A Fidesz a megszorítások hírével mozgósít

2006-04-13

Az elmúlt héten a két forduló közötti választási kampány egyik legfőbb témájává vált az államháztartás helyzete. A kormány ugyanis csak az első választási forduló után hozta nyilvánosságra az első negyedéves adatokat. A Fidesz erre reagálva a lakosságot súlyosan érintő gazdasági-pénzügyi válság felfestésével igyekszik mozgósítani a választókat a második fordulóra.

 

Intézetünk minden héten olyan áttekintést készít, mely összefoglalja a hét legfontosabb gazdaságpolitikai témájú híreit, eseményeit és nyilatkozatait, továbbá a napvilágot látott adatokat. A nyilatkozatok közül azokat idézzük, melyeket a bejelentő személye, a bejelentés tartalma vagy annak újdonságértéke miatt kiemelkedő jelentőségűnek tartunk.

 

A Pénzügyminisztérium közvetlenül a választások első fordulója után hozta nyilvánosságra az államháztartásra vonatkozó adatokat, melyek rosszabbak voltak a kormány által előre tervezetnél. Bár a költségvetés helyzete már az eddigi kampányban is téma volt, és az adatok jórészt megfeleltek az elemzők által előrejelzett képnek, az államháztartási hiány a két forduló között a választási harc egyik fő témájává vált. A Fidesz a deficit mértékének megkésett közlése miatt titkolózással, a „kassza kipakolásával” és a polgárok becsapásával vádolja a kormányt, miközben azt hangsúlyozza: a magyar gazdaság csődközeli helyzetben van, ezért megszorítások várhatók. Orbán Viktor ennek kapcsán már azt is kijelentette, hogy a Fidesz nem fog támogatni egyetlen ilyen lépést sem. A kormánypárti politikusok erre egységesen az Orbán-kormány idején fennállt hasonló államháztartási helyzet felemlegetésével válaszolnak, valamint azzal, hogy a költségvetési egyensúly megteremtéséhez megszorítások helyett elegendő lesz a fegyelmezett gazdaságpolitika. Igaz arra, hogy ez pontosan mit jelent, még egyetlen illetékes sem válaszolt.

Míg a kampányban a megszorításokkal való riogatás kapott központi szerepet, addig a gazdasági elemzők éppen a szigorú intézkedések elmaradásától tartanak. Az elmúlt hetekhez hasonlóan a piaci elemzők egyik nagy párt programját sem tartják különösebben megnyugtatónak, habár az MSZP-SZDSZ koalíció esetleges győzelmét gazdasági szempontból egy fokkal kedvezőbbnek nevezik.

 

 

Makrogazdasági és pénzügyi mutatók

GDP növekedés* GDP növekedés* 4,1%

(2005. I-XII.)

Ipari termelés
növekedése*
11,6%

(2006. II.)

Beruházás-növekedés* 6,4%

(2005. I-XII.)

Munkanélküliség 7,8%

(2005. XII.-2006. II.)

Infláció* 2,3%

(2006. III.)

Reálkereset-növekedés* 4,8%

(2006. I.)

Államháztartási hiány -789,2 milliárd Ft

(2006. I-III.)

Fizetési mérleg -6405 millió euró

(2005. I-XII.)

Jegybanki alapkamat 6,00%

* az előző év azonos időszakához képest

Források: Figyelőnet, HVG, Magyar Nemzeti Bank, Portfolio.hu

 


Kormányoldal


Veres János, pénzügyminiszter

Az államháztartás hiánya márciusban, pénzforgalmi szemléletben, a helyi önkormányzatok nélkül, 353,7 milliárd, az első negyedévi deficit 789,2 milliárd forint, az éves előirányzat 51,1 százaléka. A negyedéves hiány 91,1 milliárd forinttal több a tárca által korábban prognosztizált 698,1 milliárd forintnál. Az eltérést az okozza, hogy felgyorsultak az uniós pályázatokkal kapcsolatos kifizetések, és a vártnál jóval többen igényeltek vissza a befizetett személyi jövedelemadójukból. (április 10.)

A márciusi államháztartási deficit miatt a nemzetközi hitelminősítő intézetek nem rontanak Magyarország besorolásán. A jelenlegi politikai hangulatban nem lehet olyan döntésekről beszélni, amelyeket a hitelminősítők szükségesnek tartanának, és valószínűleg a közgazdaság szabályai szerint ezekre szükség is lesz. (április 11.)

 

Szekeres Imre, MSZP elnökhelyettes

Orbán Viktor 1999-ben még egyetértett Matolcsy György azon kijelentésével, miszerint „az első negyedéves költségvetési és államháztartási adatokból nem lehet következtetéseket levonni az éves folyamatok alakulására”. Az akkori miniszterelnök nem látott okot az aggodalomra, és a helyén maradt a pénzügyminiszter, Járai Zsigmond is. 2006 első negyedévében az államháztartás hiánya az egész évre tervezett összeg 51 százalékát érte el. Orbán Viktor szerint most óriási a baj és le kellene váltani a kormányt, máskülönben összeomlik az ország. A közgazdaságtan alapvetései nem változtak az elmúlt hét évben. Ami változott, az Orbán Viktor helyzete: ma ellenzékben van, és hatalomra akar jutni. Bármi áron. (április 12.)

 

Kuncze Gábor, SZDSZ elnök

A Fidesznek sem miniszterelnök-jelöltje, sem programja nincsen. A Fidesz elnöke azt próbálja sulykolni, hogy a magyar gazdaság válságban van, amire az első negyedéves hiány mértékéből következtet, de nyilván elfelejtette, hogy 1999-ben, ugyanebben az időszakban már a jelzett éves hiány 61 százaléka teljesült. (április 13.)

 

Gyurcsány Ferenc, miniszterelnök

A koalíció nem fog 100 nap türelmi időt kérni, amennyiben a választások után ismét kormányt alakíthat. A szocialisták és a liberálisok még a kormányalakítás előtt megállapodnak a lényeges kérdésekről, és az első kormányülés után másfél tucat törvényt terjesztenek az Országgyűlés elé, hogy a parlament ne nyaraljon, hanem dolgozzon. (április 13.)

 

Katona Tamás, Pénzügyminisztérium közigazgatási államtitkár

Nem készül pótköltségvetési terv, az idei tervezett államháztartási hiány szigorú költségvetési gazdálkodással tartható. 2002-ben a Fidesz-kormány idején áprilisra az éves hiány 62,5 százaléka, májusra 81 százaléka halmozódott fel. A minisztérium április 19-én teszi közzé az államháztartás márciusi részletes adatait, és az áprilisi hiány prognózist. (április 13.)



Ellenzék


Varga Mihály, Fidesz alelnök

Az első negyedéves államháztartási adatok azt mutatják, hogy „kipakolták a kasszát”, minden lehetséges kiadási tételt kifizettek már az első negyedévben. Mindebből jövőre logikusan adóemelés, áfa-visszatartás és megszorítás következik. (április 11.)

A Gyurcsány-kormány majdhogynem szobrot emelhetne Járai Zsigmondnak és a Monetáris Tanács minden tagjának, mivel ők érik azt el, hogy az országot finanszírozható állapotban lehet tartani. (április 13.)

 

Dávid Ibolya, MDF elnök

A konzervatív, jobboldali politika célja a magyar kis- és középvállalkozások megerősítése. A tb-járulék azonnali, 10 százalékpontos csökkentése és a minimálbér 100 ezer forintra emelése csődbe juttatná a magyar vállalkozásokat, százezer embert tenne munkanélkülivé, és válságba sodorná a költségvetést. Az Európai Unió iránt elkötelezett konzervatív, jobboldali párt nem alkalmaz tőke- és idegenellenes kijelentéseket, nem riaszthatja el a külföldi befektetőket, akik magyar munkavállalók százezreinek adnak munkát, megélhetést. (április 12.)

 

Orbán Viktor, Fidesz elnök

A határidőnél később közölt, súlyos deficitet mutató államháztartási adat miatt bajba juthat a forint és elszabadulhatnak az árak. A jelenlegi koalíció „kirámolta a kasszát”, és olyan pénzügyi válság fenyeget, amely mindenkit érint. Minden állampolgárnak elképzelhetetlen nehézségekkel kell szembenéznie, ha ez így megy tovább. A kabinet eltitkolja az ország valóságos gazdasági helyzetét, amit az állampolgároknak jogukban áll megismerni. Véget kell vetni a pult alatti kormányzásnak. A Fidesz és az MDF számára a koalíció leváltása jelenleg elsődleges feladat. „Állítsunk egy olyan közös miniszterelnök-jelöltet, aki képes megvalósítani az összefogást, és akivel képesek vagyunk együtt megoldani az ország pénzügyi válságát.”.(április 12.)

 

„Ne számítson arra a leendő Gyurcsány-kormány, hogy miután becsapta a választókat, kiravaszkodta a voksaitkat, eltitkolta a helyzetet, s így megszerezte a győzelmet, majd bevallja, hogy rossz a helyzet, az ellenzék segítségét kéri. Na ebből nem esznek! Semmilyen megszorító intézkedést nem támogat a Fidesz a választások után.” (április 13.)

 

Rogán Antal, Fidesz kampányfőnök

Gyógyszeráremelés, receptírási és vizitdíj bevezetése, valamint általános áremelkedés következik abból a megszorító csomagból, amit a Pénzügyminisztérium készít elő. Erre azért van szükség, mert a Gyurcsány-kormány elhibázott gazdaságpolitikája következtében a hiány az első negyedévben elérte a félévre tervezett mértéket. A Fidesz felszólítja a kormányt, hozza nyilvánosságra az egész évre vonatkozó előrejelzéseket. (április 13.)

JP Morgan

A választások után sem várható 180 fokos fordulat a költségvetési politikában. Az októberi önkormányzati választások ugyanis jó eséllyel elejét veszik bármilyen erőteljes megszorító intézkedésnek. (április 8.)

 

Merrill Lynch

A következő magyar kormány aligha fog szélsőséges költségvetési döntéseket hozni. Abban a környezetben, amelyet egyrészről az őszi önkormányzati választások, másrészről a hitelminősítő intézetek és a brüsszeli bizottság költségvetési vizsgálódásai jellemeznek, valamilyen mérsékelt konszolidációs csomag sokkal valószínűbbnek tűnik, mint akár egy drasztikus kiigazítás, akár a cselekvés teljes elmaradása. (április 8.)

 

Goldman-Sachs

Jóllehet sok függ a második forduló részvételi arányától, a jelenlegi koalíció esélyeit növeli, hogy a jelek szerint pártjai jól együttműködnek; az együttműködés a másik oldalon nem létező fogalom. A szocialista vezetésű kormány kísérleteket fog tenni szerkezeti reformok végrehajtására, de az valószínűtlen, hogy képes vagy hajlandó lesz bármilyen fájdalmas intézkedésre. Az EU-szabvánnyal számolt idei államháztartási hiány elérheti a GDP 9,1 százalékát, és jövőre is csak kozmetikai jellegű költségvetési szigorítás várható. (április 10.)

 

Standard & Poor’s

A magyarországi választások első fordulójának, amelyből egyik párt sem került ki egyértelmű győztesként, nincs azonnali hatása a szuverén magyar adóskockázati besorolásra, de az adósosztályzatra érvényes negatív kilátás leminősítést valószínűsít, ha a szükséges hiánycsökkentő lépések a második forduló után is elmaradnak. (április 10.)

 

Dresdner Kleinwort Wasserstein

Az MSZP–SZDSZ-koalíció fennmaradása lenne a viszonylag inkább piacbarát eredmény. Bármilyen eredmény szülessék is azonban, a ház változatlanul kétségesnek tartja a gyors költségvetési konszolidációt, és emiatt szerinte a következő hónapokban továbbra is lefelé ható kockázatok terhelik a magyar befektetési konstrukciókat. (április 10.)

 

BNP Paribas

A nagy pártoknak a költségvetési konszolidáció iránti elkötelezettségében nincs nagy különbség, bármilyen végeredmény semleges piaci hatású lesz. A piac azonban a jelek szerint mégis inkább a szocialisták győzelmét pártolná, tekintve a Fidesz retorikáját, benne a Budapest Airport újraállamosításáról elhangzott fenyegetést. (április 10.)

 

Barclays Capital

A két forduló között számítani kell piaci gyengülésekre, mert valószínű, hogy újabb populista ígéretek hangzanak el az utolsó néhány választó megnyerése végett. (április 10.)

 

Központi Statisztikai Hivatal

2006. márciusban az egyhavi átlagos fogyasztóiár-emelkedés 0,6 százalék volt, 2005. márciushoz viszonyítva pedig 2,3 százalékkal növekedtek az árak. Idén, az első három hónapban, átlagosan 2,5 százalékkal voltak magasabbak az árak, mint az előző év azonos időszakában. (április 11.)

 

Bod Péter Ákos, volt jegybankelnök

A hiány nem csak a tervezettnél nagyobb az év első három hónapjában, de a tervezett is sokkal nagyobb, mint az időarányos hiánynak kellene lennie. Közgazdasági értelemben kötelező benyújtani a pótköltségvetést. Nem lehet kizárni azt sem, hogy a következő kormány a bevételek növelése érdekében adót emel. (április 12.)

 

GKI Energiakutató és Tanácsadó Kft.

A kőolajárak magyar gazdaságra gyakorolt hatása nem ront a hazai makrogazdasági helyzeten. Az infláció alakulását ugyan nem segíti, de a kedvező trendet sem változtatja meg érdemben. Várhatóan a választások utáni költségvetési kiigazításnak jelentősebb inflációs hatása lesz, a második félévre 3-3,5 százalékos fogyasztóiár-növekedést prognosztizálható, ezt a piac már bekalkulálta. Összességében tartható az idei évre előre jelzett 2,5 százalékos átlagos infláció. (április 13.)

 

Csaba László, CEU

A büdzsé módosításával lehet megelőzni a durvább, nagyobb társadalmi költségű kiigazítást. Az a kiigazítás tartós, amely kiadáscsökkentésre épül, de az államháztartási hiány önmagában ezzel nem orvosolható. Növelni kell az állam bevételeit is. El kell felejteni az ötéves adócsökkentési programot. Nem igaz ugyanis az, hogy csökkenő adókulcsból nagyobb adóbevétel származna. (április 13.)

Sajtókapcsolat:
+36 20 665-0384
Telefon / Fax:
+36 1 430-6699 / +36 1 430-6695