult, a belföldi értékesítés viszont 1 százalékos csökkenés után több mint 4 százalékkal bővült. A versenyszektorban mintegy 4,5 százalékkal, a költségvetési szektorban a 13. havi fizetést figyelmen kívül hagyva is ezt kissé meghaladóan emelkedtek a reálkeresetek. Idén is ezt megközelítő ütem várható. (február 27.)

 

Ecostat

A nagyvállalatok rövid távú üzleti várakozásai a korábbiakhoz képest javultak, a TOP-100 konjunktúra-index értéke 55 százalék, tavaly februárban 54 százalék volt. A kis- és középvállalati index a januári 50 százalékról viszont februárra 48,6 százalékra csökkent. (február 28.)

 

Világbank

A térségben Magyarország és Lengyelország tudta a leginkább kihasználni a nemzetközi kereskedelembe való reintegrálódás járulékos előnyeit. Az elmúlt tíz évben a régió exportja háromszor, importja pedig 2,5-szer lett nagyobb. Amellett, hogy a globális kereskedelemben való részvétel a régió országai fejlődésének motorjává válik, jelentős impulzusokat ad a belső reformoknak is. A működőtőke-befektetések bővülése pedig hozzásegítette a helyi vállalkozásokat a nemzetközi kereskedelembe való bekapcsolódáshoz. Mindezzel együtt a liberalizált kereskedelem révén leginkább prosperáló gazdaságok sem bújhatnak ki a strukturális és intézményi reformok kényszere alól. (február 28.)

 

Központi Statisztikai Hivatal

A tavalyi utolsó negyedben 4,3 százalékkal nőtt a GDP, éves szinten 4,1 százalékos volt a növekedés. Ez lassulást jelent a 2004-es 4,6 százalékos GDP-növekedéshez képest. A szezonálisan kiigazított adatok szerint az előző negyedévhez viszonyítva 1,0 százalékkal emelkedett a bruttó hazai termék a negyedik negyedévben. A bruttó hozzáadott érték volumene az árutermelő ágazatokban 4,9 százalékkal, a szolgáltató ágazatok hozzáadott értéke 4,0 százalékkal volt több mint 2004 negyedik negyedévében. A GDP 2004-ben 4,6 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban, tavalyelőtt a negyedik negyedévben 4,5 százalékkal gyorsult a gazdasági növekedés. (március 1.)

2005-ben – előzetes adatok szerint – a kivitel volumene 11 százalékkal, a behozatalé pedig 5 százalékkal nőtt 2004-hez képest. (március 3.)

 

Barcza György, ING Bank

A negyedik negyedévet a növekedés globális megtorpanása jellemezte. Ehhez képest a magyarországi 4,1 százalékos bővülés nem tekinthető rossz eredménynek. Tavaly az utolsó negyedévben a növekedés lassulása nem trendforduló, valószínű, hogy az idén az első negyedévben a bővülés üteme GDP ismét gyorsabb lesz. A növekedési ütem várható lassulása miatt a beruházások bővülésének visszaesése sem volt meglepetés. A konjunktúra csúcspontján túljutottunk és egy közepes, 6 százalék körüli szintre álltunk be. (március 1.)

 

Járai Zsigmond, Magyar Nemzeti Bank elnök

Az euró bevezetésével kapcsolatban négy év alatt hat évet csúsztunk, igen távol állunk a követelmények teljesítésétől. A jelenlegi gazdaságpolitika következménye, hogy magasak a kamatok Magyarországon, viszonylag magasak az adók, elég alacsony a foglalkoztatás. Évente két százalékkal lassúbb lesz a növekedés üteme a következő időszakban Magyarországon, mint lehetne. Jelentős átalakításokra van szükség, elsősorban az államháztartást kellene rendbe tenni, ami társadalmi feszültségeket is eredményezhet, de mindenképpen meg kell tenni. Lehetne egy európai uniós nyomás is Magyarországra, de ez a nyomás eddig nem nagyon tudott lényeges lépéseket kikényszeríteni, és lehet egy piaci kényszer is, ami a legrosszabb alkalmazkodást kényszeríti ki. (március 1.)

Sajtókapcsolat:
+36 20 665-0384
Telefon / Fax:
+36 1 430-6699 / +36 1 430-6695