Navracsics Tibor - orbáni politika vagy önálló hang?

2006-05-15

Navracsics Tibor – Stumpf Istvánhoz és Bozóki Andráshoz hasonlóan – sikeres politikatudományi munkásságát félbehagyva nem tudott ellenállni a politikai gyakorlat csábításának. A hallgatók körében közkedvelt egyetemi oktató és politikai szakértő ma már a Fidesz-MPSZ frakcióvezetőjeként egyértelműen pártpolitikusként jelenik meg a nyilvánosság előtt. Kérdés, hogy a jövőben kialakítja-e saját, markáns politikai arculatát, vagy továbbra is Orbán Viktor „meghosszabbított kezeként” jelenik meg.

 

Navracsics Tibor a távolságtartó politológus szerepéből fokozatosan lépett át a professzionális pártpolitikus szerepébe, bár nyilatkozataiban a politikai érvelés még olykor összekeveredik a politológusi elemzéssel. Navracsicsra egészen 2006. május 8-ig inkább háttéremberként tekinthetett a közvélemény, aki a Fidesz-MPSZ elnöki kabinetjének vezetőjeként, a Polgári Kormányzás 2006 munkacsoport elnökeként és parlamenti képviselőjelöltként egyértelműen politikai szerepet vállalt ugyan, de az ország közvéleményének szemében még inkább a frontvonal mögött maradt. Bár Navracsics Tibor már az Orbán-kormány idején is a Miniszterelnöki Hivatal sajtó- és információs főosztályának vezetője volt, nevét akkor ismerhette meg a közvélemény, amikor 2003-ban Orbán Viktor felkérésére elvállalta a kabinetfőnöki tisztséget. Ettől kezdve lett azon magyarországi politológusok egyike, akik – megunván a „lelátói kommentátor” szerepét – szerették volna kipróbálni magukat valamelyik csapat közelében is.

 

> A politika vonzásában
Navracsics Tibor 1966. június 13-án született Veszprémben. Máig lelkes lokálpatrióta, az Óvári Ferenc Baráti Kör tagja. 1990-ben diplomázott Budapesten, az ELTE jogi karán, de már ekkor a politika érdekelte igazán, így 1995-ben politológusi végzettséget is szerzett. 1997. óta tanít az ELTE Állam és Jogtudományi karának Politológia Tanszékén, szakterülete az összehasonlító politika, az Európai Unió politikai rendszere, és a közép-európai politikai rendszerek. Navracsics Tibor az Orbán-kormány idején 2000. szeptember 1-től az újonnan létrehozott Információs-, és Sajtófőosztályt vezette, de oktatói tevékenységével ekkor sem hagyott fel. A kormányváltás után visszatért szakértői munkájához, de 2002 őszén már a Szövetség a Nemzetért Alapítvány felügyelőbizottságának tagjaként tűnt fel. 2003 óta pedig kétszeresen is Orbán Viktor közvetlen munkatársaként dolgozik, hiszen – miután Rogán Antal nem vállalta a felkérést - ő lett a Fidesz-MPSZ elnöki kabinetjének főnöke, majd a Polgári Kormányzás 2006 Védnöki Testület vezetője. Az idei választásokon Veszprémben indult egyéni képviselő-jelöltjeként, végül területi listán került a parlamentbe. Neve a választási kampány során felmerült mint a következő Orbán-kormány lehetséges kancelláriaminisztere, de végül meg kellett elégednie a frakcióvezetői poszttal.


Navracsics Tibor fontos szerepet játszott a Fidesz szövetséggé alakításában, kabinetfőnöki munkája mellett részben ellátta a pártigazgatói teendőket is, a 2006-os kormányváltást előkészítő munkacsoport vezetőjeként pedig ő hangolta össze a szakterületeken folyó munkát. Navracsics egészen az idei választásokig nem kívánt játékosként a pályára lépni, feladata elsősorban a csapat jó teljesítményéhez szükséges szervezőmunka, és a megfelelő háttér biztosítása volt.


Navracsics Tibort ugyanakkor már korábban is nehezen lehetett tipikus szürke eminenciásnak nevezni. Jó kommunikációs készséggel

> Szerepfelfogás
Azért vállaltam el, mert igyekszem a politikatudományt és a politikát a maga teljességében megragadni. Ki akarom próbálni, hogy elméleti tudásomat miként tudom a praxisban alkalmazni.
Népszabadság-interjú, 2003. március 12.

Stratégának tartom magam, de ha úgy tetszik, az alkalmazott politikatudomány művelője, politikai szakértő vagyok. Feladatom lesz az is, hogy részt vegyek a párton belüli intézményi rendszer kiépítésében, a leendő tagozatok intézményi hátterének megteremtésében.
Népszabadság-interjú, 2003. március 12.

A kabinetfőnök (...) lehet a kulissza mögötti politikacsinálásnak az egyik szereplője, de a legfontosabb politikusok a pártban mindig a választott képviselők. Én nem vagyok választott képviselő.
168 óra-interjú, 2003. március 13.
 
 
rendelkezik, nyilvános szereplései és nyilatkozatai ritkán unalmasak. Politikusi megszólalásaira a követhetőség és a közérthetőség jellemző. Nyugodt hanghordozása miatt Navracsics Tibor még akkor is mérsékeltnek, barátságosnak és szimpatikusnak hat, amikor kifejezetten kemény bírálatot fogalmaz meg a politikai riválissal szemben. Minden tehetsége és készsége ellenére azonban Navracsics Tibor eddig nem törekedett markáns politikusi imázs felépítésére, és nem szerepelt sokat a nyilvánosságban. Valószínűleg ő maga és a Fidesz is tudatosan törekedett arra, hogy a kabinetfőnök ne használódjon el a mindennapi politikai adok-kapokban. A párt számára ugyanis előnyösebb a visszafogottabb szakértői imázs, és Navracsics Tibor eddigi funkciójának és személyes habitusának is ez felelt meg a legjobban.

 

Az elkötelezett jobboldaliElső látásra úgy tűnhet, Navracsics Tibor pártba emelésével jól demonstrálható a Fidesz 2004-től kiteljesedő néppártosodása, valamint nyitása a baloldali és a bizonytalan szavazók felé, mivel személye azok számára is elfogadható lehet, akik nem kedvelik a Fidesz radikálisabb arcát. Ezt a gondolatot maga Navracsics Tibor is megerősítette, hiszen egyes nyilatkozataiban úgy jellemezte az MSZP politikusait és szavazóit, hogy azokat kizárólag a jobboldaltól való félelem tartja össze. Ezzel közvetve azt is állította: ha sikerül megváltoztatni a baloldali és a bizonytalan szavazók számára riasztó Fidesz-képet, akkor az MSZP aligha tud mozgósítani elegendő számú szavazót 2006-ban. Ennek a képnek az átformálása nem volt sikeres – pedig Navracsics egy éve még optimistán fogalmazott, és a kétharmados győzelem esélyét sem zárta ki. Amennyiben a Fidesz helyzetértékelése a Fidesztől irtózó szavazók szerepéről nem változott, Navracsics Tibor előtérbe tolása akár további lépés lehet annak irányába, hogy a párt csiszolja „karcos” imázsát.

 

Navracsics Tibor kezdettől fogva nem a jobboldaltól független szereplőként, vagy valamiféle pártok fölé emelkedő figuraként jelent meg a nyilvánosság előtt. Ellenkezőleg: köztisztviselői és szakértői karrierje egyértelműen a Fideszhez kötődik, ő maga pedig – attól az ideológiai kitérőtől eltekintve, hogy sajtóhírek szerint 1989-ben alapítója volt az egyetemistákból verbuválódott, kilencfős trockista Újszocialista Mozgalomnak – határozottan jobboldaliként definiálja magát. Navracsics Tibor az Orbán-kormány idején nem csupán köztisztviselő volt a Miniszterelnöki Hivatalban, hanem része lett annak a politikusi-értelmiségi körnek is, amely a Fidesz köré épült.

 

Navracsics Tibor „szociológiailag” is a Fideszhez áll közel. Ő maga is ahhoz a vidéki városi származású, középgenerációhoz tartozó, eredetileg jogászi végzettségű társadalmi réteghez sorolható, mely a Fidesz vezetésében erőteljesen képviselteti magát. 2000-ben szülővárosában még olyan hírek is elterjedtek, hogy Navracsics Tibor a Fidesz nevében Asztalos István veszprémi MSZP-s alpolgármester kihívója lesz a 2002-es országgyűlési választásokon. Vita tört ki ugyanis a Veszprém Televízió milleniumi vetélkedője miatt, miután Navracsics Tibor az Óvári Ferenc Baráti Kör nevében a vetélkedő megismétlését kérte, mert a zsűriben résztvevő Asztalos István többek szerint részrehajlóan értékelt.

 

 

Navracsics Tibor akkor végül nem lett képviselő-jelölt, de időnként megjelent a Fideszhez köthető rendezvényeken. A 2002-es választások után egyike volt azon politológusoknak, akik részt vettek egy Orbán Viktorral közös tanácskozáson, és aláírták azt a levelet, amelyben értelmiségiek kifejezték, hogy Orbán Viktor vezetésével egy átszervezett, kiszélesített Fideszre van szükség. Később pedig mind szakértőként, mind kabinetfőnökként szereplője maradt a médiának, és

> Konzervatív hitvallás
Én azt mondanám konzervatívnak, aki hisz abban, hogy az emberiség, az emberi civilizáció, az európai civilizáció az elmúlt pár ezer évben nem meghaladandó, avítt dolgokat hordott össze, hanem olyan dolgokat, amelyeknek megfelelően kell élni.
Hetek-interjú, 2005. május 13.

megszólalásaiban egyáltalán nem kívánt a pártoktól független értelmiségi pozíciójába helyezkedni. Általában többes szám első személyt használt, amikor a Fideszről beszélt, és legtöbb mondatában a nagyobbik ellenzéki párt álláspontja köszönt vissza. Így még elemzőként is olyan megállapításokat tett, mint például, hogy a gazdaság helyzetének megítélésekor nem a mutatókat kell mérlegelni, hanem azt, hogy az emberek mit éreznek a pénztárcájuk alapján. Navracsics Tibor nem riadt vissza attól sem, hogy a jobboldal radikálisabb hangütésű fórumaiban is hallassa véleményét (például a Hír TV Péntek 8 műsorban, illetve a Demokrata hetilapban). Navracsics így legfeljebb kifinomult stílusa miatt tűnt időnként távolságtartónak, mondanivalójának tartalmával viszont a Fidesz-keménymag is elégedett lehetett.

 

> Pártálláspont
Az MSZP el tudja játszani a demokratikus pártot, de vezetői között jó pár olyan politikus van, aki nem demokratikus viszonyok között és nem demokratikus viszonyok közé szocializálódott – mint tudjuk, Gyurcsány Ferenc is a KISZ-ben kezdte a karrierjét.

Az optimális forgatókönyv kétségkívül az, hogy egyedül győzzünk. Sőt az ideális az, hogy kétharmados többséget szerzünk, és akkor lehetőségünk van akár alkotmányt is módosítani.
Hetek-interjú, 2005. május 13.

 

Mélybúvárként a pártpolitikábaA 2006-os országgyűlési választásokra való készülés során változás történt, Navracsics egy határozott lépést tett a pártpolitika felé: Veszprém megye 7. választókerületében egyéni képviselő-jelöltként indult a Fidesz színeiben. A megmérettetés vállalásának több oka is volt. Egyrészt a Fidesz minden olyan választókerületben új jelöltet indított, ahol négy éve nem sikerült győznie; másrészt maga a jelölt sem zárkózott el, egyfelől lokálpatriotizmusával, másfelől a kihívás csábításával indokolta jelöltkénti indulását egy lapinterjúban. A kampányban Navracsics a Polgári kormányzás 2006 munkacsoport irányítójaként vett részt. Ennek keretében folyt a Fidesz kulturális, honvédelmi, gazdasági, humán-, sport- és nőpolitikai stratégiájának kidolgozása és ismertetése. Az elkészült munkaanyagot konferenciákon mutatták be, mintegy elővetítve a Fidesz választási programját. A Fidesz végleges programjában azonban a Kormányzás 2006 munkacsoport javaslatai nemigen jelentek meg. Ebben az időszakban – a választásokat megelőzően – jobbára a Polgári kormányzás 2006 kapcsán találkozhatott csak a közvélemény Navracsiccsal, a médiában is mint a kormányzati munka előkészítője szerepelt, így továbbra is inkább a „szakember”, mint a politikus szerepkör maradt hangsúlyos.

 

A választások első és második fordulójában sem sikerült legyőznie a szocialista Pál Bélát – aki 1994 óta tagja a parlamentnek és 2002 óta képviseli a kerületet –, viszont a területi listán elfoglalt második helynek (az első Kövér László volt) köszönhetően mégis az Országgyűlés tagja lett.

 

 

A kibeszélő elemző már a múlté

Míg Navracsics Tibort gyakorlatias gondolkodásmódja, jó kommunikációs készsége és jobboldali elkötelezettsége segítette és segíti ma is a politikusi szerep megformálásában, addig kommunikációjának korábban gyenge oldala volt, hogy időnként nem bírt ellenállni a politikai elemzésnek. Más politikusi szerepbe került politológusok esetében is megfigyelhető volt hasonló helyzet: míg Stumpf István a Miniszterelnöki Hivatal vezetőjeként sikeresebben azonosult a politikus-szereppel, és csak az Orbán-kormány bukása után tért vissza az elemzéshez, addig Bozóki Andrásból, a jelenlegi kulturális miniszterből szintén gyakran előbújik az elemző.

 

A különvélemény megfogalmazása és az elemzői megnyilvánulás jól megfigyelhető volt 2004 nyarán, a miniszterelnök-váltás idején, amikor is a Fidesz egységesen azt az üzenetet kívánta eljuttatni a választóknak, hogy számára Gyurcsány Ferenc kormányfői kinevezése felér egy „lottóötössel”. Navracsics Tibor ezzel szemben később egyik nyilatkozatában elmondta, hogy a pártban egyáltalán nem tekintették „főnyereménynek” Gyurcsány Ferenc kinevezését, sőt, ez volt a legrosszabb forgatókönyv, amivel számoltak. Navracsics elmondta azt is: a 2004. augusztus végi háromnapos kibővített elnökségi ülést valójában azért hívták össze, hogy áttekintsék a kormányváltás és MSZP-elnökváltás utáni stratégiát. Eközben Révész Máriusz, a Fidesz akkori szóvivője úgy fogalmazott, hogy nem a kormányfőváltás indokolta a párt háromnapos, kibővített elnökségi ülését.

 

Hasonló kibeszélés fordult elő akkor is, amikor 2005 elején Áder János és Orbán Viktor sajtóügyek kapcsán állítólag összekülönbözött. Ekkor is Navracsics Tibor volt az egyetlen, aki megerősítette, hogy konfliktus van a két politikus között, és ő mondta ki ennek kapcsán azt is, hogy a pártban felvetődött a miniszterelnök-jelölti és pártelnöki poszt szétválasztásának ötlete.

 

Navracsics a párt 2006-os választásokat követően azonban már fegyelmezett politikusként nyilatkozott. A vereség okairól rendkívül visszafogottan beszélt. Kevés szavából ugyanakkor enyhe kritika érződött: említette, hogy a kampány tematikai, arculatiimeghatározásában nem vett részt, és nem tartaná etikusnak, ha véleményét előbb osztaná meg a nyilvánossággal, mint a kampányért felelős munkatársaival. Vitába szállt viszont azokkal, akik úgy vélték, hogy a Fidesz politikája megbukott, és a pártnak vissza kell térnie nyolc évvel ezelőtti karakteréhez. Lojális maradt a párt elnökéhez: Orbán Viktorral kapcsolatban úgy fogalmazott, szerinte nem gátolja az esetleges megújulási szándékot a Fideszen belül. Ezek a nyilatkozatok már egyértelműen a politikus nyilatkozatai voltak, és mutatták azt is, hogy Navracsics nem használja fel a választási vereség utáni helyzetet arra, hogy markáns különvéleménnyel hívja fel magára a figyelmet.

 

A Fidesz május 8-i frakcióülésén elsöprő többséggel választották frakcióvezetőnek Navracsics Tibort, aki vállalta is a pozíció betöltését – ezzel végképp egyértelművé vált, hogy az aktív pártpolitikusi szerepet választotta. Navracsics politikai karrierje Orbán Viktorhoz kötődik, s lojalitása mindeddig töretlen a pátvezető iránt. Kérdés azonban, hogy a továbbiakban a „hatásköri” kérdések nem okoznak e konfliktust. Navracsics „csupán” a Fidesz-frakció vezetője, míg a Fidesz-KDNP frakciószövetség elnöke Orbán Viktor. Ez a feladatköröket tekintve hivatalosan azt jelenti: a frakcióvezető a frakció nyilvánosság előtti munkájának szervezéséért, a szakértői apparátusért és az értelmiségi holdudvarért felelős, viszont minden, ami „ezen túl van”, már a frakciószövetség elnökéhez és társelnökéhez tartozna, azaz a hivatalvezetők kinevezése a bizottsági helyek elosztása, a stratégia meghatározása. Ennek ismeretében már könnyebben érthető, hogy korábban miért utasította vissza a frakcióvezetői tisztséget Áder János, Pokorni Zoltán és Varga Mihály is.

 

Kérdésként merülhet fel ezután: miért vállalta el a pozíciót Navracsics Tibor? A frakcióvezető válasza úgy hangzik: eddig is kardoskodott a folyamatos megújulás mellett és most úgy érzi, komolyan tehet a változásokért. Való igaz, személye hatékonyan segítheti a megújulást, mivel képes a Fidesz és Orbán Viktor gondolatait úgy tolmácsolni, hogy azok széles rétegek számára is elfogadhatóvá váljanak. A feladat azonban korántsem ilyen egyszerű. A frakció tagjai és a politikusi munka ugyan nem teljesen ismeretlen

> MDF: a stratégiai partner?
„A Fidesz és az MDF közötti együttműködés híve vagyok. Úgy gondolom, hogy a két párt - mivel hasonló vagy éppen azonos világnézetet vall - stratégiai partner. Lehet, hogy az MDF megváltozott, ám én most is úgy gondolom, több a közös elem, mint különbség.”
2006. május 4, 168 Óra, online beszélgetés

Navracsics számára, képviselőként azonban mégis újoncnak számít és a frakció összetartása, a fegyelem biztosítása során megmutatkozhat tapasztalatlansága. Ezt a feladatot tovább nehezíti egyrészt a KDNP-frakcióval való szövetségesi kapcsolat, másrészt a Fidesz-frakción belüli kisebb csoportok (pl. Nemzeti Fórum , MAGOSZ) miatti heterogenitás, illetve a „régiek” és „újak” közötti törésvonalak.

 

Az újabb fordulatot Navracsics május 11-i bejelentése jelentette, mely szerint a Fidesz és a KDNP közös kabinetrendszert és társadalompolitikai csoportokat hoz létre. A szakmai kabinetek – amelyek a munkacsoportokat fogják össze – lesznek hivatottak a törvényhozásban folyó munka biztosítására a frakcióvezető felügyeletével; a társadalompolitikai csoportok – melyek elsődleges célja a pártpolitikán kívüli világgal való kapcsolattartás– a frakciószövetség elnöke alá tartoznak majd. Ez a szerkezeti átalakítás összhangban áll Orbán Viktor azon stratégiájával, hogy egyközpontúvá tegye a pártot – az eddigi három (Képviselői Irodaház, Szentkirályi utca, Lendvay utca) helyett – és az irányítást a frakcióra bízza. Az átalakítás alapján elképzelhető, hogy a jövőben megerősödik a frakció és a frakcióvezető szerepe is – ám az is, hogy Orbán Viktor a frakciószövetség elnökeként a jövőben is gyakorlatilag egy személyben vezeti a pártot.

 

 

Lehetőségek

Milyen utak állnak a frakcióvezető előtt? Kabinetfőnöki tevékenysége során Navracsics leginkább mint Orbán Viktor „szócsöve” szerepelt, például 2004 nyarán, amikor az Orbán-Gyurcsány vita előtt feleselgetett László Boglárral. Ekkor többnyire az Orbán Viktor által elmondottakat ismételte meg, nem jelenített meg hangsúlyos véleményt, mintha csak helyettesítette volna Révész Máriuszt, a Fidesz akkori szóvivőjét. Ezen szerepkör folytatása lehet az egyik út, amennyiben frakcióvezetőként továbbra is csak Orbán Viktor politikáját jeleníti meg.

 

Más út is kínálkozik azonban, mely a frakció megerősítésével és szerepkörének, funkciójának hangsúlyossá tételével valósulhat meg. Navracsicsnak az új poszt lehetőséget adhat önálló politikusi karakter kialakítására; és egy új irányvonal megjelenítésére a frakción belül. Ez azért is látszik valószínűnek, mert Navracsics elkötelezett híve a kabinetkormányzásnak, ezt mutatja az 1998 és 2002 között kialakított MeH-struktúra és a frakció jelenlegi átszervezése is. Egyelőre egy év áll a rendelkezésére, hogy bizonyítson immár politikusként is – mivel első körben ennyi időre vállalta a frakció vezetését.

 

Valószínű azonban, hogy a frakcióvezető munkája során nem fogja tudni kamatoztatni egyik fő kutatási témájában felhalmozott tudását. Navracsics Tibor ugyan korábban uniós szakértőként már önálló hangon is megszólalt: ilyen minőségében kísérte Orbán Viktort 2005 elején tett brüsszeli látogatására, de uniós szakértőként jelent meg akkor is, amikor a Fidesz nevében levélben kérte a kormányt az uniós támogatások kifizetésére. Utóbb azonban ez a szerepkör háttérbe szorult. A Fidesz új struktúrájában sem a szakpolitikusi feladatokat bízták Navracsicsra – legalábbis egyelőre.

 

Kérdés, hogy nem merészkedett-e Navracsics Tibor olyan távolra a pártpolitikában, ahonnan már nincs visszaút. Navracsics az első olyan politológus, aki hangsúlyosan pártpolitikai szerepet vállal: sem Stumpf István, sem Bozóki András nem vállalt pártpozíciót, előbbi egyfajta kormányzati koordinátorként, utóbbi szakminiszterként vett részt a kormány munkájában – ráadásul képviselői mandátum nélkül. A parlamentből van visszaút az egyetemi katedrára: ezt mutatja Pokol Béla és Bihari Mihály esete is. Nem kizárt viszont, hogy a frakcióvezetői poszt jellegzetességeiből fakadóan, Navracsicsnak nehéz lesz visszailleszkedni az akadémiai-tudományos élet nyugodtabb közegébe, ha esetleg a jövőben szakít a pártpolitikával.

Sajtókapcsolat:
+36 20 665-0384
Telefon / Fax:
+36 1 430-6699 / +36 1 430-6695