Járai összecsapott a kormánnyal

2006-04-20

A választási kampány hajrájában a gazdaságpolitika vált uralkodó témává. A Fidesz elnöke a pénzügyi csőd szélén álló Magyarország képének felfestésével igyekszik mozgósítani saját szavazóit, illetve elbizonytalanítani a kormánypárti választókat. A koalíció politikusainak körében ugyanakkor nem ez, hanem Járai Zsigmond nyilatkozatai váltották ki a leghevesebb reakciókat.

Intézetünk minden héten olyan áttekintést készít, mely összefoglalja a hét legfontosabb gazdaságpolitikai témájú híreit, eseményeit és nyilatkozatait, továbbá a napvilágot látott adatokat. A nyilatkozatok közül azokat idézzük, melyeket a bejelentő személye, a bejelentés tartalma vagy annak újdonságértéke miatt kiemelkedő jelentőségűnek tartunk.

 

A kampány utolsó napjaiban a Fidesz vezető témává tette az ország gazdasági helyzetét, különösen az államháztartási hiány, valamint az államadósság kapott nagy hangsúlyt. Orbán Viktor pártelnök a közhangulat megváltozását és a kormányellenes szavazók mozgósítását remélve többször is leszögezte: a kormány becsapta a választókat a költségvetés helyzetét illetően, és ez új helyzetet teremt a második forduló előtt. A Fidesz kampányzáró nagygyűlésén Bod Péter Ákos, a jegybank egykori elnöke, Orbán Viktor legutóbbi miniszterelnök-jelöltje ugyancsak megerősítette ezt a véleményt. Miközben azonban a Fidesz minél sötétebb képet igyekezett festeni a magyar gazdaság állapotáról, a kormánypárti politikusok keveset foglalkoztak a Fidesz állításaival. A MSZP és az SZDSZ politikusainak figyelmét ugyanis elsősorban Járai Zsigmond forintválságot vizionáló nyilatkozata keltette fel, melyre többen is a választások befolyásolásával vádolták meg a Magyar Nemzeti Bank vezetőjét.

 

Járai Zsigmond nyilatkozata nem csupán politikai reakciókat váltott ki, de a gazdasági elemzőket élénken foglalkoztatta a Magyar Nemzeti Bank elnökének véleménye. Az elemzők többsége egyetértett abban, hogy a jegybank vezetője megszólalásaival beavatkozott a politikába, ugyanakkor megjegyezték azt is: szakmai szempontból nem tekinthető alaptalannak Járai Zsigmond kritikája. Az elemzők emellett arra is felhívták a figyelmet, hogy a jegybank már egy esetleges kamatemelésre készíti fel a piacot, amit mind a nemzetközi környezet, mind a hazai gazdasági mutatók változása indokolttá tehet.

 

 

Makrogazdasági és pénzügyi mutatók

GDP növekedés*

4,1%

 

(2005. I-XII.)

Ipari termelés
növekedése*
11,6%

(2006. II.)

Beruházás-növekedés* 6,4%

(2005. I-XII.)

Munkanélküliség 7,8%

(2005. XII.-2006. II.)

Infláció* 2,3%

(2006. III.)

Reálkereset-növekedés* 4,8%

(2006. I.)

Államháztartási hiány -789,2 milliárd Ft

(2006. I-III.)

Fizetési mérleg -6405 millió euró

(2005. I-XII.)

Jegybanki alapkamat 6,00%

* az előző év azonos időszakához képest

Források: Figyelőnet, HVG, Magyar Nemzeti Bank, Portfolio.hu

 

Politikai nyilatkozatokKormányoldal

 

 

Kuncze Gábor, SZDSZ elnök

Ha Orbán Viktor már korábban is az gondolta volna, hogy csak Magyarország számít, akkor nem fenyegetőzik állandóan a gazdasági összeomlással. A liberálisok ezért választ várnak arra, hogy ha Magyarországon valóban csőd és válság van, akkor a Fidesz elnöke milyen alapon ígért 3800 milliárd forintot a választási kampányban. (április 17.)

 

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök

Amennyiben a jelenlegi koalíció kormányozhat a következő négy évben is, folytatódik a nyugodt, békés építkezés. Hazánk lakosai akkor élhetnek jobban, ha folytatódik a fejlesztés politikája. Utakat, vasutakat kell építeni, és a kor követelményének megfelelően át kell alakítani a szakképzést. A Fidesz járulékcsökkentési terve nem a gazdagodást, hanem az elszegényedést jelenti. (április 17.)

 

Kóka János, gazdasági és közlekedési miniszter

A Fidesz megjegyzései a magyar gazdaságról, hasonló rémhírterjesztésnek foghatók fel, mint az OTP-t ért sms-támadás. Ennek ellenére nem a forint árfolyama zuhant, hanem a Fideszé. A második fordulóig hátralévő négy napban valószínűleg államcsődről, tömeges munkanélküliségről, háromszáz forintos euróról és 300 ezer forintos mandulaműtétről lehet majd hallani a Fidesztől. Járai Zsigmond jegybankelnöknek a második fordulóig tartózkodnia kellene a politikai véleménynyilvánítástól, mert nyilatkozatai megzavarhatják a piacot, ahogy azt tette Orbán Viktor ígérethalmaza és piacellenes fenyegetőzése is. (április 18.)

 

Ha a Fidesz gazdaságpolitikáját továbbra is Matolcsy György jelképezi, aki az államháztartás pénzügyi gondjainak megoldására mintegy fél éve azt javasolta, hogy 200 ezer köztisztviselőt kellene elküldeni a közszférából, akkor a Fidesz megoldása a közszféra azonnali összeomlásához vezetne, és beláthatatlan foglalkoztatási problémákat jelentene. Hibás az a nézet, hogy az elbocsátandó emberek számával mérik az állam modernizációjának hatékonyságát. Ennek ellenkezőjét bizonyították be a gazdasági tárcánál történt átalakítások. A vállalatok, gazdasági érdekképviseletek vezetői egyetértenek abban, hogy évente 30 ezer embert tudna a közszférából felvenni a gazdaság. (április 18.)

 

A szocialista-liberális kormány az elmúlt négy évben megvalósította Európa leggrandiózusabb autópálya-építési programját, aminek következtében megduplázódott a hazai autópályák hossza. (április 20.)

 

Józsa István, az MSZP-frakció gazdasági munkacsoportjának tagja

A befektetők jobban bíznak Magyarországban, mint a Fidesz vagy a Magyar Nemzeti Bank elnöke. A budapesti tőzsdeindex rekordot döntött kedden. Akár kétszer annyi állampapírra is lett volna vevő, mint amennyit az állam el akart adni. A forint árfolyama pedig stabil. (április 18.)

 

Katona Tamás, Pénzügyminisztérium közigazgatási államtitkár

A Pénzügyminisztérium áprilisra 159,2 milliárd forint államháztartási hiányt prognosztizál, az első félévre 1283 milliárdot. A deficit márciusban 353,7 milliárd forintot tett ki, a hiány a prognosztizáltnál 91,1 milliárddal több. A bevételi oldalon azonban a szaktárca megemelte a regisztrációs adó összegét, ezért a minisztériujm a tavalyi 68,3 milliárd forint után ebben az évben 81,1 milliárd forint regisztrációs adóbevétellel számol. A most közölt prognózis szerint az első félév után az államháztartási hiány a tervezett 83 százalékát éri el, ez az arány tavaly 96,8 százalék, 2003-ban 72,14 százalék, 2002-ben 99 százalék, 2001-ben 29,1 százalék, 2000-ben 40,2 százalék, 1999-ben pedig 85,2 százalék volt. A 2006-ra tervezett államháztartási hiány szigorú gazdálkodással tartható, nem szükséges "nadrágszíj-megszorító intézkedéseket" hozni. (április 20.)

 

 

Ellenzék

 

Rogán Antal, Fidesz kampányfőnök

A Fidesz megbízható pénzügyminisztériumi forrásokból úgy értesült, hogy a tárca pótköltségvetési tervezetet készít júniusra. A tervezet június végére 1500 milliárd forintos költségvetési hiánnyal kalkulál, ennek megfelelően az év hátralévő részére válságintézkedések bevezetését tervezik az Európai Unió és a pénzügyi piacok megnyugtatása végett. A megszorító tervezet 300 forintos euró árfolyammal, növekvő inflációval számol. Bevezetné az egykulcsos, 20 százalékos áfát, és ezzel bizonyos termékek áremelkedését idézné elő. A gyógyszerkasszát csökkentenék, így viszont drágulnának a gyógyszerek és bevezetnék az 1000 forintos receptfelírási, illetve vizit díjat. A kormány állami tulajdonokat adna el, újra napirendre kerülne például a Szerencsejáték Rt. eladása. (április 14.)

 

Orbán Viktor, Fidesz elnöke

Rövid időn belül elszabadul a gáz, a benzin, a gyógyszerek ára, és tömegek lesznek nyárra munka nélkül, ha a Gyurcsány-kormány marad hatalmon. Nem szabad hinni a szocialisták ígéreteinek, egyebek mellett azért, mert megszüntették a Széchenyi-tervet és a családi adókedvezményt. (április 20.)

 

Az ország jelentős adóssága miatt a Bokros-csomagnál is nagyobb megszorító intézkedések várhatók. Amennyiben újra MSZP-SZDSZ kormány alakul a választás második fordulója után újra nő majd a jelenlegi 450 ezer munkanélküli száma, leértékelődik a forint, eladnak minden, még megmaradt állami vagyont, fizetőssé teszik az egészségügyet, iskolákat, óvodákat zárnak be vidéken. Az ország valós helyzetét az első választási forduló után ismerhette meg az ország a Pénzügyminisztérium jelentéséből. „Kiderült, hogy egy árva peták sincs a kasszában, s nem csak mi, hanem a gyermekeink is úsznak majd az adósságban, mert nem derült ki, hol van a felvett sok száz, ezer milliárd forint kölcsön”. (április 20.)

 

Elemzői vélemények és jelentések

 

 

Míró József, Erste Bank

Egyetlen olyan választási kimenetel van, ami zavart, visszaesést okozhat: ha patthelyzet alakul ki, arra egyértelműen negatív lehet a piaci reakció. A piac számára ugyanis az a fontos, hogy valaki nyerjen. A befektetők legfőbb ellensége a bizonytalanság - az, ha a pártok kormányalakítás helyett egymás torkának esnek, harmincszor újraszámolják a szavazatokat, és sokáig csúszik a választási eredmény kihirdetése. (április 16.)

 

Török Zoltán, Raiffeisen Bank

Ma a globális hangulat romlóban van, a külpiaci kilátások inkább kedvezőtlenek, így az új kormány a választások második fordulója után sokáig nem tétlenkedhet. A legkedvezőbb fogadtatása annak lehet, ha az új kabinet egyből belekezd a tűzoltásba - már az idei hiányból is lefarag valamennyit -, másrészt gyorsan, feltétlenül szeptember előtt előáll hosszabb távú deficitcsökkentési koncepciójával is. (április 16.)

 

Surányi György, CIB Bank

Ha a magyar államháztartási pozíció két éven belül az EU szabvány szerint 4 százalékos GDP-arányos hiányt mutatna, azaz a mainál jóval kisebbet, az éves infláció 3-4,5 százalék közé esne, és az államháztartás GDP-arányos kiadásai évente egy-egy százalékkal mérséklődnének, akkor a növekedés feltételei optimálisnak nevezhetők. Ha ezek a feltételek elfogadhatók az Európai Monetáris Unió számára, akkor lehet csatlakozni az euróövezethez, ha nem, akkor majd később csatlakozunk. A nagyon felelőtlen gazdaságpolitikát folytató országok esetén jelenthet korlátot a monetáris unió, ugyanakkor ha egy ország felelős gazdaságpolitikát követ, akkor az EMU inkább fékezi a növekedési lehetőségeket. (április 18.)

 

Központi Statisztikai Hivatal

A bruttó keresetek 7,2 százalékkal, a nettó keresetek 8,3 százalékkal voltak magasabbak az év első két hónapjában az egy évvel korábbinál. A január-februári reálkeresetek így (az infláció 2,6 százalékos növekedése mellett) 5,6 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva. A foglalkoztatottak száma 0,8 százalékkal volt kevesebb, mint egy évvel korábban. A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó 176 400 forintot, ezen belül a vállalkozásoknál dolgozók átlagosan 149 700 forintot kerestek 2006. január­februárban. A költségvetési szervezeteknél alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 241 800 forint volt. (április 19.)

 

Járai Zsigmond, Magyar Nemzeti Bank

A forint stabilitása komoly veszélyben van, és nem látszanak a költségvetési reform előkészületei: sem a közvélemény, sem az intézkedések előkészítése. A politikusok szemlátomást elefántcsonttoronyban élnek, nincsenek tisztában a helyzet súlyosságával, nem is értik. A deficit szerkezeti jellegű, amelyet nehéz kezelni. A kiadáscsökkentés elkerülhetetlen. A költségvetési hiány csökkentése azonban nem vezet feltétlenül alacsonyabb kamatokhoz vagy kisebb adósságszolgálathoz. (április 18.)

 

Véget kell vetni annak a felelőtlen állami pénzügyi politikának, amely az ország vészes eladósodását eredményezte, és Magyarországot az Európai Unió pénzügyileg legfegyelmezetlenebb tagjává tette. Bármilyen kormány is kerül hatalomra mindenképpen gazdasági fordulatra van szükség. Olyan gazdaságra van szükség, amely munkára ösztönzi a magyar lakosságot. Ahhoz pedig hogy növekedjék a foglalkoztatottak aránya, támogatni kell a kis- és középvállalkozásokat, csökkenteni a bürokráciát, a korrupciót, átláthatóvá tenni a pénzügyeket, be kell fejezni a trükközést és figyelembe kell venni az Európai Unió ajánlásait. Nem biztos, hogy ha cselekedni kellene akkor a Monetáris Tanács gyorsan tudna reagálni a pénzügyi folyamatok megítélésében, a Monetáris Tanács legutóbbi bővítése ugyanis bizonytalanságot vitt a testület munkájába. (április 19.)

 

Dresdner Kleinwort Wasserstein

A Magyar Nemzeti Bank elnöke hangnemet váltott azzal, hogy felfedte: a Monetáris Tanácsban megosztottság van a forintgyengülés lehetséges inflációs hatásának megítélésében. Ez ellentétben áll a tanács több tagja, köztük Járai Zsigmond korábbi olyan értelmű nyilatkozataival, hogy a forintgyengülés nem veszélyezteti a következő hónapok inflációs kilátását. Így jóllehet most lassú a drágulási ütem Magyarországon, de a középtávú inflációs kilátások már bizonytalanabbak. A március eleje óta bekövetkezett 4,5 százalékos forintgyengülés az euróval szemben a következő hat hónapban 0,3 százalékpontot fog hozzáadni a teljes kosárra számított magyarországi inflációhoz. Esetleges további, jelentősebb forintgyengülés értelemszerűen csak erősítené az inflációra gyakorolt hatást. Úgy tűnik, hogy Járai Zsigmond nyilatkozatainak célja a befektetők felkészítése a kamatemelés lehetőségére, vagy legalábbis annak nyilvánvalóvá tétele, hogy a jegybank minden lehetőséget nyitva tart a következő hónapokban. (április 20.)

 

Julian Jessop, Capital Economics

A magyar kormányra szabadon lehet lőni, amiért a költségvetési hiány az idén elérheti a GDP 8 százalékát is, azonban nagyon ritka, hogy egy jegybanki vezető olyan módon avatkozzék bele a politikába, mint Járai Zsigmond. (április 20.)

 

Dwyfor Evans, Bank of America

Nem mondható, hogy Járai Zsigmond túllépett volna a szerepkörén, az időzítés azonban egyértelművé teszi, hogy az MNB elnöke a második forduló előtt még döf egyet ezen a kormányon. (április 20.)

 

JP Morgan

A magyar Monetáris Tanács tagjainak többsége azon a véleményen van, hogy korai lenne kamatot emelni, és meg akarja várni, hogy a választások után milyen költségvetési bejelentések hangzanak el. Az első magyarországi kamatemelés 2007 elején várható. (április 20.)

 

Reuters

Piaci elemzők szerint hétfőn még nem, de szeptemberig sor kerülhet fél százalékpontos alapkamat emelésre Magyarországon, az államháztartás idei hiánya elérheti a GDP 8 százalékát, jövőre az infláció meghaladhatja a 3 százalékot, az euró bevezetésére 2013-ban kerülhet sor. (április 20.)

 

GfK Hungária Piackutató Intézet

Magyarországon a kiskereskedelem forgalma 2000 óta folyamatosan növekszik, és az elmúlt öt év során több mint másfélszeresére nőtt: míg az ezredforduló évében 1445 milliárd forintot tett ki, addig 2005-ben a forgalmazott érték már elérte a 2234 milliárd forintot. A közel 10 százalékos piacrész-növekedést realizáló hipermarketek és a kisbolt láncok kivételével szinte az összes csatorna részesedése csökkent az elmúlt öt év során. Arányaiban a legnagyobb visszaesést a független kisboltok szenvedték el (piacrészük mintegy 12 százalékponttal csökkent). (április 20.)

 

Bokros Lajos, CEU

Az államháztartási reform mellett stabilizációra is szükség van a következő 18 hónapban. A társadalombiztosítás rendszere elavult, átalakításra szorul, a potyautas státuszt meg kell szüntetni, mivel megszakadt a kapocs a járadék és a járulékfizetők között, azaz a befizetések és az érte kapott juttatás között. Ha fennmarad a jelenlegi társadalombiztosítási rendszer, a mainál csak jóval gyengébb színvonalú szolgáltatást képes nyújtani, amivel együtt jár, hogy a gazdagabbak, a kapcsolati és politikai tőkével rendelkezők többet tudnak kicsípni a rendszerből, lényegében kisajátítják a szolgáltatásokat. (április 20.)

 

Nemzetközi Valutaalap (IMF)

A magyar gazdaság 2006-ban is a potenciális növekedési ütemet megközelítő, 4,4 százalékkal bővülhet. Ez némi gyorsulást jelentene a tavalyi 4,1 százalékos növekedéséhez képest, ám egyúttal elmaradást is a közép-európai régió öt országára számolt, 4,6 százalékos átlagtól. Pozitívumként említhető, hogy az olajárak emelkedése ellenére is alacsony az infláció, jelentős kockázat viszont a folyó fizetési mérleg és a költségvetés „nagyon nagy” hiánya. Utóbbi javulása a közelmúlt adócsökkentései és a továbbra is magas közkiadások miatt aligha várható 2006 folyamán. A határozott költségvetési kiigazítás sürgősségét jelzi ugyanakkor a piacok elbizonytalan

Sajtókapcsolat:
+36 20 665-0384
Telefon / Fax:
+36 1 430-6699 / +36 1 430-6695