Sólyom László - folytatódó imázsépítés

2006-05-17

Tegnap megalakult az új Országgyűlés. Bár az alakuló ülés hagyományosan olyan formális és ünnepélyes esemény, ahol korlátozott a politikai ellentétek kifejezésének lehetősége, ezúttal mégis sor került erre. Az ülés szinte minden szereplője markáns politikai üzeneteket fogalmazott meg, a választásokról szóló beszámoló elfogadása kapcsán pedig máris éles vita kezdődött a kormányoldal, valamint a Fidesz-KDNP frakciószövetség között.

 

A parlamenti alakuló ülés az egyik legformalizáltabb politikai esemény, melyet szigorú keretek közé szorítanak az írott és íratlan szabályok. Az Országgyűlés legfőbb tisztségviselőinek megválasztása és a képviselők eskütétele mellett a köztársasági elnök megnyitó beszédet mond, valamint ekkor tesz javaslatot a miniszterelnök-jelölt személyére, aki szintén felszólal az új összetételű parlament előtt. Az alakuló ülés további fontos eseménye, hogy ekkor fogadják el a képviselők az Országos Választási Bizottság, valamint a Belügyminisztérium beszámolóját az országgyűlési választások lebonyolításáról. Az utóbbi kérdés kapcsán kialakult politikai vita különösen nagy visszhangot keltett, mivel a Fidesz és a KDNP frakciója bírálta, majd végül nem szavazta meg a választási beszámolókat. Ilyenre pedig a rendszerváltás óta egyetlen alkalommal sem volt példa, hiszen a beszámolókat hagyományosan ellenszavazat nélkül szokta elfogadni az újonnan összeülő parlament.

 

Fidesz: hazabeszélés és folytatódó önellentmondás

A Fidesz és a KDNP részéről már az alakuló ülés előtt megkezdődött a markáns politikai üzenetek megfogalmazása. Orbán Viktor ugyanis röviddel az ülés kezdete előtt, a Batthyány örökmécsesnél kijelentette, hogy „Magyarország ma egy kifosztott, kivéreztetett, eladósított, a demográfiai katasztrófa szélén táncoló ország”, a demográfiai katasztrófa pedig azt hozza maga után, hogy később „betelepülési nyomással is szembe kell néznie a magyar nemzetnek”. A Fidesz elnöke ezután az ország érdekét szolgáló „alkotó ellenzékiséget” ígérve vezette a parlamentbe a Fidesz és a KDNP képviselőcsoportját, ahol nem sokkal később leszavazták a választási beszámolót. A két frakció felszólalói nyomatékosan hangsúlyozták ugyan, hogy teljes mértékben elfogadják a választások végeredményét, de a választási szabályozás hiányosságai és az eljárás folyamán tapasztalt sok hiba miatt nem tudják elfogadni a beszámolót.

 

Bár a két nagyobbik ellenzéki frakció aggályait a választási törvény és a választások lebonyolításával kapcsolatos egyik belügyminisztériumi rendelet esetében a szakértők is osztják, a leszavazás politikai üzenete szempontjából ez lényegtelen. A közvélemény legnagyobb része számára ugyanis a beszámolók elutasítása csupán annyit jelent, hogy a Fidesz és KDNP nem fogadja el a választások eredményét, miközben éppen ellenkezőjét állítja. Ez az önellentmondás egyenes folytatása a Fidesz választási kampány során bemutatott kommunikációjának, melynek során a párt gyakran egyik állításával hiteltelenítette a másikat. A Fidesz üzenetei így legfeljebb a törzstábor számára lehetnek értelmezhetőek, tovább erősítve azt a képet, mely a választási vereséget elsősorban külső okokra vezeti vissza. A szélesebb közönség előtt azonban úgy tűnhet fel a Fidesz-KDNP frakciószövetség, mint amelyik az első adandó alkalommal feladja az alkotó, konstruktív ellenzékiségre vonatkozó ígéretét.

 

Az ellenzéki erő ráadásul a leszavazás kapcsán kialakult politikai vitában sem áll biztos alapokon, hiszen különböző választási visszaélések gyakorlatilag minden párt esetében felvethetők. Erre utalt a Fidesz és a KDNP álláspontjára azonnal replikázó Lamperth Mónika belügyminiszter is, amikor Orbán Viktor kampánycsendsértő automata telefonhívásaira hivatkozva elvitatta a választási beszámolót leszavazó képviselők tettének erkölcsi alapját.

 

Sólyom: folytatódó imázsépítés

Sólyom László köztársasági elnök a kampány elmúltával „új beszédmódot”, összefogást, együttműködést kért a pártoktól. Ez azonban, mint láttuk, már az első parlamenti szavazásnál megdőlt. De maga a köztársasági elnök sem alkalmazott új beszédmódot, hanem a megválasztása óta alkalmazott szerepfelfogását követte. Sólyom László beszédével ugyan a képviselőket szólította meg, de üzenetei valójában a nyilvánossághoz szóltak. Nem azokat az ügyeket emelte ki elsősorban, melyek szükséges reformjáról az Országgyűlés csak minősített többséggel dönthet (pl. önkormányzati rendszer átalakítása), hanem a környezetvédelmet, a jövő nemzedékek képviseletét, valamint a határon túli magyarok ügyét. Azokat a kérdéseket tehát, melyeket az utóbbi időszakban maga köztársasági elnök – mintegy saját ügyként – vitt a nyilvánosság elé.

Sólyom László ugyanakkor azzal is saját imázsát és önálló politikai szerepét igyekezett építeni, hogy óvatosan ellentmondott mindkét nagy pártnak. A Fidesz költségvetési tanácsra vonatkozó javaslatának – akár szándékoltan, akár szándékolatlanul – azzal mondott ellent, hogy kijelentette: a költségvetés a mindenkori kormánytöbbség felelőssége. Az általa jelölt új legfőbb ügyészt elutasítani látszó MSZP-nek pedig burkoltan azzal üzent, hogy fontosnak nevezte a független intézményekre vonatkozó döntésekből a pártpolitikai szempontok kiiktatását.

 

Gyurcsány: folytatódó hallgatás

Az alakuló ülés határpont a kormányalakítás szempontjából, mivel Sólyom László hivatalosan is felkérte Gyurcsány Ferencet a kormányalakításra. A régi-új miniszterelnök számára ezzel tarthatatlanná vált az az érvelés, miszerint azért hallgat kormánya leendő programjáról, mert még fel sem kérték hivatalosan. Gyurcsány Ferenc azonban továbbra sem árult el konkrétumukat a várható intézkedésekkel kapcsolatban. Az alakuló ülésen elmondott beszédéből csupán annyi derült ki az önmagát a bátor reformok kormányfőjeként definiáló Gyurcsány május végére terjeszti programját az új parlament elé, az addig hátralévő időben pedig ellenzékkel konzultál majd a tervezett kormányzati lépésekről.

 

Az új Országgyűlés következő hónapjait így minden bizonnyal a kormányprogram és a tervezett intézkedésekről zajló vita uralja majd, párhuzamosan az önkormányzati választásokra való felkészüléssel. A parlamenti politika első, intenzív időszakának nagy kérdése lesz, hogy melyik oldal nyeri meg azt az értelmezési harcot, ami a „megszorítások vagy reformok”, illetve a „négy év hibái vagy 16 év elmaradt intézkedései” között már jelenleg is zajlik a pártok között.

Sajtókapcsolat:
+36 20 665-0384
Telefon / Fax:
+36 1 430-6699 / +36 1 430-6695