A kormánynak nyolc

2006-06-10

A hét legnagyobb visszhangot keltett kormányzati bejelentése szerint idén 8 százalékos államháztartási hiány várható – ezt Gyurcsány Ferenc jelentette be a kormányprogram vitáján. Az elemzőket nem lepte meg a nyilatkozat, bíznak a középtávú költségvetési konszolidációban - a 2010-es eurónak azonban egybehangzó vélemények szerint búcsút inthetünk.

 

Intézetünk minden héten olyan áttekintést készít, mely összefoglalja a hét legfontosabb gazdaságpolitikai témájú híreit, eseményeit és nyilatkozatait, továbbá a napvilágot látott adatokat. A nyilatkozatok közül azokat idézzük, melyeket a bejelentő személye, a bejelentés tartalma vagy annak újdonságértéke miatt kiemelkedő jelentőségűnek tartunk.

 

A kormányoldal gazdasággal kapcsolatos kommunikációjában továbbra is a konkrétumokat nélkülöző általánosságok és "csepegtetett" információk váltogatják egymást. Gyurcsány Ferenc csütörtökön a Parlamentben bejelentette, hogy a hivatalos előrejelzéseket két százalékkal meghaladva, nyugdíjkorrekcióval számolva 8 százalékos (GDP-arányos) államháztartási hiány várható. Ugyanakkor a bejelentés a szakértők többsége szerint nem volt váratlan, mivel eddig is várható volt, hogy a korábbi hiánycélok nem tarthatóak. Az elemzők többsége továbbá a bejelentettnél magasabb hiányt valószínűsít.

 

Kormányzati forrásokból alapján az elkövetkező másfél év megszorításai összességében 1000 milliárd forint feletti összeget tesznek ki. Az elemzők jelentős része optimistán nyilatkozik: a költségvetési politika célja sokak szerint most már nem a népszerűség, hanem a középtávú költségvetési konszolidáció. A bejelentés ugyanis meghaladja a legtöbb piaci szereplő eddigi várakozását. Rámutatnak azonban, hogy ekkora kiigazítási program azzal a kockázattal is jár, hogy nem sikerül teljesíteni, és így a felkeltett várakozások sem teljesülnek. Az előrevetített megszorítások ellenére egybehangzó vélemény, hogy az euró 2010-es céldátuma nem valósítható meg, az európai valuta legkorábban 2012-ben kerülhet bevezetésre.

 

A Fidesz változatlanul hiányolja a konkrétumokat, azaz hogy milyen mértékű megszorítások várhatók, meddig tartanak és kiket fognak majd érinteni. Az Orbán Viktor által felkért három szakértő által elkészített "Fehér könyv" a pártelnök által többször hangoztatott célt, a "gazdaság valós állapotának megismerését" szolgálja. Feltűnő ellentmondás azonban a párt politikájában, hogy míg a sokat hivatkozott dokumentum a legnagyobb problémának a magas államháztartási hiányt és államadósságot láttatja, a Fidesz elutasítja a költségvetés bevételeit növelő intézkedések meghozatalát. Az MDF egy cselekvési program elkészítésére tett javaslatot, ami kiszámítható és számon kérhető intézkedéseket tartalmazna, és éves bontásban jelölné ki a kormányprogram céljait és forrásait. Az SZDSZ privatizációbarátságát hangsúlyozta, vele szemben azonban a KDNP az állami szerepvállalás növelését, a megszorító intézkedések bankokra és a multinacionális cégekre való kiterjesztését követelte a kormányprogram vitájában.

 

Makrogazdasági és pénzügyi mutatók

GDP növekedés*

4,5%

(2006. I-III.)

Ipari termelés
növekedése*
14%

(2006. III.)

Beruházás-növekedés*

9,7%

 

(2006. I-III.)

Munkanélküliség 7,5%

(2006. I.-IV.)

Infláció* 2,3%

(2006. III.)

Reálkereset-növekedés*

5,6%

 

(2006. II-IV.)

Államháztartási hiány

-904,2 milliárd Ft

 

(2006. I-IV.)

Fizetési mérleg -6405 millió euró

(2005. I-XII.)

Jegybanki alapkamat 6,00%

* az előző év azonos időszakához képest

Források: Figyelőnet, HVG, Magyar Nemzeti Bank, Portfolio.hu

 

 

Kormányoldal

 

Veres János pénzügyminiszter

A mostani ciklus második felében teljesíteni kívánja a kormány az euró bevezetéséhez szükséges maastrichti kritériumokat. A kormány a jövő héten dönt a lehetséges adóváltoztatásokról. a kormány nem támogatja a Fidesz és a KDNP által kezdeményezett költségvetési tanács felállítását, mert egy ilyen testület működése csorbítaná a parlament, a költségvetési bizottság és a kormány jogkörét. Ellenőrzöttebb, kiszámíthatóbb, tervezettebb államháztartásra van szükség, ezért a tíz év óta változatlan törvényt újra kell szabni. Halaszthatatlan az állami vagyon egységes szabályozásának kialakítása is. Reformra szorul az államháztartás mellett, az egészségügy, az oktatás és az önkormányzati rendszer is. A tervezett 2006. évi 2-3 százalékos inflációs sáv felső értéke látszik valószínűbbnek. 2008-ra 3 százalékhoz közeli infláció lesz Magyarországon, ami nem fogja gátolni az euró övezethez való csatlakozást, de mindennél fontosabb, hogy folytatódjon az erőteljes gazdasági növekedés. (június 6.)

Az eredetileg tervezettnél 1000 milliárd forinttal lenne nagyobb a hiány. Ennek fele egyszeri tétel, másik fele nem. Ez utóbbiból farag le idén a kormány 350 milliárdot kiigazító intézkedésekkel. (június 8.)

 

Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke

A költségvetés egyensúlyának helyreállítása érdekében a központi kiadások lefaragását célzó intézkedések mintegy 10-15 százalékos csökkentési lehetőséget jelentenek. A későbbiekben a kiadási oldalon nagyon következetes, szigorú gazdálkodásra van szükség. Az SZDSZ azzal kalkulál, hogy az egyensúly helyreállítását követően – ha a gazdaság növekedése folytatódik – lehetőség lesz az adók csökkentésére. Az Országos Érdekegyeztető Tanács következő ülésén a miniszterelnök bejelent majd egy intézkedéscsomagot, amely meghaladja az 1000 milliárd forintot. (június 7.)

 

Molnár Lajos, kijelölt egészségügyi miniszter

Bár politikai döntés még nincs róla, de nem kizárt, hogy az új kormány vizitdíjat vezet be az orvosi szolgáltatások igénybevételekor. Jelenleg szakmai elemzéseket készítenek. A vizitdíj legfeljebb fél doboz cigaretta ára lehetne, a receptdíj bevezetése viszont nincs napirenden. (június 7.)

 

Gyurcsány Ferenc ügyvezető és kijelölt miniszterelnök

Hivatalba lépése után a kormány azonnali intézkedéseket hoz, így nyolc százalék lesz idén a költségvetés hiánya. Már az idén is hozzá kell nyúlni a költségvetéshez. A hiány mértéke ennél több lenne, ha a kormány nem hozna olyan lépéseket, amelyek által csökkenthető lesz nyolc százalékra. Csökkenteni kell az állam kiadásait, és meg kell teremteni a pénzügyi egyensúlyt. Igazságossá kell tenni az árképzést a gáz- és a villamosenergia-árak tekintetében, úgy kell megváltoztatni az adórendszert, hogy a közteherviselés mindenkire egyaránt érvényes legyen, gazdasági és társadalmi fordulatra, összefogásra van szükség. Az államháztartás hiányáért az előző kormány viseli a nagyobb felelősséget. A nagyobb állami szerepvállalás jellemezte az Orbán-kormány idején végrehajtott köztisztviselői béremelést és a lakástámogatások növelését. Ugyanez volt a meghatározó az MSZP-SZDSZ-kormány alatt, amikor a közalkalmazottak bérét és a nyugdíjasok juttatásait emelték. (június 8.)

 

Kóka János ügyvezető és kijelölt gazdasági miniszter

2006 és 2008 között a vasúti reform, az energiapolitika és a tudásgazdaság kiépítése a legfontosabb. Emelt szintű szolgáltatásokat nyújtó, költséghatékonyan gazdálkodó vállalattá kell alakítani a MÁV-ot. Szükség van energiapolitikai koncepcióra és az energiapiac liberalizációjára, valamint hosszú távú energiaszállítási megállapodások átdolgozására is. A tudásgazdaság kiépítése során az innovációs intézmények konszolidációjára, a kutatóhelyek és a vállalkozások közötti kapcsolatok erősítésére, valamint az innovációt segítő tőkepiaci eszközök fejlesztésére, az infokommunikációs infrastruktúra fejlesztésére kell koncentrálni. Az energiaáraknál hatósági árat állapítanak meg, az erőműveknél már zajlik az ennek alapjául szolgáló költségfelülvizsgálat. Változik a kompenzációs rendszer is, a jövőben csak a rászorulók energiaszámláihoz ad támogatást az állam. Magyarország célja továbbra is az államháztartás hiányának a bruttó hazai termék 3 százaléka alá szorítása, hogy 2008-ban alkalmazni tudja az európai valutaátváltási mechanizmust és 2010-ben az euróövezet tagjává váljék. (június 8.)

 

Szabó Lajos, az MSZP országgyűlési képviselője

A Fidesz Fehér könyve azt sugallja, hogy szükség van az egyensúlyt megteremtő gazdaságpolitikai lépésekre. Az MSZP és Gyurcsány Ferenc éppen ezt teszi: a kijelölt miniszterelnök szombaton az Országos Érdekegyeztető Tanácsban ismerteti javaslatait. A Fidesz a diagnózis megfogalmazását vállalta, a második Gyurcsány-kormány fogja kigyógyítani a bajaiból a magyar államháztartást. (június 8.)

 

Ellenzék

 

Orbán Viktor, a Fidesz elnöke

A kampányban az MSZP újsághirdetéseket tett közzé arról, hogy dübörög a gazdaság, s most nehéz szembesülni az igazsággal. Még most sincs válasz arra: hogyan fordulhatott elő, hogy a gondolkodó magyar értelmiség és ezen belül is az igényes és kritikus közgazdász-értelmiség elmulasztotta felhívni a figyelmet a gazdaság valós helyzetére, holott 1989-90-ben ők jelezték: csődben a szocializmus. Egészségtelen kapcsolat sejlik fel a politika és az értelmiségi elit között. Ugyanis, ha a számokban nincs közmegegyezés a kormányoldal és az ellenzék között, akkor nehéz az együttműködés. (június 8.)

 

Varga Mihály, a Fidesz alelnöke

Brüsszel már két alkalommal dobta vissza a konvergencia-programot, legutóbb pedig a Nemzetközi Valutaalap marasztalta el az országot pénzügyi helyzete miatt. Egy olyan kormányprogramot, amely csak az adóemelésben gondolkodik, nem lehet elfogadni. (június 8.)

 

Érdekképviseleti szervezetek

 

Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke

Felesleges más országok példáját felhozni, mivel sok minden másban, így gazdasági fejlettségben, az orvosi ellátás színvonalában sem hasonlíthatók össze a tagállamok. A vizitdíj nem csökentené érzékelhetően az indokolatlanul orvoshoz fordulók számát, erre semmilyen bizonyíték nincs. Másrészről egy esetleges 200 forintos vizitdíjnak az lenne az üzenete, hogy nincs értéke az orvosi szolgáltatásnak, s ez tovább rontaná az amúgyis megtépázott szakma becsületét. A vizitdíj bevezetése csak néhány milliárd forinttal növelné a költségvetés bevételeit. Ha az intézkedéssel a bevételek számottevő növelése lenne a cél, akkor legalább 2 ezer forintos vizitdíjat kellene bevezetni – bár a kamara ezt is elutasítja. Ekkora összeg ugyanis megkérdőjelezné az esélyegyenlőséget, a szolidaritás elvét, hiszen sok ténylegesen rászoruló nem fordulhatna orvoshoz . (június 7.)

 

Fehér József, a Magyar Köztisztviselők és Közalkalmazottak Szakszervezetének főtitkára

Az önkormányzatok, az államszervezet egyéb intézményeinek visszafejlesztése a működésben okoz zavarokat, miközben anyagilag csak „morzsákat” jelent: néhány százmilliós vagy milliárdos megtakarítást hoz, ugyanakkor szakmailag elbizonytalanítja az apparátust. A gazdaság működési zavarait próbálja a kormányprogram a közigazgatásra áthárítani. A közigazgatás tárja fel ugyanis azokat az ellentmondásokat, amelyek miatt a vállalkozók idegesek, ugyanis a gazdálkodó szervezeteknek nem érdekük, hogy jól működjön az adóellenőrzés, a fogyasztóvédelem, a munkaügyi felügyelet vagy a környezetvédelem. (június 6.)

 

IMF

Becslések szerint idén a GDP 10 – uniós számítás szerint, a nyugdíjreform miatti korrekcióval számolva 8,5 – százalékára rúghat a költségvetés hiánya, ha az állami és magánszféra társulásából származó hatásokat is figyelembe vesszük, akkor 11 százalékára. Úgy tűnik, hogy 2007-re jelentős hiánycsökkentést tervez a kormány, de ennek mértéke a szervezet szerint legfeljebb a GDP 2-2,5 százaléka lehet, ebben az esetben a gazdasági növekedés és az infláció üteme 3,5 százalék körül alakulhat. Ha nagyobb a kiigazítás, és annak alapja jórészt az adóemelés, akkor a növekedés három százalék alá süllyedhet. A folyó fizetési mérleg a GDP kilenc százalékáig mehet fel, az államadósság - a garanciákkal és a "magánköz" beruházásokkal - elérheti a GDP 65 százalékát, az összes külső adósság, ideértve a vállalatokéit is, a 81 százalékot. Az euróbevezetés feltételeit ebben a kormányzati ciklusban egy olyan kiigazítással lehet elérni, amely a GDP hét százalékát teszi ki. Szükség volna sz egyéni egészségügyi számlák bevezetésére, a nyugdíjak inflációs korrekciójára, a nyugdíjkorhatár emelésére, a 13. havi nyugdíj eltörlésére az újonnan nyugdíjba menők esetében, a rokkantsági nyugdíj odaítélésének szigorítására, a korkedvezményes nyugdíjformák kiiktatására. A bevételi oldalon pedig az ingatlanadó, a nyugdíjak megadóztatása, a kamatadó alkalmazása a tőzsdei jövedelmek esetében hozhatna javulást. (június 6.)

 

GKI

A kilátásba helyezett megszorító intézkedések hatására ősztől az államháztartási hiány már nem nő tovább, az infláció az első fél év végi mélypont után átmenetileg ismét gyorsul, a reálkereset-növekedés üteme pedig mérséklődik a becslések szerint. A magyar gazdaság növekedése 2006-ban az európai konjunktúra javulásával párhuzamosan kissé gyorsulhat. A pénzügyi befektetők bizalma erősödhet Magyarország iránt a második fél évben, így a forint is erősödhet majd. A nyár végétől a kamatok is csökkenhetnek. Az első negyedévben a magyar gazdaság 4,5 százalékkal, az EU átlagánál bő két százalékponttal gyorsabban fejlődött. A leggyorsabban az ipari termelés bővült, 13 százalékkal. Meghatározó a gépipar szerepe, de a vegyipar és – többéves visszaesés után – az élelmiszeripar termelése is érzékelhetően emelkedett. (június 6.)

 

Török Zoltán, a Raiffeisen Bank elemzője

A nyolcszázalékos hiány, ami nyugdíjkorrekció nélkül akár 9,4 százalékos is lehet, a GDP arányában megdöbbentő szám, és újfent bizonytalanságot okoz a piacon. Egyelőre hidegzuhanyként érte a befektetőket az új információ, most mindenki a részletes terveket várja, valamint a megszorító csomag nagyságát és elemeit. Az ezermilliárd forintos korrekcióval a jövő évi hiány már jelentős javulást mutat majd. Az idei évben feltehetően az adók és az energiaárak emelésével valósítja meg a 300-400 milliárd forintra tehető kiigazítást a kormány, de jövőre az egészségügyi kiadásokhoz éppúgy hozzá kell nyúlni, mint a szociális támogatások és térítések rendszeréhez. 2006-ban a kormány 1300 milliárd forintot fordít az egészségügyre, 650 milliárdot a szociális támogatásokra, illetve térítésekre, miközben a nyugdíjkiadások összege 2250 milliárd. (június 8.)

 

Heim Péter, az Aegon Magyarország vezető közgazdásza

A kiigazítás során a munkáltatói járulékokat nem szabad emelni, mert az tovább rontja az adófizetési morált. Azonnali beavatkozás szükséges idén a gyógyszerkassza elfutása miatt, hiszen enélkül az eredetileg tervezett 330 milliárd forintos hiány akár 80 milliárddal is több lehet. A kiigazítás során szükséges adónövelő intézkedéseknek elsősorban a fogyasztást kell terhelniük. A piacon a bejelentések után már nem várható hevesebb reakció, a befektetők az európai és amerikai kamatemelési folyamatokra jobban figyelnek. (június 8.)

 

Némerth Dávid, az ING elemzője

Nyilvánvalóvá vált, hogy a helyzet az eddigi legpesszimistább elemzői várakozásoknál is borúsabb, és a kormányzat már végleg lemondott az euró 2010-es bevezetéséről. Lassan matematikai esélye sincs annak, hogy a maastrichti kritériumoknak időben megfeleljünk, ezt minden bizonnyal hivatalosan is el kell ismernie a pénzügyi vezetésnek a közeljövőben. (június 8.)

 

Jeff Gable, a a Barclays Capital befektetési csoport európai feltörekvő piaci stratégája

Ha a kormány ezer milliárd forintos kiadáscsökkentést tervez, az hatalmas mértékben eltér attól, amiről eddig szó volt és sokkal érdekesebb, mint a 8 százalékos (idei) deficit-előrejelzés. A kormány komolyan gondol legalább valamilyen szintű költségvetési konszolidációt, ami pozitív jelzés lenne a piacnak, tette hozzá. Az adóemelés és a kiadáscsökkentés közül a deficitcsökkentés kedvezőbb módja lenne a kiadáscsökkentés, de az adóemelés is azt jelezné, hogy a költségvetési politika célja most már nem a népszerűség, hanem a középtávú költségvetési konszolidáció. A piaci hatás egyelőre valószínűleg nem túl nagy, mert egyrészt a választások után volt már egy jelentős fellendülés, másrészt a feltörekvő piacok jelenleg általánosságban erős nyomás alatt vannak, és az, hogy Magyarország az elmúlt hetekben ennek képes volt ellenállni, önmagában jelez bizonyos mértékű befektetői derűlátást. (június 8.)

 

Reinhard Cluse, a UBS bankcsoport londoni befektetési részlegének feltörekvő piaci konzultánsa

Ahhoz képest, amit a piac várt, a miniszterelnök által elmondottak kedvezőek, legalábbis jelentősen emelik a várakozásokat. A piac jelenleg mintegy 400 milliárd forintos kiigazításban gondolkodik a következő 12-15 hónapra, egy esetleges ezer milliárdos csomag nyilván meghaladja a legtöbb piaci szereplő eddigi várakozását. Azonban egy ekkora kiigazítási program azzal a kockázattal is jár, hogy nem sikerül teljesíteni, és így a felkeltett várakozások sem teljesülnek.

 

Juliet Sampson, az HSBC bankcsoport londoni feltörekvő piaci elemzője

Az idei 8 százalékos deficit-előrejelzés nem túl vonzó, viszont valószínűleg reális, tekintve a választások előtti túlköltekezést és egyéb költségvetési folyamatokat. Az idei költségvetési visszafogásoknál most már sokkal fontosabbak a jövő évi, és az azután következő évekre szóló tervek. Az euró bevezetésének 2010-es céldátuma eddig sem volt reális, és nem is lenne egészséges, mivel ez egyetlen év alatt olyan eltúlzott és fájdalmas reformot igényelne, amely nem lehetne tartós. 2012 reális céldátumnak tekinthető, de ez is szigorú bevételnövelési és kiadáscsökkentő programot igényel. Nem fognak sokan meglepődni, ha a maastrichti feltételek teljesítésének határidejét kitolják és ez nem is fog zavarni senkit, ha (az új határidőt) hiteles program kíséri, és azt végre is hajtják. (június 8.)

 

A Dresdner bankcsoport londoni befektetési részlege (DrKW)

A kormány megkésve ugyan, de erőteljesen elismerte a költségvetési helyzet súlyosságát. Gyurcsány Ferenc parlamenti nyilatkozatából az következik, hogy a költségvetési hiány az idén a takarékossági csomaggal együtt lesz a GDP 8 százaléka, ebből pedig az, hogy korrekciós intézkedések nélkül a kormány 10 százalékhoz közeli idei deficitet várt volna. A cég maga eddig 8,5 százalékos hiányt jósolt kiigazítás nélkül 2006-ra.

Az autópálya-építés egyelőre bizonytalan sorsú költségei is a GDP-érték 1,3 százalékának megfelelő összeggel növelhetik tovább a hiányt. Az erősen kiábrándító (új) számok bizonyosan negatív meglepetést keltenek a befektetők körében, ami valószínűleg rövid távú piaci kilengést és gyengülést okoz. Mindazonáltal a jelentős kiigazítási tervek ellenére is megvalósulhatatlannak tűnik a 2010-es eurócsatlakozás és azzal, hogy a kormány nyíltan elismerte a költségvetési probléma nagyságát, tovább nőtt a halasztás hivatalos bejelentésének valószínűsége. Ugyanakkor, hogy ha a mostani bejelentések az átláthatóbb és hitelesebb költségvetés-politikai megközelítés kezdetét jelzik, az középtávon kedvezően hathat a befektetői hangulatra. (június 8.)

 

Udvardi Attila, a GKI Egészségügy-kutató Intézet (EKI) Kft. munkatársa

Az esetenként 200 forintos vizitdíj éves szinten 20-30 milliárd forint plusz kiadást jelentene a polgárok számára, s ugyanekkora többletbevételt a költségvetésnek. Ha a háziorvosoknál nem kellene fizetni, akkor becsülhető a 20 milliárdos, ha fizetni kellene, akkor pedig a 30 milliárdos összeg. A költségvetési többletbevétel mellett az orvosok leterheltségének mérséklődése lenne a vizitdíj bevezetésének következménye. Az Európai Unió tagállamaiban Nagy-Britannia, Hollandia, Spanyolország, Görögország, és Szlovákia kivételével mindenhol ismert a vizitdíj valamilyen formája. (június 7.)

 

Bod Péter, Mellár Tamás, Vukovich Gabriella

A Fehér könyv szerint nem sikerült a költségvetési egyensúlyt helyreállítani, a jegybank 2006-ra például a GDP 8,3 százalékára becsüli a hiányt. A jóléti rendszerváltozás nem következett be, a „közérzetjavító többletkiadások programja” viszont folytatódott. A PM a valóságos helyzet elkendőzésére „kreatív könyvelést” alkalmazott.

 

Szalai Erzsébet szociológus

Minden olyan érvelés, hogy a tőkét ne terhelje meg a kormány, mert az válaszul nem fog munkahelyeket teremteni, téves. Az sem elfogadható, hogy a megszorító intézkedések felerészben a lakosságot, harminc százalékban az államot, és csak húsz százalékban a vállalkozásokat terheljék. A gazdasági elittől kell beszedni az adókat. Vezessék be a vagyonadót, továbbá a kamatadót a tőkejövedelmekre. A multinacionális cégek támogatását szűkítsék, a környező országokkal egyeztetve tiltsák be a transzferárak alkalmazását, amelyben az importárakat magasabban, az exportét pedig olcsóbban számolják el a világpiaci árnál. Ez ugyanis alkalmas a profit kiszivattyúzására. A kormány aktívabb foglalkoztatáspolitikát valósítson meg, növelje a kis- és közepes vállalkozásoknak nyújtott támogatásokat, mert csak ezek teremthetnek nagyobb tömegben új munkahelyeket. Ha pedig több a foglalkoztatott, több lesz az adó is. (június 9.)

 

Bauer Tamás közgazdász

El kell érni, hogy két évig ne emelkedjen a reáljövedelem, és ugyanennyi időre meg kell állítani a fogyasztás növekedését is. A tőkejövedelmek megadóztatása nem hozna hasznot, azokat ugyanis főként beruházásokra költik. A bankokhoz nem szabad hozzányúlni, mert azok hitelnyújtó képessége segíti a munkahelyteremtő vállalkozásokat. Van igazság abban, hogy a kormány becsapta az országot a választás előtti helyzetkép torzításával, de a Fidesznek nincs erkölcsi alapja a bírálathoz. (június 9.)

Sajtókapcsolat:
+36 20 665-0384
Telefon / Fax:
+36 1 430-6699 / +36 1 430-6695