Választás előtt az MDF

2006-03-09

A kisebbik ellenzéki párt, az Magyar Demokrata Fórum március 4-én – a pártok közül utolsóként – megtartotta a kampánynyitó nagygyűlését. A legkisebb parlamenti párt nyugat-európai értelemben vett konzervatív gazdaságpolitikát, a korrupció letörését, és a két nagy párt ostorozását kínálja választóknak. A nagygyűlés óta azonban a nyilvánosságot leginkább az a kérdés foglalkoztatja: vajon kivel lépne koalícióra az MDF, ha bejut az Országgyűlésbe.Az MDF múltja

 

Az MDF vezetői gyakran hangsúlyozzák, hogy pártjuk az egyetlen a magyar politikai erők közül, amely rendszerváltás óta nem változtatott ideológiai alapállásán. Elmondásuk szerint az MDF ma is ugyanott áll, mint 15 évvel ezelőtt, azaz nyugat-európai értelemben vett jobboldali-konzervatív értékrendet képvisel. Valójában viszont az elvek megtartása kevés volt ahhoz, hogy az egykori legnagyobb rendszerváltó párt megtartsa a politikai palettán elfoglalt helyét.

 

Az MDF a 1990 és 1994 között a kormánykoalíció vezető pártja volt, a ciklus végére azonban támogatottsága annyira meggyengült, hogy nemcsak a kormányzást, de a jobboldali vezető szerepét is elveszítette. Megkezdődött a máig tartó pártszakadások sora, a politikai jobboldal vezető pártja pedig a Fidesz lett, amellyel az MDF választási szövetséget kötve közös listán indult mind a számukra győzelmet hozó 1998-as, mind a vereséggel végződött 2002-es országgyűlési választásokon. A párt csak a 2002-es önkormányzati választáson, majd a 2004-es európai parlamenti választáson indult újra önállóan indult. Utóbbi kampánya során az MDF a két nagy párt korrupcióját bírálva szólította meg bizonytalan szavazókat, ideológiai szempontból pedig a Fidesz „elbaloldaliasodásával” szemben határozta meg önmagát konzervatívként. Ekkor bár a legtöbben leírták a kisebbik ellenzéki pártot, az MDF végül képviselőt küldhetett az Európai Parlamentbe.

 

Az MDF-en belül ugyanakkor a párt számára sikert hozó európai parlamenti választást követően sem csitultak a belső konfliktusok. A legfőbb törésvonalat továbbra is a Fideszhez való viszony jelentette. A pártvezetéssel szemben létrejött Lakitelek-munkacsoport résztvevői a Fidesszel szorosan együtt kívántak működni, és végül el is hagyták a Fórumot. Az MDF frakciója ezzel nyolc főre apadt, a pártot elhagyók pedig Nemzeti Fórum néven új parlamenti csoportot alkottak, majd választási megállapodást írtak alá a Fidesszel. Hiába ragaszkodott tehát elveihez az MDF, a politikai tér megváltozása miatt, ma nem ugyanott áll, mint 15 évvel ezelőtt. A legtöbb konfliktusa a jobboldal vezető pártjával volt, így a nyilvánosságban – főként a kétpárti logikában gondolkodó média hatására – az MDF, saját önmeghatározásától függetlenül, balra tolódott el.

 

…és jelene

 

A MDF jelenlegi kampánya jórészt az európai parlamenti választás során egyszer már bevált üzeneteket alkalmazza. A nagy pártok felelőtlen „szocialista” ígéretlicitje, illetve a korrupció elleni fellépés szükségességét hangsúlyozza. Gazdaságpolitikája pedig neokonzervatív alapelvekre épül: egykulcsos személyi jövedelemadó bevezetését, az árfolyam-nyereségadó és az örökösödési illeték eltörlését, valamint az államháztartás rendbe tételét szorgalmazza. Az MDF a középosztály pártjaként határozza meg önmagát, ám a hetilapokban és a közterületen megjelentetett „felnőtt politikát” ígérő hirdetései a középosztálynak is inkább a felső rétegét (egykulcsos adó), továbbá a két nagy pártból kiábrándult szavazókat (cumit ábrázoló óriásplakát, „Nem vesszük be” - szlogen) célozzák meg.

 

Ugyanakkor az MDF helyzetét nehezíti, hogy ezúttal országgyűlési választások előtt áll. Így a párt utóbbi hónapokban mért erősödése nyomán a nyilvánosságot egyre inkább foglalkoztatja az MDF esetleges Parlamentbe való bekerülésének tétje, vagyis az, hogy egy sikeres választás után kivel lépne koalícióra a jelenlegi kisebbik ellenzéki párt. A lehetőségek iránti érdeklődést a nemrég kirobbant kalocsai botrány is fokozta. Az ügy, amelyben hangfelvétel bizonyítja, hogy egy fideszes képviselő fenyegetéssel igyekezett visszalépésre kényszeríteni egy MDF-es jelöltet rendkívül kínos a nagyobbik ellenzéki párt számára. A Fidesz ezért képviselője visszaléptetésével igyekezett minél gyorsabban lezárni az ügyet. Az MDF-nek viszont hasonló esetek felmutatásával érdekében áll folytatni a botrányt, hiszen ez nem csupán a konfliktusra, hanem magára az MDF-re is ráirányítja a közvélemény figyelmét a választások előtt.

 

Dávid Ibolya nagygyűlésen elmondott beszédében igyekezett rövidre zárni ezt az esetleges koalíciókötés kérdését, és kijelentette: pártja nem készül koalícióra. Ugyanakkor hozzátette: „Létezik felelős ellenzékiség, van külső, kisebbségi támogatás várjuk meg a választás éjszakáját! Várjuk meg a választók akaratát. A politikai döntéshozók bölcsességét. Kedves barátaim, nem fogunk félni a döntéstől, melyet közösen fogunk meghozni, akkor, amikor annak eljön az ideje.”.

 

A médiában máris élénk találgatás indult meg a pártelnök mondatairól. Az egyik értelmezés szerint a Fidesszel történt összetűzések – különösen a kalocsai botrány után – gyakorlatilag kizárják a korábbi koalíció megismétlését, az esetleges külső támogatás így az MSZP-re vonatkozhat. A másik értelmezés szerint azonban Dávid Ibolya pártja konzervatív voltára hivatkozva kizárta a szocialistákkal való koalíciókötést, így az MDF külső támogatása a Fideszre vonatkozóan képzelhető el. A választások előtt persze feltehetően maga az MDF sem tudja a választ. Célja inkább az, hogy önmagát centrumpárti, a külső támogatás szempontjából mindkét irányban nyitott, a koalíciókötés szempontjából azonban mindkét irányban zárt pozícióba helyezze. Erre utal az is, hogy a kongresszus miniszterelnök-jelöltté választotta Dávid Ibolyát, jelezve, hogy az MDF nem kíván hozzájárulni sem Orbán Viktor, sem Gyurcsány Ferenc miniszterelnökké választásához. De ugyanezt érzékelteteti az MDF elnöke akkor is, amikor látványosan ragaszkodik ahhoz, hogy ő is résztvevője lehessen a miniszterelnök-jelölti vitának. A legkisebb parlamenti párt tehát minden lépésével azt igyekszik üzenni az általa a megcélzott bizonytalan választóknak, hogy érdemes a párttal számolni, és rá adott szavazat nem fogja egyik nagy pártot sem erősíteni.

 

Sajtókapcsolat:
+36 20 665-0384
Telefon / Fax:
+36 1 430-6699 / +36 1 430-6695