Gázáremelők versus Csúsztatók

2006-03-11

A hét legfőbb attrakciója az Áder-Kóka vita volt, mely tartalmilag kevés újdonságot nyújtott, sokkal inkább összefoglalót adott kormányoldalnak és az ellenzéknek az elmúlt négy évvel kapcsolatos értelmezéséről. Áder János ismertette az MSZP 2002-es ígéreteit, Kóka Jánosról pedig megtudtuk, hogy liberális politikus. A vita mindazonáltal arra alkalmas volt, hogy eloszlassa a választók azon illúzióját, hogy a statisztikai adatok segíthetnek a pártok által a gazdaságról rajzolt kép ellentmondásainak feloldásában.

Intézetünk minden héten olyan áttekintést készít, mely összefoglalja a hét legfontosabb gazdaságpolitikai témájú híreit, eseményeit és nyilatkozatait, továbbá a napvilágot látott adatokat. A nyilatkozatok közül azokat idézzük, melyeket a bejelentő személye, a bejelentés tartalma vagy annak újdonságértéke miatt kiemelkedő jelentőségűnek tartunk.

 

Miközben még mindig tart a vitáról szóló vita, a választási viták elkezdődtek a különböző televíziókban és fórumokon. Az első, legfontosabb összecsapás a gazdaság jelenéről és közelmúltjáról szóló Kóka-Áder vita volt, mely azonban nem értékelhető önmagában: előzményei és következményei egyaránt fontosak.

 

A vitát megelőzően a Fidesz taktikai hibát követette el azzal, hogy egy szabad demokrata politikust hívott ki vitára, hiszen ezzel mintegy felemelte maga mellé a kisebbik kormánypártot – akinek parlamentbe jutása ellenkezik az ellenzéki párt érdekeivel. Kizárólag magát a vitát tekintve viszont Áder János lehetett meggyőzőbb azoknak, akik nem szakértők és nem eleve elkötelezettek egyik vagy másik fél mellett. A Fidesz frakcióvezetője ugyanis a vita elejétől kezdve a szocialista ígéretetekkel próbálta szembesíteni Kóka Jánost, aki viszont nem mindig tudta eldönteni, hogy a kormánytagként, vagy SZDSZ-es politikusként válaszoljon.

 

A vita során a Fidesz kérésére nem jelentek meg a képernyőn a statisztikai adatok, de ezt az ellenfél nem használta ki eléggé, így önmagában nem vált kínossá a Fidesz számára. Áder egyfajta magabiztos, tanári stílussal végig vizsgáztatta ellenfelét. A műsorvezető háttérbe húzódása miatt gyakorlatilag Áder vezette a vitát, a gazdasági miniszter végig reaktív szerepben volt.

 

A vita utóélete ugyanakkor leginkább az SZDSZ-nek lehet kedvező. A sajtóvisszhangot tekintve mindenki a maga irányultságának megfelelően értékelte a vitát, a legjellemzőbb megállapítás azonban az volt, hogy a Kóka-Áder vita kevéssé volt izgalmas, és a felek elbeszéltek egymás mellett. A liberálisok pedig – talán tanulva a kellemetlen tapasztalatból, hogy Áder János szocialista politikusként kívánta pozícionálni Kóka Jánost – máris háromoldalú vitát javasoltak, és, kidomborították, miben tér el programjuk az MSZP-től.

 

A kampányhoz közeledve ugyanakkor az is érzékelhető: a statisztikai adatok és független vélemények egyáltalán nem vonhatóak ki a pártpolitikai erőtérből – így semmit sem módosítanak a gazdaságpolitikai diskurzuson sem. Az elemzői jelentések és kutatások ugyanis vagy teljesen ellentétes olvasatot kapnak a két politikai oldalon, vagy a pártok támadásainak és hiteltelenítési kísérleteinek céltábláivá válnak.

 

 

Makrogazdasági és pénzügyi mutatók

GDP növekedés* 4,1%
(2005. I-III.)
Ipari termelés
növekedése*
7,7%
(2005. I.-V.)
Beruházás-növekedés* 8,5%
(2005. I-III.)
Munkanélküliség 7,3%
(2005. IV.-VI.)
Infláció* 2,7%
(2005. VI.)
Reálkereset-növekedés* 6,3%
(2005. I.-V.)
Államháztartási hiány -435,5 milliárd Ft
(2005. I-VI.)
Fizetési mérleg -5053 millió euró
(2005. I-III.)
Jegybanki alapkamat 6,00%

* az előző év azonos időszakához képest

Források: Figyelőnet, HVG, Magyar Nemzeti Bank, Portfolio.hu

 


Kormányoldal


Veres János, pénzügyminiszter

Februárban – januárhoz hasonlóan – az államháztartás a prognózisnál kisebb hiánnyal zárt. Az év második hónapjában az államháztartás hiánya 295,1 milliárd forint volt. (március 7.)

Folytatni kell az export- és beruházás-vezérelt gazdasági pályát és továbbra is fenn kell tartani azt, hogy a hazai gazdaság az EU-átlag fölött mintegy 2-3 százalékkal bővüljön, ez teremti meg az új munkahelyek alapját. (március 7.)

 

Kóka János, gazdasági és közlekedési miniszter

Soha nem épült annyi lakás, mint ma. Soha nem jut annyi pályakezdő fiatal lakáshoz, mint ma. Annak adjunk, akinek szüksége van rá, ne finanszírozzunk luxuslakásokat, ne finanszírozzuk azt, ha valaki befektetési céllal vásárol lakásokat. Menjünk az SZDSZ programja mentén és kijelenthetjük: "ma rosszabbul élünk, mint négy év múlva". (március 8.)

 

Hiller István, MSZP elnök

AZ Új Magyarország program megvalósítását már a választások utáni napon meg lehet kezdeni. A program biztos anyagi alapokon áll: 90 százalékát az uniós költségvetés, 10 százalékát pedig a magyar büdzsé biztosítja. (március 9.)


Ellenzék


Dávid Ibolya, MDF elnök

A Magyar Demokrata Fórum programja az őszinteségen, a teljesítmény tiszteletén alapuló program felnőtt embereknek. Olyan program, amely a kölcsönösségre épül. Szándékaink szerint bevezetjük az eurót 2010-ben, és ennek érdekében rendbe tesszük a költségvetést. Ehhez azonban az kell, hogy Magyarország polgárai ne higgyenek a sokadik havi plusznyugdíj, az ingyenes diákbérlet, ingyen-tankönyv és családi benzin vagy bőkezűen osztogatható állami segélyek ígéreteiben. A költségvetést egyensúlyba kell hozni, és ennek az az ára, hogy nem valósítjuk meg a két nagy párt amúgy is hamis, s kimondom – szándékosan félrevezető ígéreteit. (március 4.)

 

Cséfalvay Zoltán, Fidesz gazdasági program-felelős

Nem hiszem, hogy a külföldi vállalatok az ország lerablása céljából telepednek le nálunk. Valójában itt akarnak gyökeret verni, és a magyar gazdaságban is szükség van rájuk. De szükség van kis és középvállalatainkra is, illetve a kettő összekapcsolására, arra, hogy a multik magyar beszállítókkal dolgozzanak együtt. Ugyanakkor az egyenlőtlen viszonyokat, a monopolhelyzetek kialakulását az államnak nem szabad eltűrnie. A mai gazdaságpolitikát nézve úgy tűnik, a kormány nem találta meg azokat az eszközöket, amelyekkel a kis- és közepes vállalatokat úgy tudjuk támogatni, hogy őket helyzetbe hozzuk, de a külföldi cégek is jól járjanak. (március 6.)

 

Varga Mihály, Fidesz alelnök

Gazdaságfejlesztési programokra van szükség, olyanokra, mint korábban a Széchenyi program, csökkenteni kell a vállalkozások terheit, a tb-járulék mértékét, ezzel a hazai cégek a kis- és középvállalkozások új munkahelyeket tudnak teremteni, ami megalapozza a munkanélküliség visszaszorítását, a foglalkoztatás bővítését. (március 7.)

 

Áder János, Fidesz frakcióvezető

Négy év múlva jobban fogunk élni, mint most, ennek egy feltétele van, hogy polgári kormány alakuljon Magyarországon, Orbán Viktor vezetésével. Mi azt szeretnénk, ha a következő négy évben, 2006-2010 között nem a munkanélküliek, hanem a munkahelyek száma szaporodna, mi azt szeretnék, ha a következő négy évben az állam ismét elismerné a gyermeknevelés költségeit, társadalmilag hasznos költségként. És mi azt szeretnénk, hogy a következő négy évben ismét elviselhető mértékű legyen a lakáshitel kamata. (március 8.)

 

Matolcsy György, Fidesz

Magyarország gazdaságának helyreállítása érdekében szükség van új Széchenyi-tervre, vissza nem térítendő tőkeemelésre, foglalkoztatást bővítő automatikus támogatásra is. Az egyensúlyi problémákat az adók csökkentése mellett józan, racionális kiadáscsökkentéssel lehet helyre állítani. (március 9.)

 
Érdekképviseleti szervezetek


Némethy László, Amerikai-Magyar Kereskedelmi Kamara elnök

Szükség van a társadalombiztosítási járulékok 5 százalékos csökkentésére, valamint az eva reformjára, mivel ez az adó csak a munkaviszonyból származó jövedelem bújtatására szolgál. (március 7.)

 

JP Morgan

A 2006-os magyarországi államháztartási hiány eredményszemléletben számolva 8 százalék lehet, de ezt az előrejelzést is komoly felfelé ható kockázatok terhelik, és a tényleges idei deficit könnyen 10 százalék környékén lehet. (március 5.)

 

Dresdner Kleinwort Wasserstein

Februárban 285 milliárd forintos hiány várható azzal együtt, hogy a januári deficit volt jóval alacsonyabb a vártnál. Az első két hónapban a teljes évi hiánycél 31 százaléka teljesül, és a választások körüli költekezés nyomást gyakorolhat a befektetői hangulatra a következő hónapokban. (március 5.)

 

Atradius Credit Insurance

Amíg a fejlett gazdaságú országokban a vállalkozások mintegy 30 százaléka biztosítja kintlévőségeit, várható árbevételét, addig Magyarországon ez az arány csupán egy százalék. (március 7.)

 

GKI Gazdaságkutató Rt.

A választások után szeptemberig van ideje az új kormánynak a szükséges reformok megkezdésére és a GDP 1-1,5 százalékát kitevő egyensúlyjavító intézkedések meghozatalára, hogy ne alakuljon ki gazdasági veszélyhelyzet. Az idén a tavalyi trendek folytatódnak, a GDP 4,4 százalékkal nő, az infláció éves átlaga 2,3 százalék lesz, az államháztartás hiánya pedig a GDP 5,7 százalékát teszi ki, a nyugdíjreform hatásával korrigálva. A munkanélküliségi ráta változatlan szinten 7,2 százalékon áll majd, ami az üzleti szférában bekövetkezendő növekedésnek és a közszférában a reformok miatti leépítéseknek köszönhető. Az euró 2010-es bevezetése megvalósítható és kedvező is lenne. (március 8.)

 

Ecostat

A választások előtt nincs esély a pénzügyi egyensúly javítására. nehezen prognosztizálható, hogy 2006-ban az országgyűlési választásokat követően, de még a helyhatósági választások előtt az újonnan felálló kormány milyen egyensúly-javító lépéseket tesz, mennyiben vállalja a költségvetési kiigazítások megkezdését. Amennyiben 2006-ben nem történnek az államháztartási hiány csökkentése érdekében hatékony és átfogó lépések, a nemzetközi megítélés jelentős romlása mellett az euró 2010-es bevezetése is irreálissá válik. (március 8.)

 

Központi Statisztikai Hivatal

A múlt év végén Magyarországon mintegy 112 ezer vállalkozás összesen 166,7 ezer kiskereskedelmi üzletet működtetett. Közel 25 ezer új üzlet kezdte meg működését, s csaknem ugyanennyi bolt zárt be. A korábbi évekre jellemző lassuló növekedés után, 2005-ben először csökkent a kiskereskedelmi üzleteket működtető gazdasági szervezetek száma: 2005. december 31-én 131-gyel kevesebb ilyen vállalkozás volt, mint 2004 év végén. A csökkenés különösen az egyéni vállalkozásokat érintette, számuk 1.675-tel fogyatkozott. A társas vállalkozások ezzel szemben gyarapodtak. Számuk 1547-tel emelkedett. (március 6.)

 

Magyarország bruttó hazai terméke 2005 IV. negyedévében 4,3 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva. Az év egészében a gazdasági növekedés mértéke 4,1 százalék, a naptári hatást figyelembe véve 4,3 százalék volt. A IV. negyedévben a gazdasági növekedést termelési oldalról az árutermelő ágazatok közül a feldolgozóipar és az építőipar, a szolgáltatások közül a pénzügyi tevékenység, a szállítás, raktározás, posta, távközlés teljesítménynövekedése húzta. A GDP felhasználási oldalán legdinamikusabban továbbra is a termékek és szolgáltatások kivitele nőtt. A háztartások fogyasztásának növekedése alatta maradt a GDP növekedési ütemének. 2005-ben a GDP értéke folyó áron 21 785 milliárd forint volt. Egy főre vetítve a GDP összege 2 millió 160 ezer forint volt. A magyar gazdaság teljesítményének változása követi a világgazdaság tendenciáját, de a magyar GDP növekedési üteme továbbra is jelentősen (a negyedik negyedévben mintegy 2,4 százalékponttal) meghaladja az Európai Unióét. (március 10.)

 

Moody’s Investors Service

Két fokozattal, a szuverén magyar adóskockázati osztályzat szintjére minősítette fel a Budapestre külön nyilvántartott adósbesorolást pénteken az amerikai nemzetközi hitelminősítő, arra hivatkozva, hogy a magyar főváros új hiteleit teljes körű kormánygarancia fedezi, és a jelenlegi kormány általánosságban is erősen támogatja a budapesti beruházási programokat. A nemzetközi hitelminősítő pénteki londoni közleménye szerint Budapest összevont forint- és devizaadósságának osztályzata A1-re emelkedik az eddigi A3-ról. (március 10.)

Sajtókapcsolat:
+36 20 665-0384
Telefon / Fax:
+36 1 430-6699 / +36 1 430-6695