Irányt vált a Fidesz?

2006-05-11

Az elemzők változatlanul a reformintézkedések mielőbbi szükségességéről beszélnek, így folytatódik a találgatás a kormány esetleges megszorításainak tartalmáról. A Fidesz részben irányt váltott: a korábbi kategorikus elutasítás a héten kilátásba helyezte az ország érdekeit szolgáló „radikális reformfolyamatok” támogatását is – az általános megfogalmazás ugyanakkor semmire sem kötelezi a pártot. A Fidesz tartja a korábbi irányt is, a kampányban megszokott érvekkel előre megfogalmazza kritikáit a kormány várható intézkedéseivel szemben.

 

Intézetünk minden héten olyan áttekintést készít, mely összefoglalja a hét legfontosabb gazdaságpolitikai témájú híreit, eseményeit és nyilatkozatait, továbbá a napvilágot látott adatokat. A nyilatkozatok közül azokat idézzük, melyeket a bejelentő személye, a bejelentés tartalma vagy annak újdonságértéke miatt kiemelkedő jelentőségűnek tartunk.

 

Ezen a héten sem kerültek a nyilvánosság elé konkrét reformjavaslatok a Kormány részéről, tehát még mindig nem tudni, pontosan milyen megszorító intézkedések várnak az országra és a lakosságra. Az elemzők, szakemberek továbbra is kész javaslatokat, átfogó programokat kínálnak; az utóbbi héten is a gazdasági szakértők álltak a média érdeklődésének középpontjában. A reformokról egyelőre annyi sejthető, hogy az egészségügy, az oktatás, az önkormányzati rendszer és az államigazgatás területein lesznek átalakítások. A kormány nyilatkozatokban az euró 2010-es bevezetése melletti elkötelezettségét hangsúlyozza. Az Európai Bizottság ismét megdorgálta a magyar kormányt a magas költségvetési hiány és a húzódó reformok miatt, a pénzügyi biztos ugyanakkor reményét fejezte ki, hogy a beígért államszerkezeti átalakítások valóban bekövetkeznek.

 

A Fidesz gazdasági kommunikációja megélénkült és részben irányt váltott. Május elsején Orbán Viktor még előrevetítette: a Fidesz nem támogatja a „megszorításoknak álcázott reformokat”, az utóbbi héten azonban többen -Varga Mihály és Navracsics Tibor - is a párt kompromisszumkészségét hangsúlyozták – a frissen megválasztott frakcióvezető egyenesen arról beszélt: a Fidesz támogathatja a „radikális reformokat” is. Orbán Viktor ezt utóbb azzal finomította: a Fidesz csak olyan kormányzati előterjesztéseket támogat, amelyek valóban Magyarország érdekeit szolgálják. A párt politikusai eközben tartják a kampányban megszokott kommunikációs irányt is: az ellenzéki párt politikusai még nyilvánosságra kerülése előtt támadják a kormány feltételezett megszorító intézkedéseit. A lakáshitelek támogatásának csökkentése kapcsán például a lakásvásárlás drágulásáról, az építőipar csődjéről és növekvő munkanélküliségről beszél az ellenzéki párt.

 

A hét nem múlt el eseménytelenül a gazdaságpolitika szempontjából. A kormány oldaláról két privatizációs terv is megfogalmazódott: az Állami Autópálya Kezelő Zrt. kisebbségi részvénycsomagjának tőzsdére vitele és a még állami kézben lévő 10 százaléknyi Mol-részvény eladása – magának a gáz-és olajipari vállalatnak. A javaslatok egyelőre nem indukáltak komoly politikai vitákat, az MDF fenntartásokkal üdvözölte, a Fidesz egyértelműen elutasította az autópálya-privatizáció ötletét. Az SZDSZ továbbra is a magánosítás folytatását sürgeti. A tervezett intézkedéseket az elemzők többsége pozitívan értékelte, az autópályacégek tőzsdére viteléről pedig a tőzsde elnöke is kedvezően nyilatkozott.

 

 

Makrogazdasági és pénzügyi mutatók

GDP növekedés* 4,1%

(2005. I-XII.)

Ipari termelés
növekedése*
14%

(2006. III.)

Beruházás-növekedés* 6,4%

(2005. I-XII.)

Munkanélküliség 7,7%

(2006. I.-III.)

Infláció* 2,3%

(2006. III.)

Reálkereset-növekedés* 5,6%

(2006. I-II.)

Államháztartási hiány -789,2 milliárd Ft

(2006. I-III.)

Fizetési mérleg -6405 millió euró

(2005. I-XII.)

Jegybanki alapkamat 6,00%

* az előző év azonos időszakához képest

Források: Figyelőnet, HVG, Magyar Nemzeti Bank, Portfolio.hu

 

 

Kormányoldal

 

Veres János pénzügyminiszter

Mélyreható reformok szükségesek az államháztartás rendbetételéhez. Az egészségügy, az oktatás, az önkormányzati rendszer és az államigazgatás az a négy terület, ahol elsődlegesen változásokra van szükség. „Az országot föl kell készíteni arra is, hogy 2007-től a jelenleginél jóval több pénzügyi forrás érkezik az Európai Unióból”. A cél az, hogy 2008-ra teljesíteni lehessen az euró bevezetéséhez szükséges feltételeket, hogy az európai közös pénz 2010 körül leválthassa a forintot. (május 10.)

 

Pénzügyminisztérium

Az államháztartás áprilisi hiánya 115 milliárd, az első négy havi deficit 904,2 milliárd forint, az éves előirányzat 58,5 százaléka volt. Az első négyhavi hiány 44,2 milliárd forinttal lett alacsonyabb a tárca által korábban prognosztizált 948,4 milliárd forintnál. (május 10.)

 

Kóka János gazdasági miniszter

A kormány tervei között szerepel, hogy tőzsdére viszi az Állami Autópálya Kezelő Zrt. kisebbségi részvénycsomagját. Ezzel biztosítható, hogy az unió statisztikai hivatala elfogadja az új magyar autópálya-finanszírozási rendszert. Így az idei építési költségek valószínűleg tényleg nem jelennek meg a költségvetésben, az államháztartás hiánya a GDP 5 százalékán tartható. (május 10.)

 

Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke

Az SZDSZ álláspontja szerint privatizálni lehet azokat az állami vagyontárgyakat, amelyek nem szükségesek az állami alapfeladatok ellátásához: például a MÁV árufuvarozási részét, a Volán társaságokat és a Szerencsejáték Zrt-t. „Még mindig vannak olyan vagyonok állami tulajdonban, amelyek a piacon jobban működtethetők. Nem megállítani és lezárni kell a privatizációt, hanem folytatni és végigvinni.” (május 11.)

 

Ellenzék

 

Navracsics Tibor, a Fidesz frakcióvezetője

„A Fidesz alkotó ellenzékként működik majd az Országgyűlésben”. Támogatja a radikális változásokat azokon a területeken, ahol szerintük is elkerülhetetlen a változtatás. A kétharmados törvényekkel a magyar alkotmányos rendszer sokszor társ-döntéshozó szerepbe kényszeríti az ellenzéket, a kormánynak be kell vonnia az ellenzéket a törvényalkotási folyamatba. „Ugyanakkor persze a saját szempontjaink, elképzeléseink alapján tárgyalunk, és bízunk az okos kompromisszumokban.” (május 11.)

 

Varga Mihály, a Fidesz alelnöke

„Miközben nincs kormányzati munka, miközben nem születnek meg alapvető döntések, azon közben a gazdasági folyamatok továbbra is az eladósodás erősödését mutatják. Ez azt jelenti, hogy Magyarországon nemcsak az államháztartási hiány, hanem az államadósság mértéke is töretlenül nő, aminek a következményei a magasabb kamatkiadásban, a drágábban finanszírozott államadósságban, az állami kiadások növekedésében érhetőek tetten. Szerencsésebb lenne, ha a kormányzat minél hamarabb olyan anyaggal állna elő, amely képes arra, hogy a rendkívül rossz tendenciákat megállítsa.”

 

Mádi László, a Fidesz képviselője

„A meglepetés erejével hatott a kormányzat legújabb bejelentése a lakásvásárlás támogatásával kapcsolatban”. A kormány a hírek szerint megvonná a lakáshitel törlesztése után járó szja-kedvezményt és megszüntetné a forrásoldali jelzáloglevél kamattámogatását a tervezett elvonások részeként az új kormány. A választási kampányban a szocialisták bővítést ígértek, többek között a Fészekrakó program korhatárának, és az államilag támogatott hitelek mértékének emelését. Ez a lépés drasztikusan fogja csökkenteni a családok eddig is szűkös mozgásterét, és még több építőipari cég lesz kénytelen elbocsátani foglalkoztatottjait, amivel tovább fog nőni az egyébként is maga munkanélküliség, és emellett emelkedni fog a csődhelyzetet bejelentő vállalatok száma is. (május 10.)

 

 

Herényi Károly, az MDF képviselője

A kormányzat elhamarkodottan iszik előre a medve bőrére, hiszen korántsem borítékolható a költségvetési hiány további növekedésének megállítását célzó legújabb próbálkozás sikere. A Magyar Demokrata Fórum üdvözli, hogy az ÁAK Zrt. tőzsdére való bevezetésével jelentősen növekedhet az autópálya-építések átláthatósága, a költségvetést azonban az ÁAK Zrt.-nek fizetendő rendelkezésre állási díj továbbra is terhelni fogja, s az EU beleegyezése sem borítékolható. A párt továbbra is várja a kormányzattól a hiteles, valódi reformterveik nyilvánosságra hozatalát, hiszen minél tovább késlekedünk, Magyarország annál komolyabb lépéshátrányba kerül. (május 9.)

 

 

Fónagy János, a Fidesz képviselője

Az autópálya-vállalatok tőzsdére vitelével a kormány évtizedekre bebetonozza a befektető profitját, amit végül a költségvetés fizet meg. Félő, hogy később fokozatosan értékesítenék az ÁAK-t, míg végül csak jelképes állami tulajdon maradna benne. Az is aggályos, hogy az új finanszírozási modellt az Eurostat csak utólag, a kötvénykibocsátás és a hitelfelvétel után véleményezi, és ha úgy foglal állást, hogy az ily módon bevont pénz mégis a költségvetést terheli, tovább nő a deficit. (május 9.)

 

 

Orbán Viktor, a Fidesz elnöke

A Fidesz csak olyan kormányzati előterjesztéseket támogat, amelyek valóban Magyarország érdekeit szolgálják. „Mi az országot támogatjuk, és nem a kormány politikáját. Ha az ország érdekében állónak ítéljük a kormány politikáját, illetve a kormány előterjesztéseit, akkor azokat támogatni fogjuk. Mi nyitottak vagyunk, de ahhoz olyan a kétharmados törvények kellenek, amelyek valóban szolgálják Magyarország érdekeit, és akkor nincs akadálya az együttműködésnek. Olyan előterjesztést nem szavazunk meg, akármilyen kényszerre is hivatkoznak, amely meggyőződésünk szerint ellentétes lenne Magyarország érdekeivel”.

 

 

Érdekképviseleti szervezetek

 

Zara László, az Adótanácsadók Egyesületének elnöke

A luxusadóról: „Az önkormányzatok túlnyomó többsége már közvetlenül az új adónem kihirdetése után szkeptikusan nyilatkozott, és tartott attól, hogy az infrastruktúra és az értékbecslés költségei miatt még vesztesége is lehet. Jóval intenzívebb tájékoztatásra lett volna szükség, mert a tulajdonosok többsége vélhetően nincs tisztában esetleges kötelezettségeivel. Az adóelkerülés „eleve kódolva van”, hiszen az emberek tudják, hogy nem érdemes bevallást tenni, mivel az önkormányzatoknak nincs elegendő kapacitásuk az ellenőrzésre.” (május 11.)

 

Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Rt. elnöke

„Trendváltásra van szükség az államháztartásban, a maastrichti kritériumok 2008-ra nehezen, de teljesíthetők, ehhez azonban az idén már a GDP 1,5 százalékát kitevő egyensúlyjavító intézkedésre van szükség.” A GKI legfrissebb előrejelzésében azzal számol, hogy az idei államháztartási deficitcél nem teljesül, a hiány eléri a GDP 5,7 százalékát, az autópálya-építés költségvetési finanszírozása esetén pedig 6,8 százalék lehet. A GKI elnöke szerint minél előbb meg kell indítani a reformfolyamatot, amelynek elemei közül kiemelte az intézményrendszer átalakítását, a gázártámogatás jelenlegi rendszerének megváltoztatását, az adókedvezmények csökkentését, illetve az adóbevételek növelését, például az áfa 15 százalékos kulcsának 20 százalékra történő emelését. A GKI prognózisa 2,6 százalékos inflációval, 4,4 százalékos GDP növekedéssel és a beruházások 8 százalékos bővülésével számol az idei évre. A reálbérek 4 százalékkal emelkedhetnek az idén, tehát a cserearányromlással korrigált, 3 százalékos GDP növekedésnél gyorsabban, azaz nem az életszínvonal romlása az ára a reformfolyamot megindulásának. (május 10.)

 

 

Joaquín Almunia, Az Európai Bizottság pénzügyi biztosa

Az évente kétszer kiadott brüsszeli előrejelzés mintegy megelőlegezi a hazánkkal szemben lefolytatott túlzottdeficit-eljárásra vonatkozó ajánlásokat, illetve az átdolgozásra visszadobott konvergenciaprogram fogadtatását, amelynek itteni beadási határideje augusztus legvége. A kiadások a hivatalosan vártnál magasabban alakulnak, mivel a költségvetés nélkülözi a szerkezeti reformokat. Idén a GDP 6,7, míg jövőre 7 százalékát teheti ki a magyar hiány, kritikussá téve ezzel az euró 2010-es bevezetési lehetőségét. Ennek oka a reformok hiánya mellett az áfacsökkentés, illetve a személyi jövedelemadó felső sávjában eszközölt lefaragás. A hazai belső államadósság jövőre várhatóan átlépi az euró bevezetéséhez megengedhető kritikus 60 százalékos határt, s a GDP 62 százalékát teszi majd ki. A bizottság szerint a mutató idén 58 százalékról 59,9-re ugrik. Joaquín Almunia gazdasági és pénzügyi EU-biztos ugyanakkor azt is elmondta: biztosítékot kapott a magyar kormánytól a választások után, hogy lépéseket tesznek a megfelelő államháztartási helyzet kialakítására. (május 9.)

 

 

Központi Statisztikai Hivatal (KSH)

A fogyasztói árak átlagosan 2,3 százalékkal nőttek az egy évvel korábbihoz képest, szemben a szakértők által várt 2,18 százalékkal. Tizenkét hónap alatt az élelmiszerek az átlagosnál nagyobb mértékben, 5,3 százalékkal drágultak. 3,1 százalékkal nőtt a ruházati cikkek ára, 4 és fél százalékkal az üzemanyagoké. A szolgáltatások, valamint a háztartási energia áremelkedése átlag alatti volt, míg a tartós fogyasztási cikkek ára 0,3 százalékkal csökkent áprilisban az egy évvel korábbihoz képest. (május 11.)

 

 

Járai Zsigmond, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke

„A költségvetés kiadási oldalát alapjaiban át kellene szabni és már rövid távon sem az államháztartási deficit csökkentését kellene előtérbe állítani, hanem minél előbb egyensúlyban lévő központi költségvetést, sőt szufficites büdzsét kellene megalkotni.” A közfinanszírozás teljes szerkezetét át kell alakítani, a kiadásokat le kell faragni, hosszabb távon pedig az államháztartás bevételeit is mérsékelni kell. Napjainkban Magyarországon a közfinanszírozás a GDP 48-50 százalékára rúg, ezt 40 százalékra kellene mérsékelni a lehető legrövidebb időn belül. Ezzel is nagyobb teret hagyva a magánvállalkozások, a magángazdaság pénzellátására, finanszírozására. 2012-ben lehetne bevezetni az eurót. Az új parlamentnek bizonyos, az előző ciklusban elfogadott törvényeket vissza kellene vonnia. Ilyen az áfacsökkentést bevezető jogszabály, a következő öt évre vonatkozó adóreform-csomagot előrevetítő törvény, a nyugdíjemelésre vonatkozó jogszabály, illetve a különböző, családokat érintő szociális támogatásokat előirányzó jogszabályok. (május 10.)

 

 

Bartha Attila, a Kopint-Datorg Konjunktúra- Piackutató és Informatikai Zrt. Tudományos főmunkatársa

„A magyar és a cseh felzárkózási kilátásokban jelenleg Csehország javára mutatkozó esélykülönbségek magyarázatát a fiskális pozíciók eltérése mellett a foglalkoztatási szintek különbségében találhatjuk meg. A hosszú távú egyensúly megteremtéséhez szükséges egészségügyi és a nyugdíjreform viszont egyelőre ott sem valósult meg. Az azonnali kiigazításnál ugyanakkor érdemes a cseh utat követni, hogy legalább mi is csehül álljunk.” (május 11.)

 

 

Petschnig Mária Zita, a Pénzügykutató Rt. munkatársa

„Nem okozhat reálbércsökkenést a jelenleg 15 százalékos áfakörbe tartozó termékek 20 százalékosba átsorolása”. Ez azonban elengedhetetlen, mivel nagyjából 100 milliárd forint bevételi többletet jelentene a költségvetésnek júliustól az év végéig. Ugyanakkor tény, hogy az átsorolás az alacsonyabb jövedelműeket érzékenyebben érintené. „A második Gyurcsány-kormány legkésőbb június közepére feláll, megalkothatók azok a rendelkezések, amelyek szerint már akár július elejétől változnának az adószabályok. Az is megfontolandó, hogy a jelenlegi 0, 5, 15, és 20 százalékos áfakulcsok számát mérsékeljék, ami persze a 15-ös emelésével eggyel amúgy is csökkenne.” (május 10.)

 

 

Barclays Capital

„Egyértelműen pozitív, jóllehet kis hír a várakozásnál jobb április költségvetési teljesítmény, miután a központi kormányzat túlteljesített a bevételi, és alulteljesített a kiadási oldalon. Az összesen mintegy 50 milliárd forintos javulással is azonban a teljes évi cél 58 százalékára teljesült az eddigi halmozott költségvetési hiány”. Egyértelműen pozitív és helyi piaci szempontból nagyobb jelentőségű hír, hogy a Mol olajtársaság gyakorolja vételi opciós jogát az ÁPV Rt.-nél lévő 10 százaléknyi törzsrészvényére 240 milliárd forintos teljes lehívási áron. Ez a bevétel ugyan önmagában nem csökkenti a költségvetési deficitet, mégis „szép darab” finanszírozási forrást jelent, ami enyhítheti a helyi piacra nehezedő nyomást.” A legérdekesebb hír a Kóka János gazdasági miniszter által bejelentet új autópálya-finanszírozási program, amelynek keretében fél éven belül tőzsdére viszik az Állami Autópálya Kezelő Zrt. 20-40 százalékos részvénycsomagját. Jóllehet nem valószínű, hogy a kibocsátásból a kormány sok pénzt látna, a program mégis erőteljes kezdeményezés az autópálya-építéssel kapcsolatos kiadások költségvetésen kívül tartására. Ha ez sikerül, a GDP-érték 1,0-1,5 százalékának megfelelő kiadást lehet kivenni az ESA-95 szabvánnyal számolt deficitből, bár az EU részéről egyelőre nem született állásfoglalás arról, hogy az unió ezt a programot elfogadja-e. (május 10.)

 

 

Csaba László közgazdász

„A MOL-részvények eladása mindenképpen jó, mert az olajtermelés nyilvánvalóan egy gazdasági tevékenység, ahol az államnak nincs semmi keresni valója. Az állam régóta kisebbségi tulajdonosa, ennek semmi oka nem volt, tehát, ha ezt a részt eladják, az helyes. Kétségtelen, hogy a folyó költségvetésen nem segít, de az államadósságot csökkenti ez a bevétel, tehát jó lépés, mivel a vállalatot vállalattá teszi, az államadósságot csökkenti, erre nagy szükségünk van. (…) Az autópálya-részvények kibocsátása is jó irányú lépés, olyan értelemben, hogy csökkenti az állam kiadásait, hiszen kisebb lesz az állami kötelezettségvállalás. Erre is nagy szükség van, mert a költségvetési kiigazításban minden fillért meg kell fogni és ez nem filléres, ez 100 milliárdos téma. 1000 milliárd Ft megtakarításra mindenképpen szükség lenne a kiadási oldalon ahhoz, hogy a magyar gazdaság olyan finanszírozható pályán maradjon, ami fenntartható, plusz meggyőzzük a piacokat és elkerüljük a következő években az egymás után következő további értelmetlen megszorításokat.” Illúzió, hogy az ingatlanadóból Magyarországon akkora bevételt lehet szerezni, ami az iparűzési adót kiváltja. (május 10.)

 

 

László Csaba volt pénzügyminiszter

„Az egykulcsos áfának, 20-22 százalék körüli szinten kellene lennie. További kiigazítási lépésként egyéni járulékemelésre van szükség és a kiadási oldalon a minisztériumi struktúra leegyszerűsítésével és létszámleépítéssel lehet csökkenteni a hiányt. De mindezeket meg kell hogy előzze az a program, amiből lehet látni, hogy nem csak július 1., hanem az év hátralevő részében milyen lépésekre lesz szükség és milyen lépésekre van lehetőség. (május 10.)

 

Kónya László, főosztályvezető, Pénzügyminisztérium (PM)

Az ingatlanluxusadó-befizetések egyelőre elmaradnak a várakozásoktól. „Egyrészt a rossz adófizetési morál, másrészt az önkormányzatok érdektelensége miatt adtak le a várakozásoknál jóval kevesebb adóbevallást. A testületek vélhetően az adminisztrációs többletterhek miatt eleve negatívan álltak az új adónemhez, és a négyzetméterárakat számos önkormányzatnál eleve úgy határozták meg, hogy a lehető legkevesebb bevallás érkezzen.” Pedig „a lakosságot megfelelően informálták az új adónemről, hiszen az önkormányzatok saját honlapjukon felhívták a figyelmet arra, és a luxusadóval a média is sokat foglalkozott”. (május 11.)

 

 

Szalay-Berzeviczy attila, a BÉT elnöke

Mindenképpen előnyös lenne, ha az autópálya-társaságot az állam a tőzsdére vinné. Ez egyrészt átláthatóbbá tenné a sztrádaépítéseket, hiszen a tőzsdén lévő cégek gazdálkodásáról szóló adatokat kötelező nyilvánosságra hozni. Másrészt a befektetők is jól fogadnának egy várhatóan kedvező osztalékhozamot nyújtó részvényt a budapesti börzén. „Azáltal, hogy megnyílnak a befektetők előtt az autópálya-vállalatok, a résztulajdonosok kérdéseket szegezhetnek a vállalat vezetéséhez, hogy mi mennyibe került, miért egy adott alvállalkozó lett megbízva, így komolyabb versenyhelyzet jön létre”. (május 9.)

 

Sajtókapcsolat:
+36 20 665-0384
Telefon / Fax:
+36 1 430-6699 / +36 1 430-6695