Kongresszusok után

2006-05-23

Május 20-án mindkét nagy párt megtartotta a választások utáni első kongresszusát. Meglepetés egyik rendezvényen sem történt. Ugyanakkor mind a Fidesz, mind a MSZP tanácskozásán megfigyelhettünk olyan momentumokat, melyek a két párt közeljövőben követendő politikájáról árulkodtak.

 

A választások után átmenetileg véget ért a látványos, mindenkihez szólni akaró pártrendezvények időszaka. A két nagy párt – a kampányban már megszokott egymásra szervezést folytatva – ugyanazon a napon tartotta meg a választási eredményeket értékelő kongresszusát. Csakhogy ezúttal egyikük sem törekedett arra, hogy hangsúlyos üzeneteket megfogalmazva háttérbe szorítsa a másikat a nyilvánosságban. Éppen ellenkezőleg: az MSZP és a Fidesz célja egyaránt az volt, hogy a választások óta meghozott legfontosabb politikai döntéseket formálisan is megerősítse párttagsággal. A szocialisták felhatalmazták Gyurcsány Ferenc kijelölt miniszterelnököt az SZDSZ-szel létrehozandó koalíció megkötésére, a Fidesz pedig az elszenvedett választási vereség ellenére megerősítette posztján Orbán Viktor pártelnököt, valamint a párt négy alelnökét. E döntéseket leszámítva azonban mindkét politikai erő igen szűkszavú beszámolókat hozott nyilvánosságra a kongresszusokon elhangzottakról.

 

MSZP: nagy, átfogó ígéretek

 

A kongresszust megelőző héten megváltozott a szocialisták kommunikációja. A média nyomása ugyanis nyilvánvalóvá tette a kormánypárti politikusok számára, hogy tarthatatlanná vált a teljes hallgatás a kormányprogramról. Napról napra egyre több információ látott napvilágot, így a tervezett lépések kiszivárogtatása – például a felsőoktatási tandíj, vagy a vizitdíj esetleges bevezetéséről – a közvélemény reakcióinak tesztelésére is alkalmasnak látszott. A sajtóban sok szó esett arról is, hogy milyen adóemelésekkel, valamint kiadáscsökkentő intézkedésekkel tudná a kormány csökkenteni rövid távon az államháztartási hiányt. Gyurcsány Ferenc pedig úgy nyilatkozott, hogy a költségvetési kiigazítás mindenkit érint majd.

Mindezek után sokan azt várták a nagyobbik kormánypárt kongresszusától, hogy érdemi bejelentésekre kerül sor. Ez azonban több okból sem volt az MSZP érdeke. A szocialisták szándékosan nem szerettek volna látványos rendezvényt tartani, hiszen akkor elnyomták volna a Fidesz kényes kérdéseket feszegető kongresszusát. Ráadásul a koalíciós tárgyalások lezárása előtt egyes konkrét lépések bejelentése sem logikus, sem kivitelezhető nem lett volna. A párt küldöttei így gyakorlatilag a részletek ismerete nélkül szavazták meg egyhangúlag a felhatalmazást a koalíció megkötésére, ez pedig egyértelműen Gyurcsány Ferenc erős párton belüli pozíciójáról árulkodik.

A pártrendezvényen elhangzó beszédek a konkrétum hiányában alig hordoztak újdonságot. Minden felszólaló nagy átfogó reformokról beszélt, de a részletek nélkül ezek egyelőre csupán nagy, átfogó ígéretekként értékelhetők. A korábbi reformlendület tehát némileg alábbhagyott az MSZP-ben. Így az elhangzottak alapján a legvalószínűbb forgatókönyv, hogy a rövid távú költségvetési kiigazító lépések bejelentésére hamarosan sor kerül. A hosszú távú intézkedések, azaz a nagy állami elosztó rendszerek reformjának elindítása azonban továbbra is kérdés maradt.

Ugyanakkor a kongresszus után, a sajtóban megjelent hírek alapján egyértelműnek látszik, hogy a MSZP – kihasználva a választási győzelem adta lendületet – igyekszik folytatni pártépítést. A szocialisták döntöttek arról, hogy a folytatják a tagtoborzást és a nyitást a fiatalok felé, valamint megkezdik a regionális szinten történő pártszervezést. Emellett sok jel mutat arra is, hogy az MSZP határozott nemzeti retorikát alkalmazva kívánja csökkenteni a jobboldali ellenzéki pártok mozgásterét. A „Ki képviseli jobban a nemzetet?” kérdésének felvetése azonban nem pusztán a Fidesszel folytatott hazafias versenyfutás szempontjából lehet fontos az MSZP számára, hanem mert szimbolikus politikai témák napirenden tartása jótékonyan tereli majd el a figyelmet a várhatóan sok elemében népszerűtlen költségvetési kiigazításról.

 

Fidesz: vesztes csapaton ne változtass

 

Míg az MSZP egy szándékoltan unalmas kongresszus rendezésével igyekezett elterelni a sajtó figyelmét, addig a Fidesz rendezvényének zártkörűvé tételével kívánta elérni ugyanezt. A legnagyobb ellenzéki párt nem akarta komolyan felvetni a felelősség kérdését az önkormányzati választások előtt. Erre utal, hogy a kongresszuson elhangzottak közül csupán Pokorni Zoltán alelnök óvatos bírálatokat megfogalmazó beszédét ismerhette meg teljes egészében a közvélemény. A választási vereség okairól nyilvánosságra hozott hét pont közül pedig csupán egy nevezhető igazán önkritikusnak. Egyebekben a Fidesz továbbra is a rajta kívül álló okokra – például a balliberális médiafölényre, vagy az MSZP nagyobb anyagi lehetőségeire vezette vissza az elszenvedett vereséget.

Orbán Viktor elnöki poszton való megerősítésére önmagában is érdekes módszert alkalmazott a párt, hiszen nem kizárólag a pártelnökről, hanem az elnököt és a négy alelnököt magában foglaló vezetőségről – köztük az Orbán Viktorral egyre inkább szembeforduló Pokorni Zoltánról – szavaztak a küldöttek. A vezetés megerősítése az egység kifejezését szolgálta az önkormányzati választások előtt. Kérdés azonban, hogy a rövid távú cél érdekében alkalmazott taktikai lépés meddig lesz képes leplezni a Fideszben kétségtelenül létező konfliktusokat. Hiszen a párton belüli feszültségről árulkodik, hogy több vezető politikus is távozik az első vonalból: Pokorni Zoltán és Rogán Antal polgármester-jelöltséget, Áder János pedig parlamenti alelnökséget vállal. A párton belüli kiábrándultságot jelzi az is, hogy több mint 700 küldött hiányzott a kongresszusról. Orbán Viktor eközben jórészt komolyabb politikai teljesítmény és háttér nélküli személyekkel tölti fel a Fidesz pozícióit, és az eddigi – teljesítményelvű versenyt korlátozó – gyakorlatot folytatva lényegében ő dönt az önkormányzati választásokon induló jelöltekről.

A legnagyobb ellenzéki erő jelenlegi vezetése továbbra is azt hangsúlyozza, hogy a több mint kétmilliós szavazótábor összetartása elsősorban a politikai folytonosság és Orbán Viktor vezető szerepének megőrzésével lehetséges. Hosszú távon komoly kockázatot jelent azonban, ha a változatlanság miatt a Fideszt a sikertelenséggel kapcsolják össze a választók.

Sajtókapcsolat:
+36 20 665-0384
Telefon / Fax:
+36 1 430-6699 / +36 1 430-6695