Lehetetlen az euró 2010-es bevezetése?

2006-06-01

A nyilvánosságra került kormányprogram kapcsán ismét felélénkült az euróbevezetéssel kapcsolatos vita. A kormányoldal továbbra is a 2010-es céldátum teljesítéséről beszél , az elemzők az elképzelés képtelenségét bizonygatják. Az ellenzék a konkrétumokat és a megszorításokat hiányolja a kormányprogramból, a Fidesz azt is előrevetítette, hogy semmilyen adóemelő intézkedést nem támogat.

 

Intézetünk minden héten olyan áttekintést készít, mely összefoglalja a hét legfontosabb gazdaságpolitikai témájú híreit, eseményeit és nyilatkozatait, továbbá a napvilágot látott adatokat. A nyilatkozatok közül azokat idézzük, melyeket a bejelentő személye, a bejelentés tartalma vagy annak újdonságértéke miatt kiemelkedő jelentőségűnek tartunk.

 

A hét a kormányprogram előkészítése és értékelése jegyében telt. A sajtóban nagy teret kapott a feltételezett a várható bevételnövelő intézkedésekkel kapcsolatos találgatás és a kormányprogramok előzetes minősítése. A kormányoldal kommunikációjában a várható fejlesztések, a ”politikakritikus módosítások” átalakítások és megszorítások egységesen, „reformok” hívószava alatt jelennek meg –míg a Fidesz politikusai pedig egységesen „megszorításként” definiálják a jövőbeni kormányzati intézkedéscsomagot. A Fidesz gazdasági kérdésekkel kapcsolatos kommunikációjában a választási kampány üzenetei köszönnek vissza: az ellenzéki párt politikusai továbbra is a gazdaság kiábrándító állapotáról és valós helyzetének palástolásáról beszélnek. A Fidesz politikusai nyilvánvalóvá tették: nem támogatják az adóemelő intézkedéseket, az MDF-ben leginkább a konkrétumokat hiányolták a kormány programjából.

 

Új fejezet nyílt az euróbevezetéssel kapcsolatos vitában. Egyrészt polémia alakult ki arról, hogy a kormányprogram tartalmazza-e a 2010-es céldátumot, az ellenzék és Járai Zsigmond szerint a dokumentumból ez a szándék nem olvasható ki. A kormányprogram valójában a maastrichti kritériumok teljesítésének célját rögzíti („ a ciklus közepére teljesíteni kívánjuk a költségvetéssel kapcsolatos maastrichti követelményt”), és a 2008-ig terjedő időszakra bevételnövelő és kiadáscsökkentő intézkedéseket helyez kilátásba. Kormánypolitikusok emellett rendre teljesíthetőnek nevezik a 2010-es céldátumot – ugyanakkor gazdasági elemzők (pl. a Dresdner és a GP Morgan) ezt gyakorlatilag gyakorlatilag lehetetlennek tartják, arra hivatkozva: ehhez már ebben az évben mintegy 1400 milliárd forintot kellene megspórolnia az államnak.

 

Makrogazdasági és pénzügyi mutatók

GDP növekedés*

4,5%

(2006. I-III.)

Ipari termelés
növekedése*
14%

(2006. III.)

Beruházás-növekedés* 6,4%

(2005. I-XII.)

Munkanélküliség 7,5%

(2006. I.-IV.)

Infláció* 2,3%

(2006. III.)

Reálkereset-növekedés* 5,7%

(2006. I-III.)

Államháztartási hiány -789,2 milliárd Ft

(2006. I-III.)

Fizetési mérleg -6405 millió euró

(2005. I-XII.)

Jegybanki alapkamat 6,00%

* az előző év azonos időszakához képest

Források: Figyelőnet, HVG, Magyar Nemzeti Bank, Portfolio.hu

 

 

 

 

Kormányoldal

 

Veress János pénzügyminiszter

Miközben az országban a magángazdaság, a vállalati szféra az elmúlt időszakban teljesen átalakult, addig az állam olyan maradt, mint 1990-ben volt. Ez nem mehet tovább, változtatni kell. Ezt minden politikus tudja, ezért van értelme kérni az ellenzék egyetértését a kétharmados törvények megváltoztatásához, és van értelme annak is, hogy az ellenzék azt meg is adja. Pótköltségvetést nem kell csinálni, de a költségvetés sok tételét meg kell változtatni. Az államnak magán kell kezdenie a karcsúsítást. (május 29.)

 

Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke

A kormányprogram szelleme, és gazdaságpolitikája a liberális párt által kívánatosnak tartott irányba mutatnak, és az SZDSZ kormányzati szerepvállalásának az az értelme, hogy különböző területeken megszülessenek az átalakító intézkedések. (május 31.)

 

Kóka János gazdasági miniszter

Dinamikus gazdasági környezetet teremtő, feladatorientált közigazgatásra van szükség a következő négy évben a gazdasági tárca élén. A tárca az üzleti szféra számára nyújtott szolgáltatások, a jogalkotás és jogalkalmazás reformjára fogja helyezni a fő hangsúlyt a következő évek gazdaságpolitikájában. Ezzel megvalósulhat a jelenleg elhúzódó engedélyezési eljárás könnyítése, az egyablakos ügyintézés kialakítása és a vállalkozások számára biztosított hitel-, tőke- és garanciaprogramok továbbfejlesztése; megnyitva a vállalkozások számára a fejlesztéspolitikai célokra 2007-13 között rendelkezésre álló 1500-2000 milliárd forintnyi forrást. (május 31.)

 

 

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök

Az államháztartási feszültségek miatt hozandó reformintézkedések nem önmagukért valók, hanem egy hosszabb távú ország-fejlesztés, építkezés érdekében szükségesek. A nagyobb takarékosság szükséges, de nem elégséges a fejlesztési célok megvalósításához, ahhoz más is, több is kell. A kormány a jövőben is a gyengébbek, a kiszolgáltatottabbak oldalán fog állni, célja hogy ezt a kiszolgáltatottságot tovább csökkentse. (június 1.)

 

Ellenzék

 

Varga Mihály, a Fidesz gazdaságpolitikusa

A kormányprogram puha, lágy, semmilyen konkrétumot nem tartalmaz. A Fidesz nem szavaz meg olyan bevételnövelő intézkedéseket, melyek emelik az adóterheket. Úgy tűnik, reform alatt adóemelést ért a készülő második Gyurcsány-kormány. Egyértelműen az adóemelés irányba mutatnak a mostanában elhangzott kormányzati elképzelések. kapkodás, koncepciótlanság és rövid távú gondolkodás helyett kiszámítható gazdaságpolitikára, átlátható államháztartásra, kisebb államra, a versenyképesség javítására és az euró bevezetésére van szükség. (május 31.)

 

Orbán Viktor, a Fidesz elnöke

A közigazgatási és pártfinanszírozási kérdésekről egyeztetni kell, de ezek nem lehetnek a nyilvánosság frontvonalában. Ott az adóemelés kérdésének kell szerepelnie, a költségvetési megszorításoknak, tehát végre az embereket közelebb kell vinni az igazsághoz. Nem lehet elfogadni, hogy a miniszterelnök a választás előtt a parlamentben azt mondja, nagy a jólét, a választás után pedig bejelenti, hogy nagy a baj. Így nem tudnak tervezni sem az emberek, sem a cégek. Tarthatatlan, hogy a kampányidőszakban a kormány a következő öt évre szóló adócsökkentési tervről beszélt, majd a választások után egy hónappal bejelenti: adókat fog emelni. Az ellenzék ehhez nem asszisztálhat tovább. (május 30.)

 

Dávid Ibolya, az MDF elnöke

A Magyar Demokrata Fórum elsősorban a gazdaság és a korrupcióellenes harc területén hiányolja a konkrét lépések ismertetését. Nem vehető komolyan egy olyan program, amely nem tűzi ki célként, hogy mikor vezetjük be az eurót Magyarországon, hogy rövidtávon mit tesz a Kormány a költségvetési egyensúly megteremtése érdekében. A kormányprogram a korrupció elleni harcról is megfeledkezett, hiszen a programban szereplő ígéret, a szabályok és törvények szigorúbb érvényesítése nem új és önmagában nem hatékony lépés. (május 31.)

 

Érdekképviseleti szervezetek

 

Wittich Tamás, MSZOSZ elnök

A szakszervezetek nem fogadják el, ha a terhek nagyobb részét ismét a munkavállalókra kívánják majd hárítani. "Fizessenek többet azok, akiknek több jut". A rendszerváltás óta esedékes reformok valóban szükségesek az államigazgatásban, a közigazgatásban, az egészségügyben és az oktatásban, ha azt eredményezi, hogy hatékonyabb, valóban szolgáltatóbb jellegű közszolgáltatást vehessenek igénybe az állampolgárok.

A szakszervezeteknek lényeges követelése, hogy az szja és az áfa ne legyen egykulcsos, mert ez nem szolgálná a szegényebb embereket. A kormánynak tennie kell azért, hogy tovább csökkenjen a munkavállalók munkahelyi kiszolgáltatottsága, ne lehessen következmények nélkül szakszervezeti tisztségviselőket elbocsátani, alapkövetelmény legyen a munkahelyeken a tisztességes, emberi hang.

A szakszervezeteknek lényeges követelése, hogy az szja és az áfa ne legyen egykulcsos, mert ez nem szolgálná a szegényebb embereket. A kormánynak tennie kell azért, hogy tovább csökkenjen a munkavállalók munkahelyi kiszolgáltatottsága, ne lehessen következmények nélkül szakszervezeti tisztségviselőket elbocsátani, alapkövetelmény legyen a munkahelyeken a tisztességes, emberi hang.

A szakszervezeteknek lényeges követelése, hogy az szja és az áfa ne legyen egykulcsos, mert ez nem szolgálná a szegényebb embereket. A kormánynak tennie kell azért, hogy tovább csökkenjen a munkavállalók munkahelyi kiszolgáltatottsága, ne lehessen következmények nélkül szakszervezeti tisztségviselőket elbocsátani, alapkövetelmény legyen a munkahelyeken a tisztességes, emberi hang.

 

JP Morgan

 

A koalíción belül elsősorban az SZDSZ-en múlik a költségvetési reformok sorsa a szocialisták lanyhább reformkedve miatt, a 2010-es euróbevezetés azonban mindenképpen kivitelezhetetlennek tűnik. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök elkötelezte magát az átfogó reformok végrehajtása mellett, és ezért még a vereséget is kész vállalni az őszi helyhatósági választásokon. Ennek ellenére az MSZP-nek összességében nincs sok kedve a változtatásokhoz. A pártban ugyan széleskörű az a felismerés, hogy a határozott mértékű választási győzelem és az ellenzék meggyengülése jó alkalmat teremt a költségvetési politika feszesebbre húzására, a 2010-es euróbevezetés azonban olyan mértékű - 2008-ig a GDP 6 százalékának megfelelő - kiigazítást igényelne, aminek végrehajthatósága nem valószínű. (május 28.)

 

A Dresdner Bank londoni befektetési részlege

A szocialisták az októberi helyhatósági választások elvesztését is készek megkockáztatni, cserébe azért a lehetőségért, hogy a költségvetési reform hosszú távú pozitív hatásai időben érvényesülni fognak a következő, 2010-es parlamenti választásokra. A kormány valószínűleg mintegy 900 milliárd forint pótlólagos idei bevételt célzó csomaggal áll elő, és nem zárható ki ezer milliárd forintnál nagyobb terv 2007-re és 2008-ra. A 2010-es eurócsatlakozási céldátum fenntartása csökkentheti a költségvetési csomag hitelességét. Már az idén hozzávetőleg 1400 milliárd forintnyi kiigazításra lenne szükség. A befektetőknek a legfontosabb az, hogy jó irányú költségvetési döntéseket lássanak, és nem az, hogy a kormány ismét "alapvetően irreális" céldátumokra helyezze a hangsúlyt. (május 28.)

 

Csillag István, volt gazdasági miniszter, az EXIM Bank elnöke

Egy 18 hónap alatt lezajló reformfolyamat nyomán egy évtizedre biztosítható Magyarország pénzügy stabilitása és gazdaságának dinamikus fejlődése. Ugyanakkor a folyamatnak, amely csak akkor lehet sikeres, hogy ha társul hozzá a társadalombiztosítás, az egészségügy, illetve az államháztartás átalakítása, 2007 végéig be kell fejeződnie, mert a politikai osztály nem bírja tovább cérnával. az első problémára az öngondoskodás, az előtakarékosság ösztönzése, a megoldás az utóbbira az adórendszer egyszerűsítése. Vagyis egy olyan típusú adórendszer kialakítása, amely szektorsemleges, egyszerű szabályokat tartalmaz és kevés benne a kivétel. Ilyen például a szlovák adórendszer. (május 30.)

 

Auth Henrik, az MNB alelnöke

Adósságcsapdában van Magyarország, ezért most a GDP 7-10 százalékát érintő kiigazításra van szükség ahhoz, hogy az ország visszatérjen a fenntartható növekedési pályára. Ha az említett 7-10 százalékos GDP arányos kiigazítás elmarad, akkor a forint gyorsan leértékelődik, a kamatok emelkednek, az infláció felpörög és a gazdasági növekedés lassul, majd a fogyasztás és a beruházások visszaesnek. Preventív kiigazítás esetén a növekedési áldozat jóval kisebb. (május 30.)

 

Goldman Sachs

A kormányprogram meglehetősen általános, és nincsenek benne nagy meglepetések. Továbbra is kérdéses, hogy a tűzoltó jellegű bevételnövelő lépések után a kormány miként tudja majd csökkenteni a kiadásokat. A kisebb és hatékonyabb állam megteremtése az elmúlt négy évben is folyamatosan téma volt, nem sok eredménnyel. Az, hogy a programban kifejezett említés történik a politikai ciklus második felére várt bérnövekedésről és adócsökkentésről, a későbbi költségvetési lazítás komoly kockázatára utal. (május 31.)

 

Járai Zsigmond, az MNB elnöke

A vezetésnek halvány fogalma sincs, mi történik a költségvetéssel, de azt sem tudják, hogy mit kell tenni. A kedden nyilvánosságra hozott kormányprogramból az euróövezethez való csatlakozás 2010-es dátumát nem lehet kiolvasni. Magyarországnak a maastrichtinél szigorúbb kritériumokat kell kitűzni maga elé a saját érdekében. Nem 3 százalékos, hanem nulla százalékos költségvetési deficitet vagy akár költségvetési szufficitet. Az államadósság terén nem a GDP 60 százaléka alá kellene törekedni, hanem arra, hogy az államadósság folyamatosan csökkenjen. (május 31.)

 

Állami Számvevőszék

A központi költségvetés adóssága az 1999. december 31-i 6886,4 milliárd forintról 2005. év végére 12744,2 milliárd forintra, azaz 85,1 százalékkal nőtt. Az adósság éves növekedése 2000-ben és 2001-ben 500 milliárd forint alatt volt, 2002-ben megháromszorozódott, 1504,7 milliárd forintot tett ki, 2003-tól pedig évi 1000 milliárd forint körül állandósul. Az uniós statisztikai módszerek alapján számított adósságmutató a GDP 60 százaléka alatt volt. (június 1.)

 

Lengyel László, a Pénzügykutató Rt. vezetője

A jelenlegi állami, felosztó-kiróvó nyugdíjpillér fenntarthatatlan helyzetbe került. A rendszer hamarosan összeomolhat, amikor 2010 után nyugdíjba vonulnak a Ratkó-korszakban születettek. Az idén lehetőség nyílik a nyugdíjreform második lépcsőjének megvalósítására a Bokros Lajos volt pénzügyminiszter nevéhez köthető első reformot követően. A ciklus ideje alatt sem járulékcsökkentésre, sem 14-15. havi nyugdíjra nem tehet ígéretet a kormány. (június 1.)

 

Petschnig Mária Zita, a Pénzügykutató Rt. tudományos főmunkatársa

Mintegy 1200-1400 milliárd forintos tételt jelent 2008-ra az államháztartási hiány 3 százalék alá való csökkentése. Az ezt eredményező intézkedések megrázkódtatásokat jelenthetnek egyes társadalmi csoportokban, de összességében nem eredményeznek reálbércsökkenést. Az elmúlt évek jelentős reálbér növekedésének dinamikája fog lassulni, de visszaesésre nem kell számítani. (június 1.)

 

Belyó Pál, az Ecostat Gazdaságelemző és Informatikai Intézet igazgatója

Idén legalább 300 milliárd forintos szűkítés szükséges. Az államháztartási hiány csökkentését segíti, hogy a tervezettnél (4,2-4,3 százalék) magasabb a GDP növekedés, az uniós számítások szerint 4,6 – míg az Ecostat prognózisa szerint 4,5 százalék –, ami azt jelenti, hogy az állam bevételei a tervezettnél magasabbak lesznek. A növekedés azonban nem elégséges a hiány kellő mértékű lefaragására. (június 1.)

 

Sajtókapcsolat:
+36 20 665-0384
Telefon / Fax:
+36 1 430-6699 / +36 1 430-6695