Forintválság vagy gyengülés?

2006-03-20

A hét egyik kiemelt politikai témája a forint megingása volt. A kormány elsődlegesen külső tényezőknek tulajdonította a gyengülést, a Fidesz politikusai inkább a kormányt okolták a történtekért. A kormányoldal az utóbbi héten a reformok iránti elkötelezettségét hangsúlyozta, Matolcsy György pedig a kétkulcsos adórendszer mellett tett hitet.

Intézetünk minden héten olyan áttekintést készít, mely összefoglalja a hét legfontosabb gazdaságpolitikai témájú híreit, eseményeit és nyilatkozatait, továbbá a napvilágot látott adatokat. A nyilatkozatok közül azokat idézzük, melyeket a bejelentő személye, a bejelentés tartalma vagy annak újdonságértéke miatt kiemelkedő jelentőségűnek tartunk.

 

A héten folytatódott a forint árfolyamának csökkenése, mely a politikai nyilatkozatokban is markánsan megjelent. A kelet-európai régió gyengülő valutáit Veres János elsődlegesen a magas olajárak miatti amerikai és európai kamatemelésnek tulajdonította, a Fidesz politikusai (Varga Mihály és Kövér László) azonban kritikát fogalmaztak meg a kormánnyal szemben, és a történtek apropóján felemlegették az államháztartás kedvezőtlen helyzetét, a közelmúlt leminősítéseit, de még a magas munkanélküliséget is.

A Fidesz a héten előrukkolt saját személyi jövedelemadó-javaslataival, amivel gyakorlatilag minden parlamenti pártot "tromfolt" az adócsökkentési licitben. A volt gazdasági miniszter, Matolcsy György bejelentette: a Fidesz a kétkulcsos személyi jövedelemadót támogatja, melynek alsó kulcsa 13, felső kulcsa pedig 15 és 20 százalék között lenne. A Fidesz-kormány leendő „humánerőforrás-menedzsere”, Mikola István eközben arról beszélt: az országot a „testében-lelkében ép, szellemében felkészült emberek dübörögtetik.”

A kormányoldal eközben a reformok iránti elkötelezettségét hangsúlyozta. Veres János kifejtette: a választásokat követően azonnal intézkedéseket kell hozni a költségvetés helyzetének javítására, Kóka János ismét megfogalmazta a bürokrácia csökkentésének és átalakításának igényét, Hiller István pedig arról beszélt: Magyarország szellemi potenciáljának fejlesztése jegyében az új kormány oktatási és szakképzésbeli korszerűsítést fog végrehajtani. Mindezek alapján a gazdaságpolitikában továbbra is fennmaradt a korábbi szereposztás a pártok között: a Fidesz népszerű bejelentéseivel „emberarcúságát”, a kormányoldal viszont a fejlesztések és a reformok iránti elkötelezettségét domborítja ki.

 

Makrogazdasági és pénzügyi mutatók

GDP növekedés*

4,1

(2005 I-XII.)

Ipari termelés
növekedése*
13,7%
(2006.I.)
Beruházás-növekedés* 6,4%
(2005. I-XII.)
Munkanélküliség 7,5%
(2005.XI- 2006.I.)
Infláció* 2,7%
(2006. I.)
Reálkereset-növekedés* 6,3%
(2005. I-XII.)
Államháztartási hiány -435 milliárd Ft
(2006. I-II)
Fizetési mérleg -5053millió euró
(2005. I-XI.)
Jegybanki alapkamat 6,00%

* az előző év azonos időszakához képest

Források: Figyelőnet, HVG, Magyar Nemzeti Bank, Portfolio.hu

 


Kormányoldal


Gyurcsány Ferenc miniszterelnök

„Nem lehet kiegyezés a politikai erők között, ha az egyik a munka és a tőke összefogását helyezi előtérbe, befektetésbarát és fejlesztésorientált, míg a másik a gazdasági populizmus jegyében kétértelmű mondatokat fogalmaz meg a külföldi tőke vonatkozásában. Akkor lesz kiegyezés a versengő pártok között, ha mindenki megérti, hogy a gazdaságban verseny, tőke és tulajdon van, és a versengő gazdasághoz szolidáris társadalompolitika társul. A magyar gazdaság fontos érdeke annak megértése, hogy a sikerhez a nyitott, versengő gazdaság elvének elfogadása vezet.” (március 13.)

 

Veres János pénzügyminiszter

A szakértők egyetértenek abban, hogy a hosszú idő óta magas olajárak miatti amerikai és európai kamatemelés a fő oka annak, hogy a kelet-európai régióban gyengültek a valuták. Az amerikai jegybank szerepét betöltő FED és az Európai Központi Bank kamatemelése miatt szűkült a kamatrés a kelet-európai országok kamataihoz képest, és ez hatott a régióban a visegrádi 4-ekre is. A konvergencia-programban foglaltak megvalósítása tartósan biztosíthatja azt az elfogadható adósságszintet, ami megfelelő Magyarország számára. A választásokat követően azonnal intézkedéseket kell hozni a költségvetés helyzetének javítására. (március 13.)

 

A nemzeti valuta meggyengülésének kérdésében egyetértés van a kormányzat és a jegybanki vezetés között, az elmúlt napokban a pénzügyi vezetés többször konzultált jegybanki illetékesekkel. (március 13.)

 

Kóka János gazdasági miniszter

10-12 minisztériumra van szükség. Nincsen szükség 3200 települési önkormányzatra, nincsen szükség 26 ezer közpénzből finanszírozott önkormányzati képviselőre. (március 13.)

 

Hiller István, az MSZP elnöke

Mindennél fontosabb Magyarország szellemi potenciáljának fejlesztése. Ennek szellemében az MSZP választási győzelme esetén az új kormány oktatási és szakképzésbeli korszerűsítést fog végrehajtani. A Magyar Szocialista Párt programja eddig még nem tapasztalt példátlan alapossággal területekre lebontva szól a fejlesztési tervekről. Az EU-forrásokkal és a pályázati szerepvállalásokkal kapcsolatban mértéktartóan kell viselkedni. Nemcsak a magyar állam, de az EU "bürokratikus borzalma" is nehezíti azt a folyamatot, hogy a magyar vállalkozók megfelelő támogatáshoz jussanak. (március 14.)

 
Ellenzék


Varga Mihály, a Fidesz gazdaságpolitikusa

„Alapvetően egyetértek Veres János pénzügyminiszterrel abban, hogy külső tényezők az okai a forint meggyengülésének. Ugyanakkor az amerikai kamatemelés hatása miatt is drágább lesz a magyar adósság finanszírozása. A forint gyengülésére hatott az is, hogy a három nagy hitelminősítő intézet az elmúlt hónapokban rontotta Magyarország minősítését, s ez nem ad jó aurát a magyar gazdaság számára. Magyarország a GDP-növekedés szempontjából 2005 utolsó negyedévében elmaradt Csehországtól és Szlovákiától is, vagyis az átlag alatt teljesít.” (március 13.)

 

Matolcsy György, a Fidesz gazdaságpolitikusa

„A Fidesz a kétkulcsos személyi jövedelemadót támogatja, melynek alsó kulcsa 13, felső kulcsa pedig 15 és 20% közötti lenne.” (március 14.)

 

Kövér László, a Fidesz választmányának elnöke

„A munkanélküliség növekvő adatain kívül egyéb olyan riasztó jelek is vannak, amelyekre most már a külföldi elemzők, az Európai Unió különböző illetékesei, a hitelezők és a hitelminősítő intézetek is felfigyeltek. Nyilvánvalóan ennek a következménye a forint elmúlt napokban történő drámai romlása is. Különösen azok kerülnének veszélybe, akik a korábbi, különösen az Orbán-kormány idején kedvezőnek tűnő gazdasági perspektíváira alapozva lakásokat újították fel, vagy új lakást építettek, és eladósodtak”. (március 14.)

 

Mikola István, a Fidesz volt egészségügyi minisztere

„A gazdaság nem önmagában dübörög, hanem a testében-lelkében ép, szellemében felkészült emberek dübörögtetik.” (március 12.)

 

Érdekképviseleti szervezetek

 

Demján Sándor, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének elnöke

„A radikális és gyors oktatási-, közigazgatási- és egészségügyi reformok nélkül összeomolhat a magyar gazdaság. Az új kormány nem lehet tétova tehén, gyorsan kell változásokat hozni. Ars poeticánk, hogy a vállalkozók mostani rendezvényükkel – az érdekvédelmi szervezetekkel összhangban – befolyásolják a két akolba terelt nyájat (a nagy pártok választóit)”. (március 14.)

 

Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke

„Ha az államháztartás halaszthatatlan reformja nem kezdődik meg 2006 nyarán, akkor le kell mondani az euró 2010-es bevezetéséről. Gyáva a kormány politikája, mondom ezt a kereskedelemfejlesztés átalakítása, illetve az ITDH tevékenységének gyenge hatékonysága miatt.” (március 13.)

 

Beat Siegenthaler, DT Securities vezető elemzője

A piacok számára pozitívabb lenne a szocialisták győzelme, mert ők legalább azt mondják, hogy valamit lépni fognak majd. Azt viszont az emberek nem tudják, hogy mit lehet várni a Fidesztől. (március 13.)

 

Nyeste Orsolya, az Erste Bank elemzője

A Fed és az Európai Központi Bank kamatemelése miatt szűkült a kamatrés, ezáltal szűkült a hozamkülönbözet a kelet-európai országokhoz képest, a befektetők pedig hajlamosabbak a fejlett piacokon befektetni pénzüket. Igaznak bizonyultak azok az elemzések, melyek szerint bármi is történik a forinttal, az túlnyomó részben külső okokkal lesz magyarázható. Ezt támasztja alá az a tény is, hogy a közelmúltban történt leminősítések csak átmeneti gyengülést okoztak. Azok kisebbek is voltak mint a mostani, és rövidebb ideig is tartottak. A jövőben a régió valutáinak, és így a forint árfolyamának is az tenne jót, ha a piacnak lenne elképzelése arról, hol álljon meg a fejlett piacoknál a kamatemelés. Jelenleg elég magasak ezek a várakozások. (március 13.)

 

KSH

A fogyasztói árak az idén februárban 0,2 százalékkal nőttek az egy hónappal korábbihoz képest, és 2,5 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbi szintet. Az első két hónapban a fogyasztói árak átlagosan 2,6 százalékkal nőttek az előző év azonos időszakához képest. Tavaly februárban a 12 havi infláció 4,1 százalék volt, 2006 januárjában pedig 2,7 százalék. (március 13.)

 

Török Zoltán, a Raiffeisen Bank elemzője

"Mindenki számára meglepő, ami az elmúlt héten, illetve tegnap történt. Továbbra sem lehet azt gondolni, hogy Magyarország-specifikus a gyengülés, a lengyel zlotyi is hasonló mértékben gyengül. A gyengülés valószínűleg nem tart nagyon sokáig, pár napon belül vége lesz. De a helyzet persze állandóan változik. Azonban amíg nincs érdemi különbség az egyes devizák gyengülése között, addig nem nagyon érdemes beavatkozni. Mert nem a kamat mértéke miatt gyengül a forint, hanem külső okok miatt.” (március 14.)

 

Barcza György, az ING elemzője:

Rövid távon átmeneti korrekció várható. A következő, a forint árfolyamát jelentősen befolyásoló lépés a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsának hétfői ülésén várható. A kamat-meghatározó tanácskozás után a testület kemény hangú nyilatkozatot adhat ki, ami stabilizálhatja a magyar deviza árfolyamát. Bár a régiós devizák közül a forint és a zloty gyengült leginkább az elmúlt napokban, a magyar deviza mégis rosszabbul teljesít lengyel társánál, mivel a lengyel fizetőeszköz korábban jelentősen erősödött az euróval szemben, így most van honnan gyengülnie. (március 13.)

 

Lars Christensen, a Danske Bank elemzője

A jövőben pénzromlás üteme egyértelműen emelkedhet a forint elmúlt hetekbeli gyengülése alapján, és egy kamatemelés valószínűsége egyértelműen emelkedett. (március 14.)

 

Sajtókapcsolat:
+36 20 665-0384
Telefon / Fax:
+36 1 430-6699 / +36 1 430-6695