Veres és Orbán is lebegteti az euró bevezetésének időpontját

2006-03-23

Az elmúlt hét gazdaságpolitikai vitáit főként a Fidesz kezdeményezései határozták meg. Élénk vita alakult ki a nagyobbik ellenzéki párt programjáról, valamint a költségvetési tanács felállítására tett javaslatáról. A forint újabb gyengülése után a politikusok egyszerre igyekeztek megnyerni a választókat és megnyugtatni a piacokat. Ugyanakkor mind Veres János, mind Orbán Viktor ellentmondásos nyilatkozatokat tett az euró bevezetésével kapcsolatban.

Intézetünk minden héten olyan áttekintést készít, mely összefoglalja a hét legfontosabb gazdaságpolitikai témájú híreit, eseményeit és nyilatkozatait, továbbá a napvilágot látott adatokat. A nyilatkozatok közül azokat idézzük, melyeket a bejelentő személye, a bejelentés tartalma vagy annak újdonságértéke miatt kiemelkedő jelentőségűnek tartunk.

 

A Fidesz programhirdető kongresszusa után a párt gazdaságpolitikai felvetései határozták meg politikai közbeszédet. A nagyobbik ellenzéki párt részéről elsősorban Orbán Viktor pártelnök állt elő ezen a téren új kezdeményezésekkel, míg a Fidesz gazdaságpolitikusainak másodlagos szerep jutott a nyilvánosságban. A nagyobbik ellenzéki párt programját élesen bírálták a kormánypártok, az elemzők pedig továbbra is annak a véleményüknek adtak hangot, hogy a pártprogramokban lévő ígéretek aligha megvalósíthatók, ehelyett inkább azonnali fiskális szigorra lesz szükség a választások után. A Fidesz részéről erre ezúttal Orbán Viktor is utalt, hiszen úgy fogalmazott pártja kongresszusán: „az Új Széchenyi-terv egy esztendő alatt stabilizálja a magyar gazdaságot, és helyreállítja a mindennapi élet biztonságát.”

A szakértők körében kedvező visszhangra talált a Fidesz azon javaslata, amely a költségvetési tanács felállítására vonatkozik. Egybehangzó véleményük szerint egy ilyen testület megfelelő összetétel esetén valóban hatékonyan ellenőrizhetné a büdzsé betartásáért felelős politikai testületeket. A pártok közül eddig csak az MSZP utasította el egyértelműen a javaslatot.

A forint árfolyamának újabb ingadozását az elemzők többsége nemzetközi hatásokkal magyarázza, és nem vár kamatemelést. Az ellenzéki politikusok azonban ezúttal felhasználták az alkalmat, hogy felhívják a figyelmet arra: a forint gyengülése nehéz helyzetbe hozhatja azokat, akik devizahiteleket vettek fel. Az euró kapcsán – bár a 2010-es céldátumot minden párt programja tartalmazza – mindkét oldalról ellentmondásos nyilatkozatok hangzottak el. A Fidesz elnöke többször is hangsúlyozta, hogy a programjukba Matolcsy György kérésére került be a 2010-es céldátum, de a pártelnök kételkedik annak megvalósíthatóságában. Veres János ugyanakkor arra tett megjegyzést, hogy esetleg csak 2010 második felében kellene bevezetni a közös pénzt.

 

Makrogazdasági és pénzügyi mutatók

GDP növekedés* 4,1%

(2005. I-XII.)

Ipari termelés
növekedése*

13,7%

 

(2006. I.)

Beruházás-növekedés*

6,4%

 

(2005. I-XII.)

Munkanélküliség 7,5%

 

(2005. XI.-2006. I.)

Infláció* 2,5%

 

(2006. II.)

Reálkereset-növekedés* 4,8%

 

(2006. I.)

Államháztartási hiány -435,5 milliárd Ft

 

(2006. I-II.)

Fizetési mérleg -5053 millió euró

 

(2005. I-IX.)

Jegybanki alapkamat 6,00%

* az előző év azonos időszakához képest

Források: Figyelőnet, HVG, Magyar Nemzeti Bank, Portfolio.hu


Kormányoldal


Gyurcsány Ferenc, miniszterelnök

A Fidesz programja a magyar gazdasági és pénzügyi rendszert egyaránt megbillenti, olyan mértékben megterheli, hogy azt kell mondani, nem teljesíthető. A versenyképességet kell támogatni, de nem a társadalombiztosítási járulék radikális csökkentésével, mert attól nem lesznek új munkahelyek, hanem fejlesztéssel, beruházással és szakképzéssel. Aki beruházni akar, annak pénz kell, aki lemond adóbevételről és tb-járulékról radikálisan, annak nem marad pénze beruházni. (március 20.)

A forint árfolyama a megfelelő helyen van a sávján belül az euróval szemben, és a magyar valuta stabil. Az utóbbi hetek nagyobb ingadozását külső, globális tényezők okozták. (március 22.)

 

Kuncze Gábor, SZDSZ elnök

Ha feláll a költségvetési tanács, első dolga lesz figyelmeztetni: nem lehet egyszerre járulékot csökkenteni, adót csökkenteni, támogatásokat növelni, visszaállamosítani, állami gyógyszerárakat és állami energiaárakat bevezetni, megfelezni az autópálya-matricák árát, és megannyi olyan vállalást tenni, melyet nem tud, és nem is akar Orbán Viktor megvalósítani. (március 22.)

 

Gál J. Zoltán, MSZP országgyűlési képviselő

A Fidesz választási programja összeroppantaná a magyar gazdaságot, az a szociális bizonytalanság és az igazságtalanságnak programja. Az első számítások után azt tudjuk mondani, hogy ez a magyar gazdaság megroppantásának programja. Egyetlen évben körülbelül 1554 milliárd forintot venne ki a közös kasszából. (március 20.)

 

Pichler Ferenc, Pénzügyminisztérium kabinetfőnök

Sajnáljuk, hogy februárban a Fidesz nem aggódott annyira az államháztartási hiány alakulásáért, hogy törvényben is elkötelezte volna magát annak mérséklése mellett. Februárban a kormány benyújtott egy javaslatot az államháztartási hiány csökkentéséről, ám ezt az ellenzék láthatóan nem kívánta elfogadni. (március 22.)

 

Élő Norbert, MSZP országgyűlési képviselő

Az MSZP nem támogatja a költségvetési tanács fölállítását, mert nem látjuk értelmét egy újabb hivatalnak. (március 23.)

 

Veres János, pénzügyminiszter

Jó ötlet a véleménynyilvánító népszavazás az euró bevezetéséről, az ahhoz szükséges feltételek teljesítése ugyanis komoly erőfeszítéseket igényel a gazdaság részéről. 2010 ismét választási év lesz. Az euróbevezetés rövid távú negatív hatásai miatt ezért megfontolandó, hogy a magyar gazdaság ne január, hanem július elsejétől álljon át az euróra. (március 23.)

 

Ellenzék

Varga Mihály, Fidesz alelnök

A Fidesz programjának legfontosabb elemei a teljes foglalkoztatottság megteremtése; az akadályok elhárítását a mikro-, kis- és középvállalkozások növekedése elől; a hazai vállalkozói szektor támogatása; a vidék társadalma számára az egyenjogerúság feltételeinek megteremtése, a hitelekkel és a támogatási rendszekkel a gazdák boldogulásának biztosítása; a cigányság polgárosodásának támogatása, az oktatási, munkavállalási, vállalkozási lehetőségeik bővítése. (március 19.)

 

Orbán Viktor, Fidesz elnök

Az Új Széchenyi-terv egy esztendő alatt stabilizálja a magyar gazdaságot, és helyreállítja a mindennapi élet biztonságát. Három év alatt biztos növekedést, és ennek eredményeként mindenki számára érzékelhető javulást, jobb életet fog eredményezni. És hosszabb távon a Széchenyi-tervvel a Kárpát-medencei magyar gazdaság megteremtése a célunk, amely az egész térséget föl fogja lendíteni, és lebontja az akadályokat a magyar nemzet határokon átívelő újraegyesítése elől. (március 19.)

A költségvetés egyensúlya érdekében négy lépést javasol a Fidesz. Elsőként egy költségvetési tanácsot kell létre hozni, amelyben helyet kapna az Állami Számvevőszék elnöke is. A szerv különleges jogokkal lenne felruházva, első körben visszaküldhetné a nem reális törvényjavaslatot a kormánynak, második körben pedig a parlamentnek még mielőtt a köztársasági elnök elé kerülne aláírásra. Második lépésként a miniszterelnök és a miniszterek vállaljanak személyes és pénzügyi felelősséget azért, ha a kormány mégis túllépné az egyébként alaposan megfontolt, biztos lábakon álló költségvetés keretszámait. A Fidesz harmadik lépése az állami közszolgáltatás világos és tiszta finanszírozási rendszerének megteremtése lenne. Az euró 2010-es bevezetése a negyedik lépés. Erről komoly vita zajlott a Fideszen belül, de végül Matolcsy György érvelésének engedve bekerült a párt programjába, mivel nem szerencsés versenytársainknál később csatlakozni az eurózónához. (március 21.)

Olyan kormányzata van Magyarországnak, amely képtelen a magyar fizetőeszközt megvédeni. (március 22.)

Nyolc és tíz százalék közötti hiányra számítok, ha így maradnak a dolgok. De nem maradnak így, ezért sikerül stabilizálni az államháztartás helyzetét. Az összes kiadást le kell állítani, ami nem kapcsolódik a mindennapi élet biztonságához. A PPP-programokat, amelyek esetében ez lehetséges, a finanszírozási konstrukciókat, amelyeken veszít az állam, a fölösleges bürokratikus kiadásokat. A bevételi oldalon 200 ezer már létező munkahelyet szeretnék behozni az adózó körbe. A Fidesz gazdasági programja azért áll biztos lábakon, mert nem mi írtuk, hanem a vállalkozók. (március 23.)

 

Dávid Ibolya, MDF elnök

A legszerényebb becslések szerint is évi százmilliárd forint megy ki a költségvetésből a különféle korrupciós csatornákon; a merészebben kalkulálók 300 milliárdról beszélnek. (március 23.)

 

Érdekképviseleti szervezetek

 

Parragh László, Magyar Kereskedelmi és Iparkamara

A felső áfa-kulcs mérséklése, a Széchenyi-kártya kiterjesztése, a nyugdíj- és egészségbiztosítási rendszerek átalakítása szerepel a kamara kívánságlistáján. A felsorolt feladatokat csak kétharmados törvények módosításával lehet megoldani, ezért a konszenzuskeresés fontosságát ajánlom Orbán Viktor figyelmébe. (március 22.)

 

Kovács György, Budapest Economics

A költségvetési tanács működése biztosan növelné a költségvetés transzparenciáját, kérdés azonban, hogy milyen jogosítványokkal ruháznák fel a testületet. Lényeges lenne, hogy a jogosítványokat kormányváltás esetén se vonják vissza, valamint konszenzus övezze a tagok kiválasztását. A lépés politikai akarat kérdése, szakmailag nyilvánvalóan össze lehetne állítani hiteles, független fiskális tanácsot. (március 21.)

 

Goldman-Sachs

A költségvetési tanács létrehozása fontos szerkezeti változást jelentene, ha megfelelő módon végrehajtják, és a tanács valóban több lenne egyszerű gumibélyegzőnél. Lehetséges, hogy a javaslat felvetésének célja csak a választások előtti költségvetési aggályok elsimítása, mégis, legalább előkerült valamilyen pozitív költségvetési szerkezeti reformötlet. (március 21.)

 

Kovács Árpád, Állami Számvevőszék elnök

A világ számos pontján működik valamilyen költségvetési testület. Minden olyan kezdeményezést jónak tartok, amely javítaná a büdzsét. A számvevőszék elnökeként már többször felhívtam a figyelmet a költségvetés hibáira, amelyek utólag be is igazolódtak. Van indoka annak, hogy ezeket a figyelemfelhívásokat többnek tekintsük, mint egy pusztába kiáltott szó, amelyet a parlament udvariasan megtapsol. Kézenfekvő lenne, ha a testület munkaszervezetét a számvevőszék adná. (március 21.)

 

Palócz Éva, Kopint-Datorg

Az Állami Számvevőszékkel szemben a költségvetési tanács folyamatosan ellenőrizhetné, hogy megvalósulnak-e a költségvetésben foglalt irányszámok. Ha nem, akkor pedig kötelezhetné a Pénzügyminisztériumot a büdzsé betartására. (március 21.)

 

Suppán Gergely, Takarékbank

Valamifajta kontroll szükség lehet a költségvetési terv összeállításakor. Látható ugyanis, hogy az elmúlt években rendre, amikor nem valósultak meg a költségvetésben lefektetett hiánycélok, többnyire az volt az akadálya, hogy a parlamenti vita során többször fölmerültek olyan költségvetés kiadást növelő tételek, amelyeknek nem volt meg a fedezete, így gyakorlatilag a költségvetés tervezési procedúra az, amelyben nem valósulnak meg bizonyos fékek. (március 22.)

 

Vojnits Tamás, OTP

Az elmúlt időszakban elég mély nyomot és kemény emlékeket hagyott a 2003-as kamatemelés. Annak sokféle oka volt: részben a hitelesség megerősítése miatt is szüksége lehetett akkoriban a jegybanknak arra, hogy hirtelen és nagymértékben megemelje a kamatokat, és egészen mások voltak az inflációs kilátások rövid távon is. Ez a két dolog most nem így van. Nem vennék mérget arra, hogy a forint rövid távon képes lesz visszaerősödni a 250-es szint környékére. (március 22.)

 

Ecostat

A magyar bruttó hazai termék a tavalyi 4,1 százalék után - 6,0 százalék körüli átlagos kamatszinttel, az euró árfolyamának mérsékelt növekedésével kalkulálva - 4,3 százalékkal bővülhet, azaz fennmarad a 2-2,5 százalékpontos növekedési többlet az EU legfejlettebb régiójával szemben. Az idei évben a tavalyit 1,2 százalékponttal meghaladó ütemben nő a végső fogyasztás, az év egészében megközelítheti a 2,9 százalékot. A lakosság fogyasztása 3 százalékos növekedést érhet el, amely nagyjából megfelel a reálkeresetek feltételezett emelkedésének. (március 22.)

 

Központi Statisztikai Hivatal

Az egy évvel korábbihoz képest januárban a kiskereskedelmi forgalom egészének átlagos – 6,7 százalékos – növekedésénél gyorsabban 7,5 százalékkal bővült az élelmiszer-kiskereskedelem eladásainak volumene. A nem élelmiszer-kiskereskedelem értékesítésének volumene az átlagos növekedési ütemnél lassabban bővült. (március 22.)

 

Járai Zsigmond, Magyar Nemzeti Bank elnök

Tudatos félrevezetés folyik a költségvetés és az államadósság kapcsán, amely az emberek információ- és tudáshiányára épül. Az államadósság a Pénzügyminisztérium állításával szemben meghaladja a GDP 60 százalékát, és az aktuális 62 százalékos szint költségvetésen kívüli tételekkel együtt valójában 68 százalékos. (március 23.)

Sajtókapcsolat:
+36 20 665-0384
Telefon / Fax:
+36 1 430-6699 / +36 1 430-6695