Választási rendszer: használjuk, nem értjük, mégis bízunk benne

2006-03-21

Botladoznak a választók a magyar választási rendszer útvesztőiben. A Political Capital megbízásából készített kutatás szerint a szavazók csak kevéssé tudják megkülönböztetni a választási rendszer elemeit, amelyek közül az egyéni választókerületi rendszert ismerik leginkább. Mindezek ellenére a szavazók úgy gondolják, hogy leadott voksuk jól hasznosul, és a választási rendszer inkább arányos, mint aránytalan képviseletet hoz létre az Országgyűlésben.

 

A vegyes választási rendszer elbizonytalanítja a választókat – így foglalható össze annak a közvélemény-kutatásnak az eredménye, melyet a Capital Research a Political Capital Institute számára készített. Az alapvetően két részből – egyéni választókerületekből és pártlistákból – felépülő választási rendszerrel kapcsolatban ellentmondásos a megkérdezettek tájékozottsága: miközben az egyéni választókerületek szabályszerűségeit jól ismerik, addig a területi és országos lista megkülönböztetése több nehézséget okoz.

 

Zavart okozó listák

A válaszadók alig több mint egyharmada van tisztában azzal, hogy a magyar választási rendszer kétféle (országos és területi) listát is alkalmaz. 4 százalék szerint egyféle, 6 százalék szerint háromféle listát használunk. 55 százalék nem tudott választ adni a kérdésre. Az idősek a legbizonytalanabbak azzal kapcsolatban, hogy hányféle listát használ a magyar választási rendszer. 60 éves vagy idősebb válaszadók 63 százaléka nem tudja, illetve nem ad választ a kérdésre. A megkérdezettek 13 százaléka adott rossz választ a kérdésre.

A kérdésre adott helyes válaszok aránya összefügg az iskolázottsággal is. A 8 általános iskolai vagy alacsonyabb végzettséggel rendelkezők 60 százaléka nincs tisztában azzal, hogy hány lista játszik szerepet a választási rendszerben. A legnagyobb arányban a közép-, valamint a felsőfokú végzettséggel rendelkezők válaszolták, hogy kétféle listát alkalmaz a magyar választási rendszer, a kérdésre nem válaszolók aránya ugyanakkor az előbbi csoportban valamivel magasabb. Érdekesség, hogy a legmagasabb végzettséggel rendelkezők válaszolták a legnagyobb arányban (15%) azt, hogy a magyar választási rendszer háromféle listát ismer. Ez azonban inkább tanúskodik figyelmetlenségről, mint tájékozatlanságról, mivel a válaszadók feltehetően arra gondoltak, hogy három helyről adódnak össze mandátumok: a két listáról, valamint az egyéni választókerületekből.

 

A listás rendszer elemeinek spontán ismertsége alacsony értékeket mutat: míg az országos listát a megkérdezettek 9, a területi (vagy megyei) listát a válaszadók 8 százaléka nevezte meg. Ebben a kérdésben háromszor annyi férfi adott helyes választ, mint nő. Ugyancsak a 60 éves vagy idősebb válaszadók nevezték meg legalacsonyabb arányban az országos és a területi listát, mint a magyar választási rendszer elemeit. Kiugróan magas a listákat megnevezni képes válaszadók aránya a felsőfokú végzettséggel rendelkezők körében.

A megkérdezettek 37 százaléka szerint mind az országos, mind a területi listára adhatunk le szavazatot, 31 százalék szerint az országos listára voksolhatunk a választáson, és csupán 19 százalék adott helyes választ, miszerint csak a területi listára szavazunk az első fordulóban. Az előbbi nagyobb ismertsége valószínűleg összefügg azzal is, hogy általában a pártok országos listája váltja ki a legnagyobb médiavisszhangot, míg a területi névsorok összeállításáról kevesebb szó esik a nyilvánosságban.

 

Döntő az első forduló

A megkérdezettek nagy többsége tisztában vannak azzal, hogy az eredményektől függően csak bizonyos körzetekben kell második fordulót tartani (72%). 20 százaléknyi volt azok aránya, akik szerint mindenképpen, minden körzetben tartanak második fordulót. A helyes válaszok aránya az iskolai végzettséggel arányosan növekszik, életkor szerinti bontásban pedig a középkorúak (45-59 évesek) körében a legmagasabb.

Az első forduló előtt készített felmérés szerint a szavazók 79 százaléka úgy gondolja, hogy a választás éjszakáján mindenképpen kiderül, mely pártok jutnak az Országgyűlésbe. 54 százalék szerint az is eldől, hogy melyik pártnak lesz a legtöbb képviselője, és 62 százalék gondolja úgy, hogy ekkor már a következő miniszterelnök személye is eldől. Ezekből az adatokból az derül ki, hogy a második forduló előtti mozgósítás során a pártoknak nem csupán azzal kell megküzdeniük, hogy sok választó már „lefutottnak” gondolja a választások kimenetelét, de azzal is, hogy a szavazók több mint fele szerint már nem is marad miről dönteni a második fordulóban.

 

Bízunk a választási rendszerben

A megkérdezettek szerint a magyar választási rendszer a közepesnél jobban teljesít abban, hogy a választói akaratot mennyire arányosan váltja át képviselői mandátumokká. A válaszadók 38 százaléka szerint ebből a szempontból a magyar választási rendszer közepesen arányos, ami egyaránt jelezhet óvatos bizalmat, de azt is, hogy nincs határozott véleményük erről a kérdésről. A megkérdezettek 18 százaléka szerint inkább, vagy nagyon aránytalan a leadott szavazatok és a mandátumok közötti kapcsolat, 32 százalék úgy gondolja, hogy a magyar választási rendszer teljesen, vagy inkább arányos, vagyis tükrözi a választói akaratot.

 

 

> Módszertan
A kutatást a Political Capital Institute megrendelésére a Capital Research készítette.

 

Az adatfelvétel standard kérdőívvel, kérdezőbiztosok segítségével, telefonon keresztül történt.

Az országos reprezentatív minta nagysága 500 főt tett ki. A kutatási célcsoportját a 18 év feletti (választókorú) magyar lakosság képezte. A mintába 18 éves vagy ennél idősebb személyek kerülhettek be az ország egész területén. A megkérdezett háztartások – településnagyság szerinti rétegzéssel - véletlenszerűen kerültek a mintába, a háztartáson belüli kiválasztás (nem, életkor, iskolai végzettség szerinti) – a KSH népszámlálási adatai alapján összeállított - kvóta segítségével történt. A kutatás terepmunkája 2006. április 7-én zajlott. A mintanagyságból adódó statisztikai hibahatár: +/– 4,4%

 

 

Sajtókapcsolat:
+36 20 665-0384
Telefon / Fax:
+36 1 430-6699 / +36 1 430-6695