A kokárda hozta a fordulatot

2006-03-17

A pártok nem leplezték, hogy az idei március 15-i megemlékezések a választási kampány egyik állomását jelentették számukra. A nemzeti ünnepekről a politikusok mindig sajátos szempontjaik szerint beszélnek: az ünnepi beszédek egyben mindig politikai üzenetek is. A március 15-i politikai egymásnak felelgetéssel a nyilvánosságban csak a Kossuth-, és Széchenyi-díjakkal kapcsolatban aktív szerepet vállaló államfő tudott konkurálni.

Korábbi felmérések szerint a választók legnagyobb része azt várná el a politikusoktól, hogy a nemzeti ünnepeken közösen jelenjenek meg. Ennek ellenére sem kampányidőszakban, sem azon kívül nem az válik hírré, ha erre valóban sor kerül, hanem az, ha az ünnepen is láthatóvá válik a konfliktus közöttük. Ezt jól mutatja, hogy bár több helyen is – például Miskolcon és Szegeden – közösen emlékeztek meg a politikusok az 1848-as forradalom és szabadságharc évfordulójáról, az erről szóló híreket alaposan háttérbe szorították a Múzeumkertben és a Budai Várban történtek.

 

A ribillióval szemben

Gyurcsány Ferenc hallgatóságát is beépítette a Múzeumkertben elmondott ünnepi beszédébe. Az elmúlt hetek kampánykörútján (például Mohácson) történteket felidézve, aligha meglepő, hogy a miniszterelnök beszédét hangoskodók zavarták meg. Az ünnepségen lezajlott kisebb rendbontás ráadásul az egy évvel korábban történtekre is emlékeztetett, amikor Gyurcsány ugyancsak kiszólt beszéde közben a vele szemben kiabálókhoz. Gyurcsány ezt kihasználva tarthatott akkor is, most is hangulatformáló beszédet: szembeállította egymással a saját maga által megtestesített és hanghordozásában, hangerejében is megjelenített nyugalmat és a ribilliót, amelyet ellenfeleihez kapcsolt. Ez utóbbi ügyben a Fidesz annyival segítette a miniszterelnököt, hogy Schmitt Pál Fidesz-alelnök még nyilatkozott is arról, hogy a Gyurcsányt megzavaró csoport mögött nem a Fidesz áll.

Gyurcsány Ferenc március 15-i beszédének másik hangsúlyos eleme a köztársasággal kapcsolatos üzenet megfogalmazása volt, amellyel a miniszterelnök reagált Orbán Viktor néhány nappal korábbi kijelentésére. A „köztársaság ruha a nemzet testén”-kijelentéssel szembehelyezkedő egyértelmű politikai üzenetet közvetítő miniszterelnök önmagát a rendszerváltással létrejött politikai berendezkedés védelmezőjeként pozícionálta, míg – ebből következően – ellenfelét az ellentétes oldalra helyezte. Ennek az üzenetnek azonban ellenmondott az a botrány, ami a március 15-i kitüntetések kapcsán robbant ki, miután Sólyom László jelezte, hogy nem ért egyet három jelölt díjazásával. Az, hogy a nyilvánosság számára a vita úgy jelent meg, mint, hogy Gyurcsány Ferenc az előző rendszer három emblematikus figuráját szeretné kitüntetni, és az államfő ezt helyteleníti, éppen, hogy gyengítette a demokrata, köztársaságpárti miniszterelnök imázsát. Ezt a miniszterelnök szempontjából negatív hatást azonban ellensúlyozta és mérsékelte az, hogy az elmaradt kézfogásokkal kapcsolatos fejlemény elterelte a figyelmet a kiinduló témáról.

 

Üzenet haza

A kitüntetések a Fideszt is ellentmondásos helyzetbe hozták. Azzal, hogy az ellenzéki párt reagált az ügyre, a Fidesz szembement a párt elmúlt két évben tapasztalható törekvésével. Új szavazók megnyerése érdekében a Fidesz ugyanis számos gesztust tett azok felé, akik nosztalgiával tekintenek vissza az előző rendszerre. Azonban hogy ennek élességét tompítsa, a párt a bejelentést Selmeczi Gabriellára bízta, nem pedig Szíjjártó Péterre, akinek nyilatkozatai rendre nagyobb port vernek fel.

A Fidesz március 15-i üzenetei a mozgósításról szóltak. A Budai Várban megtartott rendezvényen a párt alelnöke és európai parlamenti képviselője, Schmitt Pál által elmondott beszéd új üzenetet nem fogalmazott meg, egyértelműen a szimpatizánsok lelkesítését szolgálta. Orbán Viktor beszédében annál több volt az új elem – legalábbis a kampány eddigi üzeneteihez képest. A „rosszabbul élünk” mindenkihez szóló üzenetét felváltotta a nemzeti és a nemzetközi politika szembeállításában gondolkodó szavazók megszólítása. Ez arra utal, hogy a „lebeszélőkampány” mellett hangsúlyossá vált a párt „hagyományos”, már 2002-ben is meglévő szavazóinak mozgásba lendítése: Orbán Viktor üzenete azoknak szólt, akiket a hírek szerint a Fidesz aktivistái személyesen is igyekeznek majd elérni a kampány utolsó szakaszában.

Orbán Viktor beszédének másik hangsúlyos eleme Gyurcsány Ferenc volt. A Fidesz programja kapcsán az ellenzéki párt miniszterelnök-jelöltje újra megfogalmazta, hogy Gyurcsány egyszemélyes programja áll szemben az általa propagált nemzeti programmal, amely nem sötét szobákban, hanem a legnagyobb nyilvánosság előtt, a Nemzeti Konzultáció vagy az Országépítő találkozók keretei között formálódott. A Fidesz szempontjából logikus lépés, hogy olyan ponton támadja ellenfelét, amely az MSZP számára a leginkább fontosnak látszik, hiszen a kormánypárt – a reklámkampányából is jól látható módon – a miniszterelnök személye által igyekszik mozgósítani saját szavazóit és elérni a bizonytalanokat. A Fidesz programokról szóló összehasonlítása az ő elbizonytalanításukat szolgálja.

Összességében a Fidesz március 15-i rendezvénye fordulópontot jelenthet a párt kampányában, hogy az eddigi, alapvetően negatív hangvételű üzeneteket pozitív, lelkesítő-mozgósító kommunikáció váltsa fel. Egy ilyen fordulatnak lehetett a felvezetése az ünnepi rendezvény, és ennek lehet kibontása a Fidesz hétvégi kongresszusa, melyen programját is bemutatja a párt.

 

Sajtókapcsolat:
+36 20 665-0384
Telefon / Fax:
+36 1 430-6699 / +36 1 430-6695