Fidesz-KDNP: Orbán újabb veresége

2006-05-05

A Magyar Szolidaritás Szövetsége néven a Fidesz és a KDNP önálló országgyűlési frakcióikat frakciószövetséggé egyesítik. A Fidesz a KDNP-vel közösen állított területi és országos listát a választásokon, illetve közös színekben mérették meg magukat az egyéni jelöltek is. A frakciószövetség azonban nehézségeket okozhat, ha a KDNP eltávolodik a Fidesztől, vagy funkciótlanná válik, ha túl közel marad egymáshoz a két párt. Különbözünk, tehát vagyunk

 

A KDNP önálló frakciója egyértelműen a Fidesz, pontosabban Orbán Viktor szándékai ellenére alakult meg, amennyire erre következtetni lehetett a Fidesz elnökének frakcióegységet szorgalmazó mondataiból A választási vereséget relatív győzelemmé átformálni hivatott mondatok a két párt egységére építettek. A KDNP ezután látványosan, a Fidesz körüli politikai térben szokatlanul élesen és nyíltan utasította el mind a közös frakció, mind Orbán Viktor egyedüli kiemelt szerepének lehetőségét.

 

Ebből a szempontból a frakciószövetség kérdése pedig már egészen más szinten értelmezhető csak, és leginkább azt jelenti, hogy a Fidesz csak ekkora út után tudta megállítani a távolodó KDNP-t. A kompromisszumnak pedig olyan ára van, ami kérdéses, hogy mennyiben használ a Fidesznek. Mivel ugyanis a KDNP nem egyezett bele abba, hogy Orbán Viktor egyedül álljon a két képviselőcsoport felett, Semjén Zsolt társelnökként került mellé – és ezáltal a Fidesz-frakció fölé is. A Fidesz-frakció ráadásul már önmagában is legalább egy olyan törésvonalat rejt magában, amely a jövőben konfliktusok kiindulópontja lehet: a „régi fideszesek” mellé most olyanok kerültek, akik valóban Orbán Viktornak köszönhetik pozíciójukat, miközben több – országosan vagy helyi szinten – ismert politikus kimaradt a képviselőcsoportból. Jól mutatja Orbán szorult helyzetét, hogy az esélyes és leginkább alkalmasnak tartott jelöltek közül senki nem vállalta a frakcióvezetői jelöltséget.

 

Stratégiailag a KDNP-vel kötött szövetség a Fidesz szempontjából igazolja azt a következtetést, melyet Orbán Viktor a választási vereségből vont le: potenciális szövetséges nélkül lehetetlen nyerni. Kérdés azonban, hogy az önállóságát már az első perctől (az eredmények ismeretében) hangsúlyozó KDNP és a Fidesz között milyen szükségszerűen kialakuló törésvonalak keletkeznek. A külön frakció ugyanis egyben külön álláspontot, külön nyilatkozati lehetőségeket és külön választói célcsoportot, vagyis külön üzeneteket is jelent. A KDNP-nek tehát ahhoz, hogy betöltse a „taktikai szövetséges” szerepét, a Fidesztől markánsan eltérő üzeneteket kell megjelenítenie. A két politikai erő különbségei azonban éppen a frakciószövetség intézményében keverednek össze: Semjén Zsolt markáns állításait az ellenfelek éppúgy Orbán Viktor fejére olvashatják, ahogy történt ez már a kampányban, a választás első fordulója előtt is.

 

Magyar Szolidaritás Szövetsége – nem egyenlő: CDU-CSU

 

A Fidesz politikusai nemzetközi példákat emlegetnek a frakciószövetség kapcsán. Az elsősorban a CDU-CSU-együttműködésre hivatkozó állítás azonban két szempontból is nehezen tartható A német példa pontosan azt mutatja, hogy két, a választásokon jól elkülöníthető párt a törvényhozásba bejutva egyesíti képviselőit (a CSU regionális pártként jól látható támogatottsággal rendelkezik Bajorországban).

 

A Fidesz és a KDNP közötti frakciószövetség viszont ennek éppen az ellenkezőjéről szól: a választásokon közösen induló pártok külön képviselőcsoportot hoznak létre. Ráadásul a KDNP támogatottsága a közös listás indulás miatt nem ismert. Összességében tehát a CDU-CSU és a Magyar Szolidaritás Szövetsége közötti hasonlat szervezetileg mindenképpen ellentmondásos. Érdekesebb a helyzet, és a Fidesz lehetséges stratégiájáról is többet mond, ha a német-magyar analógiát a politikai irányvonalak alapján vetjük össze. A CDU-CSU páros egy néppárti kereszténydemokrata párt és egy regionális alapon szerveződő, önmagát keresztényszociális politikai erőként meghatározó párt együttműködését jelenti. Ehhez képest nálunk a Fidesz, pontosabban Orbán Viktor – nyitva a baloldali értékek és szavazók felé – önmagát határozta meg keresztényszociálisként, miközben pedig a KDNP – a radikálisokat is elérő üzeneteivel – aligha jellemezhető néppárti, vagyis eltérő szavazói csoportokat integráló politikai erőként.

 

Mindez pedig abból a szempontból lehet fontos, hogy Orbán Viktor hol helyezi el magát a kialakulóban lévő, szervezetileg meglehetősen bonyolultnak tűnő politikai pároshoz képest. Ha igaz az az állítás, hogy a Fidesz (és a KDNP) sem Orbán Viktorral, sem pedig nélküle nem képes a kormányzati többséghez elegendő szavazót maga mellé állítani, akkor a Fideszben helyet foglaló, de – frakciószövetségi elnökként – a KDNP-re is hatással lévő politikus az elmúlt napok összes taktikai lépésével, legfeljebb a KDNP távozása miatti kármentés feladatát teljesítette, de az alapproblémára még nem a Magyar Szolidaritás Szövetsége a válasz.

Sajtókapcsolat:
+36 20 665-0384
Telefon / Fax:
+36 1 430-6699 / +36 1 430-6695